Néphadsereg, 1986. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-16 / 33. szám
Szabadság híd „Születésnapját” ünnepli egyik közismert Duna-hídunk. 1986. augusztus 20-án 40 éves (október 4-én 90 éves) a Szabadság híd. Voltaképpen inkább újjászületéséről beszélhetnénk, hiszen a patinás híd elődjének építéstörténete még a múlt század végére nyúlik. Építését — az Erzsébet híd építésével együtt — egy 1893. évi törvénycikk rendelte el. A végrehajtással megbízott minisztérium a hidak terveinek beszerzésére nagysikerű nemzetközi pályázatot hirdetett. A két hídra beérkezett összesen 74 pályamű közül 21 a Vámház téri, vagyis a mai híd elődjére, a Ferenc József hídra vonatkozott. A nemzetközi bírálóbizottság döntése értelmében Feketeházy János államvasúti főmérnök Vámház téri háromnyílásos, kétcsuklós konzolos terve nyerte a második díjat. Elgondolásait kisebb változtatásokkal Czekelius Antal kivitelezési terve alapján valósították meg. A híd helyét az 1872. évi városrendezési terv a Gellért tér és a Vámház (ma Dimitrov) tér között rögzítette. Ez utóbbi térről kapta első nevét, a Vámház téri híd nevet. A munkálatok 1894-ben kezdődtek, a hídfők és a pillérek építésével már 1895 decemberére végeztek. A szerkezet hazai vasból, a Magyar Állami Gépgyárban Diósgyőrött és Zólyombrézen készült, a MAVAG dolgozóinak munkájával. Ez volt az első nagyobb híd Magyarországon, amely folytvasból (folytacél) készült, s egyben egyike a millenniumra elkészült kiváló alkotásoknak, ünnepélyes megnyitására 1896. október 4-én került sor. Ekkor kapu a Ferenc József híd nevet. A két mederpilléren nyugvó, konzolrácstartós szerkezetű híd kecses vonala és művészi kapuzata már felépülésekor Európa-szerte nagy elismerést váltott ki. Merktens drezdai műegyetemi tanár a világ legszebb konzolos hídjai közé sorolt. A második világháború pusztítása ezt a hidunkat sem kímélte. A Gellért Szállóban állomásozó fasiszt német alakulatok 1945. január 16-án — a többi budapesti hídhoz hasonlóan — felrobbantották. Pusztító robbanótölteteiket a középső hídnyílásban helyezték el, így a robbantáskor nemcsak a befüggesztett Ortórész, hanem a konzolos tartó egy része is vízbe esett, illetve megsérült, bár aránylag e hidunk élte át legépebben a fasiszt pusztítsokat. A parti nyílásokat áthidaló konzolartók, ha sérült állapotban is, de megmaradtak. A csatazaj elmúltval katonai alakulatok látak hozzá a megmaradt hídrész pontonhíddal való kiegészítéséhez. E kiegészített hídroncs 1945. március 15-től 1946. január 10-ig teljesítette feladait. Ekkor egy jégzajlás elsodort a pontonhidat hordozó öt dereglyét a reá épített hídrésszel együtt. A természeti csapást követően látuk hozzá a híd teljes felújításához, dr. Haviár Győző és Sáros Károly irányításával. A vasanyag gyárosát is beleszámítva a híd teljes újjáépítése mindössze hét hónapot vett igénybe. Áldozatos, fáradtságot nem ismerő munkával elsőként épült újjá a ma is meglevő állandó Duna-hidak közül. Ekkor és ezért kapa mai nevét. A Szabadság híd avasi ünnepségére, 1946. augusztus 20-án, Alkotmányunk napján került sor. A felszabadulást követően e megújhodott hídon indult meg elsőként a villamosforgalom is Pest és Buda között. A Szabadság híd fővárosunk legrövidebb Duna-hídja, teljes hossza 331,20 méter. A pesti kiskörút forgalmát vezeti át Budára, összekötve ezzel a körutat Buda déli részének legforgalmasabb útvonalával. A 20,10 méter széles 6102 tonna súlyú hidat azóta már többször felújították. Első javítását és mázolását 1964—68 között végezték el. A villamosvágányok cseréjére és a pályaburkolat javítására 1969-ben került sor. 1980-ban a teljes pályaszerkezetet javítottk ki és újítottk fel. 1982-ben újrafestették. Legutóbbi felújítsa a közelmúltban fejeződött be. Így 1986. június 28. Ón ismét régi színében és fényében pompázva köszöntheti 40. születésnapját fővárosunk egyik patinás, a Lánchíd és a Margit híd uan harmadikként elkészült és felavatott hídja. NAGY LÁSZLÓ Új utazási kedvezmény A 32/1986. (HK. 14) HM számú utasítás rendelkezik a hivatásos