Népszabadság - Budapest melléklet, 2003. április
2003-04-01
22 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2003. ÁPRILIS 1., KEDD MűvészetMalom, Castrum, vagy... Európai színvonalú képzőművészete megóvhatja Szentendrét attól, hogy „bóvliváros ” legyen Szentendre, a „múzeumok városa” sajátos helyzetben van, hiszen az idegenforgalmon, a kultúrán kívül alig van más jövedelemforrása. Ez derült ki azon a konferencián, melyet a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága rendezett Szentendrén, a XX. századi és kortárs képzőművészeti alkotások bemutatása a közgyűjteményekben címmel. Szentendrén a hetvenes évektől kezdve sorra nyíltak a kiállítóhelyek. A Kovács Margit Múzeummal együtt - mely hosszú ideig az ország leglátogatottabb múzeuma volt - vagy tíz alkotó kapott „saját” múzeumot, illetve szoborparkot. Nagy részüket ma már alig látogatják, és fenntartásuk gondot okoz a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának. A gyűjteményeket befogadó házak részben városi, részben megyei tulajdonban vannak, és szinte valamennyi felújításra szorul. A Ferenczy múzeum épületét, mely eredetileg iskola volt, hamarosan át kell adni a görögkeleti szerb egyháznak. Ugyanakkor hiányzik a szentendrei képzőművészet egészét bemutató tárlat. Maguk a művészek a néhány éve felújított, városi kezelésben lévő Művészet- Malomban látnák szívesen e kiállítást, ám az épület jelenlegi állapotában nem alkalmas erre. A tervek készen vannak, de a befejezéshez több százmillió forintra lenne szükség. Ráadásul a képzőművészeknek osztozniuk kell a helyen más művészeti ágak képviselőivel, ugyanis nyaranta a Szentendrei Teátrum előadásai is részben a Malomban zajlanak. Sokan ragaszkodnak a kismúzeumokhoz is, hiszen az ott felhalmozott műtárgyak nemcsak szellemi, hanem óriási anyagi értéket is képviselnek. A MűvészetMalmot a város a jövőben is összművészeti intézményként képzeli el. Az önkormányzat - szakmai és főképp gazdasági okokra hivatkozva - összevonta művelődési és művészeti intézményeit, így a szűkös kulturális költségvetésből a Malmon és a Teátrumon kívül további két intézmény, a Duna-parti Művelődési Ház és a Püspökmajor Lakótelepi Klubkönyvtár feladatait is el kell látni. Egy másik lehetséges megoldás vázlatát, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának elképzeléseit dr. Simon László régész, az intézmény igazgatója ismertette. Eszerint a Szentendrét átszelő 11-es főút mentén, az egykori római tábor, az ún. Castrum helyén épülne fel az új, hétezer négyzetméteres épületegyüttes, ahol a kiállításokon kívül helyet kapnának az irodák, raktárak, előadótermek, könyvtár, műhelyek, sőt múzeumi kiadványokat, műtárgymásolatokat árusító üzlet és kávézó is szolgálná a látogatók kényelmét. Az építkezést régészeti feltárás előzné meg, az eredményeket a nagyközönség elé tárnák, bemutatva az egykori, Pannónia provinciabeli légióstábor, Ulcisia Castra (Farkasvár) életét. A Dunakanyar új turistalátványossággal gazdagodna. A bemutatók nem korlátozódnának a római korra. Elférne itt a helytörténeti gyűjtemény, a szentendrei képzőművészet történetét bemutató állandó tárlat, sőt időszaki kiállítások is. A terület egy része a Pest Megyei Önkormányzat tulajdonában van, további telkeket meg kellene vásárolni a mostani kismúzeumok épületeinek eladása révén. A beruházás hozzávetőleg hárommilliárd forintba kerülne. Gulyás József, a Pest Megyei Közgyűlés alelnöke szerint állami szerepvállalással, nyolctíz év alatt megvalósítható a terv. Szentendrén csaknem száz képzőművész él, és rajtuk kívül még számosan kapcsolódnak a városhoz művésztelepei, galériái az itt működő grafikai műhely révén. Sokuk véleményét mondta ki Deim Pál festőművész, akinek az ötlete nyomán bontakozott ki a kilencvenes évek elején az egykori fűrészmalom kiállítóhellyé alakításának mozgalma. Szerinte a Malmot az eredeti célnak megfelelően, elsősorban