Nemzeti Ujsag, 1933. június (15. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-18 / 136. szám
13 NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1933 juntos IS. Munkában a vörös kultúrforradalom C- B. Shaw vezeit írta : a szabadgondolkodókat Cavallier József dr. Nem szégyenlem megvallani: Bernard Shaw írásai sohasem tudtak megejteni, sőt még arra sem emlékszem, hogy valamelyik műve elgondolkodásra késztetett volna. Sok furcsaságot olvastam és hallottam már erről a nyolcvan felé járó ívről, éppen ezért nem csodálkoztam, amikor nevével az elsők közt találkoztam annak az új akcióprogramnak a végén, amelyet most adott ki a Szabadgondolkodók Nemzetközi Szövetségének angol osztálya. Önkéntelenül eszembe jutott G. K. Chesterton ama néhány soros bevezetése, mellyel útjára bocsátotta Shawról írt könyvét: „A legtöbb ember vagy azt mondja, hogy egyetért Bernard Shawval, vagy pedig azt, hogy nem érti meg őt. Én vagyok az egyetlen, aki megértem, de nem értek vele egyet." Magában véve tehát nem sokat jelent, hogy Shaw aláírta ezt a programot, de hatásaiban mindenesetre ér valamit a gondolkodni nem igen akaródzó, valamint a félművelt emberek körében. Mi ez az új akcióprogram?újabb jelea világnézet válságának, újabb roham vallás és egyház ellen, amely hol itt, hol ott lángol fel és ismét arra figyelmezteti a művelt világot, hogy a bolsevizmus és szelleme legnagyobb veszedelme az emberiségnek. Néhány pont az egész: „Harc a vallási közösségek minden formája s a vallásos gondolat bármilyen megnyilatkozása ellen, mert ezek kedveznek a polgárság uralmának és meggátolják a proletariátus felszabadítását. Harc mindenféle jótékonykodás ellen, mert megalázza a dolgozó osztályokat. Harc a nem-keresztény népek között működő missziók és szerzetesrendek ellen, mert a missziók elősegítik az imperializmust. Ellenállás mindama kísérletekkel szemben, amelyek a szocializmust keresztény szellemmel vagy a szociális gondolatot vallásos tartalommal akarják megtölteni. A történelmi materializmus és a marxizmus tanulmányozásának támogatása. Teljes együttműködés Szovjet-Oroszországgal az egyház és vallás ellen való harcban. Propaganda a felekezet nélküli iskoláért és az egyház és állam teljes szétválasztásáért-A szabadgondolkodó angol sajtó terjesztése“. Azt hiszem, aligha túlzok, amikor azt mondom, hogy ez a program a mexikói, oroszországi s spanyolországi állapotok megvalósítását tartja szeme előtt. Nem akadhat ugyanis elfogulatlan ember, aki a helyzetet ismerve, tagadni merné, hogy Ázsia határán éppen úgy, mint Közép- Amerikában ugyanaz a gondolatvilág és módszer kerekedett felül, amely az Ibériai félszigeten mostanában tetőzte be a maga művét és Shaw vezetésével apostolokra lelt a szigetországban is. A magyarországi sajtó úgyszólván egyáltalában nem tájékoztatja közönségét azokról a nagy horderejű eseményekről, amelyek ezekben az országokban lejátszódnak. A német nemzeti szocialisták egynémely általunk is elítélt eljárásáról napról-napra hasábokat írnak össze, sokszor erősen túlozva, nem ritkán pedig minden alap nélkül. Arról azonban semmit sem olvashatunk, hogy mi történik most például Spanyolországban? Mi tárgyilagosan és igazságosan be szoktunk számolni, hogyha valahol valamilyen kisebbséggel akármilyen jogtalanság is történik és az elv alapján jogosan elvárhatnék, hogy a másik oldalon hírt adjanak legalább azokról az eseményekről, amikor