Néphadsereg, 1982. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-30 / 44. szám
Bölöni Györgyre « emlékezve 1882. október 30-án — 100 esztendeje — született Bölöni György író, újságíró, a felszabadulás utáni irodalmi élet egyik nagy tekintélyű szervezője. Szilágysomlyón született, neves erdélyi családban, ősei között tisztelhette Kölcsey Ferencet is. A fiatal Bölöni Györgynek lehetősége volt a dzsentrik életét élni, ő azonban kiszakadt családjából. Fiatal újságíróként a Magyarország című lap párizsi tudósítója lett, s életre szóló barátságot kötött Ady Endrével. Megérintette őt is az új század szabadabb széljárása, megtanult politizálni. Írásaival részt vett az 1918—19-es forradalom előkészítésében, és a Tanácsköztársaság idején diplomáciai megbízatást is vállalt. A Magyar Tanácsköztársaság leverése után Bölöni György előbb Bécsben vezette az emigránsok kiadóját és szerkesztette a Bécsi Magyar Újságot. Párizsban a nagy barát szellemi örökségének segítségével jutott el a szocialista irodalom szemléletéig. A 30-as években jelent meg legismertebb könyve, „Az igazi Ady”, amelyben a nagy költő meghamisított képével szemben ő a valódi Adyt mutatta fel: a forradalmár költőt. A német megszállást követően a franciaországi magyar függetlenségi mozgalom egyik vezetője lett. Ekkor már marxista, a szocializmus híve, s ugyanakkor a „magyarságemberség” lett irodalmi munkásságának egyik vezérlő gondolata. A felszabadulás után hazánk hollandiai nagyköveteként dolgozott, majd az Irodalmi Alap igazgatója. Irodalmi munkásságáért 1955-ben megkapta a Kossuth-díjat. Elvi szilárdságáért 1956 októbere után sokan és sokat támadták, Bölöni György azonban nem hátrált meg: e nehéz időszakban is az elsők között állt ki az irodalmi élet újjászervezéséért, és az Élet és Irodalom című lap alapítója, főszerkesztője lett. Az új irodalmi újság első számának vezércikkében a következő fontos elveket fogalmazta meg: a konfliktusokat nem takargatni, hanem megoldani kell; kritikánk legyen igazságos, minden értékre figyeljen fel, mert az érték minket gyarapít; élni kell az írói szabadsággal, de sohasem szabad visszaélni vele. Szerkesztői munkája mellett — 1959-ben bekövetkezett haláláig — felelős tisztségeket töltött be és jelentős szerepe volt következetes művelődéspolitikánk megvalósulásában. Élete utolsó éveiben az igazi, az elvhű, a kommunista Bölöni György irodalmi életünk vezéregyénisége, a szocialista meggyőződésű írók táborának legtekintélyesebb toborzója lett. Élete és életműve egyaránt példa és tanulság. K. L. Talán van abban valami szimbolikus, hogy Péterváry István törzsőrmester Egerben, az egykori dicső várvédők városában él. A fiatal, mindössze 30 esztendős tiszthelyettesugyanis különös szenvedélynek hódol: régi fegyvereket, katonai felszereléseket gyűjt és restaurál. Lakása valóságos múzeum, a falakon a török kori jatagánoktól a múlt században használt fegyverekig számtalan, történelmet idéző relikvia sorakozik. 13 esztendővel ezelőtt nagyapja padlásán talált két rozsdás szuronyt, amelyeket szépen rendbe hozott. Ez a sikerélmény adta az ösztönzést a további rendszeres fegyvergyűjtéshez. Édesapja muzeológus, így az apai tanácsok is segítették kezdeti lépéseiben. Eleinte mindenféle fegyvert gyűjtött, akkoriban még nem is igen tudta róluk, hogy mikor használták őket. A kétévi katonai szolgálat után elhatározta, hogy élethivatásul választja a katonai pályát, úgy érezte, legfőbb kedvteléséhez is ez áll a legközelebb. Miután hivatásos katona lett, hozzálátott gyűjteményének rendszerezéséhez. Különösen annak örült, hogy az egri Dobó István laktanyában kezdte katonai pályafutását, mivel Eger valóságos kincsesbánya egy