Néprajzi értesítő 10. évfolyam, 1909.

Tanulmányok - Erdély régi tűzhelyei / Szilády Zoltán = 10. évf. 1. f. 1–20., ill., 15 ábr.

hasítanak. (Peatro de plácinta). Ennek feltámasztására két alkalmas formájú kődarab szolgál úgy, hogy a kőlap alatt még vagy egy tenyérnyi magasságú tér marad a tűznek. (3. ábra 1.). Az alátámasztásra szolgáló kövek akármiféle kőzetből lehetnek és nem mindig állandó részei a sütőnek. De maga a kőlap jól megválasztott kőzet­darab, a mely gazdájának nagyon becses, némely darabja 1—2 koronát is megér. Az erdélyi Erczhegység területén palásán hasadó krétakori homokkő­ből állítják elő , pl. az alsófehér-megyei Ponor község határában­ levő pala­hegyből : Lespedariu. Ez a hegy a nevét is innen vette, mert a sü­tőkőlap vagy kőtábla oláh neve lespede. A Mezőség sómárgaterü­letén a mediterrán emelet szolgáltatja azokat a homokkőrétegeket, a­melyek itt-ott a patak­árkokban bukkannak felszínre. Ilyen helyeken fejti a mezőségi nép a sütő­követ. Ilyen pl. a miriszlói hegy homokköve, Alsó-Fehér északi határszélén, a­honnan a miriszlói oláh pásztorok festenek a décseiek számára. Jó lepény­sütőkő terem többek közt például Kissebesen és Kolozsborsán a patak­árokban, vagy Torda-Aranyos megyében Mezőkókon stb. Ompolyicza vidékét Alsó-Fe­hérben az ompolyiczai pász­torok látják el, a kiknek I. mintegy mellékfoglalkozása a lepénysütőkövek termelése és eladása. Tövisre a gyógyi patak forrásától hozzák a követ. Besztercze-Naszód me­gye Monor községéből pedig még a szomszéd megye köz­ségeibe is szállítanak. A kiválasztott kőlapnak nemcsak kellő vastagsága, formája­ és nagysága kell hogy legyen, de anya­gát is ügyesen megválogatják, hogy meg ne repedjen és a tűz fölött szét ne essék. Tehát meszesnek lennie nem szabad. A rétegeire hasított követ sok helyen csiszolni is szokták. Vízzel öntözgetik és egy másik kőlappal súrolják addig, a­míg kellő simaságot nem nyer. Tűzállóságát szoktatással, vagyis fokozatos hevítéssel edzik meg. (Radnót). Az így előkészített lepénysütőt a konyha nyílt tűzhelyén, vagy a szabadban állítják fel, többnyire csak szombat este, vagy ünnep előtt — általán sütés napján. Máskor ott áll valahol a ház vagy udvar egyik sarkában vagy a színben. De vannak állandóbb elhelyezésű példányok is, így Kolozs megyében Dedrádszéplakon két fal közé falazzák. Alsó-Fehér megyében Muzsinán fal­ u Alsó-Fehér megyében Oláhrákos határán néha olyan kerek lapos konkrécziók akadnak a harmadkori márgában, hogy faragva se lehet szebbet alakítani. (3. ábra II.). Kész lepénysütő­k ezek.

Next