Nemzeti Ujság, 1930. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-01 / 26. szám
3_____________________________ NEMZETI UJSAG .____________________ em zii*irtwwririw’rTrrwiifm^'-vtgsE^aea^^ u«i'iTt Szombat, 1930 február 1 MB*Wí3HPSffiwi^T5Bm3Es*HR9BBSKC^3w«wsBBraien®SK^^ politikánkban is. Egy azonban bizonyos, hogy az optáns-ügy úgy fejeződött be, hogy azt a nagy nemzetközi jelentőségű elvet, melyért Apponyi egész ékesszólását vitte a genfi tárgyalásokba, Hágában sikerült megmenteni. A megmentés pedig nemcsak elvi diadal, hanem kihat az elszakított magyarság egész jövő sorsára, tehát a magyar nemzeti sorsra is. Az érvényben maradt 250 $. lesz vadpajzsa az elszakított magyarságnak abban az életükre, vagyonukra törő harcban, melyet az új államokban vívnak. És még egyet tudunk biztosan. Azt, hogy kiszabadultunk a jóvátételi bizottság karmai közül, ami hogy még politikai vonatkozásban is mit jelentett, azt a kicantant, úgy látszik, jobbján tudja, mint ahogy itthon tudni akarják. Nem igaz tehát az a kidobott frázis sem, hogy mindegy, hogy mi címen fizetünk, ha fizetünk. A jóvátétel fizetése esetén további ellenőrzés alatt maradtunk volna és mindig ki lettünk volna szolgáltatva ellenségeinknek, akik megerősödésünk ellen dolgoznak. Most felszabadultunk legalább a jóvátételi iga alól és ebben rejlik az a reményünk is, hogy szabadabban, céltudatosabban hozzáfoghatunk jövőnk gazdasági alapjainak megteremtéséhez is. Csak azután valóban fogjunk is hozzá azzal az energiával, amilyen reményeket ébresztünk a hágai egyezmény áldozatokba kerülő megkötése által. Mert az a lárma, mely a kritikákból visszhangzik, jórészt műlárma. Nem veszedelmes. De nem lesz műlárma és veszedelem lesz az a hang, mely akkor visszhangzik majd, ha a nemzet csalódik reményében, ha nem fordul jobbra a gazdasági helyzete és nem válik elviselhetővé a sorsa. ...................... ....lyuajurman........................... Budapest, január 31. A képviselőház mentelmi bizottsága ülést tartott, amelyen Kálmán Jenő előadásában foglalkozott Várnai Dániel és Peidl Gyula országgyűlési képviselők ügyével, akiket a házszabályok 198. szakasza értelmében a Ház tegnapi ülésén utasított a bizottsághoz. A bizottság javasolja a képviselőháznak, hogy Várnai Dánielt és Peidl Gyulát jegyzőkönyvi megrovásban részesítse. Az államrendőrség budapesti főkapitánysága Betegh-Huszágh Miklós főkapitány aláírásával a szociáldemokrata párt adattársaiban rendezendő gyűlésének betiltásáról a következő véghatározatot adta ki: — A Magyarországi Szociáldemokrata Párt azon bejelentését, hogy 1930 február 2-án délelőtt 10 órakor a Tattersaal-lovardában Kerepesi-út 10. szám alatt „A hágai egyezmény“ napirenddel nyilvános gyűlést kíván tartani, tudomásul nem veszem s a nyilvános gyűlés megtartását megtiltom. — Megokolás: így kellett határoznom — mondja a főkapitányi véghatározat —, mert az utóbbi napokban lefolyt utcai tüntetések és rendzavarások következtében attól kell tartanom, hogy a rend felbontására törekvő elemek a nagyszabásúnak ígérkező gyűlést, de különösen a szétosztás idejét a tüntetések és rendzavarok nagyobb mérvű megismétlésére fogják felhasználni, miért is a székesfőváros nyugalmának és rendjének megóvása érdekében a gyűlés megtartását be kellett tiltanom. TRÓNÖRÖKÖS DOKTORKISASSZONY A Képviselőház ülése |||■■^■■■■■■^♦—— Buday Dezső mélyreható bírálatot mondott a fővárosi javaslatról Adatok a főváros gazdálkodásáról — A szociáldemokratáknak