Nemzeti Ujság, 1937. július (19. évfolyam, 146-172. szám)

1937-07-01 / 146. szám

A NEMZETI ÚJSÁG július 1. omlásban is többet engedhetnek meg maguknak, mint a szegények. Ha ná­lunk olyan megrázkódtatások lettek volna, mint amilyeneket külföldön ta­pasztaltunk, akkor ma még mindig nem lehetne beszélni adósságrendezésről s ma még nem örvendezhetnénk azon a té­nyen, hogy a népszövetségi kölcsön si­keres rendezésével megkezdődött az általános adósságrendezés korszaka. Amikor tehát a londoni megegyezés által teremtett fordulatról írunk, nem mehetünk el amellett, hogy most már bizonyos történeti távlatban is elisme­réssel ne adózzunk a követett gazda­sági és pénzügypolitikai útért. Most nem részletekről van szó. Magunk is nagyon jól tudjuk, hogy sok minden­nek lehetett volna máskép történni és kellett is volna, hogy máskép történ­jék, de most nem olyan kérdésről van szó, amelynek felvetése termelőket és fogyasztókat, hitelezőket és adósokat állít szembe belföldön, hanem egészen másról. Az adósságrendezés az ország egyetemét a külföddel állítja szembe s ebben a szembeállításban mutatkozik élesen a magyar pénzügyi politikának helyessége, mert azt tette lehetővé, hogy ez a szembeállítás egyáltalában megtörténhetett, s így elérkezett az adósságrendezés ideje. Töretlen gazda­sági és pénzügyi szervezeteinkkel vár­tuk meg a viszonyok jobbrafordulását, ami után annál nyugodtabban ülhe­tünk le hitelezőinkkel tárgyalni, mert magatartásunk a legsúlyosabb órák­ban is mindig­­korrekt volt. A tárgyilagosság kötelez minket arra is, hogy elismerjük a magyar hitel­szervezet rugalmasságát és szenvedő erejét, amely a gazdasági válság vi­harpróbáját fényesen állta meg. Hogy nem voltak nálunk nagy bankössze­­omlások, mint külföldön, ezért hitel­­szerveinek szilárdságát illeti meg az elismerés. Amikor azonban a magyar kormány a mezőgazdaság megmentése érdekében a gazdatartozások fizetésé­nek szabályozásába beleavatkozott, nemcsak a mezőgazdasági adósokon se­gített, hanem támogatást nyújtott egy­úttal a bankoknak is, ha mindjárt ez a támogatás nem is közelítette meg azt az áldozatot, amelyet egyes külföldi államoknak kellett nyújtaniuk saját megrendült hitelszervezeteik épségben tartása céljából. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy hitelszerveinknek ez e kész­séggel elismert érdeme csak negatív érdem és inkább szenvedő, mint alkotó erőt jelent. Az óvatos és körültekintő bankpolitika, amely lehetőség sze­rint védi magát a meglepetésektől, csak negatív tényező. Hangsúlyoznunk kell ezt, amikor az adósságrendezés ideje elérkezett. Mert az adósságrendezés után a magyar hitelszervezet is nagy nyomás alól szabadul fel s e­gy tisztul­­tabb, rendezettebb légkörbe kerül. El­múlik tehát az a kor, amikor a negatí­vumot kell sokra értékelni, mert elkö­vetkezik most már az időszak, amely­ben a gazdasági életben mindenki a pozitívumot keresi, az alkotó erőket. Ez a pozitív­um az, hogy itt áll Ma­gyarország javuló gazdasági helyzet­ben és szomjasan vágyik új hitelek után. De kedvező, kiskamatozású, nem bürokratizált hitelek után. Mérhetet­len nagy a hitelszükséglet s a nagy szükséglettel szemben a kielégítés cse­kély. Mindnyájan érezzük és mindnyá­jan tudjuk, hogy az élet azért nem ja­vulhat erősebben, mert