Nemzeti Ujság, 1928. július (10. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-19 / 162. szám

6 latok közben újabb baleset történt: az egyik gerenda lezuhant és egy Máv. tiszt­viselőt vállán találta. A farönk szeren­csére csak súrolta a tisztviselő testét, ko­molyabb szerencsétlenséget azonban nem okozott. Tizenegy óra után néhány perccel az Andrássy-úti front előtt sorakozott fel az a derék tű­zoltógárda, amely hajnal óta pillanatnyi megszakítás nélkül fárado­zott sikerrel az Államvasutak palotájá­nak megmentésén. A fáradt emberek kö­zül többnek kiégett a ruhája, Benedek fő­tisztnek a lábán égett ki a csizma oldala. Új emberek váltották fel őket s ezek a késő délutáni órákig is ott tartózkodtak Sturm, főtiszt vezetése mellett az épület tetején, hogy a zsarátnok alatt lappangó parazsat oltogassák és az épületnek be­­dőléssel fenyegető részeit alátámasszák. Mitől keletkezett a tűz? Teasdale főtiszt a helyszínen tartott vizsgálat során annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a tűz bűnös gon­datlanságból keletkezhetett. A rendőrség azonnal hozzálátott a tű­z okának kiderí­téséhez és megállapították, hogy kedden, délután munkások javították az Állam­vasutak palotájának tetejét. Valószínű­nek látszik az a feltevés, hogy valame­lyikük égő cigarettát dobott el vagy pe­dig a forrasztókályhából pattant ki egy szikra, amelytől a tetőszerkezet meggyul­ladt, és a bádogtető alatt lappangva ter­jedt tovább, amikor a hajnalban támadt szél lángra nem lobbantotta. Bár nem sikerült megállapítani mindezideig hatá­rozottan, hogy mi volt a tűz oka, a rend­őrség mégis megtette az intézkedéseket és a tetőn dolgozó munkások közül har­minchatost előállított a VI. kerületi ka­pitányságra, ahol egyelőre őrizetbe vet­ték őket. A kihallgatások lassan halad­nak előre, azt tervezi a rendőrség, hogy az előállított munkásokat kellő rendőri fedezet mellett kiviszi a tűzvész színhe­lyére, hogy a munkások ott tisztázzák szerepüket. Úgy fogják őket felállítani, ahogy a tű­z kitörése előtt dolgoztak, hogy a hatóságok a helyszíni vizsgálatból tiszta képet kapjanak Hivatalos jelentés a tiszről Hivatalosan közük: Az Államvasutak igaz­gatóságának Amtrássy-út 73. szám alatti pa­lotájának tetőzete ma a hajnali órákban isme­retlen okból kigyulladt. A MÁV igazgatóságá­tól vett értesülés szerint a tű­z az András IV-út és Rózsa-utca sarkán a padlástérben keletke­zett. Keletkezésének okát a június 19-én meg­tartandó tűzvizsgálat fogja megállapítani. A tűz gyorsan elharapózott és a padlástérbe be­­épített manzard-emeletet (negyedik emelet), a mellékutcák szárnyvégeinek kivételével, az utcai traktus­meneteket elhamvasztotta. A belső udvari traktusrészeknek csak a tetői ég­tek részben el. A­z oltást a tűzoltóság a legna­gyobb erővel végezte. A felhasznált nagy víz­tömeg folytán a harmadik emelet mennyezeté­nek egy része beázott. A Rózsa­ utcai Oldal melléklépcsőjének egy része leszakadt. A ve­szélyes helyek alátámasztása folyamatban van. Az állékonyságban megzavart részek el­távolítása a tűzvizsgálat után rögtön meg­kezdődött. Az adminisztráció zavartalan vi­tele érdekében egyes osztályok a nyugati, ke­leti és a pályafenntartási főosztály épületé­ben helyeztettek el. Ügyiratokban, tervekben és bútorban nem túl nagy a kár és a tűztől érintett iratcsomók és tervek nagy része nem égett el annyira, hogy ne volnának rekon­struálhatók. A tűz az államvasutak adminisz­trációjában, főképen pedig a forgalomban semmiféle zavart nem fog okozni. Dessewffy Auvél kereske­delemügyi államtitkár nyilatkozata . Dessewffy Aurél kereskedelemügyi ál­lamtitkár, a Máv. Andrássy-uti palotájá­ban támadt tűzveszedelemmel kapcsolat­ban a következőket jelentette ki: — Ma reggel az Államvasutak And­­rássy-uti igazgatósági palotájában reg­gel fél 5 óra után néhány perccel tűz ütött ki. A tűz az egész negyedik eme­letet és a tetőzetet elhamvasztotta. A tüzet körülbelül reggel fél 9 órakor lokalizálták. Hogy mekkora kárt oko­zott a tűz és az oltásnál használt víz, megállapítható nem volt. A tűzvizsgá­lat folyamatban van.