Nemzeti Ujság, 1928. július (10. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-19 / 162. szám
6 latok közben újabb baleset történt: az egyik gerenda lezuhant és egy Máv. tisztviselőt vállán találta. A farönk szerencsére csak súrolta a tisztviselő testét, komolyabb szerencsétlenséget azonban nem okozott. Tizenegy óra után néhány perccel az Andrássy-úti front előtt sorakozott fel az a derék tűzoltógárda, amely hajnal óta pillanatnyi megszakítás nélkül fáradozott sikerrel az Államvasutak palotájának megmentésén. A fáradt emberek közül többnek kiégett a ruhája, Benedek főtisztnek a lábán égett ki a csizma oldala. Új emberek váltották fel őket s ezek a késő délutáni órákig is ott tartózkodtak Sturm, főtiszt vezetése mellett az épület tetején, hogy a zsarátnok alatt lappangó parazsat oltogassák és az épületnek bedőléssel fenyegető részeit alátámasszák. Mitől keletkezett a tűz? Teasdale főtiszt a helyszínen tartott vizsgálat során annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a tűz bűnös gondatlanságból keletkezhetett. A rendőrség azonnal hozzálátott a tűz okának kiderítéséhez és megállapították, hogy kedden, délután munkások javították az Államvasutak palotájának tetejét. Valószínűnek látszik az a feltevés, hogy valamelyikük égő cigarettát dobott el vagy pedig a forrasztókályhából pattant ki egy szikra, amelytől a tetőszerkezet meggyulladt, és a bádogtető alatt lappangva terjedt tovább, amikor a hajnalban támadt szél lángra nem lobbantotta. Bár nem sikerült megállapítani mindezideig határozottan, hogy mi volt a tűz oka, a rendőrség mégis megtette az intézkedéseket és a tetőn dolgozó munkások közül harminchatost előállított a VI. kerületi kapitányságra, ahol egyelőre őrizetbe vették őket. A kihallgatások lassan haladnak előre, azt tervezi a rendőrség, hogy az előállított munkásokat kellő rendőri fedezet mellett kiviszi a tűzvész színhelyére, hogy a munkások ott tisztázzák szerepüket. Úgy fogják őket felállítani, ahogy a tűz kitörése előtt dolgoztak, hogy a hatóságok a helyszíni vizsgálatból tiszta képet kapjanak Hivatalos jelentés a tiszről Hivatalosan közük: Az Államvasutak igazgatóságának Amtrássy-út 73. szám alatti palotájának tetőzete ma a hajnali órákban ismeretlen okból kigyulladt. A MÁV igazgatóságától vett értesülés szerint a tűz az András IV-út és Rózsa-utca sarkán a padlástérben keletkezett. Keletkezésének okát a június 19-én megtartandó tűzvizsgálat fogja megállapítani. A tűz gyorsan elharapózott és a padlástérbe beépített manzard-emeletet (negyedik emelet), a mellékutcák szárnyvégeinek kivételével, az utcai traktusmeneteket elhamvasztotta. A belső udvari traktusrészeknek csak a tetői égtek részben el. Az oltást a tűzoltóság a legnagyobb erővel végezte. A felhasznált nagy víztömeg folytán a harmadik emelet mennyezetének egy része beázott. A Rózsa utcai Oldal melléklépcsőjének egy része leszakadt. A veszélyes helyek alátámasztása folyamatban van. Az állékonyságban megzavart részek eltávolítása a tűzvizsgálat után rögtön megkezdődött. Az adminisztráció zavartalan vitele érdekében egyes osztályok a nyugati, keleti és a pályafenntartási főosztály épületében helyeztettek el. Ügyiratokban, tervekben és bútorban nem túl nagy a kár és a tűztől érintett iratcsomók és tervek nagy része nem égett el annyira, hogy ne volnának rekonstruálhatók. A tűz az államvasutak adminisztrációjában, főképen pedig a forgalomban semmiféle zavart nem fog okozni. Dessewffy Auvél kereskedelemügyi államtitkár nyilatkozata . Dessewffy