Nemzeti Ujság, 1930. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

3_____________________________ NEMZETI UJSAG .____________________ em­ zii*i­rtwwririw’rTrrwiifm^'-vtgsE^aea^^ u«i­­'iTt Szombat, 1930 február 1 MB*Wí3HPSffiwi^T5Bm3Es*HR9BBSKC^3w«wsBBraien®SK^^ politikánkban is. Egy azonban bizonyos, hogy az optáns-ügy úgy fejeződött be, hogy azt a nagy nemzetközi jelentőségű elvet, melyért Apponyi egész ékesszólását vitte a genfi tárgyalásokba, Hágában si­került megmenteni. A megmentés pedig nemcsak elvi diadal, hanem kihat az el­szakított magyarság egész jövő sorsára, tehát a magyar nemzeti sorsra is. Az érvényben maradt 250 $. lesz vadpajzsa az elszakított magyarságnak abban az életükre, vagyonukra törő harcban, me­lyet az új államokban vívnak. És még egyet tudunk biztosan. Azt, hogy kiszabadultunk a jóvátételi bizott­ság karmai közül, ami hogy még politi­kai vonatkozásban is mit jelentett, azt a kicantant, úgy látszik, jobbján tudja, mint ahogy itthon tudni akarják. Nem igaz tehát az a kidobott frázis sem, hogy mindegy, hogy mi címen fizetünk, ha fizetünk. A jóvátétel fizetése esetén további ellenőrzés alatt maradtunk volna és mindig ki lettünk volna szolgáltatva ellenségeinknek, akik megerősödésünk ellen dolgoznak. Most felszabadultunk legalább a jóvátételi iga alól és ebben rejlik az a reményünk is, hogy szabadab­ban, céltudatosabban hozzáfoghatunk jövőnk gazdasági alapjainak megterem­téséhez is. Csak azután valóban fogjunk is hozzá azzal az energiával, amilyen reményeket ébresztünk a hágai egyez­mény áldozatokba kerülő megkötése által. Mert az a lárma, mely a kritikákból visszhangzik, jórészt műlárma. Nem ve­szedelmes. De nem lesz műlárma és ve­szedelem lesz az a hang, mely akkor visszhangzik majd, ha a nemzet csalódik reményében, ha nem fordul jobbra a gaz­dasági helyzete és nem válik elviselhe­tővé a sorsa. ...................... ....lyuajurman........................... Budapest, január 31. A képviselőház mentelmi bizottsága ülést tartott, amelyen Kálmán Jenő előadásában foglalkozott Várnai Dániel és Peidl Gyula or­szággyűlési képviselők ügyével, akiket a ház­szabályok 198. szakasza értelmében a Ház teg­napi ülésén utasított a bizottsághoz. A bizott­ság javasolja a képviselőháznak, hogy Várnai Dánielt és Peidl Gyulát jegyzőkönyvi megro­vásban részesítse. Az államrendőrség budapesti főkapitány­sága Betegh-Huszágh Miklós főkapitány alá­írásával a szociáldemokrata párt a­dattársai­­ban rendezendő gyűlésének betiltásáról a kö­vetkező véghatározatot adta ki: — A Magyarországi Szociáldemokrata Párt azon bejelentését, hogy 1930 február 2-án dél­előtt 10 órakor a Tattersaal-lovardában Kere­pesi-út 10. szám alatt „A hágai egyezmény“ napirenddel nyilvános gyűlést kíván tartani, tudomásul nem veszem s a nyilvános gyűlés megtartását megtiltom. — Megokolás: így kel­lett határoznom — mondja a főkapitányi vég­határozat —, mert az utóbbi napokban lefolyt utcai tüntetések és rendzavarások következté­ben attól kell tartanom, hogy a rend felbontá­sára törekvő elemek a nagyszabásúnak ígér­kező gyűlést, de különösen a szét­oszt­ás idejét a tüntetések és rendzavar­ok nagyobb mérvű megismétlésére fogják felhasználni, miért is a székesfőváros nyugalmának és rendjének megóvása érdekében a gyűlés megtartását be kellett tiltanom. TRÓNÖRÖKÖS DOKTORKISASSZONY A Képviselőház ülése |||■■^■■■■■■^♦—— Buday Dezső mélyreható bírálatot mon­dott a fővárosi javaslatról Adatok a főváros gazdálkodásáról — A szociáldemokratáknak