Népnevelők Lapja, 1882 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1882-04-22 / 16. szám

16. szám. Budapest, 1882. április 22. XVII. évfolyam. NÉPNEVELŐK LAPJA. NEVELÉS-OKTATÁSÜGYI HETILAP. A MAGYARORSZÁGI NÉPTANÍTÓK EGYETEMES GYŰLÉSÉNEK, A VÉGREHAJTÓ­­BIZOTTSÁGNAK ÉS TÖBB HAZAI TANÍTÓ-EGYESÜLETNEK RENDES KÖZLÖNYE. Laptulajdonos és kiadó : Felelős szerkesztő : A „NÉPNEVELŐK BUDAPESTI EGYESÜLETE.“ STEINER ISTVÁN. ■ Megjelenik e lap minden szombaton. Előfizetési ára: Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Hirdetések 2 has­ petit-soronként 10 krral számíttatnak. Kéz­iratok a szerkesztőhöz (Budapest, IV. ker., gr. Károlyi-utca 8. sz.) ; előfizetési pénzek, tagsági díjak, (6 frt, melybe a 4 frt előfizetési díj is be van tudva, s mely 1 frtos részletekben minden okt., dec., jai­.,­ márcz., ápr. és júniusban fizetendő,) hirdetések és hirdetési díjak az egylet pénztárnokához, Senyei Ferenc úrhoz (IX. ker., sorok­sári­ utca 32. sz.) küldendők. A vitás kérdések. A harmadik egyetemes tanítógyűlés kebeléből kiküldött végre­hajtó bizottság pünkösdi nagy­gyűlésére tudvalevőleg a magyarországi tanítók közügyek iránt érdeklődő része előtt ma legfontosabbnak látszó tárgyakat : az Eötvös-alap, szövetség s egyetemes tanítógyűlések sorsát is tárgyalásra tűzte ki. A kérdések így lettek formulázva : 1. Fenntar­tandó-e az orsz. tanítógyűlés mellett továbbra is a szövetség eszméje? 2. Tartassanak-e az orsz. tanítógyűlés mellet jövőben is egyetemes tanító­gyűlések? 3. Ha az egyetemes tanítógyűlések tartásának szükségét a tanító­ egyletek és testületek elismerik, hol és mikor tartassák meg a legközelebbi egyetemes tanítógyűlés és mik legyenek annak tárgyai? 4. Átadassék-e az Eötvös-alap az országos tanítógyűlésnek az egyetemes tanítógyűlés meghallgatása nélkül ? A központi választmány ülésén az első és utolsó pont kihagyatá­­sát kértem. Elmondtam, hogy e kérdések feleslegesek, mert a végrehaj­tó bizottság már ünnepiesen nyilatkozott e tárgyban ; az Eötvös-alapra nézve a szentesített alapszabályok határozott, általunk meg nem má­sítható intézkedést tartalmaznak. De elmondtam azt is, hogy e két kér­dés a jelen viszonyok között csak elméleti jelentőségű s épp azért megvitatásuk felesleges, míg másrészről sokkal fontosabb gyakor­lati kérdések tárgyalását teszik lehetetlenné, mert felkeltik a pártszen­vedélyt s izgatottságot, melyre a magyar tanítóknak, sőt e kérdések józan megoldásának sincs semmi szüksége. Pár hét telt el azóta s a tapasztalat már­is igazolta álláspontom helyességét. Az „Egyetértés“ „Néptanítók Lapja“ s más közlönyök fel- 18

Next