Aurél kereskedelemügyi államtitkár, a Máv. Andrássy-uti palotájában támadt tűzveszedelemmel kapcsolatban a következőket jelentette ki: — Ma reggel az Államvasutak Andrássy-uti igazgatósági palotájában reggel fél 5 óra után néhány perccel tűz ütött ki. A tűz az egész negyedik emeletet és a tetőzetet elhamvasztotta. A tüzet körülbelül reggel fél 9 órakor lokalizálták. Hogy mekkora kárt okozott a tűz és az oltásnál használt víz, megállapítható nem volt. A tűzvizsgálat folyamatban van. A tűz keletkezésének okát eddig megállapítani nem sikerült. Valószínűleg a napokban a tetőzeten dolgozó bádogosok követtek el mulasztást. Az épület biztosítva volt. Természetesen ez a tűzeset, ha némi kis zavart okozott is a Máv adminisztrációjában, azonban a végrehajtó szolgálatban és a forgalomban abszolút semmiféle fennakadással nem járt. ISNI telefonszámaink: Auftherta 127—47 fg NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1928 Július 19. A felsőház ülése Hadik János gróf élesen támadta az ©FB ítéleteit Az agrárblokk tagjai a földbirtok teljes felszabadítását követelték . Minden szónok elfogadta a határozati javaslatokkal kiegészített ©FB-javaslatot (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A felsőház szerdán nagy érdeklődés mellett kezdte meg az OFB-javaslat tárgyalását. Először Wlassics Gyula báró elnök emlékezett meg kegyeletes szavakkal Giolitti haláláról, majd rátértek az OFB-javaslat tárgyalására. Szőke Gyula előadó ismertette a javaslatot. Ismertette a földbirtok megosztására vonatkozó törekvések történetét, majd áttért az OFB működésének bírálatára, amelynek ma — úgymond — temetését készítjük elő. A bíróság teljesítette feladatát, mert a földreform befejezéséről tárgyalhatunk. Hadik János gróf: Ez nem a bizottság Véleménye, ez egyéni vélemény, Szőke Gyula: Az 1920. évi XXXVI. t.cikket a törvényhozás ismételten módosította és a kormány is ismételten újabb és újabb rendelkezéseket bocsátott ki. Egészen természetes, hogy amint a viszonyok átalakultak és amint a földek kiosztása lassanként megtörtént, mindig változtatni kellett azokon a szabályokon, amelyek a jövőben a földbirtokreform keresztülvitelének módozatait előírják és ennélfogva egészen természetes volt, hogy a gyors változást gyors törvényhozási intézkedésnek kellett megelőznie. És amint a földbirtokreformeljárás a lebonyolításhoz közeledett, szükség volt arra, hogy ez a törvényjavaslat beterjesztessék. Ma azt lehet kérdezni, vajjon tényleg befejezés előtt áll-e a földbirtokreform-eljárás. Mindenütt, ahol csak valamelyest is jogos igények felmerültek vagy felmerülhettek, egy pár község kivételével, jobbadán már teljesen elbíráltattak. Ami pedig a telekkönyvi és kataszteri adatokat illeti, ezeknek lebonyolítása még meg nem történt, már nem a földbirtokreform, hanem a telekkönyvi és pénzügyigazgatóságok feladatát fogja képezni. Ennélfogva nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a törvényjavaslat igenis megérett arra, hogy a földbirtokreform-eljárást befejezésre juttassa. Az előadó ezután részletesen ismertette a javaslat intézkedéseit. — A törvényjavaslathoz — folytatta — az együttes bizottság Hadik János gróf előterjesztésére több határozati javaslatot fogadott el. Ezek a határozati javaslatok azt célozzák, hogy a törvény végrehajtási utasításában minő rendelkezéseket kivon a felsőház a kormánytól és melyek legyenek azok a határok, amelyekben ennek a törvényjavaslatnak keresztülvitelére a kormánynak a felhatalmazást megadja. Azt hiszem, hogy