Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. szeptember

1994-09-30

IV NÉPSZABADSÁG. BUDAPEST, 1994. szeptember 30., péntek Kisebb járművekért sír a Szabadság híd Budapest egyik legidősebb híd­ja a Gellért tér és a Vámház tér között átívelő Szabadság híd. A lassan százéves építmény felé­pítésének gondolata először az 1848-49-es szabadságharc vége felé ötlött fel. Akkoriban ugyanis mindössze egy szükség­haj­óhíd állt a Dunán átkelni szándékozók rendelkezésére. 1868-ban, húsz évvel a Lánchíd elkészülte után a környék lakói egy több mint ezer polgár által aláírt kérelemmel fordultak a város akkori vezetéséhez, épít­sen egy másik hidat is, a Gellért fürdő és a pesti oldal között. Újabb húsz év elteltével a vá­rosatyák végre elhatározták a híd megépítését. A híd érdekessége, hogy szer­kezetébe egy korabeli műszaki újdonságot építettek be, amely lehetővé tette, hogy az építmény könnyed szépsége ne csorbuljon a kötelező biztonsági előírások miatt. A hidat maga Ferenc Jó­zsef császár adta át Budapest polgárainak. Ennek emlékét ma is őrzi egy császári monogramos szegecs valahol a hídon. Azóta csaknem száz esztendő telt el, és számos rekonstrukciós kísérlet és vizsgálat után az el­múlt héten újra próbaterheléses vizsgálatot tartottak a Szabad­ság hídon. A vizsgálatra azért volt szükség, mert a híd teherbí­rása az évek során meglehetősen leromlott. Az aggkori elgyengü­lés oka elsősorban a hídon átha­ladó villamos, amely hatásaival (rezgés, rezonancia) folyamato­san rontja a szerkezetet. A megoldás természetesen az lenne, ha a hídon megszüntet­nék a villamosforgalmat. Ez azonban egyelőre lehetetlen, hiszen a villamosjárat meg­szüntetése befolyásolná a Bar­tók Béla út és a Móricz Zsig­­mond körtér forgalmát is. A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat szakemberei minden­esetre rendszeresen ellenőrzik a híd állapotát. Egyelőre nincs nagy baj - véli Rábai János, az FKFV híd- és műtárgyosztályának vezetője, aki szerint jelenleg az egyetlen megoldást a hídon közlekedő villamosok korszerűsítése és a híd forgalmának átszervezése jelentheti. Ez viszont nem a köz­terület-fenntartók, hanem a BKV feladata. Lényeges segítsé­get jelentene, ha a hídon nem közlekedhetne egy időben a vil­lamos és az autóbusz, hiszen ezek együtt túl nagy rezgést kel­tenek. Hámori L. László A busz és villamos együttesen tön­kreteszi a híd szerkezetét RÉDEI FERENC FELVÉTELE ­ Nem politikus, hanem vállalkozó Ungvár polgármestere Ungvár polgármestere a napok­ban érkezett a magyar főváros­ba, ahol Demszky Gábor főpol­gármesterrel, majd a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara vezetőivel találkozott. Szergej Ratusnyák látogatása során felkereste a felújított Nagyvá­sárcsarnokot is. Az ukrán ven­déget beszélgetésünk kezdetén a két város kapcsolatairól kér­deztük.­­ Mindössze három hónap­pal ezelőtt választottak polgár­­mesterré, a városközi kapcsola­tok viszont még a korábbi idő­szakra nyúlnak vissza. Buda­pest Ungvárhoz viszonyítva ha­talmas település. Ezért a ma­gyar főváros sokkal többet tud nekünk segíteni, mint ahogyan azt viszonozhatnánk. Ungvár mégis ablak lehet kelet felé. Azt hiszem, a magyar vállalko­zóknak is az az érdekük, hogy áruik ne álljanak a raktárak­ban, s minél előbb eladják ter­mékeiket. E folyamatban Ung­vár jelentős szerepet játszhat, hiszen sajátos ütközőzónának is tekinthető. Jól ismerjük a magyarországi helyzetet, s azt is tudjuk, hogy mit lehet ná­lunk eladni. Ez a munka már megkezdődött. Az egyik cégem például vámudvart működtet, ahol ötmillió dollár értékű áru halad keresztül. Ez nagyszerű együttműködés, amelyet to­vább kell folytatni. Törekvé­sem, hogy ne csupán a kereske­delmet, hanem a gyártást, a közös termelést is fejlesszük. Szerencsére Magyarországon jó szakemberek vannak - töb­bek között - a mezőgazdasági termékek feldolgozásában. Ná­lunk a termelés rendkívül ala­csony