nem volt hallgatóságuk (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Amilyen nagy érdeklődés nyilvánult meg a képviselőház csütörtöki ülése iránt, olyan érdektelenséggel kezdődött meg újra a fővárosi törvényjavaslat vitájának folytatása. A képviselői padsorok, amelyek csütörtökön teles voltak képviselőkkel, most üresen tátongtak. Az ülés megnyitásakor alig tizennégy képviselő volt a teremben s a miniszteri tisztviselők és főispánok karzata pedig feketén ásított bele a terembe. Az ülés eseménye Buday Dezső felszólalása volt, aki alapos tudással szólt hozzá a javaslathoz s rámutatott arra a különálló helyzetre, amelyet Budapest tölt be a magyar városok között s kiemelte, hogy a törvényhatóságban az új törvénynek nagyobb helyet kellene biztosítania az ipari osztály számára, mert a javaslat az ipar rovására a kereskedelemnek juttat nagyobb képviseletet . A képviselőház pénteki ülését Almásy László elnök tíz órakor nyitotta meg. A fővárosi törvényjavaslathoz elsőnek Rothenstein Mór szólalt fel. Azt remélte, hogy a belügyminiszter a karácsonyi szünet után visszavonja ezt a javaslatot, vagy legalább is átdolgozza. Esztergályos János: Te nem ismered Bélát, aki huszonhatéves. (Derültség.) Rothenstein Mór: Kifogásolta a székéértési szakaszt, majd azt hangoztatta, hogy a javaslat visszafejleszti az autonómiát. Budapest szerepe az állami életben Buday Dezső: A törvényjavaslat hézagot pótol. Hatvan év óta csupán szabályrendeletekkel s kormányrendelkezésekkel próbáltak javítani a főváros adminisztrációján. Szükség volt a törvényjavaslat megalkotására. A javaslat két részből áll. Politikai és közigazgatási adminisztratív részből. A politikai részben országos vonatkozásoknak kell érvényesülniük, míg a gazdasági és adminisztratív részben a törvényhatóságé legyen a döntő szó. Hibásnak tartom, hogy a főváros adminisztrációjára vonatkozó reformokat a polgármester meghallgatása nélkül próbálják elintézni. Az előzetes tervezgetések dilettáns munkák voltak, amelyeket kívülről sugalmazásra szállítottak. Ezek között és a mostani javaslat között ellentétes intézkedések vannak s ez előnyére válik a javaslatnak. A javslatból nem domborodik ki kellőleg a főváros autonómiája, mert a tanács hatáskörét elveszi, de nem adja oda az autonómiának, hanem az elvett hatalomban a kormány osztozkodik a polgársággal. A főszolgamester kinevezési jogáva a centrális hatalom túlságosan beleavatkozik az autonómiába. Olyan intézkedéseket tart fenn maga számára a kormány, amineket egyetlen törvényhatósági várossal szemben sem alkalmaz. Nem tudom elfogadni például a kultuszminiszter vétójogát a tanítói kinevezések ügyében. Nem fogadom el azért, mert aki a főváros életét nem ismeri, az nem gyakorolhat felette kritikát sem. Vannak, akik szeretik Budapestet úgy beállítani, mintha minden rossz itt történne, közben elfeledkeznek, hogy más városokban is előfordulnak egészségtelen dolgok. Miért nem ment bele a kormány abba, hogy a törvényhatósági tanács tisztán választás útján jöjjön létre, mikor ezen az alapon jön össze a kisgyűlés nemcsak a megyében, hanem a törvényhatósági joggal felruházott városokban is, úgy látszik, a vidéki képviselőkkel meg kell ismertetnem Budapestet. A főváros évi költségvetése 416 millió pengőt tesz ki, ami egyharmada az állami költségvetésnek. Ebből százötven milliót ad ki személyiekre, 266 milliót dologi kiadásokra. A főváros 86.000 alkalmazott utján ugyanannyi családot lát el kenyérrel