ezek a határozati javaslatok, amelyeket a felsőháznak a bizottság nevében elfogadásra ajánlok, olyanok, amelyek nemcsak világosabbá fogják tenni a törvényt, nemcsak helyesen fogják értelmezni azt, de egyúttal körülírják azt is, hogy a felsőház azokat a szabályokat, amelyeket a törvényjavaslatban lefektetett, hogyan érti, hogyan magyarázza és milyen keretek között akarja keresztülvinni. Azt hiszem, azzal, hogy a határozati javaslatot elfogadjuk, és a törvény végrehajtási utasítása megjelenik, ismételten nagy lépést teszünk a földbirtokreform befejezése érdekében, mert hiszen meg fog szűnni az az eddig fennállott gyakorlat, hogy minden utasítás és minden körülírás nélkül az eljáró hatóság maga volt kénytelen önmagának normát felállítani és bizony ezek a normák, ezek a szabályok akárhányszor nem fedték azt, amit a törvényjavaslatban a törvényhozás intendált és nem fedték azt, amit a gyakorlati élet a változott viszonyok között kíván. Végül kérte a javaslat elfogadását. Hadik János gróf kaszádé Hadik János gróf állott ezután szólásra általános érdeklődés mellett. Mindenekelőtt kifogást emelt az ellen az eljárás ellen, amelyet a javaslattal szemben követtek. A felsőház együttes bizottságának többsége három tagot jelölt ki, hogy a bizottság jelentését ellenőrizzék. A bizottsági jelentésben azonban nagyrészt egyéni vélemények vannak és ennek adott az előadó kifejezést. Ez azonban semmiképpen sem fogja megzavarni azt az egyetértést, amely ma létrejött a kormány és a gazdatársadalom között. (Élénk helyeslés.) Ez ellen csak azért tiltakozik, hogy ne legyen belőle precedens. Az előadói jelentés csak nagyon kis részben fedi a bizottság többségének akaratát. Hadik János gróf ezután megokolta, miért indítottak heves harcot a javaslat ellen. — Mi úgymond- tiltakozunk a javaslat ellen, amely nem a földreform befejezését jelenti, hanem újabb és újabb hatáskört biztosít az OFB-nek, amely ezt továbbra is fel fogja, használni arra, hogy a gazdatársadalmat vérig bosszantsa és kínozza. (Helyeslés.) A fő sérelem abban rejlik, hogy a régi törvények sértő intézkedéseit továbbra is megtartották. A nyolc év óta folytatott küzdelemnek tulajdonképpen utolsó csatája az, amit itt meg akarunk vívni. Kevés ország van, ahol a birtokososztály szociális érzésének olyan sok tanújelét adja az egyes kérdésekben, mint itt Magyarországon. A javaslatba sok homályos intézkedést csúsztattak be, az OFB intencióinak megfelelően. Azt mondották, hogy meg akarják szüntetni az OFB tevékenységét, a javaslat indokolása azonban mégis mást mond. Annak idején figyelmeztette a kormányt, hogy ne osztogasson földet olyanoknak, akik azt nem tudják megművelni, mert ezzel elrontják a kisegzisztenciákat. Nem lehet ez országból és Szerbiát csinálná — Nyíltan kimondom — folytatta Hadik —, hogy Magyarország további felaprózását az országra és a kisgazdatársadalomra nézve is veszedelemnek tartom. (Élénk helyeslés.) Nem lehet MagyarországbólSzerbiát csinálni, hogy még mindig joga legyen az OFB-nek kegyeket osztogatni és embereket vagyonuktól megfosztani. A javaslat nem szűkíti meg az OFB működését és nem is alkalmas erre. Ezt a kérdést másként kellett volna megoldani. Legjobb lett volna eloszlatni a teendőket és ami amúgy is a rendes bíróság elé tartozik, azt azonnal a rendes bíróság hatáskörébe kellett volna utalni, a politikai részt pedig mindjárt a földművelésügyi miniszter hatáskörébe, mert ő alkotmányos tényező, akit az ország felelősségre vonhat. Az OFB olyan szuverén testület, amelynek