néhány tucat ember leterrorizál egy elalélt keresztény országot. Spanyolországban a kormány és a parlament bevégezte munkáját. Május végén a kortet törvényt fogadott el. Ez az új kulturharcos törvény teljesen megfosztja a katolikus egyházat és intézményeit a legelegyiibb szabadságtól, akárcsak Mexikóban. Szerzetes ez év októberétől kezdve semmilyen közép- és felsőiskolába is nem taníthat már, január elsején pedig miden elemi iskolából is ki kell vonulnia. Az egyházi vagyont természetesen nacionalizálták, magyarul: elrabolják. Akárcsak Mexikóban, ahol Calles egykori elnök milliókat harácsolt össze és Morones munkásvezérnek éppen mostanában kellett a közélettől — a mexikói közélettől! — visszavonulnia az egyházon szerzett vagyonával, mert annyi panama derült ki róla. Hogy a spanyol köztársasági kormány milyen és mekkora igazságtalanságot követett el az emberi jogok ellen, azt a legbeszédesebben XI. Pius pápa állapította meg június elején kiadott enciklikájában. Ebből azt is megtudjuk, hogy a spanyol kormány az egyházi javakon kívül elsősorban az iskoláért harcol, mert tisztában van vele, hogy akié az iskola, azé a jövő. Ha pedig most kissé elgondolkodunk az El Debate című madridi újságnak minap megjelent és a nemzetközi sajtóban is figyelmet keltett cikkén, akkor nemcsak a spanyol egyházüldözés okait értjük meg, hanem arra a kérdésre is feleletet kapunk, miért tapasztalható nálunk az a bizonyos hallgatás? 1924 október 16-án — mondja a Debate — a francia szabadkőműves nagypáholy, a Nagy Oriens, mely a pietisztikus irányú északi s angol szabadkőművességtől merőben különböző kontinentális szabadkőművesek főirányítója, a következőképpen határozott: „Az elemi iskolák valamennyi tanerejétől biztosítékot kell kapni, hogy a laikus oktatás híve. Valamennyi közalkalmazottnak köteleznie kell magát arra, hogy gyermekét csak laikus iskolába járatja". Néhány év múlva, 1927-ben pedig a spanyol nagypáholy kimondta, hogy „a legrövidebb időn belül meg kell valósítani Spanyolországban a laikus iskolát és fel kell oszlatni a Jézus Társaságot". Majd később akként fogalmazta meg törekvését, hogy „a gyermekeket is, a felnőtteket is fel kell szabadítani mindenféle vallásoktatás alól". Most megtörtént! De tudni kell még azt is, hogy a kormány öt minisztere s a parlament hatvankét tagja szabadkőműves! Mind e harcok mögött, amelyek a hitvallást é, iskola s a keresztény kultúra ellen irányulnak, Moszkva húzódik meg, úgy is, mint pártfogó és ösztönző, de úgy is, mint magvető s arató. Szovjet-Oroszország irányítja a vörös kultúrforradalmat, amint ezt a szellemi tatárjárást találóan elnevezték. A népbiztosok tanácsa a gazdasági ötéves tervhez hasonlóan kidolgozta az istentelenségnek is az ötéves programját. E kilenc pontos tervnek az a veleje, hogy 1937 tavaszán a vallás végső nyoma is ki legyen már irtva Szovjet-Oroszországban! Egyenest megdöbbentő, hogy mi mindent nem eszeltek ki tervük sikere érdekében. H. Halm, az irkiteki egyetem egykori tanára megrázó képet fest erről a munkáról a bécsi Die rote Flut hasábjain. Hogy a papoknak a törvény értelmében még annyi joguk sincs, mint a legutolsó gonosztevőnek, azt amúgy is tudtuk. Az is nagyjában ismeretes, hogy milyen vehemenciával és óriási felkészültséggel folyik az istentelenek propagandája iskolában és közéletben. De az a tény már újdonságszámba megy, hogy csak olyan játékkártya