Népnevelők Lapja, 1874 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1874-05-16 / 20. szám

NÉPNEVELŐK LAPJA. A „NÉPNEVELŐK PESTI EGYLETÉNEK“ KÖZLÖNYE. J­­EVELÉS — JOKT­AT­ÁSÜGYL­E­T­I­L­A­P. Felelős szerkesztő : Graillai Béla. Munkatársak: Dr. Ballagi M., V. Balogh L., Barabás Gy., Bója G., Bálint M., Dobján L. Do­linár Gy., Faluvégi A., Falvay A., Fillinger K., Fuchs F. Garami R., Goldberg J., Goll J., Gyertyánffy J., György Al., Halász Gy., Hönigsfeld A., Hübner J. Iványi A.,­ Jablonszky N., Kapi Gy., Kálnay N., Kárpáti E., Kemencky K., Kerékgyártó E., Király K., Kiss Á., Kehn Gy., Kriesch J., Lakits V., Lederer A., dr. Márky J., Arayer A., Molnár Al., A Molnár K., Alolnár L. Alorvay K., Neumann S., Németh G., Pédery Gy., Péterfy S., Prárner Ág., Rohr F. Roller A., Roth V., Ságli J., Schuch J., Schwarcz Gy., Szélig J., Stern M., Szervizer L., Stojanovics L, Szarvas G., Szász L. S­ente .1., Tam­os I, dr. Toldy L , Túry J., Ujházy F., Ullerich Gy., Wittinger J ., Vajdafy E. és G., Vass M., Volf Gy. Weber S., Vizer E., Závodszky K., Zirzen J., Zsengeri S. Megjelenik minden szombaton. a lap szellemi részét illető küldemények Ára : Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 a szerkesztőhez Budapestre, nagy-diófa­ utca 13. sz. ; írt. Pályázatok és egyéb hirdetések petit soron- előfizetői pénzek, reclamatiók stb. a kiadóhoz inté­­ként 10 krral számíttatnak. rendek­. Kiadó: Aigner Lajos könyv rus Budapest Előfizetési pénzek postai utalványnyal küldendők. ten, váci-utca 18. szám „Nemzeti szálloda“ 20. szám. Budapest, 1874. Május I6. IX. árfolyam. A tanterv részletes m­egállapí­tása s a tananyag cso­portosít­ása. *] (Az egyet. tanitógyülés szervező bizottsága által kijelölt 4. vitatárgy.) I. Természeti és szellemi erők uralma alatt áll az ember; természeti és erkölcsi törvények vezérlik őt. Az egyes ember és az egyes népek, úgyszin­tén ezek hatásköre és működése függ egyrészt a talajtól és környéktől, másrészt pedig tehetségüktől és hajlamuktól. Az ember nem csak a phy­sical törvényeknek van alávetve, hanem cselekedeteire nagy befolyást gyakorolnak még az ész, a szokások, előítéletek és szenve­délyek, tehát az intellectuális törvények is. Addig, míg az ember alacsony fokú állást foglal el, csak a szükség kényszeríti őt cselekedetek végbevitelére ; így ösztönzik őt a forró és hi­deg éghajlat változásai, barlangok felkeresésére, lakások vagy sátorok fel­ütése­ és házak építésére. Mindezt azonban tiszta belátás, higgadt meg­fontolás és átgondolt terv nélkül teszi, a­minek bebizonyítására szol­gálnak a vad népek építményei, sőt a középkori városok és lakóhe­lyek is.­­­­ Minél inkább halad az emberiség és minél több tapasztalatot gyűjt, annál inkább fogja magáévá tenni a természet fölötti hatalmat és annál inkább lép az érett meggondolás a tervszerűtlenség — és az öntudatos tett az ösztönszerű­ cselekedet helyébe, így pl. a jelenkorban minden vá­rosban van egy bizottság, melynek feladata az építkezések határozott terv­szerűségére ügyelni. *] Miután az egyet, tanitógyülés élők. bizottsága­i engem egy tétel kidolgozásával bízott meg, én a 4 et választottam, azt vélvén, hogy ezen feladat nem lesz nehéz, — de nagyon is csalódtam. Remélem, hogy ezen kérdéssel sok paedagógus fog foglalkozni ; tudom, hogy Lüben, Dörpfeld és még más két szakférfiú e tárgy fölött röpiratokat, sőt egész könyveket írtak, de ezeket legnagyobb sajnálatomra még eddig nem olvashattam. Az idő rövidsége miatt kénytelen vagyok tehát a t. olvasóval saját tapasztalataimat, és adataimat — a­mennyire lehet röviden — megismertetni. L. Á.

Next