­­ A tűz keletkezésének okát eddig megállapítani nem sikerült. Valószínű­­leg a napokban a tetőzeten dolgozó bá­dogosok követtek el mulasztást. Az épület biztosítva volt. Természetesen ez a tűzeset, ha némi kis zavart okozott is a Máv­ adminisztrációjában, azonban a végrehajtó szolgálatban és a forgalom­ban abszolút semmiféle fennakadással nem járt. I­SNI telefonszámaink: Auftherta 127—47 fg NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1928 Július 19. A felsőház ülése Hadik János gróf élesen támadta az ©FB ítéleteit Az agrárblokk tagjai a földbirtok teljes felszabadítá­sát követelték . Minden szónok elfogadta a hatá­rozati javaslatokkal kiegészített ©FB-javaslatot (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A felsőház szerdán nagy érdeklődés mellett kezdte meg az OFB­-javaslat tárgyalását. Először Wlassics Gyula báró elnök emlékezett meg kegyeletes szavakkal Giolitti haláláról, ma­jd rátértek az OFB-javaslat tárgyalására. Szőke Gyula előadó ismertette a javaslatot. Ismertette a földbirtok megosztására vonat­kozó törekvések történetét, majd áttért az OFB működésének bírálatára, amelynek ma — úgy­mond — temetését készítjük elő. A bíróság teljesítette feladatát, mert a földreform befe­jezéséről tárgyalhatunk. Hadik János gróf: Ez nem a bizottság Véle­ménye, ez egyéni vélemény, Szőke Gyula: Az 1920. évi XXXVI. t.­cikket a törvényhozás ismételten módosította és a kormány is ismételten újabb és újabb rendel­kezéseket bocsátott ki. Egészen természetes, hogy amint a viszonyok átalakultak és amint a földek kiosztása lassanként megtörtént, min­dig változtatni kellett azokon a szabályokon, amelyek a jövőben a földbirtokreform keresz­tülvitelének módozatait előírják és ennélfogva egészen természetes volt, hogy a gyors vál­tozást gyors törvényhozási intézkedésnek kel­lett megelőznie. És amint a földbirtokreform­­eljárás a lebonyolításhoz közeledett,­­ szükség volt arra, hogy ez a törvényjavaslat beterjesz­tessék.­­ Ma azt lehet kérdezni, vajjon tényleg be­fejezés előtt áll-e a földbirtokreform-eljárás. Mindenütt, ahol csak valamelyest is jogos igé­nyek felmerültek vagy felmerülhettek, egy pár község kivételével, jobbadán már teljesen elbíráltattak. Ami pedig a telekkönyvi és ka­taszteri adatokat illeti, ezeknek l­ebonyolítása még meg nem történt, már nem a földbirtok­reform, hanem a telekkönyvi és pénzügyigaz­gatóságok feladatát fogja képezni. Ennélfogva nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a törvényja­vaslat igenis megérett arra, hogy a földbirtok­­reform-eljárást befejezésre juttassa. Az előadó ezután részletesen ismertette a javaslat intézkedéseit. — A törvényjavaslathoz — folytatta — az együttes bizottság Hadik János gróf előter­jesztésére több határozati javaslatot fogadott el. Ezek a határozati javaslatok azt célozzák, hogy a törvény végrehajtási utasításában minő rendelkezéseket kivon a felsőház a kor­mánytól és melyek legyenek azok a határok, amelyekben ennek a törvényjavaslatnak ke­resztülvitelére a kormánynak a felhatalma­­zást megadja. Azt hiszem, hogy ezek a hatá­­rozati javaslatok, amelyeket a felsőháznak a bizottság nevében elfogadásra ajánlok, olya­nok, amelyek nemcsak világosabbá fogják tenni a törvényt, nemcsak helyesen fogják ér­telmezni azt, de egyúttal körülírják azt is, hogy a felsőház azokat a szabályokat, amelye­ket a törvényjavaslatban lefektetett, hogyan érti, hogyan magyarázza és milyen keretek között akarja keresztülvinni.