Nemzeti Ujság, 1937. július (19. évfolyam, 146-172. szám)
1937-07-01 / 146. szám
A NEMZETI ÚJSÁG július 1. omlásban is többet engedhetnek meg maguknak, mint a szegények. Ha nálunk olyan megrázkódtatások lettek volna, mint amilyeneket külföldön tapasztaltunk, akkor ma még mindig nem lehetne beszélni adósságrendezésről s ma még nem örvendezhetnénk azon a tényen, hogy a népszövetségi kölcsön sikeres rendezésével megkezdődött az általános adósságrendezés korszaka. Amikor tehát a londoni megegyezés által teremtett fordulatról írunk, nem mehetünk el amellett, hogy most már bizonyos történeti távlatban is elismeréssel ne adózzunk a követett gazdasági és pénzügypolitikai útért. Most nem részletekről van szó. Magunk is nagyon jól tudjuk, hogy sok mindennek lehetett volna máskép történni és kellett is volna, hogy máskép történjék, de most nem olyan kérdésről van szó, amelynek felvetése termelőket és fogyasztókat, hitelezőket és adósokat állít szembe belföldön, hanem egészen másról. Az adósságrendezés az ország egyetemét a külföddel állítja szembe s ebben a szembeállításban mutatkozik élesen a magyar pénzügyi politikának helyessége, mert azt tette lehetővé, hogy ez a szembeállítás egyáltalában megtörténhetett, s így elérkezett az adósságrendezés ideje. Töretlen gazdasági és pénzügyi szervezeteinkkel vártuk meg a viszonyok jobbrafordulását, ami után annál nyugodtabban ülhetünk le hitelezőinkkel tárgyalni, mert magatartásunk a legsúlyosabb órákban is mindigkorrekt volt. A tárgyilagosság kötelez minket arra is, hogy elismerjük a magyar hitelszervezet rugalmasságát és szenvedő erejét, amely a gazdasági válság viharpróbáját fényesen állta meg. Hogy nem voltak nálunk nagy bankösszeomlások, mint külföldön, ezért hitelszerveinek szilárdságát illeti meg az elismerés. Amikor azonban a magyar kormány a mezőgazdaság megmentése érdekében a gazdatartozások fizetésének szabályozásába beleavatkozott, nemcsak a mezőgazdasági adósokon segített, hanem támogatást nyújtott egyúttal a bankoknak is, ha mindjárt ez a támogatás nem is közelítette meg azt az áldozatot, amelyet egyes külföldi államoknak kellett nyújtaniuk saját megrendült hitelszervezeteik épségben tartása céljából. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy hitelszerveinknek ez e készséggel elismert érdeme csak negatív érdem és inkább szenvedő, mint alkotó erőt jelent. Az óvatos és körültekintő bankpolitika, amely lehetőség szerint védi magát a meglepetésektől, csak negatív tényező. Hangsúlyoznunk kell ezt, amikor az adósságrendezés ideje elérkezett. Mert az adósságrendezés után a magyar hitelszervezet is nagy nyomás alól szabadul fel s egy tisztultabb, rendezettebb légkörbe kerül. Elmúlik tehát az a kor, amikor a negatívumot kell sokra értékelni, mert elkövetkezik most már az időszak, amelyben a gazdasági életben mindenki a pozitívumot keresi, az alkotó erőket. Ez a pozitívum az, hogy itt áll Magyarország javuló gazdasági helyzetben és szomjasan vágyik új hitelek után. De kedvező, kiskamatozású, nem bürokratizált hitelek után. Mérhetetlen nagy a hitelszükséglet s a nagy szükséglettel szemben a kielégítés csekély. Mindnyájan érezzük és mindnyájan tudjuk, hogy az élet azért nem javulhat erősebben, mert hitelforrásaink gyengén csurladoznak. Az adósságrendezés után a pozitívum már csak az lehet, hogy ha hitelszervezeteink nagyszerűen működő motorként kapcsolódnak be hitelnyújtásaikkal a dolgozó életbe. Ezt a bekapcsolódást várjuk tőlük s erről a pozitív irányú bekapcsolódásról kell beszélni most, amikor az adósságrendezés ideje elérkezett. Mert ha ezt a nagy pozitívumot bankjaink nem tudnák nyújtani a magyar közgazdasági életnek, akkor nem szolgálnának rá mindarra a számtalan előnyre és arra a sok szempontból kivételes helyzetre, amelyet ma élveznek a negatív — bár tagadhatatlanul nagyon fontos és jelentős — érdemek jutalmául. Ezt ma már nem elég a múlttal megérdemelni — ezt a jövő munkálásával kell újra kiérdemelni. rövid időre, amikor Mihály elszántan kijelentette, hogy a nyúlból nem lesz