kiállítótérként kell használni. A képzőművészeti alkotások befogadása csendet, elmélyülést kíván, és a művek őrzése is csak így biztosítható. Szentendrét egyre jobban fenyegeti a veszély, hogy „bóvlivárossá” züllik: ezt a folyamatot fékezni kell, s ebben nagy szerephez juthat a város európai színvonalú képzőművészete. Szentendrére az ún. egynapos turizmus jellemző, a rövid programba a Kovács Margit Múzeum mellett még egy, „komolyabb” kiállítás nem fér be. Deim Pál ezért azt javasolta, hogy a népszerű kerámiagyűjteményt el kellene ajándékozni Pomáznak, s akkor majd többen látogatnák a Malmot. Ez az elképzelés azonban derültséget váltott ki a hallgatóságból, sőt valószínűleg némi riadalmat is keltett, mert a szentendrei múzeumok közül ma ez az egyetlen, amely jelentős bevételt hoz fenntartójának. Gaján Éva A MűvészetMalom az idén is gazdag programmal várja az érdeklődőket. Májusban nyílik Pirk János festőművész centenáriumi kiállítása, amit júniusban a Szentendrei Tárlat követ a legújabb szobrászati anyaggal. Augusztusban észt iparművészek mutatkoznak be. Szeptemberben és októberben a Nagybánya régen és ma című kiállítás lesz megtekinthető, és sor kerül egy háromnapos performanszra ef Zámbó István rendezésében. Genius loci, avagy a szentendrei festészet Deim Pál szemüvegén keresztül - ez lesz a címe egy különleges válogatásnak, ami novemberben kerül a látogatók elé. A kiállítás kurátora a szentendrei születésű, Kossuth-díjas festőművész. Decemberben adventi kiállítással és műsorokkal zárja az évet a MűvészetMalom, melynek véletlenül éppen 24 ablaka van... — tudtuk meg Perjéssy Barnabás igazgatótól. fotó: Kováts zsolt Szentendrén április elejétől újra látogatható lesz - hétfő kivételével mindennap, 10-től 18 óráig - az Anna Margit-Ámos Imre Gyűjtemény, a Barcsay Gyűjtmény, a Czóbel múzeum, a Ferenczy család hagyatékát bemutató kiállítás, a Kmetty múzeum, a Vajda Lajos Emlékmúzeum, és természetesen a Kovács Margit Múzeum is. Fertőz a kezeletlen tbc-s A betegek 40 százalékát szűréssel találják meg Bár az előző évhez képest tavaly Budapesten kevesebb új tbc-s megbetegedést fedeztek fel, még mindig indokolt, hogy a fővárosban fenntartsák a kötelező szűrővizsgálatokat: a kezelésre szorulók csaknem 40 százalékát ernyőképszűréssel találták meg. Tavaly hét - elsősorban nyugati - megyében olyan mértékben csökkent az egykor morbus hungaricusnak nevezett új tbc-s esetek száma, hogy e helyeken eltekintenek a felnőttek kötelező tüdőszűrésétől. Budapesten azonban nem ez a helyzet - figyelmeztet dr. Ajkay Zoltán, az Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézet főigazgatója. Adatai szerint 2002-ben összesen mintegy 3000 új tbc-s beteget találtak Magyarországon, ilyen jónak nevezhető eredmény az elmúlt száz évben nem fordult elő - mondja. A fővárosban viszont - bár csökkent a megbetegedési arány - még mindig sok a beteg, így semmiképpen sem mellőzhető a szűrés. Budapesten javarészt megmaradtak a gazdagabb és szegényebb kerületek közötti különbségek, bár szakemberek szerint a kór nem válogat: 2002-ben a jobbára tehetősebbek lakta XII. kerületben például harminc személy bizonyult tbc-s-nek. Dr. Magyar Pál, a Magyar Tüdőgyógyászok Társasága elnökének adatai alapján a hajléktalanellátás egyik centrumának nevezhető Józsefváros a legfertőzöttebb: a tavalyi 648 összes esetből 127-et itt fedeztek fel. Közülük 103 beteg tüdőelváltozására a kötelező szűrés hívta fel a figyelmet. Nagyságrendekkel kevesebb, 40-55 megbetegedés fordult elő Kőbányán és a XI. kerületben. A tüdőgyógyász társaság adatai alapján összesen egyet találtak a XXIII. kerületben. Három eset fordult elő a Belvárosban, öt az I., hét a XVI., tíz a II. kerületben. A tavaly diagnosztizált 648 beteg közül 296- ot szűréssel fedeztek fel - tudtuk meg a professzortól, aki azt is hangsúlyozta, hogy a daganatos betegek csaknem a felét ugyancsak a tüdőszűrést