Nemzeti Ujság, 1928. augusztus (10. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1928 augusztus 1. olyan megnyugtató­ és nagy biztosítékot ad arra, hogy ezek a kérdések egysze­rűen bíráskodás útján elintézhetők, mint ahogy azt hiszik? Fantázia ez csupán, rózsaszínű ködkép, amely mögött ott köd­ült a fekete igazság.­­ A Kellogg-paktumot alá fogják írni, a Kellogg-paktum meg fog születni, de a Kellogg-paktum épenséggel nem bír majd valamely mágikus erővel az emberi­ségre, avagy a világpolitikáján A Daily Telegraph mondja ezt és a Morning Postja ugyanekkor azt állapítja meg, hogy miután nem kötelez senkit sem, nem is fog sok vizet zavarni. A Morning Post helyesen mondja, hogy a Kellogg-paktum aláírói még mindig oly tág kaput hagy­nak nyitva az akció szabadságára, hogy egész hadseregek vonulhatnak azon a kapun keresztül ágyúikkal és tankjaik­kal. Még a legutolsó világháborúban is mindegyik hadviselő fél ,azt mondotta, hogy önvédelemből üzent hadat és a világtörténelem összes nagyhatalmai mindig olyan módon" hódítottak meg óriási területeket, hogy magukat védve azt vitatták, hogy ádáz és­­gyűlölködő ellenséget kellett eltiporniuk. A párisi Journal des Debats is veszedelmes dolog­nak mondja, ha valaki abban, az „illúzió­ban ringatja magát, hogy­­ó pak-tung alá­írása a történelem egyik l­egnagyobb­ ese­ményét és új korszak kezdetét jelenti. A Times pedig azt mondja, hogy azt ugyan senki se vegye komolyan, ho­gy nem­ lesz többé háború. . Az Egyesült Államok lefektették a Monroe-doktrinát­­ már egy évszázaddal ezelőtt és azt mondják: senki se bántsa köreinket. Mielőtt Anglia kiállná a pak­tumot, új Monroe-doktrinát állít fel, hogy Anglia és domíniumai: ne nyúljhozzámok. Franciaország ragaszkodik a status quohoz. Mit jelent tehát ilyen körülmények kö­zött a Kellogg paktum? Talán nem­ többet, mint amit a Daily Mail mond, hogy hangsúlyozza, milyen erős a vágy az em­beriségben a béke iránt. De mégis többet. Azt jelenti, amit mi mondunk és amit mi állítunk, hogy igazságot kell teremteni elsősorban a világon, igazságot a leigá­­zottakkal szemben, meg kell gyógyí­tani a tépett sebeket és vissza kell adni ...emberiségnek a hitét. Oi,ha majd ez megtörténik, akkor lehet beszélni paktumokról és lehet beszélni írá­sos nemzetközi szerződésekről. Az új vi­lág csak az igazság talapzatán épülhet fel! Hazugságokra, erőszakra, gyengék sebeire nem lehet alapítani az emberiség szolidaritását. A­­ Kellogg-paktumot alá fogják írni és a Kellogg-paktum érvény­ben is marad mindaddig, amíg valaki meg nem szegi. Aztán megint kezdődik elölről. ­ A Rajnavidék kiürítését kívánja Lloyd George A háborúellen­es paktumnál tsibbet ér a fegyverkezés csökkentése London, július 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A külügyi költségvetés vitája során Lloyd George a teg­nap délutáni ülésen a Rajna-vidék megszállá­sának kérdésére is kitért és ezeket mondotta: A locarnoi szerződés szép és jó, de kár, hogy nem követte a Rajna-vidék kiürítése. Nagyon helyes, hogy Locarno Németországot behozta a Népszövetségbe és hogy ez idő szerint barát­ságos a hangulat Franciaország és Németor­szág között. Az a meggyőződésem, hogy a franciák a békét akar­ják. Ennek ellenére tíz évvel a békekötés után még mindig francia csapatok tartják megszállva a német területet. Ilyen irányú szándék sohasem forgott fenn. A békeszerződés a tizenöt évet legmagasabb ha­tárnak jelölte meg és úgy határozott, hogy a békeszerződés feltételeinek teljesítése esetén a kiürítés már e határidő lejárta előtt is meg­történhetik. Nem tudom, hogy a békeszerző­désnek mely feltételeit sértették volna meg. "Ameddig idegen csapatok megszállva tartanak német területeket, minden paktum céltalan. Lloyd George hozzátette: Reméli, hogy a kor­mány fegyverkezési kiadásainak jelentékeny csökkentésével példát fog adni más nemzetek­nek, ami sokkal értékesebb, mint a­­ háborúel­­­lenes paktum aláírása. Ha a belföldi forgalomban a napnak, Vagy az éjnek bizonyos meghatározott órájában akar mindennap beszélni, kös­­hűn havi bérletet.