­­ Azt hiszem, azzal, hogy a határozati ja­vaslatot elfogadjuk, és a törvény végrehaj­tási utasítása megjelenik, ismételten nagy lé­pést teszünk a földbirtokreform befejezése ér­dekében, mert hiszen meg fog szűnni az az ed­dig fennállott gyakorlat, hogy minden utasí­tás és minden körülírás nélkül az eljáró ható­ság maga volt kénytelen önmagának normát felállítani és bizony ezek a normák, ezek a sza­bályok akárhányszor nem fedték azt, amit a törvényjavaslatban a törvényhozás intendált és nem fedték azt, amit a gyakorlati élet a változott viszonyok között kíván. Végül kérte a javaslat elfogadását. Hadik János gróf kaszádé Hadik János gróf állott ezután szó­lásra általános érdeklődés mellett. Mindenekelőtt kifogást emelt az ellen az eljárás ellen, amelyet a javaslattal szemben követtek. A felsőház együttes bizottságának többsége három tagot je­lölt ki, hogy a bizottság jelentését ellen­őrizzék. A bizottsági jelentésben azonban nagyrészt egyéni vélemények vannak és ennek adott az előadó kifejezést. Ez azon­ban semmiképpen sem fogja megzavarni azt az egyetértést, amely ma létrejött a kormány és a gazdatársadalom között. (Élénk helyeslés.) Ez ellen csak azért til­takozik, hogy ne legyen belőle precedens. Az előadói jelentés csak nagyon kis rész­ben fedi a bizottság többségének akaratát. Hadik János gróf ezután megokolta, miért indítottak heves harcot a javaslat ellen. — Mi úgymond­­- tiltakozunk a ja­vaslat ellen, amely nem a földreform be­fejezését jelenti, hanem újabb és újabb hatáskört biztosít az OFB-nek, amely ezt továbbra is fel fogja, használni arra, hogy a gazdatársadalmat vérig bosszantsa és kínozza. (Helyeslés.) A fő sérelem abban rejlik, hogy a régi törvények sértő intéz­kedéseit továbbra is megtartották. A nyolc év óta folytatott küzdelemnek tu­lajdonképpen utolsó csatája az, amit itt meg akarunk vívni. Kevés ország van, ahol a birtokososztály szociális érzésének olyan sok tanújelét adja az egyes kérdé­sekben, mint itt Magyarországon. A ja­vaslatba sok homályos intézkedést csúsz­tattak be, az OFB intencióinak megfele­lően. Azt mondották, hogy meg akarják szüntetni az OFB tevékenységét, a javas­lat indokolása azonban mégis mást mond. Annak idején figyelmeztette a kormányt, hogy ne osztogasson földet olyanoknak, akik azt nem tudják megművelni, mert ezzel elrontják a kisegzisztenciákat. Nem lehet ez országból és Szerbiát csinálná — Nyíltan kimondom — folytatta Hadik —, hogy Magyarország további felapró­­zását az országra és a kisgazdatársada­lomra nézve is veszedelemnek tartom. (Élénk helyeslés.) Nem lehet Magyar­­országból­­­Szerbiát csinálni, hogy még mindig joga legyen az OFB-nek kegyeket osztogatni és embereket vagyonuktól megfosztani.