Nemzeti Ujság, 1929. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

MAI CIKKEINK: A bíboros-hercegprímás vezetésével az egész keresztény társadalom üdvö­zölte a jubiláló Központi Sajtóválla­latot A pápa átvette a Prímás-Albumot Vass József: „A magyar katolikus gon­dolat feltámadását várom“ Afganisztánban a helyzet változatlan Pesthy Pál fogja vezetni a földbirtokre­­form pénzügyi lebonyolítását Az angol király állapota változatlan A spalató-zágrábi gyorsvonat sziklának rohant Lemondott a jugoszláv kormány Miért nem sikerült a fürdőszezon? Kinevezések a MÁV-nál Hiába keresik a „suttogó“ embert Nagy István bűnperében Erth erdélyi asztronómus meg akarja építeni a „világűrhajót“ Őrizetbe vették Amard párisi bankárt Berlin frakkos banditái nyílt harcot vív­tak egy munkásasztaltársasággal Éjjel is nyitva kell tartani a vámsorom­pókat Burányi Miklós: Kérdőjelek Endrődi Béla: Tónus Czettler Jenő: Zichy Nándor gróf, mint agrárpolitikus Radványi Sándor, 1929 (Vers) Somonnay Tivadar: Egy óra a Szociális Missziótársulat munkatermében Berényi-Schneller Lajos: A Községi Ta­­karékpénztár fejlődésének útjai .­­ .. • 1 jfkM­te- ?-5 - ■ Séfi sva rás s­err. ■ . .. . den. . • szándékkal növekedett 1928-ban a drága­ság. Közel négy százalékoz árdrágulást jelent ez a szám, vagyis azt, hogy a békeidők áraihoz viszonyítva, ma 26 szá­zalékkal drágább az élet, mint békében volt. Egyszerűen átszámolva ez azt je­lenti, hogy akinek békében ezer arany­korona volt a havi kiadása, annak ma 161 pengő 60 fillér a kiadása. Az úgyne­vezett indexszám idei megnövekedésének okát főleg abban látják, hogy az idén m­ár magasabb lakbérek léptek életbe s ezek a lakbérek nyomják az indexszámí­tást. A drágulásnak ezek a számadatai azonban tulajdonképpen azért nem feje­zik ki a valóságot, mert a béke ideje óta nem­csak a szükségleti cikkek, a lakás, az élelmezés és a ruházkodás drágult meg, hanem magasabb az adó is, s megdrá­gult a közlekedés. Akárhogy számítjuk is azonban a dolgot, bizonyos, hogy ez az esztendő drágulást hozott és hogy a jövő esztendő egyik legnagyobb feladata, hogy a magyar társadalmat mindinkább men­tesítse a drágulás veszedelmétől és gondjaitól. 15,96 tuék a Nemzeti Újság előfizetőinek, olvasói­nak és híveinek. Boldog újévet kívánunk minden igaz és jó magyarnak. Boldog új­évet kívánunk a keresztény társadalom­nak, boldog új esztendőt a magyar csa­ládoknak, boldog új esztendőt a nemzet minden fiának. Boldogságot kívánunk, örömet és megelégedést, mert súlyos és nehéz megpróbáltatások, kemény és zor­don esztendők után el kell következnie a magyarság számára is a jobb és szebb időknek. Kivonjuk a reménységek meg­valósulását, kivánjuk, hogy valóra vál­jék mindaz a hit, amiben csak bízunk. Váljék valóra bor, búza, békesség, ke­nyér, öröm és nyugalom legyen minden magyar hajlékon. Kívánjuk a magyar igazság győze­­mét, k­ívánjuk a nemes igaz és hagyományos eszmék diadalát. Kívánjuk, hogy apák örvendezzenek gyermekeiknek, kívánjuk, hogy anyák­nak ne kelljen semmit megtagadniok ki­csinyeiktől. Kívánjuk, hogy múljanak el a csalódások és kívánjuk, hogy ne jöjje­nek újak helyette. Kivánjuk, hogy az uj esztendő valóra váltsa minden igaz ma­gyar minden igaz számítását. Boldog új sztendőt kivánunk! r TM­A? . ^ ^ C ;1.329 ja v jjj ^j) o . Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Főmunkatárs: TÚRI BÉLA XI. évfolyam 1. szám ♦ Kedd. ♦ Budapest, 1929 január»­­. ■ ........mii ■■Mmniinrnmiripiineswi i Hodzsa döntő bizonyítékai Károlyi bűnösségéről Színlelt tárgyalásokat folytatott Károlyi kormányá­val, amíg sikerült a Felvidéket­­ megszállni A tájékozatlan Vix ezredest és Foch marsall tuda­tosan tévesztette meg Hodzsa — A csehek 5000 emberrel szállták meg a Felvidéket — Ha a ma­gyarok végrehajtották volna a népszavazást, nem lehetett volna őket a Felvidékről eltávolítani (A Nemzeti Újság tudósítójától). Ed­dig ismeretlen, döntő bizonyítékokat