s rengeteg azoknak a száma, akiknek közmunkák, vagy más után juttat. A főváros egynyolcad részét teszi ki az állam lakosságának, az ország gyáripari termelésének legnagyobb része Budapesten folyik. A tőkék 74 százaléka Budapesten van. Röviden: Budapes gazdaságilag az ország legerősebb centruma. Buday Dezső ezután felsorolta szám szerint a főváros gazdasági és hiteléletére vonatkozó adatokat, majd áttért a közoktatás kérdésére s rámutatott arra, hogy Budapest középiskoláinak 16 százalékát törvényes kötelezettség nélkül állította fel. Az adófizetés terén — mondotta Buday Dezső —, ugyancsak sokszor szerepel a főváros, mint Prügelknabe, holott a székesfőváros az ország legnagyobb adófizetője. A főváros közönsége kiveszi a részét az állami terhekben, hiszen az állam egyenesadókban az összes adóknak 38 százalékát fizeti, 220 millióból 83 millió pengőt. Statisztikai adatokat sorolt fel ezután, amelyeknek alapján összehasonlította, hogy mennyi adót fizetnek az egyes magyarországi városok. Rámutatott ezután, hogy a főváros az idegenforgalom fejlesztése érdekében is állami feladatokat old meg. A főváros önként visel országos terheket Erőd! Harrach Tihamér: Az összes kongresszusokat a főváros rendezi. Buday Dezső: Ha a főváros nem csinálna idegenforgalmi propagandát, akkor idegenforgalmi mérlegünkigen gyengén áll. A kongresszusok terheit Budapesti viseli egyedül. Rá kell mutatnom, hogy közegészségügyi téren is milyen sokat tett a főváros. Budapest nincs kötelezve kórházak létesítésére, ennek ellenére saját pénzéből 2000 kórházi ágyat állított fel s ez 46 millió pengőjébe került ennek a városnak. Ezt a terhet egyedül Budapest viselte, holott kórházai országos jellegűek, amelyekben szinte több vidékit ápolnak, mint fővárosi embert. Nincs egyetlen konkrét dolog sem, ahol rá lehetne mutatni, hogy a főváros a maga kötelezettségét csupán önmagával szemben teljesítette. A főváros az országgal szemben mindenkor teljesítette kötelességét. A népbetegségek ellen való küzdelem állami feladat, mégis a főváros volt az, amely óriási befektetésekkel tüdőbeteggondozókat és más intézeteket állít fel. Ezután összehasonlította Buday Dezső Budapest, Szeged és Debrecen közkórházi viszonyait és megállapította, hogy Budapest relatíve is óriási terheket vállalt. Ugyanez a helyzet a közoktatás terén is. Budapest 21 és félmillió pengőt fordít — a törvényes kötelezettségeken felüli közoktatási és kulturális célokra. E tekintetben senki sem korholhatja a fővárost. A fővárossal szemben csak követeléseket állítanak fel, de az elismerésről mindig megfeledkeznek. Ezután rátért az üzemek ismertetésére s rámutatott arra, hogy milyen óriási és lehetetlen követeléseket támasztanak ezekkel a közüzemekkel szemben, majd a javaslat politikai részének bírálatára tért át. Az első tervezetek szerint Budapest közigazgatási kerületenként választott volna tíz-tíz bizottsági tagot, tehát összesen százat. Ez a megoldás szimpatikus lett volna. Helyes, hogy a kerületi megosztás kedvez a keresztény nemzeti szempontnak a budai oldalon, de ha ezt a beosztási elvet ott jónak tartom, akkor jónak kell tartanom a pesti oldalon is, Mások az összválasztók 28,3 százalékát tant. Az ipari foglalkozásúak közül az önálló iparosok aránya 5.5 százalék, az iparosoknál alkalmazott szakmunkások 15.9 százalék, vagyis összesen 21.4 százalék, önálló kereskedő ezzel szemben 4.6 százalék, kereskedelmi alkalmazottak 0.8 százalék, vagyis a kereskedelmi képviselet 