fegyvergyűjtő számára. Meggyőződése, hogy ebben a történelmi városban még rengeteg régi fegyver kallódik, melyeket csak fel kell kutatni. Gyűjteményének jelentős része is a városból származik. Péterváry István leginkább keleti fegyvereire büszke. Japán szamurájfegyver-kollekciója például egyedülálló az országban. De ugyanolyan örömmel mutatja be azokat a harci eszközöket is, melyek megélték Eger 1552-es ostromát. Gyönyörűek az osztrák vértes felszerelés kellékei és az 1848—49-es szabadságharc fegyverei is. Lakásának falán egy tablón katonai érdemrendek sorakoznak. Első darabjait még két nagyapjától örökölte. A páratlan rendjelgyűjtemény felsorakoztatja az első világháború öszszes katonai kitüntetését, de mellettük megtalálhatók a Nagy Honvédő Háború szovjet hőseinek érdemrendjei is. Péterváry törzsőrmester nemcsak a maga számára gondozza ezt a gazdag gyűjteményt. Előadásokat vállal, fegyvertörténeti vetélkedőket rendez a laktanyában, és mindig szívesen látott vendég az egri Katonai Kollégium növendékeinél is. Szoros kapcsolatban áll a Dobó István Múzeummal és tagja a Hadtörténeti Múzeum fegyverbarátkö■rének. Kollekciója valamennyi darabjának ismeri a történetét, s könyvtára is bővelkedik a ritkaságokban. Német, francia, orosz nyelvű könyvei a fegyverek és egyenruhák történetéről szólnak. Péterváry István törzsőrmester ma már nemcsak a régi fegyverek szerelmese, hanem alapos ismerője, szakértője is. A Hadtörténeti Múzeum nemrég megnyílt fegyvertörténeti és makettkiállításán az egyik leggazdagabb kollekció a fegyvergyűjtő törzsőrmesteré. H. GY. A fegyvergyűjtő papírral cseréltem föl térdemen. Nem a cserjésnek, fent az őszi égnek bozótját kémleli tekintetem. Az egykori várvédő hősök emlékét idézi legújabb gyűjteménye az egri Dobó István Múzeumban Péterváry István törzsőrmester (középen) fegyvergyűjteménye mindig kiállítási szenzáció A költő születésnapján 1902. november 2-án — 80 éve — született Illyés Gyula Kossuth-díjas költő, műfordító, a XX. századi magyar irodalom nemzetközi hírű tekintélye, a „Puszták népe”, a Petőfi-életrajz, a „Fáklyaláng” és még több — immár klasszikussá vált mű — szerzője. ILLYÉS GYULA: OZORAI PÉLDA ötven huszár volt akkor a Szabadság, annyi volt itt a nemzet, a magyar. És szembe, hozván a császár parancsát tízezer fő, tizenkét ágyúval végig a völgyön, a Siólapályán rohamra készen, középen a híd. Egy fél országrész fordul vérbe-lángba, ha az a hídfő, az is elesik. Oh sármelléki törpe Thermopilé - Haloványul a legendás görög merészség és ravaszság a huszárok merészsége és nagy esze mögött. Megindultak, nem le, az ellenségre, a hegyre föl és másfél napon át kerülgették, csak járták körbe-körbe a vén Kálvária-hegy derekát. A hegy mögött, mint színfalak mögött, még csizmát és csákót is cseréltek ők. Előbb huszárok, most bakák vonultak a hüledező ellenség előtt, mely várta, várta rettegve, mikor dől nyakába az a tenger népözön. Húsz tűznél főzték a gulyást a lányok a másik hegyen, a Tükörcsösön. Megdördült ott lenn végül is az ágyú, hetedhatárig körözve szavát. Kihullt a sorból fenn egy-egy huszár, de a többi csak járt, csak vonult tovább. Míg fel nem tűntek baltákkal s üvöltve, mint a nádasok csikasz kölykei, a pusztaiak ... s a szemközti dombon: Dégről Perczel, Szilasról Görgey! Szorító, Lődöző, egy-két dűlőnév hirdeti csak, mi történt azután. Minthogyha ott lettem volna, merengve ülök az őszi, vén Kálvárián. Vadászkutyám elnyúlva vár, a puskát ! Hegyre kerültünk ... vagy hegyre szorultunk, barátaim, de megritkult sorunk! S de védtelen, jajt-zümmögő alattunk az édes ország, melyért harcolunk, s be ingatag a hídfő és be hangos az ellenség!... hogy tódul már felénk! Még