van forgalomban, amely az istentelenséget és a vallásellenes propagandát szolgálja. E kártyákon visszataszító képű papok ágyukat és akasztóiakat áldanak meg, apácák orgiákat ülnek és szemléltetnek még olyan dolgokat is, amelyeket nem lehet leírni. A propagandának leghatásosabb eszköze mindenesetre a rádió. A szovjet már tíz évvel ezelőtt felismerte jelentőségét. Valahányszor ide-oda forgatom rádióm skáláját az esti órákban, egymás hegyvihátán orosz állomások tolakodnak. Csak magában Moszkvában nyolc leadó van, köztük több száz kilowattos. A műsor javarészéta bolseviki propaganda foglalja le. A Kominternacó 1929 óta rendszeresen közvetíti az idegen nyelvű előadásokat. Néhány hete újabb leadó is működik, ez a világ legerősebb állomása, mert ötszáz kilowattos. Moszkva mellett van, Nuginszkban. Ez az állomás az istentelenség rádióközpontja. E szárazon közölt tényeknek azonban súlyos következményük lehet, amelyet csak akkor háríthat el magáról a művelt világ, ha teljesíti a belőlük reá háramló kötelességet. Ez pedig nem más, mint a keresztény kultúra megtartása, ápolása , fejlesztése abban az irányban, amelyet a Quadragesimo anno enciklika minden keresztény számára egyformán megjelölt. «»«»«» 4»«»«» 4» 4» 4» 4» ♦»«»«» 4» 4» ...................... ............................... 4»t p MIÉRT KAPCSOLTÁK KI KECSKEMÉTET A GYÜMÖLCSTELEPÍTÉSI AKCIÓBÓL? Látogatás egymillió gyümölcsfa csodás birodalmában Kecskemét, június 16. Kecskemét „a gyümölcs és gyermek“ városa. Sehol annyi gyümölcs nem terem az országban, mint Kecskeméten, ahonnan évente 350—400.000 mázsa gyümölcsöt visznek ki Európa minden országába. Kecskemét a gyermek városa, mert a hithű lakosság körében legkevésbé pusztít a „fehér halál“. A bogárhátú tanyákon nem ritkaság a hat-nyolc, de a tiz-tizenkét gyermek sem. Bizakodva neveli a lakosság a gyermekét. A 80 ezer lélek jobb sorsa megélhetése hosszú évek óta még szorosabban kötődött a gyümölcshöz. A föld egyéb terményeiből, a gabonából, a borból ugyanis nagyon gyengén pénzel a nehéz földdel viaskodó ember. Az iparos, a kereskedő, sőt az adó révén a tisztviselő is a gazdából él. Kecskemét számára így valóságos életkérdés ma a gyümölcs értékesíthetése. A tiszta, igaz magyar lakosságban (példaadóan áldozott a világháborúban is) elevenen él az adómorál, a kecskeméti gazda röstelli, ha adótartozása van s most a gyümölcsből szándékozik pótolni nagy adóhátralékát és a gyümölcsből fogja fizetni a bankkamatokat és tartozást. 1927—29-ben ugyanis sok vállalkozó szellemű gazda nagy befektetéseket eszközölt, telepített, egy-két holdas gyümölcsösök alakultak. A bankok könnyen adták a pénzt. A következő évben azonban lezuhant a föld ára és megmaradt a hatalmassá felnőtt adósság, amit a gazda nem tudott törleszteni, mert 1929-ben, 1936-ban és 1931-ben erős téli fagy, illetve gyümölcségető, kánikulás nyár volt. A nagy általánosságban azonban meg kell állapítani, hogy 1907, de főleg a világháború óta aránylag nem sok teljesen új gyümölcsös alakult Kecskeméten, inkább csak a kipusztult, öreg fákat pótolták, szaporították a meglevőket. Új szőlősgazdaság a pénz hiánya miatt nehezen tud alakulni. Szőlősgazda családok fiai föld nélkül állnak. A kormány a 15 millió pengős gyümölcstelepítési akcióból kikapcsolta Kecskemétet, amelynek áldott talaja pedig legjobb a gyümölcstermelésre. Kecskemét évszázados gyümölcskultúrája közel