állományúak és közvetlen családtagjainak a szülőkhöz történő utazási költségeinek megtérítésére (1986-ban kísérleti jelleggel). Az utasítás hatálya kiterjed a Magyar Néphadsereg és a Polgári Védelem katonai szervezeteinél hivatásos szolgálatot teljesítő tisztekre és tiszthelyettesekre. Az utasítás szerint — az alábbi feltételek esetén — meg kell téríteni évente egy alkalommal azoknak az utazási költségeknek a teljes összegét, amelyek a tiszt, tiszthelyettes vagy házastársa más helységben lakó szüleihez történő utazás során merülnek fel. Megilleti ez a kedvezmény azokat, akik a tárgyévben nem töltötték be a 30. életévüket, vagy bár betöltötték azt, de a velük közös háztartásban élő családtagok számát figyelembe véve a család egy főre jutó havi jövedelme a havi 4500 Ft-ot nem haladja meg. Az utazási költségtérítés a ténylegesen felmerült és a menetjegy leadásával igazolt menettérti költségeikre számolható el. Amennyiben az utazó más jogszabályokban előírtak szerint is jogosult kedvezményre, csak az azzal csökkentett kedvezmény, térítés illeti meg. (Pl. közszolgálati alkalmazottak kedvezménye, 4—10 éves gyermeknek járó kedvezmény stb.) Az erre vonatkozó előző kedvezményt 1986. december 31-ig lehet igénybe venni. (Amennyiben az érdekeltek saját gépkocsit vesznek igénybe az utazásihoz, részükre költségtérítést fizetni nem lehet.) Az utazási kedvezmény kifizetéséhez az állományilletékes parancsnok engedélyét kell kérni, aki annak kifizetésére parancsában intézkedik. A nyugállomány kezdete Ez év szeptember 1-jén helyeznek nyugállományba. A közöltek szerint két hónapra teljes illetményemet kapom és csak novemberben folyósítják majd a nyugdíjamat. Azt szeretném megkérdezni, hogy szeptember és október hónapban nyugdíjasnak számítok-e? (Pl. esetleges munkaviszonyomat, párttagságomat stb. illetően.) NÁDAS TIBOR Igen! A hivatásos katonai szolgálatot teljesítő nyugállományba helyezése esetén, nyugdíja helyett kéthavi illetményre — amelyből nyugdíjjárulékot már nem vonnak le — jogosult. Ezt a két hónapot azonban már nyugdíjasként tölti el, tehát úgy is ASZTALOS ZOLTÁN : A mellékfoglalkozásból származó keresetet az öregségi nyugdíj megállapításánál nem lehet figyelembe venni. HAVAS PÉTER: A 3/1975. (VI. 14.) SZOT sz. szabályzat 2. sz. mellékletében kerültek kihirdetésre azok a munkakörök, amelyekben a nyugdíjasok a nyugdíjuk korlátozása nélkül foglalkoztathatók. Az a) pont szerint ilyen az alsó és középfokú nevelési-oktatási intézménynél az óvónői, illetőleg a pedagógusi, valamint a gyermekintézményeknél a dajkai munkakör. Mivel önt pedagógusként foglalkoztatják, kereseti korlátozás nélkül dolgozhat. Külön engedélyt még akkor sem kell kérnie, ha hivatásos állományból került nyugállományba. KOVÁCS ZSOLT: Mivel ön keresőképtelen és bevonulása előtt munkaviszonyban volt, táppénzre jogosult. A táppénzre vonatkozó igényt a lakóhely, illetve a volt munkahely orvosánál kell bejelentenie. LÁSZLÓ PÉTER: A jelenlegi szabályok szerint, a fegyveres erőknél és fegykell tekinteni. Munkaviszonyt létesíthet (pl. aki ez év szeptember 1- jén kerül nyugállományba, a hátralévő négy hónapra havi 105 órára (havi 5000 Ft keresetig) munkaviszonyt létesíthet és a párttagsági bélyegét is a nyugdíja összegének alapján kell fizetnie. Peres testületeknél továbbszolgálatot vállaló dolgozónak, a bevonulás előtti munkáltatóval fennálló munkaviszonyát a továbbszolgálat leteltéig vagy megszűntéig felmondani nem szabad. A munkaviszony ilyen esetben szünetel. A szolgálat letelte után — ha ez nem a továbbszolgálatot vállaló hibájából szűnt meg — a korábbi munkaviszony folytatható a volt munkáltatónál. ÖZV. RÓNASZÉKI LÁSZLÓNÉ: A nyugdíjas munkavállalónak az általános bérpótlékot (310 Ft) folyósítani nem lehet. Nyugdíjával együtt ugyanis a 290 Ft kiegészítést folyósítják. (Ezt az összeget havonta még akkor is megkapja, ha nyugdíjának folyósítása szünetel.) A nyugdíjban levőnek tehát munkaviszony létesítésekor be kell jelentenie, hogy a bérpótlékra nem jogosult. Ez a szabály azokra is