4.9 százalékra támaszkodik. Ezzel szemben az ipari érdekeltség 21 százalék. A törvényjavaslatnak tehát az a része, amely az érdekképviseleti tagok megoszlásáról intézkedik, igazságos korrekcióra szorul. Megemlíthető még, hogy a szorosan vett fizikai napiszámos munkások 4,9 százalékát teszik a szavazati jogosultsággal bíróknak, a háztartási alkalmazottak pedig 0,1 százalékát. Ezekből a számokból megállapítható, hogy túlsúlyban a Meiner elem van. Ami a kerületi beosztást illeti, helytelen, hogy a területi különbségek miatt nem csupán közigazgatási, hanem választási szempontból is keresztülvitték a megosztást, anélkül azonban, hogy ezt konzekvensen tették volna Ha meg lehetett osztani a budai kerületeket, akkor ugyanezt meg lehetett volna tenni a Józsefvárosban és a Ferencvárosban is. Nemzeti és keresztény szempontból itt is előnyös lett volna, ha ezek a kerületek több mandátumhoz jutottak volna. Tessék a Ferencváros és a Józsefváros képviselnek számát szintén felemelni. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ezután meg kell állapítanom, hogy a belügyminiszter az autonómia tekintetében nem váltotta valóra azokat az ígéreteket, amelyek elhangzottak s amelyeknek hatása alatt örvendve vártuk ezt a törvényjavaslatot. A törvényhatósági tanács összeállítása nem válik az autonómia előnyére. A jövőben a polgármesternek mindenkor figyelemmel kell lennie a kormány akaratára. Régi javaslatból megtartották azt, ami rossz, ha kedvezett a kormány intencióinak. Például a kijelölt választmány tekintetében. Ennek hat tagja van s ebből hármat a főpolgármester nevez ki. Az autonómia többségét kivánom biztosítani — mondotta Buday Dezső —, épp úgy, mint a főpolgármester, és a polgármesteri hatáskörben is szeretném a polgármester javára billenteni a mérleget. A törvényjavaslatot általában haladásnak tekintem s nem is foglalok állást az ellen, hogy fokozottabb ellenőrzés gyakoroltassák a főváros felett, de ennek az ellenőrzésnek nem szabad megakadályoznia Budapest közéleti és közigazgatási funkcióját. (Nagy tetszés a középen.) Malasics Géza szólalt fel ezután. Azt mondotta, hogy olyan katasztrófás atmoszférákban él az ország, amilyenben nem lehet tárgyalni ezt a javaslatot. A javaslatból a reakció árad. Scitovszky Béla: Berlin autonómiáját felfüggesztették! Malasics Géza: Ne Poroszországra hivatkozzék a belügyminiszter úr, hanem Oroszországra. Ha 1924-ben Ripkát sikerült volna megválasztani polgármesternek, akkor nem került volna ide ez a javaslat. Ha a javaslatból törvény lesz a klikkek ual ma burjánzik fel a városházán, meg a korrupció. Bad János kereskedelemügyi miniszter terjesztette be ezután a nemzetközi munkaügyi szervezet 1928. évi XI egyetemes értekezletének a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárási ajánlatáról szóló jelentést s ugyanebben a tárgyban törvényjavaslatot is terjesztett elő. Jelentést terjesztett elő az országos útfejlesztési alap kezeléséről és törvényjavaslatot a londoni egyetemes postaszerződés határozatainak becikkelyezéséről. Az elnök napirendi javaslatot tett, amely szerint a Ház kedden folytatja a fővárosi törvényjavaslat vitáját. A választók legnagyobb részét a lateinerek teszik . A kereskedelmi foglalkozások részéről úgy tüntetik fel a dolgot, mintha ez a foglalkozási ág volna a legfontosabb réteg, amely tehát a város közigazgatásában joggal vindikál magának vezető szerepet. Statisztikát csináltam s ebből bárki megláthatja, hogy milyen jogosultsága van ennek a törekvésnek, 318.600 választóból a köztisztviselőkre 8.4 százalék esik. A magántisztviselők arányszáma 11.4 százalék, az egyéb értelmiségek számaránya 8.5 százalék, úgyhogy a szellemi mun Magyarnak PÉCSI Fonnin 1352 óta Németnek PÉCSI Rendkívül kedvezményes Urak: Kiváló finom, pontosan járó arany női karóra, már _____ P 30.