szol­gáltat Hodzsa Milán csehszlovák minisz­ter Károlyi Mihálynak és rendszerének soha meg nem bocsátható bűnösségéről, arról a vétkes hanyagságról, amellyel a Felvidéket a cseh politikai szédelgés és zsákmányolás áldozataként kiszolgál­tatta. Koronatanú beszél Hodzsa Milán személyében, aki leplezetlen őszinteség­gel, sőt szemérmetlenséggel tárja fel sa­ját szerepét abban az ezerhájjal meg­kent, ái’ií'k go®****, lelkiismeretlen m­ir*­­kában, amelybe* a legidelesebit segítő társ Károlyi Jírbély 'ás a M-tHőtle eső volt, ---­Elképedve olvassuk ezt önvallomást, amely felfedi a szörnye­­inek szövedé­két, a hatalomra könyököd Károlyi Mi­hálynak és társaságának ügyfogyott, vétkes könnyelműségét, tudatlanságát és esztelenségét s megrendült lélekkel lát­juk, hogy milyen kezekbe került a nem­zet sorsa, amikor ez a társaság az ország nyakára ült. Ha kellett még bizonyíték arról,­­hogy Károlyi Mihályra méltán sütötte rá a hazaárulás bélyegét a füg­getlen magyar bíróság, akkor a cáfolha­tatlan bizonyíték itt van. Hodzsa Milán maga ismeri el, hogy az ügyefogyott for­radalmi társaság miként szolgáltatta ki a Felvidéket, holott mindent menthetett volna. Hodzsa Milánról tudni kell, hogy a Szoborral vívott élet-halál politikai harcban mondotta el ezeket a leleplezé­seket a maga szerepének igazolására s annak az érdemének dokumentálására, hogy a csehszlovák állam neki köszön­heti a magyar területek sikeres megrab­­lását. Ezért volt kíméletlen és őszinte s ez az oka, hogy elkövetett cselekedeteit nem leplezte. Hodzsa olyan erkölcsi bi­zonyítványt állított ki önmagáról, amely­nek visszataszító és elrémítő volta pá­ratlan a maga nemében. A csehek azon­ban ezt meg fogják neki bocsátani, mert az ő érdekeiket skrupulus nélkül szol­gálta. De ki vagy bocsáthatja r,—-g valaha harc ,1 hűn*»’* kir”­uns -­t A mjfcm * céi* jít me ... tett emmit s ami' tudatosan elmúlás ott*. Hodzsa lfeleple; ’bfc.-uj. világ közvélett nye- elé &ivá* mert azt látnia­­.ss tudrva kell vé... o a Trianonért felelős hatalmaknak is, hogy milyen eszközökkel darabolták fel a tör­ténelmi Magyarországot s micsoda er­kölcsi fertő az, amellyel a „békeszerző­­dés“ a legszörnyűbb dolgokat is szank­cionálta. Amikor maga Hodzsa is be­ismeri, hogy az antant félrevezetésével csikart ki intézkedéseket s hogy a ma­gyarok népszavazást rendeltek volna el, akkor beismeri, hogy a magyar revindi­­kációs törekvések igazolva vannak s a cseh birtoklásnak nincs sem erkölcsi, sem jogi alapja- A nagyjelentőségű le­leplezésekről szóló tudósításunk így hangzik: ■'V- r- ' Dódig 3‘1 ni&X E/MOIOZ** Hogyan szorította ki Hodzsa fegyver nélkül a magyarokat a Felvidékről? Prága, december 11. (Magyar Távirati Iroda.) A Szlovenszki Dennik folytatja Hodzsa pozsonyi be­szédének ismertetését a tíz év előtti cseh­­magyar tárgyalásokról. Hodzsa szerint a magyar katonák közül a forradalom ide­jén csak azok akartak leszerelni, akiknek valami vagyonuk volt, míg a vagyonta­lanok tovább akartak háborúskodni és erősen készültek a Felvidék megszállott részeinek visszavételére. A beszámítha­tatlan Linder helyébe Bartha került a honvédelmi miniszteri székbe, akit Hod­zsa a kapzsi és kielégíthetetlen magyar imperialista prototípusának mond. A Hodzsa mellé beosztott katonai misszió nagyszerűen dolgozott Budapesten. Hod­zsa minden katonai szállítmányról tu­dott, amelyet a Felvidékre irányítottak Hodzsa becsapta Vizet A magyarok Hodzsának ama követelé­sével szemben, hogy vonják vissza hadai­kat a Felvidékről, azzal a követelésse­l álltak elő, hogy vonuljon ki a cseh kato­naság és akkor majd lehet tárgyalni Ekkor fordult Hodzsa Vix ezredeshez aki diófában kijelentette, hogy nincs pa­­­rancsa a magyar katonaságnak a vis­­szarendelésére és azt ajánlotta Hodzsá­nak, hogy tényleg vonassa vissza a cseh csapatokat. Hodzsa szerint Vix teljesen tájékozatlan csapat­katona volt, aki csak akkor értette meg a helyzetet, midőn