vonatkozik, akik özvegyi jogon kapják az ellátásukat. ÓVÁRI PÉTER: Az árvaellátás a 25. életév betöltése után még akkor sem folyósítható, ha a jogosult felsőfokú intézet nappali tagozatán folytatja a tanulmányait. ÖZV. TEMPESI FERENCNÉ: Mivel havi nyugdíja 1986-ban nem haladja meg a 2670 Ft-ot, munkaviszonyának egész évben való fennállása esetén is korlátozás nélkül folyósítják nyugdíját. Mesterséges holdak A Tisztek könyvtára sorozat új kötetében a szerzők — Szászné Tolnai Klára és Tamási Ferenc — a kozmikus eszközök katonai alkalmazásainak kérdéseit tekintik át. Részletesen szólnak a műholdas távközlési, navigációs és felderítő rendszerek jelenlegi állapotáról és a jövőben várható fejlődési tendenciákról. Az ábra számozott soraiban az új kötet egyik fontos fejezetének címét idézzük. A fejezetcím beküldői között tíz darab könyvutalványt sorsolunk ki. Beküldési határidő: augusztus 29. A 31. számban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: „...katonai attaséként Moszkvában fejezte be katonai pályáját.” A megfejtők közül könyvutalványt nyertek: Bajkó Ferencné törzsőrmester, Budaörs; Bottó Jánosné, Tapolca; Cseh Attila százados, Nagykanizsa; Csillik László, Szeged; Gera Sándorné, Üllő; Kovács Pál, Lenti; Németh Gyula, Budapest; Szigethy Edit, Veszprém; Szikora József, Vác; Vattai Bors, Budapest. Kétszer a Citadellán ARANY SZABÁLY: az újság olvasójára csak maga az információ tartozik. Hogy az olvasmány anyagához az újságíró hogyan jutott hozzá, az alig néhány embert érdekel. De talán érthető, hogy miért kívánkozik mégis ólombetűbe a következő történet. A fotóriporter és az újságíró feladatul kapta, hogy számoljon be az alkotmány ünnepének előkészületeiről, a katonák munkájáról. Előzetes telefonos egyeztetés után láttak munkához. FLOTTILLA: vártak bennünket. A hajókon minden műszer használatát elmagyarázták, nagyon segítőkészek. PSZH-S EGYSÉG: azonnal tájékozódhattunk a résztvevő katonák hangulatáról — no, nem a parancsnokok elbeszéléséből — hanem a sorkatonáktól. Többször is hangsúlyozza a parancsnok politikai helyettese, hogy nem többletmunka számára a sajtó tájékoztatása. Mi tudjuk, hogy az. CITADELLA: Különböző idegen nyelveket beszélő turistákkal együtt érkezünk. Igazolványunkat látva bebocsátást nyerünk az elzárt terület előterébe. Nincs itt a parancsnok. Dolgozni nem lehet, majd csak a parancsnok jelenlétében. Várunk. Eltelik egy óra. Még egy. A parancsnok tartózkodási helyéről csak homályos információkat kapunk. Oda nem megyünk utána... Aztán megérkezik a parancsnok. Anyaggyűjtésről továbbra sem lehet szó. A parancsnok indul „pontosítani a feladatokat”, nekünk pedig megadja egy felettesének a telefonszámát (akivel természetesen már jóelőre szót váltottunk). Mi pedig nem fényképezhetjük azt, ami minden külföldi és honi kiránduló lencséje elé kerülhet a szemben levő mellvédről. Távozunk. Másnap reggel — vezérőrnagyi biztatásra — vissza a Citadellára. Készséges, részletes tájékoztatás. Mindenről. Beszélgetünk sorkatonákkal is. A tegnapi parancsnokot nem látjuk, viszont negyed órán belül minden szükséges információnak a birtokában vagyunk. A közelmúltban megjelent, széles nyilvánosságot kapott sajtótörvény 2. paragrafusának 1. bekezdése: „A Magyar Népköztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szőkébb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben. A sajtó feladata — a hírközlés más eszközeivel összhangban — a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás.” Ez az adatközlők készségességén — a közvélemény iránti tiszteletén — is múlik. Ha az második napon is az első napi elzárkózás fogad, az olvasók semmit sem olvashattak volna az idei tűzijáték előkészületeiről, az ennek sikeréért fáradozó katonák munkájáról. BŐLE ISTVÁN Minden hétfőn 16—19 óra között olvasóink rendelkezésére áll szerkesztőségünk ingyenes jogi tanácsadó szolgálata. Személyesen (Budapest VIII., Kerepesi út 29/b.), illetve telefonon (HM 79-97 és 330-513) is igénybe vehetik olvasóink és hozzátartozóik bármely jogi tanácsot igénylő kérdésükkel.