nem volt hallgatóságuk (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ami­lyen nagy érdeklődés nyilvánult meg a képviselőház csütörtöki ülése iránt, olyan érdektelenséggel kezdődött meg újra a fővárosi törvényjavaslat vitájának foly­tatása. A képviselői padsorok, amelyek csütörtökön teles voltak képviselőkkel, most üresen tátongtak. Az ülés megnyi­tásakor alig tizennégy képviselő volt a te­remben s a miniszteri tisztviselők és fő­ispánok karzata pedig feketén ásított bele a terembe. Az ülés eseménye Buday Dezső felszólalása volt, aki alapos tudás­sal szólt hozzá a javaslathoz s rámutatott arra a különálló helyzetre, amelyet Bu­dapest tölt be a magyar városok között s kiemelte, hogy a törvényhatóságban az új törvénynek nagyobb helyet kellene biztosítania az ipari osztály számára, mert a javaslat az ipar rovására a keres­kedelemnek juttat nagyobb képviseletet . A képviselőház pénteki ülését Almásy László elnök tíz órakor nyitotta meg. A fővárosi tör­vényjavaslathoz elsőnek Rothenstein Mór szó­lalt fel. Azt remélte, hogy a belügyminiszter a karácsonyi szünet után visszavonja ezt a javaslatot, vagy legalább is átdolgozza. Esztergályos János: Te nem ismered Bélát, aki huszonhatéves. (Derültség.) Rothenstein Mór: Kifogásolta a székéértési szakaszt, majd azt hangoztatta, hogy a ja­vaslat visszafejleszti az autonómiát. Budapest szerepe az állami életben Buday Dezső: A törvényjavaslat hézagot pótol. Hatvan év óta csupán szabályrendele­tekkel s kormányrendelkezésekkel próbáltak javítani a főváros adminisztrációján. Szükség volt a törvényjavaslat megalkotására. A ja­vaslat két részből áll. Politikai és közigazga­tási adminisztratív részből. A politikai rész­ben országos vonatkozásoknak kell érvénye­sülniük, míg a gazdasági és adminisztratív részben a törvényhatóságé legyen a döntő szó. Hibásnak tartom, hogy a főváros admi­nisztrációjára vonatkozó reformokat a pol­gármester meghallgatása nélkül próbálják el­intézni. Az előzetes­­ tervezgetések dilettáns munkák voltak, amelyeket kívülről sugalma­­zásra szállítottak. Ezek között és a mostani javaslat között ellentétes intézkedések van­nak s ez előnyére válik a javaslatnak. A ja­­vslatból nem domborodik ki kellőleg a fővá­ros autonómiája, mert a tanács hatáskörét elveszi, de nem adja oda az autonómiának, hanem az elvett hatalomban a kormány osz­tozkodik a polgársággal. A főszol­gamester kinevezési jogáva­ a centrális hatalom túlsá­gosan beleavatkozik az autonómiába. Olyan intézkedéseket tart fenn maga számára a kor­mány, amineket egyetlen törvényhatósági vá­rossal szemben sem alkalmaz. Nem tudom el­fogadni például a kultuszminiszter vétójogát a tanítói kinevezések ügyében. Nem fogadom el azért, mert aki a főváros életét nem ismeri, az nem gyakorolhat felette kritikát sem. Vannak, akik szeretik Budapestet úgy beállí­tani, mintha minden rossz itt történne, köz­ben elfeledkeznek, hogy más városokban is előfordulnak egészségtelen dolgok. Miért nem ment bele a kormány abba, hogy a törvény­­hatósági tanács tisztán választás útján jöjjön létre, mikor ezen az alapon jön össze a kis­­gyűlés nemcsak a megyében, hanem a tör­vényhatósági joggal felruházott városokban is, úgy látszik, a vidéki képviselőkkel meg kell ismertetnem Budapestet. A főváros évi költségvetése 416 millió pengőt tesz ki, ami egyharmada az álla­mi költségvetésnek. Ebből százötven milliót ad ki személyiekre, 266 milliót dologi kiadásokra. A főváros 86.000 alkalma­zott utján ugyanannyi családot lát el