rejti gyáván - változik a harcmód -, de látom én már minden fegyverét! Nem hull golyó még ránk. De hogyha hull is, ha a veszély, mint zápor megered, játsszuk már végig halálos mosollyal a rikató-vidító szerepet. Nevetnünk kéne, hogy vagyunk, megyünk még ezrek dalaként fújva énekünk — Ha lesz jövő, hadat talál helyünkön — Legyőzhetetlent, ha mind itt veszünk. Politikai könyvnapok '82 A könyv kiemelkedő ünnepei közé tartozik hazánkban az immár több mint negyedszázados múltra visszatekintő politikai könyvhét. Ebből az alkalomból az idén — elsősorban a Kossuth Könyvkiadó jóvoltából — ismét számos fontos és érdekes politikai tartalmú könyv jelenik meg. A politikai könyvnapok országos megnyitójára november 3-án Szegeden kerül sor, abban a városban, ahol a Magyar Kommunista Párt 1944. november 7-én határozatot hozott a Szikra Könyvkiadó létrehozására. Napjaink külpolitikai eseményeit a napi hírek, kommentárok segítségével nyomon követni nem könnyű. Időnként — az eligazodást segítendő — könyvet kell kézbe venni ahhoz, hogy kellőképpen megértsünk politikai folyamatokat egy-egy esemény mögött felismerjük a törvényszerűségeket. Ilyen könyvet kínál a Kossuth Könyvkiadó, amikor megjelenteti Leonyid Brezsnyev nemzetközi tárgyú beszédeinek legújabb gyűjteményét. A beszédek, amelyek „Az SZKP és a szovjet állam külpolitikája” címen jelennek meg, az 1974—1982 közötti időszakot idézik. Fellapozva a kötetet amíg 1974-ben Brezsnyev így nyilatkozott: „Nagyra értékeljük, amit az amerikai kormány eddig az együttműködésért tett”. 1982-ben már ez a mondat olvasható az SZKP főtitkárától: „Veszélyben az enyhülés!" Ez a két megállapítás is érzékelteti, hogy korunk izgalmas változásai kísérhetők nyomon a könyv tanulmányozásával. A Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából jelent meg a „Száz nép — egy család” címűtanulmánykötet, melyből megismerhetjük az új történelmi közösség létrejöttének, megszilárdulásának folyamatát és képet kapunk a szovjet föderáció jelenéről is. A politikai könyvnapok idei kiadványai közül különös érdeklődésre tarthat számot a „Politikai tanulmányok” című könyv, amely a politikatudomány ismert szerzőinek közreműködésével a politikai rendszer és a társadalmi környezet bonyolult kölcsönhatásait átfogó módon mutatja be. A katonaolvasók bizonyára érdeklődéssel veszik kézbe a „Fegyverkezés és világgazdaság” című könyvet. A tanulmánykötet szerzői a világgazdasági összefüggéseket a fegyverkezési verseny új szakasza kibontakozásának mélyreható elemzésével vizsgálják. Bár a politikai könyvnapok hivatalos listáján nem szerepel, de ugyancsak most látott napvilágot a Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó gondozásában Pozsarov „A szocialista állam védelmének gazdasági alapjai” című kötete, amely olvasmányos formában segíti a katonaolvasókat a hadigazdaság mélyebb összefüggéseinek megértéséhez. A katonai kiadó új kiadványai közül az olvasók katonapolitikai ismereteit gazdagítja Árkus István „Pillantás az álarc mögé” és Serfőző László „Az atomháború megszállottai” című művei is. Mindkettő a „Katonapolitika fiataloknak” című, népszerű sorozatban jelent meg. 20 új könyv jelenik meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában a politikai könyvek idei ünnepén. A politikai ismeretek mellett a történelmi múlt eseményeinek, folyamatainak megidézésére több szerző is vállalkozott. A John Reed életét bemutató „Romantikus forradalmár” című életrajzi könyv, Gerelyei Ede „Budapest munkásmozgalma 1919—1945” című könyve, valamint Hollós Ervin—Lajtai Vera: „Hidegháború Magyarország elen 1956” című kötete sok új történelmi, politikai ismeretet nyújt a katonaolvasók számára is. K. J.