­­ A javaslat nem szűkíti meg az OFB működését és nem is alkalmas erre. Ezt a kérdést másként kellett volna megoldani. Legjobb lett volna eloszlatni a teendőket és ami amúgy is a rendes bíróság elé tar­tozik, azt azonnal a rendes bíróság hatás­körébe kellett volna utalni, a politikai részt pedig mindjárt a földm­űvelésügyi miniszter hatáskörébe, mert ő alkotmá­nyos tényező, akit az ország felelősségre vonhat. Az OFB olyan szuverén testület, amelynek működését senki sem ellenőrzi. Az igazságügyminiszter nem vállalja az ellenőrzést és nem is képes arra. Mégis, amikor nagy igazságtalanság tör­ténik és ez az igazságügyminiszter tudomására jut, találjon módot és eszközt a beavatko­zásra. — Néhány eklatáns példát kívánok fel­sorolni, hogy az OFB mennyire csinál szociálpolitikát és hogyan jár el a hábo­rús birtokügyekben. — A háborús birtokügyekről általában azt hiszik, hogy azok a papírbakancs­­szállítók birtokaira vonatkoznak. Ez nem áll, noha az asszimilált és tisztességes zsidóság velünk együtt ép úgy kívánja, hogy ezek birtokot ne vásárolhassanak. A háborús birtok ürügyével embereket fosz­tottak meg vagyonuktól és ezek most kol­dulni kénytelenek. Métermázsaszámra ál­lanak rendelkezésemre az adatok, de csak néhányat sorolok fel. A díszkert mint mezőgazda­­sági ingatlan — Asztalos Kálmán ny. községi orvos, Kolozsy Károly ny. községi jegyző és Kvasszinger József püspöki uradalmi jószágigazgató Erdőbénye-fü­rdőt a hoz­zátartozó 66 hold erdővel együtt még 191­7-ben 250.000 koronáért megvették öz­vegy Dungyevszky Istvánnétól. A vétel­árat teljes egészében ki is fizették.­­ Az eladó tíz év múlva vagyoni előnymegosztási keresetet indított az OFB útján és az eljárás folyamán az el­járó­­ bíró olyan értelmű javaslatot tett, hogy a 145.000 pengőre értékelt és ma is csak annyit képviselő ingatlan egyha­­todrésze fejében 55.000 pengő készpénzt fizessenek ki a jelenlegi tulajdonosok. Ez a javaslat a következő súlyos jogsérel­meket tartalmazza: — Az egész ingatlan kizárólag Erdő­­bénye-fü­rdő épületeiből és a hozzátar­tozó 66 holdas erdőből áll. Ezek az in­gatlanok mentesítve vannak mindenféle megváltás alól. Mindamellett az OFB módot talált arra, hogy a 66 holdnyi für­dőtelepet a földmivelésügyi miniszter til­takozása ellenére háborús tétel címén megválthatónak mondta ki, mert ahhoz 100 négyzetméteren aluli diszkért is tar­tozik. Az OFB ezzel megteremtve látta a jogalapot, hogy ezt a diszkertet mező­­gazdasági ingatlannak jelentse ki és Erdőbénye-fürdő és a 66 hold erdőség a mezőgazdasági ingatlan tartozékának le­gyen minősíthető és azzal együtt meg­váltható annak ellenére, hogy a törvény kifejezetten kimondja, hogy ingatlan és erdő nem váltható meg. Jogalapot te­remtett ezzel az OFB arra is, hogy özv. Dungyevszky Ivánnének 55.000 pengőt ítéljen meg vagyonelőny megosztás cí­mén, három nyugdíjas terhére, akik egész életük keresményét fektették a fürdőtelepbe. Felkiáltások: Hallatlan! Hallatlan! Hadik János gróf: A második eset a következő: Egy gépészmérnök 1914 jú­lius 31-én mint népfelkelő tiszt bevonult. Három és fél esztendőt töltött a fronton. Kitüntetéseket kapott. Mikor az októ­beri forradalom kitört, városában, ahol folytak a fosztogatások és gyújtogatá­sok, őrséget szervezett, amelynek a rend helyreállításáig parancsnoka is volt. Ez a gépészmérnök 1920 nyarán még a ro­mán megszállás alatt 30 hold szőlőt vett meg családi birtoka kiegészítéseképpen. A közigazgatási bíróság az illető érde­meinek elismeréséül később jóvá is hagyta, a vételt. A földreform megkezdé­sekor a kiszállott bizottság szintén egy­hangúlag úgy határozott, hogy ingatla­nát meghagyják. Ennek ellenére az OFB teljes mértékben igénybe vette az ingat­lant, avval a megokolással, hogy hábo­rús birtok. Az ármegállapitó tárgyalás­nál az OFB a föles forgalmi árának alig negyedét állapította meg, megváltás gya­nánt. Nagy felháborodás támadt, amikor Hadik ezeket elmondta. Ezután igy foly­tatta beszédét: Egy főispán birtoka — A harmadik a Rudnay-eset.