működését senki sem ellenőrzi. Az igazságügyminiszter nem vállalja az ellenőrzést és nem is képes arra. Mégis, amikor nagy igazságtalanság történik és ez az igazságügyminiszter tudomására jut, találjon módot és eszközt a beavatkozásra. — Néhány eklatáns példát kívánok felsorolni, hogy az OFB mennyire csinál szociálpolitikát és hogyan jár el a háborús birtokügyekben. — A háborús birtokügyekről általában azt hiszik, hogy azok a papírbakancsszállítók birtokaira vonatkoznak. Ez nem áll, noha az asszimilált és tisztességes zsidóság velünk együtt ép úgy kívánja, hogy ezek birtokot ne vásárolhassanak. A háborús birtok ürügyével embereket fosztottak meg vagyonuktól és ezek most koldulni kénytelenek. Métermázsaszámra állanak rendelkezésemre az adatok, de csak néhányat sorolok fel. A díszkert mint mezőgazdasági ingatlan — Asztalos Kálmán ny. községi orvos, Kolozsy Károly ny. községi jegyző és Kvasszinger József püspöki uradalmi jószágigazgató Erdőbénye-fürdőt a hozzátartozó 66 hold erdővel együtt még 1917-ben 250.000 koronáért megvették özvegy Dungyevszky Istvánnétól. A vételárat teljes egészében ki is fizették. Az eladó tíz év múlva vagyoni előnymegosztási keresetet indított az OFB útján és az eljárás folyamán az eljáró bíró olyan értelmű javaslatot tett, hogy a 145.000 pengőre értékelt és ma is csak annyit képviselő ingatlan egyhatodrésze fejében 55.000 pengő készpénzt fizessenek ki a jelenlegi tulajdonosok. Ez a javaslat a következő súlyos jogsérelmeket tartalmazza: — Az egész ingatlan kizárólag Erdőbénye-fürdő épületeiből és a hozzátartozó 66 holdas erdőből áll. Ezek az ingatlanok mentesítve vannak mindenféle megváltás alól. Mindamellett az OFB módot talált arra, hogy a 66 holdnyi fürdőtelepet a földmivelésügyi miniszter tiltakozása ellenére háborús tétel címén megválthatónak mondta ki, mert ahhoz 100 négyzetméteren aluli diszkért is tartozik. Az OFB ezzel megteremtve látta a jogalapot, hogy ezt a diszkertet mezőgazdasági ingatlannak jelentse ki és Erdőbénye-fürdő és a 66 hold erdőség a mezőgazdasági ingatlan tartozékának legyen minősíthető és azzal együtt megváltható annak ellenére, hogy a törvény kifejezetten kimondja, hogy ingatlan és erdő nem váltható meg. Jogalapot teremtett ezzel az OFB arra is, hogy özv. Dungyevszky Ivánnének 55.000 pengőt ítéljen meg vagyonelőny megosztás címén, három nyugdíjas terhére, akik egész életük keresményét fektették a fürdőtelepbe. Felkiáltások: Hallatlan! Hallatlan! Hadik János gróf: A második eset a következő: Egy gépészmérnök 1914 július 31-én mint népfelkelő tiszt bevonult. Három és fél esztendőt töltött a fronton. Kitüntetéseket kapott. Mikor az októberi forradalom kitört, városában, ahol folytak a fosztogatások és gyújtogatások, őrséget szervezett, amelynek a rend helyreállításáig parancsnoka is volt. Ez a gépészmérnök 1920 nyarán még a román megszállás alatt 30 hold szőlőt vett meg családi birtoka kiegészítéseképpen. A közigazgatási bíróság az illető érdemeinek elismeréséül később jóvá is hagyta, a vételt. A földreform megkezdésekor a kiszállott bizottság szintén egyhangúlag úgy határozott, hogy ingatlanát meghagyják. Ennek ellenére az OFB teljes mértékben igénybe vette az ingatlant, avval a megokolással, hogy háborús birtok. Az ármegállapitó tárgyalásnál az OFB a föles forgalmi árának alig negyedét állapította meg, megváltás gyanánt. Nagy felháborodás támadt, amikor Hadik ezeket elmondta. Ezután igy folytatta beszédét: Egy főispán birtoka — A harmadik a Rudnay-eset. Egy volt