- - — . —re-.. (Folytatás az első oldalról) iránt és legjobb egyetértésben viselték. Végül kijelentette Behounek, hogy­ Nobile menekülése is a legkorrektebb formák között történt. „A katasztrófa vis major következménye volt" Az Italia elpusztulásáról is nyilatko­zott Behounek. A léghajót a katasztrófa teljesen sér­tetlen, állapotban érte — mondotta. — A Szerencsétlenségben Nobile nagyszerű te­hetsége és számos erénye tanit ki. Az ő lélekjelenlétének köszönhető, hogy nem tört­­ki­­pánik, és mindenki helyén marad­va, látta el szolgálatát, noha minden percben attól tartottak, hogy a léghajó és a jég között pusztító összeütközés követ­kezik be. A katasztrófa semmiesetre sem technikai hibának tudható be és a vezetés rovására sem írható. A ballonhüvely sza­kadása olyan tény, amelynek bekövetke­zését emberi beavatkozás nem akadályoz­hatta meg.­­ Mobiléról Behourick a következőket mondotta: ■'-ő- Nemcsak­ én, hanem mindazok, akik­nek dolguk­ volt vele, jól­ tudják, hogy Nobile, milyen csodálatos aviatikus. A légha­józásnak egyik legjobb ismerője, különben Amundsen nem­­Bízta volna őt meg léghajójának vezetésével. Azonkívül fáradhatatlan és biztoskezű­ pilóta, aki 50—60 óra hosszat képes a kormányker­ék mellett, ülni, anélkül, hogy a fáradság jelei mutatkoznának rajta. Én magam mindig kifogástalan, korrekt, nemesér­­zésű­ és erős akaratú férfinak tekintettem ki. Meggyőződésem szerint Nobile éppen annyira nem tehet a katasztrófáról, mint bárki más s a szerencsétlenség vis maior következménye volt. Behom­ek tanár ezután még Malmgreen haláláról és Amundsen sorsáról beszélt. Azt hiszi, hogy Amundsen ma is életben van. Nézete szerint a világhírű tudós a Ferenc- József-földön lehet. — Téves az a hiedelem — fejezte be nyi­latkozatát — hogy Nobile északsarki ex­pedíciója megbukott. Ha meggondoljuk, milyen nagy tudományos eredményei vannnak Nobile legutóbbi expedíciójának, úgy nem állíthatjuk ezt! „A lapoknak felelni kell a rágalmazásokért. . ." Róma, július 31. Valamennyi lap első oldalán közli Behounek egyetemi tanárnak a sajtó kép­viselői előtt tett nyilatkozatait és kiemeli, hogy az expedíció e tekintélyes tagjának lojális nyilatkozatai, amelyeknek jóhisze­műségéhez és becsületességéhez a leg­kisebb kétség sem férhet, Lundborg nyi­latkozataival együtt megsemmisíti azokat a rágalmakat, amelyeket külföldi sajtó­orgánumok a sarki expedícióról közöltek. A Tribuna azt írja, hogy valamennyi számottevő külföldi lapnak felelnie kell most az eddig közölt rágalmazásokért, annál is inkább, mert a rosszakaratú ma­nőverek célját szolgáló gonosztettnek ez a modern formája semmiesetre sem marad­hat büntetlenül. Valamennyi lap a leglelkesebb hangon üdvözli az Arktis hőseit. Titulescu nem akar részt venni a Népszövetség szeptemberi ülésszakán A román válság kiélesedett . A kü­lügyi tárcát ideiglenesen Bratianu vezeti Bukarest, július 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelen­tése.) A közönség körében meglepetést kelt, hogy a hivatalos lap mai száma Titulescunak nem a lemondását, hanem azt közli, hogy július 31-től kezdve egy hónapi szabadságra megy. Visszatértéig Bratianu miniszterelnök vezeti ideiglene­sen a külügyi tárcát. Titulescu barátjai el akarják hitetni, hogy a külügyminisz­ter csak egészségi állapota miatt távozik Bukarestből, az általános meggyőződés azonban az, hogy közte és a kormány tagjai között úgy a kölcsönügyben, mint a belpolitika tekintetében ellentétek me­rültek fel. A francia sajtó a lemondás okairól Paris, július 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A lapok bőven