­­ Egy volt magasrangú köztisztviselő, akinek Csehszlovákiában volt kis bir­toka, olymódon mentette meg azt, hogy elcserélte egy ottani takarékpénztár 109 holdas budakalászi birtokával. Az OFB meghagyott a tulajdonosnak 25 holdat, a többit igénybe vette, de úgy, hogy a­ falu népe kapott 8 holdat, 76 holdat pe­dig egy főispánnak ítéltek meg. Kérde­zem, milyen szociális politika az, amely mellett lehetséges, hogy a főispán a neki juttatott föld katasztrális holdjáért 251 pengőt fizetett, míg a kis igénylőknek 510 pengőt kellett holdjáért fizetni. A mostani javaslatban megállapított kulcs szerint a főispánnak holdanként közel 000 pengőt kellene fizetnie, amiből a tu­lajdonos 600 pengőt­ készpénzben, 300 pengőt pedig 4 százalékos kamatozású papírban kapna. Ez a földreform sokat hangoztatott szociális értéke.­­ A következő eset — folytatta Hadik János gróf — özvegy Grósz Mórné ká­­polnási lakos esete- Négy gyermeke van, közülük kettő fiú. Győző nevű fia, mint tartalékos zászlós, bevonult a háborúba. A szerb harctéren súlyosan megsebesült, í­gy hogy mint rokkantat, helyi szolgá­latra alkalmazták. 1916. nyarán mint szá­zadparancsnok kikerült az olasz frontra és ott 13 hónapot töltött az első vonalban. 1918 februárjában ismét az olasz frontra került, mint fényszórószázad-parancsnok. Ott maradt 1918 nyaráig, amikor is a honvéd fényszórótanfolyamon mint ki­képző kapott beosztást. Itt érte a front összeomlása és mint tartalékos főhadnagy szerelt le.­­ Az özvegyasszony Lajos nevű­ fia önként vonult be, az orosz frontra került, ahol 1916 második felétől kezdve egyfoly­tában 14 hónapig az első vonalban tel­jesített szolgálatot. Ekkor gránátnyomást kapott és a pótzászlóaljhoz osztották be. Az özvegy egyik leánya férjnél van és ennek férje megszerezte az összes legény­ségi kitüntetéseket.­­ Ez az özvegy vett 129 hold földet, a melynek árát az apjától örökölt békebeli ingatlan vagyonának eladási árából fizette ki. Ezt a 129 holdat az OFB tel­jesen kisajátította és részben a vitézi széknek adta, mert nem volt rá igénylő.­­ Volt egy falubeli háza és kertje, a melyet egy másik békebeli belsőségének árából vett meg. A kert legértékesebb ré­szét a vagyon kellő megosztásának cí­mén visszaadta az OFB minden ellen­­érték nélkül a régi tulajdonosnak azon a címen, hogy kényszerhelyzetben adta el a földet, mert kertészének hadi szolgálatr­a kellett bevonulnia. (Derültség.) Kérde­zem, szabad-e megengedni, hogy a vitézi szék int­ézményét a habomban vitézül vi­selkedett polgárok földjének oda juttatá­sával diszkr­editálják­? Schmiedt cukrász esete * a mozival — Schmiedt Károly 52 éves, budapesti, nős, római katolikus vallásu cukrász ese­tére térek át, — folytatta Hadik. — Édes­apja, idősebb Schmiedt Károly, 1867-ben jött Budapestre, mert meghívták a Kug­­ier-céghez, hogy mint a badeni nagyher­ceg udvari cukrásza, a koronázási ünnep­ség alkalmával segédkezzék. Idősb Schmiedt Károly letelepedett Budapes­ten és a Baross-utcában cukrászdát nyi­tott. Itt dolgozott a fia is. Az apa meg­szerezte a magyar állampolgárságot és 1924-ben meghalt, míg fia 1900-ban ki­ment Amerikába, ahol Pittsburgban a legelőkelőbb üzletekben dolgozott és 1906- ban 12.000 dollár megtakarított pénzzel rí­­sen jött Budapestre, hogy átvegye anya üzletét. 1907-ban megnősült, feleségével 12.000 korona hozományt kapott. A meg­takarított dollárokat és a hozományt részben üzletébe fektette, részben betét- Gyomor- és béltisztító hatása páratlan. Kapható mindenütt kis- és nagy üvegben. Az Igmándit ne tévessze össze másfajta keserűvízzel!

Next