kenyér­rel s rengeteg azoknak a száma, akiknek köz­munkák, vagy más után juttat. A főváros egynyolcad részét teszi ki az állam lakossá­gának, az ország gyáripari termelésének leg­nagyobb része Budapesten folyik. A tőkék 74 százaléka Budapesten van. Röviden: Buda­pes gazdaságilag az ország legerősebb cen­truma. Buday Dezső ezután felsorolta szám szerint a főváros gazdasági és hiteléletére vonatkozó adatokat, majd áttért a közoktatás kérdésére s rámutatott arra, hogy Budapest középisko­láinak 16 százalékát törvényes kötelezettség nélkül állította fel. Az adófizetés terén — mondotta Buday Dezső —, ugyancsak sokszor szerepel a főváros, mint Prügelknabe, holott a székesfőváros az ország legnagyobb adófize­tője. A főváros közönsége kiveszi a részét az állami terhekben, hiszen az állam egyenes­adókban az összes adóknak 38 százalékát fizeti, 220 millióból 83 millió pengőt. Statisztikai adatokat sorolt fel ezután, amelyeknek alap­ján összehasonlította, hogy mennyi adót fizet­nek az egyes magyarországi városok. Rámu­tatott ezután, hogy a főváros az idegenforga­lom fejlesztése érdekében is állami feladato­kat old meg. A főváros ön­k­ént visel országos terheket Erőd! Harrach Tihamér: Az összes kon­gresszusokat a főváros rendezi. Buday Dezső: Ha a főváros nem csinálna idegenforgalmi propagandát, akkor idegenfor­galmi mérlegünk­­igen gyengén áll. A kon­gresszusok terheit Budapesti viseli egyedül. Rá kell mutatnom, hogy közegészségügyi té­ren is milyen sokat tett a főváros. Budapest nincs kötelezve kórházak létesítésére, ennek ellenére saját pénzéből 2000 kórházi ágyat ál­lított fel s ez 46 m­illió pengőjébe került ennek a városnak. Ezt a terhet egyedül Budapest viselte, holott kórházai országos jellegűek, amelyekben szinte több vidékit ápolnak, mint fővárosi embert. Nincs egyetlen konkrét dolog sem, ahol rá lehetne mutatni, hogy a főváros a maga kötelezettségét csupán önmagával szemben teljesítette. A főváros az országgal szemben mindenkor teljesítette kötelességét. A népbetegségek ellen való küzdelem állami fel­adat, mégis a főváros volt az, amely óriási befektetésekkel tüdőbeteggondozókat és más intézeteket állít fel. Ezután összehasonlította Buday Dezső Budapest, Szeged és Debrecen közkórházi viszonyait és megállapította, hogy Budapest relatíve is óriási terheket vállalt. Ugyanez a helyzet a közoktatás terén is. Bu­dapest 21 és félmillió pengőt fordít — a tör­vényes kötelezettségeken felül­i közoktatási és kulturális célokra. E tekintetben senki sem korholhatja a fővárost. A fővárossal szemben csak követeléseket állítanak fel, de az elisme­résről mindig megfeledkeznek. Ezután rátért az üzemek ismertetésére s rámutatott arra, hogy milyen óriási és lehetetlen követelése­ket támasztanak ezekkel a közüzemekkel szem­ben, majd a javaslat politikai részének bírá­latára tért át. Az első tervezetek szerint Bu­dapest közigazgatási kerületenként választott volna tíz-tíz bizottsági tagot, tehát összesen százat. Ez a megoldás szimpatikus lett volna. Helyes, hogy a kerületi megosztás kedvez a keresztény nemzeti szempontnak a budai ol­dalon, de ha ezt a beosztási elvet ott jónak tartom, akkor jónak kell tartanom a pesti oldalon is, Mások az összválasztók 28,3 százalékát tant. Az ipari foglalkozásúak közül az önálló ipar­­osok aránya 5.5 százalék, az iparosoknál al­kalmazott szakmunkások 15.9 százalék, vagyis összesen 21.4 százalék, önálló kereskedő ezzel szemben 4.6 százalék, kereskedelmi alkalma­zottak 0.8 százalék, vagyis a kereskedelmi