követően diagnosztizálják, mégpedig gyakran korai stádiumban, amikor jobbak a gyógyulás esélyei. Ajkay Zoltán főigazgató hosszú ideje elemzi az adatokat, s mint elmondta, tavaly már az esetek kevesebb mint felében az új beteg valamely rizikócsoportba tartozott, azaz alkoholizmusa, hajléktalansága vagy munkanélkülisége miatt fertőződhetett. Tudomásul kell vennünk, hogy a cseppfertőzéssel terjedő betegséget bárki, bármikor, bárhol elkaphatja - hangsúlyozta -, de kezelés hatására százszázalékos a gyógyulás esélye. Hazánkban azonban sokan elzárkóznak a kezeléstől - állítja a főigazgató. Igaz ez annak ellenére, hogy az újonnan felfedezett tbc-sek 15 százaléka panaszai miatt önként kereste fel a tüdőgondozót. Ezért is fontos, hogy a tüdőgondozók beutaló nélkül is felkereshetők. Tavaly egyébként a betegek csaknem 40 százalékát tüdőszűrésen fedezték fel, további 28 százalékukat valamely járóbeteg-szakrendelés konzíliumán. Bár két hónapja érvényben van az AIDS-betegekkel kapcsolatos rendelet, amely minden járványügyi szempontból veszélyes betegségnél megengedi a tisztiorvosi szolgálatnak a kötelező kezelések elrendelését - folytatja -, de nem tudják megakadályozni, hogy a betegek elszökjenek az intézményből. Előfordul, hogy egy-egy fertőző tbc-s környezetében kötelezően elrendelik a szűrést, és aki vonakodik, akár rendőr is előállíthatja. De ha a kényszerkezelt önkényesen távozik, nem biztos, hogy még egyszer megkeresik, ám ha nem kezelik, bárkit megfertőzhet. K.A. ©HANJIN SHIPPING One of the world's leading shipping company is looking for a person for the position of Logistics & Administration. Good written and spoken English is essential. Please send your C.V. with photo to Hanjin Shipping Kft./ Mr. Shim 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 3/A. Zuglói kiállítások, vetélkedők Zuglóiak Egymásért címmel az idén is megrendezik a XIV. kerület hagyományos kulturális sorozatát. Egy kis ízelítő a programból: 5-én este hatkor európai uniós napot tartanak a városligeti sörsátorban beszélgetésekkel, játékkal, koncerttel és tánccal. 10-én a József Attila Általános Iskolában megemlékeznek a költészet napjáról, 11. és 13. között a természetről szerveznek kiállítást a Varga Márton Szakközépiskolában. Április 13-án délelőtt húsvéti családi programra várják az érdeklődőket a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba, ugyanaznap este virágvasárnapi hangversenyt adnak a Bosnyák téri templomban, kórussal és orgonával. Április 20-án a városligeti „Fűst” emlékhelyen a Honvéd Palota Zenekar közreműködésével megnyitják a ligeti szezont, 23-án a Zeneházban óvodapedagógusok és tanítók mérik össze ének-zenei felkészültségüket. 26-án a Föld napja apropóján vetélkedőt rendeznek a Földtani Intézetben, április 27-én húsvéti búcsú címmel nyitnak tárlatot a Regnum Marianum-templomban. 28-án délelőtt a Petőfi Csarnokban a Nevesincs Színház bemutatja Jókai Szeretni mind a vérpadig című drámáját a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójára emlékezve. Április 30-án a Zugló Kórusok adnak hangversenyt, szintén a Zeneházban, május 3-án délelőtt táncra, operett-előadásra és képzőművészeti kiállításra várja a publikumot a helyi nyugdíjasklub a Zeg-Zug Gyermekházba. Május 4-én a Szent István Jubileumi Zenekar koncertjére invitálják az érdeklődőket a Zeneakadémiára, 6-án a Közlekedési Múzeumban a MÁV- szimfonikusok játszanak. Május 10-én a sport- és szabadidőközpontban kölykök portyáznak, egymással vetélkedve, aznap és másnap pedig rendhagyó koncertet ad az állatkertben a Szent István Király Zeneiskola. 