kommentálják Titulescu, le­mondásának körülményeit s kivétel nél­kül megegyeznek abban, hogy a külügy­miniszter lemondásának oka semmiesetre sem Titulescu megrendült egészségi álla­pota volt. Az Écho de Paris véleménye szerint MIÉRT OLYAN POROSAK AZ UTCÁK? Budapest, július 31. (p.) Száll az ének szájról-szájra, száll a madár ágról-ágra, de ének sem száll olyan gyorsan, madár sem szárnyal olyan sebtiben, mint ahogy száll a pesti por. Ha szellő lengedezik, de ha csupán fojtott levegő ül is a városon, a por ellep és beborít mindent. Ha London fölött száll a repülőgép, felhőt lát maga alatt az utas. Ködbe borul a hatalmas világváros. Napsü­téses napon menj fel pesti polgár a Svábhegyre, állj meg a gyönyörű Szé­­chenyi-kilátón, vagy eredj fel a János­­hegyre, ahol az Erzsébet-kilátó mesz­­sze távlatokat mutat a számodra, nézz magad körül és ha szemlélted már a magyar táj szépségét, ha szived re­pesett örömében, látván a Duna ezüs­tös csíkját, ha gyönyörködve figyel­ted az erdők koszorúzta hegyeket és dombokat, a zöld lankákat és völgye­ket, aztán vess tekintetet a pesti ol­dalra és nézd meg onnét szörnyül­­ködve, ijedten, rémüldözve: micsoda portengerben él ez a város. Látni fo­god, hogyan ül rajt egy nehéz, szürke jelleg a házakon és a tereken, az utcá­kon és a város kövein és hogy ez a szürkeség miként ülepedik le a laká­sokra, a szobáidra, az egész életedre. Ha tudományos könyveket olvas az ember és ha geológusok munkáit ta­nulmányozza, akkor megállapítja, hogy a pesti oldfil terraszos képződmény, ami azt jelenti, hogy a Duna medre volt itt ,egykoron és hogy ezeken a­­terraszokon törmelékkőzetek rakódtak le. A geológia így állapítja meg e vá­ros talajának múltját, ellenben egy másik tudomány, amelyet kémiának neveznek, már megállapította azt is, hogy milyen eszközökkel lehet meg­kötni ezt a port és megszabadítani tőle a lakosságot. Vízzel, vagy olajjal, avagy a kettő váltásával feltétlenül kötni lehet a port és meg lehet szaba­dítani a várost attól, hogy levegőjé­ben örökösen ott ússzon ez a szürke veszedelem. Ha azt a szomorú statisztikát olvas­suk, amely a tüdővész terjedéséről szól, akkor tudhatjuk meg legjobban, hogy mit jelent számukra ez a pesti por. Nemcsak arról van itt szó, hogy ez a por kellemetlen, hogy a nyitott abla­kokon beröpül a lakásokba, hogy fel­kavarodik, hanem mindenekfölött azt jelenti, hogy egészségtelen, hogy meg­támadja a tüdőt. Egyike a legfonto­sabb és a legnagyobb városi felada­toknak: megszabadítani ettől a portól a várost. Rákos felé tovább kell ki­építeni a véderdőket, olyan építkezési rendelkezéseket kell csinálni, hogy ezeken a területeken kertesházakat és kertvárosokat építsenek, hogy minél több fa fogja fel a port és szabadítsa meg tőle a várost. Tovább kell foly­tatni az utak olajozását, még­pedig nemcsak Budán, hanem a pesti oldalon is meg kell szabadítani ezt a várost a portól. Gondoljunk a gyermekekre, akik ezt a port szívják magukba. Gondoljunk a jövendőre, gondoljunk arra, mennyire szükségünk van minden magyar életre, erős, egészséges új nemzedékre. * Titulescu lemondása azokra a súlyos né­zeteltérésekre vezethető vissza, amelyek az utóbbi időben közte és Duca helyettes külügyminiszter között felmerültek, lehe­tetlenné téve a két miniszter együttműkö­dését. A lap hangsúlyozza, hogy Francia­­ország szempontjából nepi kell tartani a román külpolitika irányváltozásától, hi­szen úgy Titulescu, mint Duca egyaránt barátjai Franciaországnak. A Journal valószínűnek tartja, hogy Titulescu azért mondott le, mert nem akart résztvenni a Népszövetség szeptem­beri ülésszakán, amelyen Magyarország minden bizonnyal újabb offenzívát indít Románia ellen az optánspörök ügyében és amelynek kimenetele a Népszövetség vezető tagjainak ingadozó magatartása folytán nagyon is kétes értékűnek látszik Románia