technológiai színvonalon folyik. A magyarok tapasztala­ta sokkal nagyobb a textilipar­ban és a gépgyártás területén is. Ukrajnában viszont hatal­mas a piac, olcsó a munkaerő, s óriási a nyersanyagbázis, ami alapja lehet az együttműködés­nek. - Milyen konkrét eredményekkel járt Demszky Gáborral folytatott­­ megbeszélése? - Nem csupán beszélgettünk a főpolgármesterrel, hiszen a magyar főváros öt úttisztító gé­pet ajánlott fel reskünk. Ugyan­csak megállapodtunk abban, hogy - miután Budapesten jól ismerik a Kárpátalján fenyege­tő kolera veszélyeit - gyógy­szersegélyt küldenek Ungvárra. Bízom abban, hogy közös válla­latot vagy projektet hívhatunk életre a kommunális és infra­strukturális beruházások szfé­rájában is. - Ellátogat a Budapesti Keres­kedelmi és Ipari Kamarába is. Mit vár e tárgyalásoktól? - Remélem, hogy a jövő év tavaszáig sikerül öt közös­­ ter­melő­­ vállalatot létrehozni Magyarországon. Terveink sze­rint tej-, hús-, illetve zöldség­­feldolgozó üzemek, valamint egy gyümölcslékészítő cég léte­sülne, s talán még ebben az év­ben - közös erővel - megnyílik egy szupermarket és egy autó­szalon, szervizzel. - Említette, hogy az egyik cége vámudvart működtet. Ön magántu­lajdonosként birtokolja a céget, vagy esetleg egy városi, „közüzemi” vállalatról van szó? - Én nem a politikából jöt­tem, vállalkozó vagyok. Gaz­dag emberként lettem politi­kus, így választottak meg ta­nácselnöknek. A cégem egy nemzetközi szindikátus, neve „RIO”, ami a „Batusnyák és Társai” szláv elnevezését ta­karja. Két üzemünk van Ameri­kában, Ausztriában, illetve Szlovákiában pedig egy-egy gyár. Magyarországon két üze­met működtetünk, Ukrajnában pedig speditőrcéget, sör- és építőipari, valamint nagykeres­kedelmi vállalatot tartunk fenn - a már említett vámkezelésen kívül. Birtokunkat képezi egy kávépörkölő üzem, s egy kávé­házi és étteremlánc is. Végül még a fafeldolgozó gyárunkat emelném ki. Sz. I. M. Szergej Ratusnyák SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE Megmaradt a Közraktár-telek A Közraktár-telek eladására meghirdetett pályázatra egyet­len vevő jelentkezett, ám az ő ajánlata is értékelhetetlennek bizonyult. Információink szerint így előreláthatólag meghiúsul a főváros talán legértékesebb in­gatlanának idei értékesítése. Ez súlyosan érinti az önkor­mányzat költségvetését is, hi­szen mintegy kétmilliárdos be­vételre számítottak a telek árá­ból. Sz. I. M. Hogy velünk lehessenek... Fogyatékosokat segítő terv a közgyűlés előtt Az ENSZ 1975. évi deklarációja kimondja: „Minden fogyatékos­nak joga van az ugyanolyan mi­nőségű életre, mint nem fogya­tékos kor- és honfitársainak”. Magyarországon azonban még a legkevésbé sem tisztázottak a fogyatékosok jogai. Általános érvényű szabályo­zás hiányában az önkormány­zatokra hárul a feladat, hogy meghatározzák a fogyatékos emberek életvitelének lehetősé­geit. A fentiek ismeretében kü­lönösen örvendetes az a cselek­vési programtervezet, amelyet csütörtökön tárgyalt a Fővárosi Közgyűlés. Mint az előterjesztés bevezetőjében is olvasható, a program alapját egy rendkívül színvonalas tanulmány adja, amiben Zalabai Gábor képvise­lő részletes összehasonlító elemzést ad a fogyatékosok helyzetéről az élet majd’ min­den területén. Zalabai Gábor kérdésünkre válaszolva el­mondta, szeretné, ha példaérté­kűvé nemesülne a fővárosi programtervezet. Reméli, a vi­déki városok programterveinek is előképévé válhat ez a kezde­ményezés. Ezt annál is inkább fontosnak tartja, mivel hosszú évek óta csak elszórt, kampány­­szerű események segítik a moz­gásukban vagy más módon kor­látozott emberek életét. A lé­nyegi változáshoz egy átfogó programsorozatra van szükség. Ennek lehetőségét nyújtja most ez az előterjesztés. A képviselő hangsúlyozta: a szemléletváltás a legfontosabb. Az, hogy meg­kezdődjék az együttgondolko­dás folyamata a fogyatékosok társadalomba való integrálásá­nak lehetőségeiről, a