paprikás. Az asszony tiszta vizet, mosott vásznat hozott. Kimosták a csúnya nagy sebet ... Szépen bekötözték ... és helyet is ott igazítottak neki, maguk között, a szobában, a tűzhely alatt, hogy ne fázzon. A gyerekek hamar megbarátkoztak a váratlan vendéggel. Szénát, répát meg magas takarmányt hordtak neki ... Naphosszat babusgatták ... És a beteg lassan pendülni kezdett ... S nem volt hálátlan. Meg sem próbálta a szökést, a nyugtalankodást ... Nem is félt tőlük ... Érezte, hogy nem történhet semmi baja. A szomszédok csodálkoztak Kovácsékon Nem is nagyon helyeselték tettüket, de Rózát, az asszony ilyenkor mindig ezt válaszolta: — Az állat is az isten teremtménye. És egyszer beköszöntött a várva-várt Karácsony este is. Akkorra teljesen felépült a nyúl. Az asztal körül együtt ült ií család. Elköltötték az egyszerű, sovány vacsorát. Amikor a falióra tizenegyet ütött, megkondult az éjféli misére hivó harangszó. — Megszületett a kis Jézus! — állt fel Mihály ünnepélyesen. — Ilyenkor mindenkivel valami nagyon jót kell tenni ... mindenkinek azt kell adni, amire a legjobban vágyik, de amije nincs neki. Gyerekek, búcsúzzatok el a nyújtól, mert ma éjszaka elengedem, visszaadom neki a szabadságát. S a gyerekek mégegyszer megsimogatták, megetették a nyulat. Azután Mihály ölbe vette és az egész családtól kisérve, kivitte az udvar végébe s letette a havas földre. — Eridj Isten nevibe ... békességgel... A gyerekek, meg az asszony pityeregtek. Mihálynak is szorította valami a torkát ... Tudta, hogy sohasem fogja látni többé a nyulat ... Talán ezt érezte a nyúl is, mert lassú, tétova lépésekkel haladt a fehér lepellel takart határ felé ... Csak akkor iramodott neki, amikor a szomszédok kutyája dühösen felvukkantott. Vitikai profa SZENT-IMREY PÁL alispánt, Abaúj-Torna vármegye törvényhatóságának rendkívüli közgyűlésén, Szikszón lelkesen ünnepelték abból az alkalomból, hogy tizenöt évvel ezelőtt választották meg alispánnak. Az ünnepi ülésen megjelentPuky Endre, a közigazgatási bíróság elnöke is. Patay Sámuel főispán megnyitója után Téglássy András felsőházi tag, majd Idrányi Béla vármegyei tisztifőügyész, mondtak üdvözlő beszédet. Szent-Imrey alispán meghatottan köszönte meg az üdvözlést. A közgyűlés után a megye tisztviselői karának küldöttsége üdvözölte Borson Andor gönczi főszolgabíró vezetésével. A megyei jegyzők egyesülete nevében Vargha Gyula, a szikszói cserkészek nevében pedig Potpp Lajos köszöntötte. Délben díszebéd volt, amelyen Patay Sámuel főispán, Bárczay János képviselő és Beke Gyula másodfőjegyző beszéltek. * A NÉP csütörtökön délután hat órakor Esterházy utcai klubhelyiségében pártértekezletet tart, amely után a városligeti Gundel-étteremben len a pártvacsora. IVÁDY BÉLA, a NÉP országos elnöke kerületének székhelyén, Pászttón, Szent Péter és Szent Pál ünnepén tartotta beszámolóját. Kölnit Adorján megnyitója után Ivády Béla kegyelettel adózott Gömbös Gyula emlékének, majd részletesen ismertette azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyeket a Darányi-kormány az elmúlt esztendőben kül- és belpolitikai, valamint gazdasági és szociális téren hozott s rámutatott azokra az intézkedésekre, amelyekkel a kormány a különböző foglalkozási ágakhoz tartozó lakosság helyzetén könnyíteni igyekezett. Ivády Béla alkotmányjogi javaslatokkal is foglalkozik. Hangsúlyozta, hogy amikor a korrek'-vy és a NÉP a titkos választójogot vállalja, ragaszkodik olyan biztosítékhoz, amelyek a keresztény nemzeti irányzatot továbbra is biztosítják és amelyek mellett az ország gazdasági és szociális fejlődése elé nyugodtan tekinthetünk* GALLASZ RUDOLF ÁGOST a mosonmegyei Halászi községben tartott beszámolóbeszédet s a becsületesen dolgozó falusi társadalmi osztályoknak összefogását sürgette a városi dolgozó osztályokkal. Péter Pál napján a falusi nép megkezdi munkája eredményének betakarítását. A politikai életben azonban még nem jött el az aratás ideje. Tildy Zoltán az adóterhek könnyítését és a keresztény politikai elvek érvényesülését követelte. A