hitelforrásaink gyengén csurladoznak. Az adósságren­dezés után a pozitívum már csak az le­het, hogy ha hitelszervezeteink nagy­szerűen működő motorként kapcsolód­nak be hitelnyújtásaikkal a dolgozó életbe. Ezt a bekapcsolódást várjuk tő­lük s erről a pozitív irányú bekapcsoló­dásról kell beszélni most, amikor az adósságrendezés ideje elérkezett. Mert ha ezt a nagy pozitívumot bankjaink nem tudnák nyújtani a magyar köz­­gazdasági életnek, akkor nem szolgál­nának rá mindarra a számtalan előny­re és arra a sok szempontból kivételes helyzetre, amelyet ma élveznek a ne­gatív — bár tagadhatatlanul nagyon fontos és jelentős — érdemek jutal­mául. Ezt ma már nem elég a múlttal megérdemelni — ezt a jövő munkálá­­sával kell újra kiérdemelni. rövid időre, amikor Mihály elszántan ki­jelentette, hogy a nyúlból nem lesz pap­rikás. Az asszony tiszta vizet, mosott vásznat hozott. Kimosták a csúnya nagy sebet ... Szépen bekötözték ... és helyet is ott igazítottak neki, maguk között, a szobá­ban, a tűzhely alatt, hogy ne fázzon. A gyerekek hamar megbarátkoztak a vá­ratlan vendéggel. Szénát, répát meg magas takarmányt hordtak neki ... Nap­hosszat babusgatták ... És a beteg las­san pendülni kezdett ... S nem volt há­látlan. Meg sem próbálta a szökést, a nyugtalankodást ... Nem is félt tőlük ... Érezte, hogy nem történhet semmi baja. A szomszédok csodálkoztak Kovácsé­­kon­ Nem is nagyon helyeselték tettüket, de Rózát, az asszony ilyenkor mindig ezt válaszolta: — Az állat is az isten teremtménye. És egyszer beköszöntött a várva-várt Karácsony este is. Akkorra teljesen fel­épült a nyúl. Az asztal körül együtt ült ií család. Elköltötték az egyszerű, sovány vacso­rát. Amikor a falióra tizenegyet ütött, megkondult az éjféli misére hivó ha­rangszó. — Megszületett a kis Jézus! — állt fel Mihály ünnepélyesen. — Ilyenkor min­denkivel valami nagyon jót kell tenni ... mindenkinek azt kell adni, amire a leg­jobban vágyik, de amije nincs neki. Gye­rekek, búcsúzzatok el a nyújtól, mert ma éjszaka elengedem, visszaadom neki a szabadságát. S a gyerekek mégegyszer megsimogat­ták, megetették a nyulat. Azután Mihály ölbe vette és az egész családtól kisérve, kivitte az udvar végébe s letette a havas földre. — Eridj Isten nevibe ... békességgel... A gyerekek, meg az asszony pityereg­tek. Mihálynak is szorította valami a torkát ... Tudta, hogy sohasem fogja látni többé a nyulat ... Talán ezt érezte a nyúl is, mert lassú, tétova lépésekkel haladt a fehér lepellel takart határ felé ... Csak akkor iramodott neki, amikor a szomszédok kutyája dühösen felvukkan­­tott. V­itikai profa SZENT-IMREY PÁL alispánt, Abaúj-Torna vármegye törvényhatóságának rendkí­vüli közgyűlésén, Szikszón lelkesen ün­nepelték abból az alkalomból, hogy ti­zenöt évvel ezelőtt választották meg alis­pánnak. Az ünnepi ülésen megjelent­­Puky Endre, a közigazgatási bíróság el­nöke is. Patay Sámuel főispán megnyi­tója után Téglássy András felsőházi tag, majd Idrányi Béla vármegyei tiszti­­fő­ügyész, mondtak üdvözlő beszédet. Szent-Imrey alispán m­eghatottan kö­szönte meg az üdvözlést. A közgyűlés után a megye tisztviselői karának kül­döttsége üdvözölte Borson Andor gönczi főszolgabíró vezetésével. A megyei jegy­zők egyesülete nevében Vargha Gyula, a szikszói cserkészek