szempontjából. Meg kell várni mindenesetre — írja a lap —, várjon Ti­tulescu tényleg visszavonul-e magányába, a londoni román követség palotájába. Az Excelsior azon a véleményen van, hogy Titulescu csupán kedvező alkalomra vár, hogy ismét visszatérjen a politikai élet porondjára. A szélső­jobboldali Victoiie és az Ave­nir azt hiszik, hogy Titulescu lemondása tiltakozás akar lenni a Kellogg-féle há­­borúellenes paktum (?) és a­ Népszövetség küszöbönálló ülésszakának tervbevett ha­tározatai ellen. A Populaire szerint a román állam lep­lezett csődbe jutott és a stabilizációs köl­csön az országot csak újabb krízisbe viszi. Titulescu csak azért távozik, hogy e válságban ne vegyen részt. A román nemzeti párt ellenparlamentet szervezett London, július 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Daily Chronicle azt hiszi, hogy Titulescu külügyminiszter lemondása annak a vilá­gos jele, hogy bajok vannak Romániában. Beavatott körökben nem hiszik, hogy új­ból londoni követ lesz, hanem valószínű­nek tartják, hogy a magánéletbe való rö­vid visszavonulás után mint pártonkívüli politikus fog újból előtérbe lépni és ily módon alkalmas miniszterelnökjelöltnek. Ez esetben bizonyára a külügyi tárcát is magának fogja megtartani. A lap egyéb­ként a román válság kiélesedésének jelét látja abban, hogy a nemzeti parasztpárt ellenpar­lamentet szervezett, amelyben a kormányt törvénytelennek bélyegezte és a külföldi bankokat óva intette attól, hogy Bratianunak kölcsönt adjanak. A kormány viszont a külföldi újságíróknak még azt is megtiltja, hogy a parasztpárt nevét egyáltalán említsék tudósításaik­ban. Szervezkednek a házfelügyelők Megalakították a Házfelügyelők Országos Gazdasági Egyesületét (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A példát­lanul nehéz megélhetési viszonyok szervez­kedésre kényszerítik az azonos munkakört betöltő polgárokat, hogy ezáltal jobb megél­hetést vívhassanak ki maguknak. Ezen nincs is semmi csodálkozni való, mert az egyesülés­ben rejlő erő kétségtelen és a komoly össze­tartásnak mindig megvannak a maga ered­ményei. A házfelügyelők sincsenek megelégedve anyagi helyzetükkel, mert az ő jövedelmük is a békeviszonyokhoz mérten alaposan megcsök­kent. A házmesterpénz kisebb, mint békében volt, mert a kötött forgalmú helyeken a ház­­bérek sem érték el még a békebeli mértéket, a házmesterpénz pedig tudvalevőleg a ház­bérek után van percentuálisan megállapítva. Emellett legalább 35—40 százalékkal kisebb a pénz vásárló ereje is, mint a háború előtt volt. A mellékjövedelem is megcsappant. Kapu­pénzből igen mérsékelt a bevétel, hisz a kö­zönség örül, ha élhet s eszébe sem jut kima­­radozni annak, akinek foglalkozásánál fogva feltétlenül nem muszáj. Ilyen körülmények között a házfelügyelők­nek az a része, amely az osztályharc leendő­­ségét belátta, új szervezetbe tömörül. Ezek a házfelügyelők, akik érdekeiknek megvédését kenyér- és munkaadóikkal, a háztulajdonosok­kal karöltve óhajtják elérni, megalakították a Házfelügyelők Országos Gazdasági Egyesüle­tét. A házfelügyelőknek ezirányu szervezkedé­sét a Háztulajdonosok Országos Szövetsége is rokonszenvvel kiséri és támogatja. Az új egyesület hivatalos lapjában, a Ház­felügyelői.. .Közlöny­ében Németh Béla dr., a Háztulajdonosok Országos Szövetségének el­nöke és Czombathy Kálmán igazgató cikket írtak, amelyekben az új alakulás jelentőségét méltatják és megjelölik azokat az utakat és módozatokat, amelyeknek jegyében a házfel­ügyelők szervezkedésének történnie kell. A házfelügyelők új egyesületének szervezkedése nagy erővel folyik és a házfelügyelők nagy többsége máris belépett az egyesületbe. Akar helybe szóló levelére gyorsan vá­laszt? Adja fel a postán „Sürgőseként, dija a rendes díj háromszorosa. Buda­pesten legkésőbb 4 órán belül kézbesítik, forduljon.

Next