Néphadsereg, 1986. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-16 / 33. szám

Szabadság híd „Születésnapját” ünnepli egyik közismert Duna-hídunk. 1986. augusz­tus 20-án 40 éves (október 4-én 90 éves) a Szabadság híd. Voltaképpen inkább újjászületéséről beszélhetnénk, hiszen a patinás híd elődjének építés­története még a múlt század végére nyúlik. Építését — az Erzsébet híd építésével együtt — egy 1893. évi tör­vénycikk rendelte el. A végrehajtás­sal megbízott minisztérium a hidak terveinek beszerzésére nagysikerű nemzetközi pályázatot hirdetett. A két hídra beérkezett összesen 74 pá­lyamű közül 21 a Vámház téri, vagyis a mai híd elődjére, a Ferenc József hídra vonatkozott. A nemzetközi bí­rálóbizottság döntése értelmében Fe­­keteházy János államvasúti főmérnök Vámház téri háromnyílásos, kétcsuk­­lós konzolos terve nyerte a második díjat. Elgondolásait kisebb változta­tásokkal Czekelius Antal kivitelezési terve alapján valósították meg. A híd helyét az 1872. évi városren­dezési terv a Gellért tér és a Vám­ház (ma Dimitrov) tér között rögzí­tette. Ez utóbbi térről kapta első ne­vét, a Vámház téri híd nevet. A mun­kálatok 1894-ben kezdődtek, a hídfők és a pillérek építésével már 1895 de­cemberére végeztek. A szerkezet hazai vasból, a Magyar Állami Gépgyárban Diósgyőrött és Zólyombrézen készült, a MA­VAG dolgozóinak munkájával. Ez volt az első nagyobb híd Magyar­­országon, amely folytvasból (folyt­acél) készült, s egyben egyike a mil­lenniumra elkészült kiváló alkotások­nak, ünnepélyes megnyitására 1896. október 4-én került sor. Ekkor kapu a Ferenc József híd nevet. A két me­derpilléren nyugvó, konzolrácstartós szerkezetű híd kecses vonala és mű­vészi kapuzata már felépülésekor Európa-szerte nagy elismerést váltott ki. Merktens drezdai műegyetemi ta­­nár a világ legszebb konzolos hídjai közé sorolt. A második világháború pusztítása ezt a hidunkat sem kímélte. A Gel­­lért Szállóban állomásozó fasiszt né­met alakulatok 1945. január 16-án — a többi budapesti hídhoz hasonlóan — felrobbantották. Pusztító robbanó­tölteteiket a középső hídnyílásban he­lyezték el, így a robbantáskor nem­csak a befüggesztett Ortórész, ha­nem a konzolos tartó egy része is vízbe esett, illetve megsérült, bár aránylag e hidunk élte át legépeb­ben a fasiszt pusztítsokat. A parti nyílásokat áthidaló konzolartók, ha sérült állapotban is, de megmarad­tak. A csatazaj elmúltval katonai alakulatok látak hozzá a megmaradt hídrész pontonhíddal való kiegészí­téséhez. E kiegészített hídroncs 1945. március 15-től 1946. január 10-ig tel­jesítette feladait. Ekkor egy jégzaj­lás elsodort a pontonhidat hordozó öt dereglyét a reá épített hídrésszel együtt. A természeti csapást követően lát­uk hozzá a híd teljes felújításához, dr. Haviár Győző és Sáros Károly irányításával. A vasanyag gyárosát is beleszámítva a híd teljes újjáépí­tése mindössze hét hónapot vett igénybe. Áldozatos, fáradtságot nem ismerő munkával elsőként épült újjá a ma is meglevő állandó Duna-hidak közül. Ekkor és ezért kapa mai ne­vét. A Szabadság híd ava­si ünnepsé­gére, 1946. augusztus 20-án, Alkotmá­nyunk napján került sor. A felsza­badulást követően e megújhodott hí­don indult meg elsőként a villamos­­forgalom is Pest és Buda között. A Szabadság híd fővárosunk legrö­videbb Duna-hídja, teljes hossza 331,20 méter. A pesti kiskörút forgalmát ve­zeti át Budára, összekötve ezzel a körutat Buda déli részének legforgal­masabb útvonalával. A 20,10 méter széles 6102 tonna súlyú hidat azóta már többször felújították. Első javít­ását és mázolását 1964—68 között vé­gezték el. A villamosvágányok cse­réjére és a pályaburkolat javítására 1969-ben került sor. 1980-ban a teljes pályaszerkezetet javítottk ki és újí­­tottk fel. 1982-ben újrafestették. Leg­utóbbi felújítsa a közelmúltban fe­jeződött be. Így 1986. június 28. Ón ismét régi színében és fényében pom­pázva köszöntheti 40. születésnapját fővárosunk egyik patinás, a Lánchíd és a Margit híd uan harmadikként elkészült és felavatott hídja. NAGY LÁSZLÓ Új utazási kedvezmény A 32/1986. (HK. 14) HM számú utasítás rendel­kezik a