magasrangú köztisztviselő, akinek Csehszlovákiában volt kis birtoka, olymódon mentette meg azt, hogy elcserélte egy ottani takarékpénztár 109 holdas budakalászi birtokával. Az OFB meghagyott a tulajdonosnak 25 holdat, a többit igénybe vette, de úgy, hogy a falu népe kapott 8 holdat, 76 holdat pedig egy főispánnak ítéltek meg. Kérdezem, milyen szociális politika az, amely mellett lehetséges, hogy a főispán a neki juttatott föld katasztrális holdjáért 251 pengőt fizetett, míg a kis igénylőknek 510 pengőt kellett holdjáért fizetni. A mostani javaslatban megállapított kulcs szerint a főispánnak holdanként közel 000 pengőt kellene fizetnie, amiből a tulajdonos 600 pengőt készpénzben, 300 pengőt pedig 4 százalékos kamatozású papírban kapna. Ez a földreform sokat hangoztatott szociális értéke. A következő eset — folytatta Hadik János gróf — özvegy Grósz Mórné kápolnási lakos esete- Négy gyermeke van, közülük kettő fiú. Győző nevű fia, mint tartalékos zászlós, bevonult a háborúba. A szerb harctéren súlyosan megsebesült, így hogy mint rokkantat, helyi szolgálatra alkalmazták. 1916. nyarán mint századparancsnok kikerült az olasz frontra és ott 13 hónapot töltött az első vonalban. 1918 februárjában ismét az olasz frontra került, mint fényszórószázad-parancsnok. Ott maradt 1918 nyaráig, amikor is a honvéd fényszórótanfolyamon mint kiképző kapott beosztást. Itt érte a front összeomlása és mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Az özvegyasszony Lajos nevű fia önként vonult be, az orosz frontra került, ahol 1916 második felétől kezdve egyfolytában 14 hónapig az első vonalban teljesített szolgálatot. Ekkor gránátnyomást kapott és a pótzászlóaljhoz osztották be. Az özvegy egyik leánya férjnél van és ennek férje megszerezte az összes legénységi kitüntetéseket. Ez az özvegy vett 129 hold földet, a melynek árát az apjától örökölt békebeli ingatlan vagyonának eladási árából fizette ki. Ezt a 129 holdat az OFB teljesen kisajátította és részben a vitézi széknek adta, mert nem volt rá igénylő. Volt egy falubeli háza és kertje, a melyet egy másik békebeli belsőségének árából vett meg. A kert legértékesebb részét a vagyon kellő megosztásának címén visszaadta az OFB minden ellenérték nélkül a régi tulajdonosnak azon a címen, hogy kényszerhelyzetben adta el a földet, mert kertészének hadi szolgálatra kellett bevonulnia. (Derültség.) Kérdezem, szabad-e megengedni, hogy a vitézi szék intézményét a habomban vitézül viselkedett polgárok földjének oda juttatásával diszkreditálják? Schmiedt cukrász esete * a mozival — Schmiedt Károly 52 éves, budapesti, nős, római katolikus vallásu cukrász esetére térek át, — folytatta Hadik. — Édesapja, idősebb Schmiedt Károly, 1867-ben jött Budapestre, mert meghívták a Kugier-céghez, hogy mint a badeni nagyherceg udvari cukrásza, a koronázási ünnepség alkalmával segédkezzék. Idősb Schmiedt Károly letelepedett Budapesten és a Baross-utcában cukrászdát nyitott. Itt dolgozott a fia is. Az apa megszerezte a magyar állampolgárságot és 1924-ben meghalt, míg fia 1900-ban kiment Amerikába, ahol Pittsburgban a legelőkelőbb üzletekben dolgozott és 1906- ban 12.000 dollár megtakarított pénzzel rísen jött Budapestre, hogy átvegye anya üzletét. 1907-ban megnősült, feleségével 12.000 korona hozományt kapott. A megtakarított dollárokat és a hozományt részben üzletébe fektette, részben betét- Gyomor- és béltisztító hatása páratlan. Kapható mindenütt kis- és nagy üvegben. Az Igmándit ne tévessze össze másfajta keserűvízzel!