nevében pedig Potpp Lajos köszöntötte. Délben díszebéd volt, amelyen Patay Sámuel főispán, Bárczay János képviselő és Beke Gyula másodfőjegyző beszéltek. * A NÉP csütörtökön délután hat órakor Ester­­házy­ utcai klubhelyiségében pártértekezletet tart, amely után a városligeti Gundel-étterem­­ben len a pártvacsora. IVÁDY BÉLA, a NÉP országos elnöke kerületének székhelyén, Pászttón, Szent Péter és Szent Pál ünnepén tartotta be­számolóját. Kölnit Adorján megnyitója után Ivády Béla kegyelettel adózott Gömbös Gyula emlékének, majd részle­tesen ismertette azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyeket a Darányi-kor­mány az elmúlt esztendőben kül- és bel­politikai, valamint gazdasági és szociá­lis téren hozott s rámutatott azokra az intézkedésekre, amelyekkel a kormány a különböző foglalkozási ágakhoz tartozó lakosság helyzetén könnyíteni igyekezett. Ivády Béla alkotmányjogi javaslatokkal is foglalkozik. Hangsúlyozta, hogy ami­kor a korrek'-vy és a NÉP a titkos vá­lasztójogot vállalja, ragaszkodik olyan biztosítékhoz, amelyek a keresztény nemzeti irányzatot továbbra is biztosít­ják és amelyek mellett az ország gazda­sági és szociális fejlődése elé nyugodtan tekinthetünk­* GALLASZ RUDOLF ÁGOST a mosonmegyei Halászi községben tartott beszámolóbeszédet s a becsületesen dolgozó falusi társadalmi osz­tályoknak összefogását sürgette a városi dol­gozó osztályokkal. Péter Pál napján a falusi nép megkezdi munkája eredményének beta­karítását. A politikai életben azonban még nem­ jött el az aratás ideje. Tildy Zoltán az adóterhek könnyítését és a keresztény politi­kai elvek érvényesülését követelte. A keresz­tet ne dobják bele a politikába. Ne higyjék az izgatók, hogy a népet félre lehet vezetni. Kun Béla szerint a nyilasok olyan ígéreteket tesznek, amiknek nagy része humbug. Nekik diktatúra kell, parancsuralom kell, mi pedig alkotmányos életet akarunk élni Szent István országában. Farkas Dénes gazdasági pana­szokról beszélt. Rakovszky Tibor pedig arról szólt, hogy akik egymás ellen uszítják az osz­tályokat, rossz szolgálatot tesznek a nemzet­nek. Válaszolt Hodzsa Milán cseh miniszter­­elnök komáromi beszédére s kérdezte, hogy ha szomszédaink békülni akarnak, akkor miért élezik ki a kisantant-konferenciákon mindig a magyarság és a Magyarország el­len felmerült kérdéseket? Adják meg a ma­gyarságnak az életlehetőségeket, hogy végre leülhessünk tárgyalni. Mi békére készek va­gyunk, de teljesülni kell a legminimálisabb magyar kívánalmaknak. * TORS TIBOR megyasszói képviselő, kerü­letében beszámoló­ körutat tett. Az alkot­mányjogi javaslatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy Darányi Kálmán olyan légkört teremtett a magyar közéletben, amely nagy feladatok megoldását teszi lehetővé a keresztény és nemzeti népi politika jegyében. * A MAGYARORSZÁGI Szövetkezetek Szövetsé­gébe tömörült Falusi Hitel-, Fogyasztási és Tejszövetkezetek küldöttségét fogadta szer­dán délután Bornemisza Géza iparügyi és ke­reskedelemügyi miniszter a parlamentben lévő dolgozószobájában. A küldöttség tiltako­zott Eder Antal, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke részéről a kamara leg­utóbbi közgyűlésén elhangzott szövetkezet­ellenes támadások ellen. Krúdy Gyula, a kül­döttség vezetője átnyújtotta