egymillió gyümölcsfával rendelkezik. A város 160 ezer holdas határából 15 ezer holdon gyümölcsös szőlő van. Tervek a gyümölcs értékesítésére Az elmúlt hetek alatt egymást érték Kecskeméten a gyülésezések, ankétezések, amelyek az életfontosságúvá vált gyümölcsértékesítést voltak hivatva előkészíteni. Aggódik ugyanis mindenki, hogy ő lesz az értékesítéssel. A bor ára évek óta zuhan, a termelő alig kereste meg az eladott borából a költségeket, a kisgazda — nagy pénzszükségében — kénytelen volt mustként elkótyavetyélni a termést De esést mutat a gyümölcs ára is. 1931-ben például még 1 pengő 20 fillértől 1 pengő 60 fillérig is „elment“ a szép rózsába rack kilója, tavaly ugyanez a gyümölcs már csak 40—80 filléres áron kelt el. Hogy a nagy termést az egészében értékesíteni tudják, nagyjelentőségű tervek merültek fel, amelyek legtöbbjéhez azonban szükséges volna a kormány megértő támogatása is. A prima gyümölcsnek akad piaca, a másod-harmadrendű barack és szilva értékesítésére azonban biztosítani kellene a kedvezményes pálinkafőzést. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy kivették a kisgazda kezéből a kisüstöt. Gondolnak a gyümölcs aszalására is. A másod-, harmadrendű gyümölcs értékesítésének másik módja volna a dzsemmé, lekvárrá való ledolgozás. Ehez azonban szükséges volna, hogy a kormány olcsó cukrot adjon a termelők, illetve a termelők szövetkezeteinek. Ezen a téren is nagyot tudna produkálni Kecskemét. Példa rá nagynevű konzervgyára, ahol a legkülönbféle variációkban dolgozzák fel a gyümölcsöt. Sokat remél Kecskemét attól is, hogy a belföldi fogyasztás fellendül. Akciót indítottak az irányban, hogydivattá tegyék a gyümölcsevést, kérték az iskoláikban a gyümölcsnapok megtartását, amikor felhívják a tanulóifjúság figyelmét a gyümölccsel való táplálkozás egészséges voltára. Ezzel kapcsolatos az is, hogy nyáron gyümölcskúrákat és gyümölcspanziókat létesítenek Kecskeméten. A kecskeméti gyümölcs propagálására az idén is több nagy gyümölcs- és borkiállítást rendeznek. Az értékesítés kérdése főleg azért vált nagyfontosságúvá, mert az idén rekordtermés ígérkezik, olyan, amilyenre hosszú évek óta nem volt példa. Pusztán a barackból mintegy 150 ezer mázsa kerülhet kivitelre a kecskeméti gyümölcspiacról. De ugyanilyen jó terméskilátás van az almából is, amelynek pompás változatai: vajalma, téli tüköralma, ranettalma, Bálintalma, asztragánpiros alma, kecskeméti piros téli pogácsaalma kínálják magukat. Felérnek minden importált kaliforniai gyümölccsel. Az idén május közepéig elálltak a kecskeméti almák. A csemegeszőlőkből — a saszlákból, Mathiász János-szőlőből — kitűnő szüret lesz. Jók a borszőlők is. Amikor a kecs keméti gazda örömmel, gyönyörködő szívvel jár a gyümölcsösében, felsóhajt: — Adott az Isten, csak majd lehessen értékesíteni is! „így pusztítja a kartell a nemzeti vagyont . . Indul a vonat a kecskeméti gyümölcsösök birodalmába. Az utazóközönség fele a gyümölcsösébe utazik. Közöttük van Tóth Dezső gazdakörielnök, Sörök Pál hegyközségi elnök is. Elkeseredett panasz folyik a gyümölcsfa védekező szerek magas ára ellen. A gyümölcsöt a rügyfakadástól a leszedés előtti hetekig, némelyiket augusztusig locsolni, permetezni kell, hogy kiirtsák a kártevőket és igy féregmentes legyen a gyümölcs. Kiszámították, hogy egyetlen fa megvédése — a napszámot is beleértve — a pengőbe kerül. De egy hold szőlőben van 30—40, sőt 