képviselet 4.9 százalékra támaszkodik. Ezzel szemben az ipari érdekeltség 21 százalék. A törvényjavaslatnak tehát az a része, amely az érdekképviseleti tagok megoszlásáról intézke­­dik, igazságos korrekcióra szorul. Megemlít­hető még, hogy a szorosan vett fizikai napi­számos munkások 4,9 százalékát teszik a sza­vazati jogosultsággal bíróknak, a háztartási alkalmazottak pedig 0,1 százalékát. Ezekből a számokból megállapítható, hogy túlsúlyban a Meiner elem van. Ami a kerületi beosztást illeti, helytelen, hogy a területi különbségek miatt nem csupán közigazgatási, hanem vá­lasztási szempontból is keresztülvitték a meg­osztást, anélkül azonban, hogy ezt konzekven­sen tették volna Ha meg lehetett osztani a budai kerületeket, akkor ugyanezt meg lehe­tett volna tenni a Józsefvárosban és a Fe­rencvárosban is. Nemzeti és keresztény szem­pontból itt is előnyös lett volna, ha ezek a kerületek több mandátumhoz jutottak volna. Tessék a Ferencváros és a Józsefváros képvi­selnek számát szintén felemelni. (Mozgás a szélsőbaloldalon.)­­ Ezután meg kell állapítanom, hogy a belügyminiszter az autonómia tekintetében nem váltotta valóra azokat az ígéreteket, ame­lyek elhangzottak s amelyeknek hatása alatt örvendve vártuk ezt a törvényjavaslatot. A törvényhatósági tanács összeállítása nem vá­lik az autonómia előnyére. A jövőben a pol­gármesternek mindenkor figyelemmel kell lennie a kormány akaratára. Régi javaslat­ból megtartották azt, ami rossz, ha­ kedvezett a kormány intencióinak. Például a kijelölt választmány tekintetében. Ennek hat tagja van s ebből hármat a főpolgármester nevez ki. Az autonómia többségét kivánom biztosí­tani — mondotta Buday Dezső —, épp úgy, mint a főpolgármester, és a polgármesteri hatáskörben is szeretném a polgármester ja­vára billenteni a mérleget. A törvényjavasla­tot általában haladásnak tekintem s nem is foglalok állást az ellen, hogy fokozottabb el­lenőrzés gyakoroltassák a főváros felett, de ennek az ellenőrzésnek nem szabad megaka­dályoznia Budapest közéleti és közigazgatási funkcióját. (Nagy tetszés a középen.) Malasics Géza szólalt fel ezután. Azt mon­dotta, hogy olyan katasztrófás atmoszférák­ban él az ország, amilyenben nem lehet tár­gyalni ezt a javaslatot. A javaslatból a reak­ció árad. Scitovszky Béla: Berlin autonómiáját fel­függesztették! Malasics Géza: Ne Poroszországra hivatkoz­­zék a belügyminiszter úr, hanem Oroszor­szágra. Ha 1924-ben Ripkát sikerült volna megválasztani polgármesternek, akkor nem került volna ide ez a javaslat. Ha a javaslat­ból törvény lesz a klikkek u­al ma burjánzik fel a városházán, meg a korrupció. Bad János kereskedelemügyi miniszter ter­jesztette be ezután a nemzetközi munkaügyi szervezet 1928. évi XI egyetemes értekezleté­nek a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárási ajánlatáról szóló jelen­­tést s ugyanebben a tárgyban törvényjavasla­­tot is terjesztett elő. Jelentést terjesztett elő az országos útfejlesztési alap kezeléséről és törvényjavaslatot a londoni egyetemes posta­­szerződés határozatainak becikkelyezéséről. Az elnök napirendi javaslatot tett, amely szerint a Ház kedden folytatja a fővárosi tör­vényjavaslat vitáját. A választók legnagyobb részét a lateinerek teszik­ ­. A kereskedelmi foglalkozások részéről úgy tüntetik fel a dolgot, mintha ez a foglal­kozási ág volna a legfontosabb réteg, amely tehát a város közigazgatásában joggal vin­dikál magának vezető szerepet. Statisztikát csináltam s ebből bárki megláthatja, hogy milyen jogosultsága van ennek a törekvésnek, 318.600 választóból a köztisztviselőkre 8.4 szá­zalék esik. A magántisztviselők arányszáma 11.4 százalék, az egyéb értelmiségek szám­aránya 8.5 százalék, úgy­hogy a szellemi mun­ Magyarnak PÉCSI Fonnin­ 1352 óta Németnek PÉCSI Rendkívül kedvezményes Urak: Kiváló finom, pontosan járó arany női karóra, már _____ P 30.