a miniszternek a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségé­nek ebben az ügyben írt memorandumát, amelyben azt kérik a szövetkezetek, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát uta­sítsa arra, hogy működésének törvényes kor­látai és szabályai között maradva, a keres­kedelemmel való harmónia alapján teljesítse feladatát a szövetkezetekért, nem pedig a szö­vetkezetek ellen. * BORNEMISZA GÉZA válaszában utalt arra, hogy a költségvetési vita során a maga részéről a szövetkezetellenes tá­madásokat legerélyesebben visszautasí­totta, rámutatva arra, hogy a szövetke­zetek is legális kereskedelmi alakulatok, amelyek különösen a speciális magyar viszonyok között különleges missziót tel­jesítenek. Nem helyesli azokat a táma­dásokat, amelyek a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara közgyűlésében a szövetkezetek és a gyáripar ellen elhang­zottak, mert a kereskedelmi és iparka­marát olyan fórumnak tartja, amelynek elsősorban hivatása lenne az esetleges ellentéteket áthidalni. Eleget tesz a me­morandumban foglalt kérésnek, megvizs­­gálja a kamara kifogásolt tevékenysé­gét. Végül kijelentette, hogy a magyar szövetkezeti mozgalmat az ellene irá­nyuló támadások nem veszélyeztethetik s a kormány teljesen átérzi a szövetke­zeti mozgalom jelentőségét és azt a maga részéről előmozdítja. ­ A FÜGGETLEN Kisgazdapárt szerdán délután négyórai kezdettel Eckhardt Tibor elnöklésé­vel értekezletet tartott. Az értekezlet elsősor­ban a Ház elé terjesztett kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló kormányjavaslattal fog­ ­ Elvon a gyomor és az ezzel összefüggő bélzavarok, felfúvódás, kellemetlen szájíz, émelygés, homlokfájás, láz, hányás, hasmenés vagy székszom­jás eseteiben már egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz is igen gyorsan, biztosan és mindig kellemesen hat­ Az orvosok ajánlják. lalkozott és úgy határozott, hogy mind elvi, mind szövegezési szempontból megfelelőnek tartja azt és a képviselőház plénuma előtti vitában szónokot nem állít. Foglalkozott ezenkívül az értekezlet az általános gazda­sági helyzettel. Megállapították, hogy az idei termés az ország egyes helyein jó, de néhol katasztrofális a helyzet. Elhatározták, hogy a párt a parlamentben is szóváteszi ezt a kér­dést . Eckhardt Tibor valószínűleg már csü­törtökön, de legkésőbb pénteken napirend­előtti felszólalásban hívja fel a kormány figyelmét az ország tényleges állapotára és­ kérni fogja, hogy a pénzügyi és a közigaz­gatási hatóságok tegyenek meg minden intéz­kedést a rosszul termő és katasztrofális hely­zetbe került vidékek érdekében. A HIRTELEN HALÁLESETEK augusztusban a legrit­kábbak, novemberben és decemberben a leg­gyakoribbak Rendkívül érdekes előadást tartott a debre­ceni orvosegyesületben dr. Berényi István, a meteorológia s az orvostudomány kapcsolatai­ról. Az előadás, valamint a hozzászólások érdekes áttekintést nyújtanak erről a nagy nyilvánosság előtt még ismeretlen kérdésről. Dr. Berényi István előadásában rámutatott, hogy a meteorológiának orvosi vonatkozású kapcsolatai két csoportra oszthatók. Az első csoportba a rövid ideig tartó időjárási hatá­sok, a másodikba a hosszabb ideig tartó kli­matikus hatások. Az első csoportba tartozó­nál nagy szerepet játszik a