— tól kezdve Díszes, jól járó ezüst női karóra, már._ __________________ P 15.—től kezdve Unom tömör arany Kézelőgombok _________ P 35.-től kezdve Pontosan járó úri karórák .. ._ _ ______________________P 1®.-tól kezdve Ezüst úri karórák 15 körjáró szerkezettel— ... P 30.—tól kezdve Üvegburts elsőrendü, 400 napos, páratlanul szép díszórák, kiváló és szeriőz aándéktárgyai nagy alak •_ _______ P 63.— b' kisebb alak ._ _ ....... _________ P 45.Mindes hztartás disze legszebb divatos ébresztőóra._ _______P 6.— Ugyanaz, világntó számlapjai._ ._ ___ __________P 7.— Legfinomabb GHEQA óra ................. _______ _ ___P 25.Olcsó és mégis jól záró RINONTOSRE zsebóra _ _ ._ ... ._ _ ... P 8.Ezüst cigarettatárcák, divatos forma és kivitel, művészi kézivésés 100 gram súlyban .. ._ ... ._ ... .. _ ... ._ ._ ._ ._ _ _ ._ P 24.—, P 25.—, P 26.Ugyanaz díszesebb kivitelben 160—170 gramm ._ _ _ _ P 38.— Minden óra ötévi jótállássall Skola.&ra iaral.d Imi*@ Budapest, VI., Deák Ferenc tér 6., Anker-palota. Törzstelep: Pécs, Király-utca 34. (Saját házban.) « ■■MniiBinHnngBMaRMnMMniiBMHnnHHBHBMBmMnRHnBMHnnnimaBsnDMnaBnn» A TÖRVÉNYSZÉK A VÁDLOTT ELŐTT Rónainé nem jelent meg a tárgyaláson, az orvos kiszállt és megállapította, hogy ideggörcsöt kapott (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Csütörtökön kezdte el a büntetőtörvényszék Schirila-tanácsa azt a nagyszabású bűnügyet, amelyet a csalások és okirathamisítások egész légiója címén indítottak Rónai Nándorné ellen. A tegnapi tárgyaláson Sranniné idegesen viselkedett, tárgyalás közben orvosszakértők is megvizsgálták és megállapították, hogy erősen neuraszténiás, de szervi bajban nem szenved, beszámíthatatlannak nem tekinthető. A tárgyalási elnök pénteken reggelre tűzte ki a folytatólagos tárgyalást, már tíz óra is elmúlt, de a tárgyalást nem lehetett megkezdeni, mert Rónainé nem volt jelen. Hamarosan olyan hírek terjedtek el, hogy Rónainéval valami súlyos baj történt, már tegnap délután, illetve este is azt mondotta védőjének, hogy nem tudja túlélni az eseményeket, öngyilkosságot fog elkövetni. A törvényszék nyomban elrendelte Rónainé elővezetését azzal, hogy a detektív előbb a törvényszéken jelentkezzék és Ötvös József dr. egészségügyi főtanácsossal, a Markó-utcai fogház orvosával együtt menjen el Rónainé lakására. Délben érkezett vissza Ötvös József dr. törvényszéki orvos és rögtön beszámolt vizsgálata eredményéről. Eszerint Rónainét ágyban fekve találta, a pulzusa rendes, csak ujjain és lábán konstatált görcsszerű elváltozást, olyant, mint a hisztériásoknál szokott lenni. Az orvosi vélemény szerint nagyfokú hisztériás roham jelentkezett a vádlottnál, akit karhatalommal ugyan elő lehetett volna állítani, de ez nem lenne célravezető, mert értelmes és kielégítő válaszokat úgy sem adhatna a hozzá intézett kérdésekre. Az orvosi vélemény alapján a törvényszék úgy határozott, hogy a tárgyalás folytatását február 11-ére halasztja el, amikorra újból megidézi Kónainét. Ezen a napot fognak dönteni Traeger László királyi ügyész indítványa fölött, hogy a törvényszék esetleg kiszálljon Rónainé lakására.