hivatá­sos állományúak és közvetlen családtagjainak a szü­lőkhöz történő utazási költségeinek megtérítésére (1986-ban kísérleti jelleggel). Az utasítás hatálya kiterjed a Magyar Néphadsereg és a Polgári Védelem katonai szervezeteinél hi­vatásos szolgálatot teljesítő tisztek­re és tiszthelyettesekre. Az utasítás szerint — az alábbi feltételek esetén — meg kell térí­teni évente egy alkalommal azok­nak az utazási költségeknek a tel­jes összegét, amelyek a tiszt, tiszt­­helyettes vagy házastársa más helységben lakó szüleihez történő utazás során merülnek fel. Megilleti ez a kedvezmény azokat, akik a tárgyévben nem töltötték be a 30. életévüket, vagy bár be­töltötték azt, de a velük közös ház­tartásban élő családtagok számát figyelembe véve a család egy főre jutó havi jövedelme a havi 4500 Ft-ot nem haladja meg. Az utazási költségtérítés a tény­legesen felmerült és a menetjegy leadásával igazolt menettérti költ­ségeikre számolható el. Amennyiben az utazó más jog­szabályokban előírtak szerint is jo­gosult kedvezményre, csak az az­zal csökkentett kedvezmény, térí­tés illeti meg. (Pl. közszolgálati al­kalmazottak kedvezménye, 4—10 éves gyermeknek járó kedvezmény stb.) Az erre vonatkozó előző kedvez­ményt 1986. december 31-ig lehet igénybe venni. (Amennyiben az ér­dekeltek saját gépkocsit vesznek igénybe az utazásihoz, részükre költségtérítést fizetni nem lehet.) Az utazási kedvezmény kifizeté­séhez az állományilletékes pa­rancsnok engedélyét kell kérni, aki annak kifizetésére parancsában in­tézkedik. A nyugállomány kezdete Ez év szeptember 1-jén helyeznek nyugállományba. A közöltek szerint két hónapra teljes illetményemet kapom és csak novemberben folyósítják majd a nyugdíjamat. Azt szeretném megkérdezni, hogy szeptember és október hó­napban nyugdíjasnak számítok-e? (Pl. esetleges munka­­viszonyomat, párttagságomat stb. illetően.) NÁDAS TIBOR Igen! A hivatásos katonai szolgá­latot teljesítő nyugállományba he­lyezése esetén, nyugdíja helyett két­havi illetményre — amelyből nyug­díjjárulékot már nem vonnak le — jogosult. Ezt a két hónapot azonban már nyugdíjasként tölti el, tehát úgy is ASZTALOS ZOL­TÁN : A mellékfog­­lalkozásból szárma­zó keresetet az öreg­ségi nyugdíj megál­lapításánál nem le­het figyelembe ven­ni. HAVAS PÉTER: A 3/1975. (VI. 14.) SZOT sz. szabályzat 2. sz. mellékletében kerül­tek kihirdetésre azok a munkakörök, amelyekben a nyugdíjasok a nyugdíjuk korlátozása nélkül foglalkoztathatók. Az a) pont szerint ilyen az alsó és közép­fokú nevelési-oktatási intézménynél az óvónői, illetőleg a pedagógusi, valamint a gyermekintézményeknél a dajkai mun­kakör. Mivel önt pedagógusként foglal­koztatják, kereseti korlátozás nélkül dol­gozhat. Külön engedélyt még akkor sem kell kérnie, ha hivatásos állományból került nyugállományba. KOVÁCS ZSOLT: Mivel ön keresőkép­telen és bevonulása előtt munkaviszony­ban volt, táppénzre jogosult. A táppénz­re vonatkozó igényt a lakóhely, illetve a volt munkahely orvosánál kell bejelen­tenie. LÁSZLÓ PÉTER: A jelenlegi szabá­lyok szerint, a fegyveres erőknél és fegy­kell tekinteni. Munkaviszonyt léte­síthet (pl. aki ez év szeptember 1- jén kerül nyugállományba, a hátra­lévő négy hónapra havi 105 órára (havi 5000 Ft keresetig) munkavi­szonyt létesíthet és a párttagsági bélyegét is a nyugdíja összegének alapján kell fizetnie. Peres testületeknél továbbszolgálatot vál­laló dolgozónak, a bevonulás előtti mun­káltatóval fennálló munkaviszonyát a to­­vábbszolgálat leteltéig vagy megszűntéig felmondani nem szabad. A munkaviszony ilyen esetben szünetel. A szolgálat letel­te után — ha­ ez nem a továbbszolgála­tot vállaló hibájából szűnt meg — a ko­rábbi munkaviszony folytatható a volt munkáltatónál. ÖZV. RÓNASZÉKI LÁSZLÓNÉ: A nyugdíjas munkavállalónak az általános bérpótlékot (310 Ft) folyósítani nem le­het. Nyugdíjával együtt ugyanis a 290 Ft kiegészítést folyósítják. (Ezt az összeget havonta még akkor is megkapja, ha nyugdíjának folyósítása szünetel.) A nyugdíjban levőnek tehát munkaviszony létesítésekor be kell jelentenie, hogy a bérpótlékra nem jogosult. Ez a szabály azokra is