keresztet ne dobják bele a politikába. Ne higyjék az izgatók, hogy a népet félre lehet vezetni. Kun Béla szerint a nyilasok olyan ígéreteket tesznek, amiknek nagy része humbug. Nekik diktatúra kell, parancsuralom kell, mi pedig alkotmányos életet akarunk élni Szent István országában. Farkas Dénes gazdasági panaszokról beszélt. Rakovszky Tibor pedig arról szólt, hogy akik egymás ellen uszítják az osztályokat, rossz szolgálatot tesznek a nemzetnek. Válaszolt Hodzsa Milán cseh miniszterelnök komáromi beszédére s kérdezte, hogy ha szomszédaink békülni akarnak, akkor miért élezik ki a kisantant-konferenciákon mindig a magyarság és a Magyarország ellen felmerült kérdéseket? Adják meg a magyarságnak az életlehetőségeket, hogy végre leülhessünk tárgyalni. Mi békére készek vagyunk, de teljesülni kell a legminimálisabb magyar kívánalmaknak. * TORS TIBOR megyasszói képviselő, kerületében beszámoló körutat tett. Az alkotmányjogi javaslatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy Darányi Kálmán olyan légkört teremtett a magyar közéletben, amely nagy feladatok megoldását teszi lehetővé a keresztény és nemzeti népi politika jegyében. * A MAGYARORSZÁGI Szövetkezetek Szövetségébe tömörült Falusi Hitel-, Fogyasztási és Tejszövetkezetek küldöttségét fogadta szerdán délután Bornemisza Géza iparügyi és kereskedelemügyi miniszter a parlamentben lévő dolgozószobájában. A küldöttség tiltakozott Eder Antal, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke részéről a kamara legutóbbi közgyűlésén elhangzott szövetkezetellenes támadások ellen. Krúdy Gyula, a küldöttség vezetője átnyújtotta a miniszternek a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének ebben az ügyben írt memorandumát, amelyben azt kérik a szövetkezetek, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát utasítsa arra, hogy működésének törvényes korlátai és szabályai között maradva, a kereskedelemmel való harmónia alapján teljesítse feladatát a szövetkezetekért, nem pedig a szövetkezetek ellen. * BORNEMISZA GÉZA válaszában utalt arra, hogy a költségvetési vita során a maga részéről a szövetkezetellenes támadásokat legerélyesebben visszautasította, rámutatva arra, hogy a szövetkezetek is legális kereskedelmi alakulatok, amelyek különösen a speciális magyar viszonyok között különleges missziót teljesítenek. Nem helyesli azokat a támadásokat, amelyek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésében a szövetkezetek és a gyáripar ellen elhangzottak, mert a kereskedelmi és iparkamarát olyan fórumnak tartja, amelynek elsősorban hivatása lenne az esetleges ellentéteket áthidalni. Eleget tesz a memorandumban foglalt kérésnek, megvizsgálja a kamara kifogásolt tevékenységét. Végül kijelentette, hogy a magyar szövetkezeti mozgalmat az ellene irányuló támadások nem veszélyeztethetik s a kormány teljesen átérzi a szövetkezeti mozgalom jelentőségét és azt a maga részéről előmozdítja. A FÜGGETLEN Kisgazdapárt szerdán délután négyórai kezdettel Eckhardt Tibor elnöklésével értekezletet tartott. Az értekezlet elsősorban a Ház elé terjesztett kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló kormányjavaslattal fog Elvon a gyomor és az ezzel összefüggő bélzavarok, felfúvódás, kellemetlen szájíz, émelygés, homlokfájás, láz, hányás, hasmenés vagy székszomjás eseteiben már egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz is igen gyorsan, biztosan és mindig kellemesen hat Az orvosok ajánlják. lalkozott és úgy határozott, hogy mind elvi, mind szövegezési szempontból megfelelőnek tartja azt és a képviselőház plénuma előtti vitában szónokot nem állít. Foglalkozott ezenkívül az értekezlet az általános gazdasági helyzettel. Megállapították, hogy az idei termés az ország egyes helyein jó, de néhol katasztrofális a helyzet. Elhatározták, hogy a párt a parlamentben is szóváteszi ezt a kérdést . Eckhardt Tibor valószínűleg már csütörtökön, de legkésőbb pénteken napirendelőtti felszólalásban hívja fel a kormány figyelmét az ország tényleges állapotára és kérni