— tól kezdve Díszes, jól járó ezüst női karóra, már._ __________________ P 15.—től kezdve Unom tömör arany Kézelőgombok _________ P 35.-től kezdve Pontosan járó úri karórák .. ._ _ ______________________P 1®.-tól kezdve Ezüst úri karórák 15 körj­áró szerkezettel— ... P 30.—tól kezdve Üvegburts elsőrendü, 400 napos, páratlanul­ szép díszórák, kiváló és szeriőz a­ándéktárgy­ai nagy alak •_ _______ P 63.— b' kisebb alak ._ _ ....... _________ P 45.­­Mindes h­ztartás disze legszebb divatos ébresztőóra._ _______P 6.— Ugyanaz, világntó számlapjai._ ._ ___ __________P 7.— Legfinomabb GHEQA óra ................. _______ _ ___P 25.­Olcsó és mégis jól záró RINONTOSRE zsebóra _ _ ._ ... ._ _ ... P 8.­Ezü­st cigarettatárcák, divatos forma és kivitel, művészi kézivésés 100 gram súlyban .. ._ ... ._ ... .. _ ... ._ ._ ._ ._ _ _ ._ P 24.—, P 25.—, P 26.­­Ugyanaz díszesebb kivitelben 160—170 gramm ._ _ _ _ P 38.— Minden óra ötévi jótállássall S­kola.&ra­ iaral.d Imi*@ Budapest, VI., Deák Ferenc­ tér 6., Anker-palota. Törzstelep: Pécs, Király-utca 34. (Saját házban.) « ■■MniiBinHnngBMaRMnMMniiBMHnnHHBHBMBmMnRHnBMHnnnimaBsnDMnaBnn» A TÖRVÉNYSZÉK A VÁDLOTT ELŐTT Rónainé nem jelent meg a tárgya­láson, az orvos kiszállt és meg­­állapította, hogy ideggörcsöt kapott (A Nemzeti Újság tudósít­ójától.) Csütörtökön kezdte el a büntetőtörvényszék Schiri­la-ta­­­nácsa azt a nagyszabású bűnügyet, amelyet a csalások és okirathamisítások egész légiója címén indítottak Rónai Nándorné ellen. A teg­napi tárgyaláson Sranniné idegesen viselke­dett, tárgyalás közben orvosszakértők is meg­­vizsgálták és megállapították, hogy erősen neuraszténiás, de szervi bajban nem szenved, beszámíthatatlannak nem tekinthető. A tár­gyalási elnök pénteken reggelre tűzte ki a folytatólagos tárgyalást, már tíz óra is elmúlt, de a tárgyalást nem lehetett megkezdeni, mert Rónainé nem volt jelen. Hamarosan olyan hí­rek terjedtek el, hogy Rónainéval valami sú­lyos baj történt, már tegnap délután, illetve este is azt mondotta védőjének, hogy nem tudja túlélni az eseményeket, öngyilkosságot fog elkövetni. A törvényszék nyomban elren­delte Rónainé elővezetését azzal, hogy a de­tektív előbb a törvényszéken jelentkezzék és Ötvös József dr. egészségügyi főtanácsossal, a Markó-utcai fogház orvosával együtt menjen el Rónainé lakására. Délben érkezett vissza Ötvös József dr. tör­vényszéki orvos és rögtön beszámolt vizsgálata eredményéről. Eszerint Rónainét ágyban fekve találta, a pulzusa rendes, csak ujjain és lábán konstatált görcsszerű elváltozást, olyant, mint a hisztériásoknál szokott lenni. Az orvosi vé­lemény szerint nagyfokú hisztériás roham je­lentkezett a vádlottnál, akit karhatalommal ugyan elő lehetett volna állítani, de ez nem lenne célravezető, mert értelmes és kielégítő válaszokat úgy sem adhatna a hozzá intézett kérdésekre. Az orvosi vélemény alapján a tör­vényszék úgy határozott, hogy a tárgyalás folytatását február 11-ére halasztja el, ami­korra újból megidézi K­ónainét. Ezen a napot­ fognak dönteni Traeger László királyi ügyész indítványa fölött, hogy a törvényszék esetleg­ kiszálljon Rónainé lakására.

Next