légkör hirtelen bekövetkező változása. A debreceni tífusz és vérhas halálozásokat összefüggésbe hozta a város hőmérsékleti és csapadék viszonyaival, bebizonyítva mindkét elemmel való összefüg­­ gését. Ismertette azt az eljárást is, amelynek segítségével járványgörbék összehasonlításá­val állapítható meg a betegségek és klíma­­elemek közötti összefüggés. Felhívta a figyel­met azon tévedésekre, amelyek onnan ered­nek, hogy csak a görbék külső hasonlóságára alapítja az orvos következtetését. Megemléke­zett a napfoltok hatásáról is, de ezeknek nem tulajdonított nagyobb jelentőséget, csupán azt tételezte fel, hogy az időjárási elemek változásain keresztül fejtenek ki hatást. Rá­mutatott azokra az eltolódásokra is, amelye­ket korcsoportokra vagy foglalkozási csopor­tokra szorítkozó betegségeknek általánosí­tása okoz, miután egyes rétegek bizonyos te­kintetben nem arányosan fejlődnek. Végül szólt arról, hogy a rövid és hosszú idei prognózisok miképpen hasznosíthatók a be­tegségek és járványok elleni küzdelemben. Dr. Berényi előadásához elsőnek dr. Jeney Endre szólt hozzá, aki megállapította, hogy a diftéria és vörheny járványok száraz perió­dusra esnek. Dr. Kovács Ferenc azt a tételt állította fel, hogy a klimatikus hatások az élő szervezetek külső életberendezését meg­szabják s azok nem lehetnek közömbösek a szervezetek finomabb szabályozottságaira. Rendkívül érdekes volt dr.Jankovics László hozzászólása, aki kimutatta, hogy a szegedi orvostani intézetben tízéves statisztikát állítot­tak össze, amelyben a hirtelen bekövetkezett haláleseteket tanulmányozták. Az így nyert görbe azt mutatta, hogy év elején januárban számuk jelentékenyen csökken, a tavaszi hó­napokban emelkedik, nyár derekán eléri a mi­nimumot, augusztustól újból emelkedik és no­vember—december hátlapban eléri a maxi­mumot. Ezek az adatok a németországiakkal lényegileg megegyeznek. A különbség csak az, hogy a németországi görbén a januári mini­mum hiányzik. Ez azzal magyarázható, hogy Magyarországon a tél elején rendesen száras, kontinentális, egyenletes hideg idő uralkodik, míg Németországban hideg, csapadékos óceáni időjárás van januárban rendszerint. Tehát a két ország klimatikus viszonyaiban mutatkozó eltérések befolyásolják nyilvánvalóan a halál­esetek számát is kedvezően vagy kedvezőt­lenül. Különvonatok Parisba Indulások minden szombaton. Jelentkezési határidő előző szombat délig. A) csoport II. oszt. vasúti jegy, Párisban 5 és félnapi lakás és teljes ellátás elsőrendű szállókban két fél­­napos autókörsétával és oda-vissza hálókocsi­val 398 pengő. B) csoport: III. oszt. vasúti jeggyel hálókocsi nélkül, polgári szállodák­ban, 249 pengő. C) csoport: fenti szerint va­csora nélkül 204 pengő. D) csoport: fenti sze­­rint ifjúsági otthonokban: 171 pengő. Párisi tartózkodás után tetszés szerinti egy, kettő vagy három hetes nyaralás Velence— Lidón vagy Mendolába szállodák szerint heti 97 pengőtől. Csak menettérti jegyek ára: III. oszt. 86 pengő. II. oszt. 151 pengő. Ezen közleményünk minden eddigi közle­ményünket érvényteleníti, miután ezen uta­zási rendszert találjuk a legmegfelelőbbnek. Az oly régen készülő részletes prospektusok július 6-ig feltétlenül elkészülnek és azokat kívánságra díjmentesen megküldi Utazási Osz­­tályunk.

Next