fogja, hogy a pénzügyi és a közigazgatási hatóságok tegyenek meg minden intézkedést a rosszul termő és katasztrofális helyzetbe került vidékek érdekében. A HIRTELEN HALÁLESETEK augusztusban a legritkábbak, novemberben és decemberben a leggyakoribbak Rendkívül érdekes előadást tartott a debreceni orvosegyesületben dr. Berényi István, a meteorológia s az orvostudomány kapcsolatairól. Az előadás, valamint a hozzászólások érdekes áttekintést nyújtanak erről a nagy nyilvánosság előtt még ismeretlen kérdésről. Dr. Berényi István előadásában rámutatott, hogy a meteorológiának orvosi vonatkozású kapcsolatai két csoportra oszthatók. Az első csoportba a rövid ideig tartó időjárási hatások, a másodikba a hosszabb ideig tartó klimatikus hatások. Az első csoportba tartozónál nagy szerepet játszik a légkör hirtelen bekövetkező változása. A debreceni tífusz és vérhas halálozásokat összefüggésbe hozta a város hőmérsékleti és csapadék viszonyaival, bebizonyítva mindkét elemmel való összefüg gését. Ismertette azt az eljárást is, amelynek segítségével járványgörbék összehasonlításával állapítható meg a betegségek és klímaelemek közötti összefüggés. Felhívta a figyelmet azon tévedésekre, amelyek onnan erednek, hogy csak a görbék külső hasonlóságára alapítja az orvos következtetését. Megemlékezett a napfoltok hatásáról is, de ezeknek nem tulajdonított nagyobb jelentőséget, csupán azt tételezte fel, hogy az időjárási elemek változásain keresztül fejtenek ki hatást. Rámutatott azokra az eltolódásokra is, amelyeket korcsoportokra vagy foglalkozási csoportokra szorítkozó betegségeknek általánosítása okoz, miután egyes rétegek bizonyos tekintetben nem arányosan fejlődnek. Végül szólt arról, hogy a rövid és hosszú idei prognózisok miképpen hasznosíthatók a betegségek és járványok elleni küzdelemben. Dr. Berényi előadásához elsőnek dr. Jeney Endre szólt hozzá, aki megállapította, hogy a diftéria és vörheny járványok száraz periódusra esnek. Dr. Kovács Ferenc azt a tételt állította fel, hogy a klimatikus hatások az élő szervezetek külső életberendezését megszabják s azok nem lehetnek közömbösek a szervezetek finomabb szabályozottságaira. Rendkívül érdekes volt dr.Jankovics László hozzászólása, aki kimutatta, hogy a szegedi orvostani intézetben tízéves statisztikát állítottak össze, amelyben a hirtelen bekövetkezett haláleseteket tanulmányozták. Az így nyert görbe azt mutatta, hogy év elején januárban számuk jelentékenyen csökken, a tavaszi hónapokban emelkedik, nyár derekán eléri a minimumot, augusztustól újból emelkedik és november—december hátlapban eléri a maximumot. Ezek az adatok a németországiakkal lényegileg megegyeznek. A különbség csak az, hogy a németországi görbén a januári minimum hiányzik. Ez azzal magyarázható, hogy Magyarországon a tél elején rendesen száras, kontinentális, egyenletes hideg idő uralkodik, míg Németországban hideg, csapadékos óceáni időjárás van januárban rendszerint. Tehát a két ország klimatikus viszonyaiban mutatkozó eltérések befolyásolják nyilvánvalóan a halálesetek számát is kedvezően vagy kedvezőtlenül. Különvonatok Parisba Indulások minden szombaton. Jelentkezési határidő előző szombat délig. A) csoport II. oszt. vasúti jegy, Párisban 5 és félnapi lakás és teljes ellátás elsőrendű szállókban két félnapos autókörsétával és oda-vissza hálókocsival 398 pengő. B) csoport: III. oszt. vasúti jeggyel hálókocsi nélkül, polgári szállodákban, 249 pengő. C) csoport: fenti szerint vacsora nélkül 204 pengő. D) csoport: fenti szerint ifjúsági otthonokban: 171 pengő. Párisi tartózkodás után tetszés szerinti egy, kettő vagy három hetes nyaralás Velence— Lidón vagy Mendolába szállodák szerint heti 97 pengőtől. Csak menettérti jegyek ára: III. oszt. 86 pengő. II. oszt. 151 pengő. Ezen közleményünk minden eddigi közleményünket érvényteleníti, miután ezen utazási rendszert találjuk a legmegfelelőbbnek. Az oly régen készülő részletes prospektusok július 6-ig feltétlenül elkészülnek és azokat kívánságra díjmentesen megküldi Utazási Osztályunk.