50 fa is. A kisgazdának az egy-két holdas szőlőbirtokosnak természetesen nem tellik erre. Honnan vegyen annyi száz pengőt?! Kecskeméten megállapították, hogy a gyümölcsfáknak csak negyven százaléka van rendszeresen kezelve, harminc százaléka pedig csak egy téli permetezést kapott. — így pusztítja a kartell a nemzeti vagyont — mondja az egyik kisgazda. A szegény embernek csak tizedrésze fog teremni, mint annak a szerencsésnek, akinek van pénze a méregdrága védekező szerre. A szegény ember gyümölcsét a Monika szüretelte le. És ami terem is neki, az szeplős, rücskös lesz. Kivitelre nem alkalmas. Kölcsönt nem kaptunk a munkákra Az egész télen kurzusra jártunk, ahol kioktattak bennünket a gyümölcsfa védekezésre, de mit csináljunk, ha nincs rá pénz?! Nem tudok mást mondani, mint hogy nekünk ingyen kellene adni a védekezőszereket. A gyümölcsösök között halad a motorvonat. Az esőöntötte tájon gyönyörű zöld minden. Olyan, mint egy színes film: néhol permetezők járják a barázdát, másutt piroskendős leányok, ingujjas legények szedik a korai cseresznyét. (A szezont ugyanis egy hónappal kitolta az időjárás. Csak most indult meg a szamóca nyomában a cseresznyepiac is.) A gyümölcsösökben . . . Megérkezünk Nyírbe. A gazdák körül vezetnek szőlőikben. Az egyik 1200 pengőt költött a hét hold gyümölcsösében a védekezési szerekre. Gyönyörű fák. Roskadoznak a gyümölcstől, fürtösen áll a barack, rengeteg az alma. Az idén semmi elemi kár nem érte a határt. A jó esős idő megduzzasztotta a gazdagigéretű fák gyümölcsszemeit. Sehol egy száraz levél. A hosszú gyümölcsfa sor között csodás az út. A levegő terhes. Szinte érezni lehet a termés zsongását, forrását. Néha madár röppen. A gazda, a gyümölcsfa szerelmese jár a fák alatt. Les, figyel. Este aggódik, imádkozik a „mindennapi kenyérért“ — a gyümölcsért. Ismeri minden fáját. Odahív az egyikhez. Felpiszkálja a férget. Itt rejtőzik a kártevő. — Még egyszer kell permetezni — mondja. Bent a szőlősházban a család várja. A gyermekek, a feleség. A jó levegőben az ő arcuk is olyan, mint a rózsabarack. De önfeledten, boldog, szorgalmas, nyugodt nép , 150.000 egyforma gyümölcsláda A kecskeméti kereskedők is nagyban készülnek a szezonra. A gyümölcsöt egyforma, külön e célra készített speciális faládákban fogják kiküldeni. Az exportőröknél már mintegy 150 ezer láda áll készen. A csomagolás minden tekintetben kiváló lesz, méltó a minőségben nagyszerű gyümölcshöz. — A termelőkkel együtt a legnagyobb örömünkre szolgál, ha zavartalan lesz a gyümölcskivitel — mondják. Nagy a világverseny. De bízunk a kecskeméti gyümölcs jó hírnevében és az összeköttetéseinkben. A kecskeméti gyümölcskereskedők politikájában érdekes változás lesz az idén. Föloszlott ugyanis a gyümölcsszindikátus, amely idáig az összes nagyobb kereskedőket egyesítette magában és sok panaszra adott okot a kartellszerv diktálásával. Az idén minden kereskedő a saját maga emberségéből fog exportálni. (K. L.) Budapest, június 17. Az országgyűlés felsőháza június 21-én, szerdán, délelőtt 10 órakor ülést tart. Tárgy: Az 1993/34. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt június 19-én, hétfőn délelőtt 11 órakor IV., Veres Pálné utca 9. sz. párthelyiségében pártértekezletet tart és azon a 33-as bizottsági törvényjavaslattal kapcsolatos állásfoglalását beszéli meg. Az értekezletre a párt képviselő- és felsőházi tagjai hivatalosak. ]