13-án zuglói képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás a honvédség Stefánia úti kultúrpalotájában, 21-én a nagycirkuszba várják a kerület gyerekcsoportjait, 25-én, a kihívás napján extrém sportokat mutatnak be a sport- és szabadidőközpontban. A sorozat operettesttel zárul a Nádor Teremben, a házigazda Antal Imre lesz. B. T. Kozmata árnyékok tánca Helyreállítják a bazilika környezetét Török Péter táj- és környezettervező művész kapott megbízást, hogy eredeti szépségéhez méltón állítsa vissza a Szent István-bazilika közvetlen környezetét, miután a nagy székesegyház restaurálása kívül-belül hamarosan elkészül, és már az utolsó simításokat végzik a főépület előtti téren is. De ott van a bazilika környéke, a Bajcsy-Zsilinszky út járdáitól a főhomlokzat előtti térig, a nagy oldalfalak mentén a körbe-körbe sárga keramitkockás kőmező, rozsda ette vaskerítés, fej nélküli lámpaoszlopok, vadul kinőtt fákkal — és mindez fél évszázadon át el volt zárva a pestiek elől. Most kitárult. Dolgoznak, már felszedték a csúszós köveket. Lebontották a rozsdatemetőt. Megnyirbálták a fák vadhajtásait. Nyers homokmezőn járunk, csupasz téren állunk a bazilika végénél egy kis kert tövében. Török Péter kezében tartja a környezet műemléki revitalizációjának kert- és környezetépítészeti kiviteli tervét. Ő már látja lelki szemeivel, amit mi még nem. Azt a bizonyos „kályhát”, ahonnan el kellett indulni, itt, a Bajcsy-Zsilinszky út és a bazilika között az elbarikádozott kiskertben találta meg Török Péter a márványból faragott kozmata mintájú mellvédben, amely önmagába visszatérő folytonos körkörös motívum. Ezután a Kiscelli Múzeum fotóarchívumából kibányászta a bazilika korabeli fényképeit, és nagyítani kezdte a képeket. Kiderült, hogy az első építési szakaszban, amikor a bazilika mentén még bazársor állt, Ybl mesternek is itt volt a műterme, ilyen kozmata motívumokból álló mellvédsor övezte a kertet. Az is napfényre került, hogy Hild, Ybl, Kaiser szintén itáliai építészeti hasonlóságok mentén haladt. Török Péter a most újjáépülő környezetben a nagy elődök munkáinak motívumait fogalmazta meg a tér burkolatában. Európában egyedülálló lesz ez a külső téri kozmata burkolat. A motívum az üvegablakokon is szerepel. Meg a bronzkapun is. Ahogy átsüt rajtuk a nap, az árnyék körbetáncolja a templomot. A burkolat három helyen kap egy-egy kozmatát, kőintarziás díszítést, a tardosi vörös márvány kőszőnyegben, a süttői és más szürke gránitból készült különféle motívumok mellett. A burkolat tehát rangos, különleges lesz, megfelel a műemléki szempontoknak. De ön táj- és környezettervező művész. Itt a bazilika körül a burkolat az érdekes, de legalább ennyire fontosak a növények is. Velük mi lesz? - Ehhez a neoreneszánsz épülethez igazított növény architektúrát terveztem. Az idős fák megmaradnak. Alájuk formára nyírt örökzöldek kerülnek. - Mikorra készül el minden a bazilika körül? - Reményünk szerint augusztus huszadikáig, de lehet, hogy még előbb is. A bazilika és a Bajcsy-Zsilinszky út közötti két kis kert sorsa, rendezése e napokban még teljesen bizonytalan. A zsebkendőnyi terület gazdája a főváros, és rendbe hozására nincs pénz. Pedig a két kert szintén a világörökség része, a főváros kiemelt területe. Békés Attila A kozmata előzményeit Itáliában kell keresni. A XII. században élt Olaszországban a Cosmas görög és az olasz Vassaletti család. Az ő műhelyük volt a leghíresebb. Alapvetően nevükhöz fűződik e díszítési forma alkalmazása, az egymásba fonódó végtelen finom ívelésű körkörösen hajló mértani forma. Most a bazilika körül három különböző kozmatát, kőmozaik szőnyeget helyeznek el. A főhomlokzat előtt a „Campanile”-kozmatát. Ez a harangtoronyhoz igazodik mintázatával. Az oldalbejáratnál készítik a „Porta inferior”-t. Ez a minta keresztformában szétnyílik, összeköti a templom körüli sétány tengelyét, és olyan hatást kelt, mintha puha szőnyegen mennénk be a templomba. A harmadik: a „Capella”kozmata. Értelemszerűen a kápolna előtti tér dísze. A budapesti kozmaták megtervezése, szerkesztése azért volt különleges feladat, mert a bazilika két oldalát nem egyformán építették, arányaiban, léptékeiben különböznek egymástól.