Hodzsa a Felvidék és Csehország viszo­nyát úgy állította be előtte, mint Elzász­nak Franciaországhoz való viszonyát. Hodzsa ezután sürgönyökkel fordult Foch marsallhoz és Benes külügyminisz­terhez, parancsoljanak rá Vixre, hogy védje meg az antanthaderők érdekeit, te­hát a szintén szövetséges csehszlovák had­erőét is és a magyar kormányt bírják rá a katonaság visszarendelésére. Húzni kellett az időt.,, Hodzsa elmondja, hogy tisztában volt azzal, hogy ha a csehek nem teszik rá kezüket a Felvidékre, a magyarok végre­hajtják a népszavazást és a népszavazás után a magyarokat a Felvidékről vala­milyen diplomáciai lépéssel aligha lehe­tett volna eltávolítani. Időt kellett nyer­nünk és ezt Hodzsa úgy érte el, hogy a prágai kormány utasítása ellenére szín­lelt tárgyalásokat kezdett a magyarokkal . (Folytatása a 2­ifc oldalon) Lapexnic mini százasa 24 fillér Tíz év az igazság szolgálatában Írta: Klebelsberg Kuno gróf Csodálatos a teória viszonya a gya­korlathoz. Ha előveszünk egy elméleti politikát, az élén ott találjuk az alap­fejezetet az államról, amely adni akarja a legsajátosabb lényét annak a csodá­latos valaminek, amit államnak nevez­nek. Az így kapott meghatározás egy fogalmi csontváz, nincs rajta hús és izom, nincs benne velő és szív. Ezzel a sivár szegénységgel szemben milyen gazdag a valóság, a történelmi élet sok­félesége! Ahány állam, annyi egyéni­ség. Legfeljebb annyit lehet elérni, hogy a konkrét államegyéniségek soka­­ságában egy-egy típust állíthassunk fel. Hgen nagyon érdekes típus az, amely­ben egyfelől a valláserkölcsi, másfelé a politikai momentum erősen összefonó­ i­dol. A velencések elinte halászok, azután kereskedők lettek, járták a ten­gereket és keletről, Egyiptomból elhoz­ták szigetországukba Szent Márkus evangélistának ereklyéit. Védelme alá helyezték magukat s a világnak egyik legragyogóbb templomát építették a di­csőségére. Róla nevezték el államukat is, amelynek hivatalosan nem Velence, hanem H­­y­­­i -—ír — neve. Nemcsak a nagy evangélista trapse. otg-ns vedelm­. i akarták .mide­­n 20, mz'wSiMMJi# r* . r--.ni-vb l‘ r­ serkSIosi es .állfimig gondolat kapcsolatát. Hasonlób Váltak a magyar állam kezdetei is. országot Árpád szerezte, ős -n­ '­ói államot -Szent Sat­ta-.- csinált. Aki a hagyomány szériát­ élete végén felajánlotta az országot a Boldogságos Szűznek. Ezért hívták­ Magyarországot Regnum Marianulpnak. Szent, István ma is bekerült a szentek sorába és egyik legnagyobb utódja Árpád véréből, az ugyancsak szentté, avatott László to­vább szervezett nemcsak állami, hanem egyházi intézményeket is. E szent ki­rályokon nyugszik a­­ magyar katoliciz­mus egyházkormányzati szervezete. Amint a nagy szerzetesrendek alapító­jaként szentek állnak, úgy szentek mun­kája volt a mi sajátos magyar állami egyéniségünk megalapítása is. Az ál­lamtannak egyik legnagyobb igazsága az, hogy minden államot az a princí­pium tart fenn, amely létrehozta. Ezért az alapításnál, a szervezkedésnél a nagy munkába beépített princípiumok a magyar állam életébe is hatottak to­vább. . Különösen­ kidomborodott a nem­zet transcendens missziójának a gondo­lata akkor, amikor az újkor elején a keresztény Európát kellett védeni az izlám pogány kultúrájával szemben. Milyen költői mélységgel csendül ki ez az alapeszme a Zrinyiászból, amelynek valláserkölcsi és politikai alapeszméje az, hogy a magyar nemzet súlyos bűnbe esett, ezért kollektíven vezekelnie kell, amely a pogányság ellen való áldozatos küzdelem­ révén történik. A legújabb kor uralkodó eszméi két­ségtelenül lazították ezt a viszonyt, de az egészséges magyar konzervativizmus megakadályozta, hogy felbonthassák. Ilyen bontogatási kísérlet-féle volt a 90-es évek egyházpolitikája. Elvi ma­gaslatról tekintve, egy hozzánk elég ké­sőn eljutott utolsó hulláma volt a XIX. század közepe Európája egyházi poli­tikájának. Apróbb hibák láncolata’ következett és miután a rész*

Next