kompen­zációs formákról. Nem elhanya­golható az sem, hogy a program egy információs bázis kialakí­tására is törekszik, enélkül ugyanis elképzelhetetlen pontos ütemtervek készítése. Csak né­hány példa. Nincsenek hivata­los adatok a fogyatékosok szá­máról, így csak becsülhető, hogy hazánkban több mint fél­millió fogyatékos él, de számuk elérheti az egymilliót is. Ez Bu­dapestre vetítve 100-200 ezer embert jelent, a népesség öt-tíz százalékát. (Nem hagyható fi­gyelmen kívül az sem, hogy a fogyatékosság nemcsak az egyénre, hanem a családra is ki­hatással van.) Nem készült még felmérés Budapest akadály­­mentes épületeiről, a fogyaté­kosok ellátására is alkalmas egészségügyi intézmények férő­helyszámáról stb. A fővárosban élni előnyt és hátrányt egyaránt jelent. Elő­nyös az infrastruktúra koncent­ráltsága miatt, viszont, hátrá­nyos a szociálpolitika „nagy­üzemmé” torzulása okán. A hátrányok közé sorolható a fő­város lakóinak felgyorsult élet­ritmusa, a magasabb létfenn­tartási költségek. Egy olyan drasztikus változás, mint a fo­gyatékosság bekövetkezése, ál­talában komoly életminőség­romlással jár. A városi közlekedés szinte megoldhatatlan feladatot jelent a számukra. A gátló tényezők közül a legsúlyosabbak közé tartozik a járdaszélek magassá­ga. Sokan egész életükre egy la­kásba szorulnak, ugyanakkor egy lakás átalakítása kerekes székkel való közlekedésre ko­moly anyagi megterhelést je­lent. Zalabai Gábor a fővárosi helyzet javítására vonatkozó javaslatai közül az akadály­­mentesítés kapja a legnagyobb hangsúlyt, hiszen a fogyatéko­sok közlekedését az épített kör­nyezet akadályozza leginkább. A fogyatékos állampolgárok önálló ügyintézését segítené a hivatalok falán Braille-írással készült tájékoztatók és a jeltol­mácsszolgálat is. Közlekedés­ben való részvételüket jelentő­sen könnyítené a menetrend szerint járó, átalakított mikro­buszok, az iránytaxi-szolgálat, illetve a kijelölt parkolók hat­hatós védelme. A költségek fe­dezésére fogyatékosokat ellátó alap létrehozását javasolja a képviselő. A program megvalósítása fel­mérhetetlen költségterheket je­lent. Ennek nagyságáról azon­ban sem a tanulmány írója, sem mások nem rendelkeznek még valószínűségi adatokkal sem. A programterv nem egyszerre zú­dít a fővárosra megvalósíthatat­lan pénzügyi elvárásokat, ha­nem ütemezhető, előre kiszámít­ható feladatsorokat ír elő. To­vábbi könnyebbség - tette hozzá a képviselő -, hogy a fővároson belül ezek a lépések felcserélhe­­tők. Előbb megvalósíthatják a sok időt és energiát, ám kevés pénzt igénylő programokat, majd utána következhetnének - saját erőforrásuk ismeretében - a költségesebb feladatok. A közgyűlés abban az esetben sem aggat elviselhetetlen terhe­ket az új fővárosi vezetésre, ha jóváhagyja a határozati javas­latokat, hiszen a cselekvési programtervezetnek nincsenek közvetlen költségkihatásai. In­kább egyfajta ajándéknak te­kinthető. Szalai Anna Az év legsikeresebb számítógépei új kiadásban, olyan sok technikai újdonsággal, hogy nincs hely részletezni őket. KELSO 652 KELSO 664 KELSO 686 486SX-33 MHz (Bővíthető 66 MHz-ig)486sx2-50 MHz 486dx2-66 MHz 4MB/170 MB HDD 4MB/253 MB HDD 4MB/340 MB HDD Color LR SVGA Monitor Color LR SVGA Monitor Color LR SVGA Monitor Síim ház Desktop ház mini TORONY —--------­lile GARANTÁLT BIZTONSÁG! Az UPS védelem megvásárlásával extra üzemidőt vásárol rendszerének. Ha az áramellátásban zavar merül fel, védelem nélkül az Ön rendszere összeom­lik, miáltal Ön értékes adatokat veszíthet, s így csökkenhet termelékenysége. Amennyiben az Ön cége értékes adatokkal dolgozik számítógépein, akkor új Kelso-ját is bízza Victron Szünetmentes Tápegységre! /MicroAge Számítástechnikai Szaküzletek victron Számítástechnikai Szaküzletek Bp. 1132 Csanády u.18. Bp. 1072 Kis Diófa u. 2. Győr 9023 Újvilág u. 1-3. Tel: 149-7929 Fax:149-7967 Tel: 268-0437 Fax: 268-0438 Tel/Fax: (96) 314-656

Next