vonatkozik, akik özvegyi jogon kapják az ellátásukat. ÓVÁRI PÉTER: Az árvaellátás a 25. életév betöltése után még akkor sem fo­lyósítható, ha a jogosult felsőfokú inté­zet nappali tagozatán folytatja a tanul­mányait. ÖZV. TEMPESI FERENCNÉ: Mivel ha­vi nyugdíja 1986-ban nem haladja meg a 2670 Ft-ot, munkaviszonyának egész év­ben való fennállása esetén is korlátozás nélkül folyósítják nyugdíját. Mesterséges holdak A Tisztek könyvtára sorozat új köteté­ben a szerzők — Szászné Tolnai Klára és Tamási Ferenc — a kozmikus eszközök katonai alkalmazásainak kérdéseit tekin­tik át. Részletesen szólnak a műholdas távközlési, navigációs és felderítő rend­szerek jelenlegi állapotáról és a jövő­ben várható fejlődési tendenciákról. Az ábra számozott soraiban az új kötet egyik fontos fejezetének címét idézzük. A fejezetcím beküldői között tíz darab könyvutalványt sorsolunk ki. Beküldési határidő: augusztus 29. A 31. számban megjelent keresztrejt­vény helyes megfejtése: „...katonai attaséként Moszkvában fejezte be kato­nai pályáját.” A megfejtők közül könyvutalványt nyertek: Bajkó Ferencné törzsőrmester, Buda­örs; Bottó Jánosné, Tapolca; Cseh Attila százados, Nagykanizsa; Csillik László, Szeged; Gera Sándorné, Üllő; Kovács Pál, Lenti; Németh Gyula, Budapest; Szigethy Edit, Veszprém; Szikora József, Vác; Vattai Bors, Budapest. Kétszer a Citadellán ARANY SZAB­ÁLY: az újság­­ ol­vasójára csak maga az informá­ció tartozik. Hogy az olvasmány anyagához az újságíró hogyan ju­tott hozzá, az alig néhány embert érdekel. De talán érthető, hogy miért kívánkozik mégis ólombetű­be a következő történet. A fotóriporter és az újságíró fel­adatul kapta, hogy számoljon be az alkotmány ünnepének előkészüle­teiről, a katonák munkájáról. Elő­zetes telefonos egyeztetés után lát­tak munkához. FLOTTILLA: vártak bennünket. A hajókon minden műszer haszná­latát elmagyarázták, nagyon segí­tőkészek. PSZH-S EGYSÉG: azonnal tájé­kozódhattunk a résztvevő katonák hangulatáról — no, nem a pa­rancsnokok elbeszéléséből — hanem a sorkatonáktól. Többször is hang­súlyozza a parancsnok politikai helyettese, hogy nem többletmun­ka számára a sajtó tájékoztatása. Mi tudjuk, hogy az. CITADELLA: Különböző idegen nyelveket beszélő turistákkal együtt érkezünk. Igazolványunkat látva bebocsátást nyerünk az elzárt te­rület előterébe. Nincs itt a pa­rancsnok. Dolgozni nem lehet, majd csak a parancsnok jelenlété­ben. Várunk. Eltelik egy óra. Még egy. A parancsnok tartózkodási he­lyéről csak homályos információkat kapunk. Oda nem megyünk utá­na... Aztán megérkezik a parancsnok. Anyaggyűjtésről továbbra sem le­het szó. A parancsnok indul „pon­tosítani a feladatokat”, nekünk pe­dig megadja egy felettesének a te­lefonszámát (akivel természetesen már jóelőre szót váltottunk). Mi pedig nem fényképezhetjük azt, ami minden külföldi és honi kiránduló lencséje elé kerülhet a szemben le­vő mellvédről. Távozunk. Másnap reggel — vezérőrnagyi biztatásra — vissza a Citadellára. Készséges, részletes tájékoztatás. Mindenről. Beszélgetünk sorka­tonákkal is. A tegnapi parancsno­kot nem látjuk, viszont negyed órán belül minden szükséges infor­mációnak a birtokában vagyunk. A közelmúltban megjelent, szé­les nyilvánosságot kapott sajtótör­vény 2. paragrafusának 1. bekez­dése: „A Magyar Népköztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon sző­kébb környezetét, hazáját, a vi­lágot érintő kérdésekben. A saj­tó feladata — a hírközlés más eszközeivel összhangban — a hi­teles, pontos és gyors tájékozta­tásról való gondoskodás.” Ez az adatközlők készségességén — a közvélemény iránti tisztele­tén — is múlik. Ha az második na­pon is az első napi elzárkózás fo­gad, az olvasók semmit sem olvas­hattak volna az idei tűzijáték elő­készületeiről, az ennek sikeréért fáradozó katonák munkájáról. BŐLE ISTVÁN Minden hétfőn 16—19 óra között olvasóink rendelkezésére áll szerkesztőségünk ingyenes jogi tanácsadó szolgálata. Személyesen (Budapest VIII., Kerepesi út 29/b.), illetve telefonon (HM 79-97 és 330-513) is igénybe vehetik olvasóink és hozzátartozóik bármely jogi tanácsot igénylő kérdésükkel.

Next