Szabad Nép, 1945. augusztus (3. évfolyam, 105-129. szám)
1945-08-08 / 111. szám
VIZÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD N III. ÉVFOLYAM, 111.SZÁM Hogyan élnek a magyar hadifoglyok a Szovjetunióban ? — A MKP kétnapos üzemi pártértekezlete — Százötvenezer kiló cukrot küld ajándékba a magyar munkásságnak a román Szaktanács A MAGYA R KOMMUNISTA PÁRT K CÍ Z P O N T 1 .1 A PIA A többtermelés felé Nemcsak pártügy, és nem is csak a munkásosztály ügye volt az üzemi kommunista pártszervezetek titkárainak országos értekezlete. A Kommunista Pártnak döntő befolyása van Magyarország igen sok üzemében és az üzemeknek döntő szerepük az ország újjáépítésében. Ezért a vasárnap és hétfőn megtartott értekezlet meszsze túllépte a pártszervezeti jelentőségű összejövetelek kerteit: valóban országos jelentőségű, az egész magyar nép sorsát érintő értekezlet volt. A kommunista üzemi pártszervezetek Ózdon, Diósgyőrött, a Salgótarjáni Acélgyárban, a Rimabányában és számos más üzemben a munkások jelentős részét ölelik fel. Ezt az eredményt a Kommunista Párt nemcsak szervezeti erőfeszítésekkel érte el, hanem mindenekelőtt azzal, hogy a kommunista üzemi szervezetek valóban az üzem munkásságának vezetőjévé, irányítójává lettek, utat mutattak a termelés fokozásában, a munkásérdekek védelmében. E szervezetek soraiban ott vannak a munkásság legöntudatosabb, legönfeláldozóbb elemei, a legjobb rohammunkások, akiket az összmunkásság bizalma és szeretete kísér-Elsősorban ezeknek az üzemi pártszervezetnek érdeme, hogy az ország nagyüzemei a legtöbb helyen példásan, tervszerűen kapcsolódtak az újjáépítésbe és jelentős, nagy önfeláldozást igénylő teljesítményekkel segítették az országot. Csepel, a Ganz, Hofherr, Schrantz és más gyárak munkásai rohammunkájukkal vívták ki a Vörös Hadsereg elismerését és ezzel nemcsak az ország jóvátételi kötelezettségeinek lerovásához járultak hozzá, hanem jobb nevet szereztek országunknak külföldön is, ahol látják ma: a magyar munkásság komolyan veszi az ország felépítésének, a demokrácia megszilárdításának és a vállalt kötelezettségek teljesítésének feladatát. Az üzemi pártszervezeti munkának jelentős eredményei vannak, de jelentősek azok a feladatok is, amelyek még előttünk állanak. Az országos értekezlet a munkaverseny komoly megszervezését követelte. A csepeli üzem felhívására megindult májusi verseny ezen a téren egy ízben már nagy eredményeket hozott. Az üzemi pártszervezetek feladata, hogy most e munkaversenyek megszervezésével adjanak új lendületet a termelésnek és gondoskodjanak arról, hogy minden üzem, minden műhely, sőt minden egyes munkás konkrét tervek, feladatok és konkrét ellenőrzés útján kapcsolódjék e versenybe. Az értekezlet a salgótarjáni gépgyár kiküldötteinek javaslatára az akkord- és prémiumrendszer mellett foglalt állást. Szükségesnek tartotta leküzdeni azt a meg nem értést, amelyet a munkások az akkordrendszerrel szemben gyakran tanúsítanak, mert nem látják még, hogy az akkord ma nem a kizsákmányolás stopperórás megszervezését, hanem a munkásteljesítmény igazságos megjutalmazását jelenti. Az üzemi pártszervezeti értekezlet a munkafegyelem megerősítését, — a tervszerű és lendületes termelés ez elengedhetetlen feltételét — követelte. A kommunista pártszervezetek vállalták, hogy minden üzemben a munkafegyelem őrei lesznek; maguk fognak példát mutatni ebben és a szociáldemokrata munkásokkal és szervezetekkel egységben fognak fellépni azokkal szemben, akik egyes üzemekben lelkiismereti.A moszkvai rádió magyar nyelvű adásában Fjodorov Nikoláj fejtegette a berlini határozatok jelentőségét. A határozatok tekintetbe vették az nal, olcsó népszerűséget hajhászva, sztrájkot szítottak a munkásság között és ezzel a termelést szabotáló reakciót segítették. A munkásság helyzetének megjavítását az értekezlet nem sztrájkokban, nem a termelés megállításában, hanem az infláció elleni harcban, a termelés fokozásában, az üzemek ellátásának megszervezésében látja. Az értekezlet elítélte azokat, akik a kollektív szerződések kijátszásával akarják megkönnyíteni helyzetüket az összmunkásság rovására. Szükség van a kollektív szerződések revíziójára, hogy az egyes iparágak szerződései között ne legyenek aránytalan különbségek és hogy ne legyen aránytalanul nagy ár a kollektív szerződések biztosította bérek és az elemi szükségleti cikkek árai között. De az árlétrát, az inflációt mozdítják elő, azok, akik a kollektív szerződéseket kijátszva, 50—60 százalékkal magasabb béreket vesznek fel — vagy fizetnek ki. Az értekezlet erélyesen követelte az általános munkakötelezettség bevezetését. Az üzem munkásai felháborodott hangon beszéltek a feketézőkről, a lógósokról, akik semmittevésükkel fokozzák a munkásság vállaira nehezedő terheket. A Kommunista Párt üzemi szervezetei a szakszervezetekkel karöltve végzik e súlyos feladatokat. A szakszervezeti munka terén komoly jelentőséget tulajdonítanak a Magyarországon hagyományos múlttal bíró bizalmi testületeknek. Az értekezlet hangsúlyozta, hogy a bizalmi testületek ma nem állanak feladataik magaslatán. Sok üzemiben még ugyanazok vannak e testületekben, akiket az elmúlt években a gyártulajdonos „bizalma“ helyezett oda. Ahol a bizalmi testületek nem a munkásérdekek, nem az újjáépítés érdekeinek legjobb képviselői, ott e testületek demokratikus újjáválasztására van szükség, hogy Magyarország minden üzemében a legjobban dolgozó, a legnépszerűbb munkások képezzék a bizalmi testületeket. Az üzemi pártszervezetek nagyot végeztek az újjáépítés munkájában. Ma — az új, fokozott feladatok előtt — e pártszervezetek megerősítésére, fokozott kiépítésére van szükség. Különös figyelmet fordított az értekezlet a munkások és technikai értelmiség közötti bizalmatlanság teljes leküzdésére. Egyes üzemekben már a legjobb mérnökök, a legjobb szakemberek az üzemi pártszervezetek tagjai. Az értekezlet követelte, hogy ne csak a pártszervezet kapui nyíljanak meg a termelés e fontos technikai irányítói előtt, hanem vonják be képviselőiket az üzemi pártszervezetek vezetőségeibe is. A munkások legszélesebb tömegeinek, a mérnökök, a technikai személyzet, a tisztviselők legjobbjainak bekapcsolódása biztosíthatja az újjáépítés nagy feladatainak sikeres teljesítését- Az országos üzemi pártszervezeti értekezlet újabb lendületet ad az üzemekben dolgozó kommunisták munkájának és ezzel hozzá fog járulni a termelés fokozásához, az ország gazdasági helyzetének megszilárdításához és a dolgozók életszínvonalának megjavításához. ■.•JlfV’S ARA 3 PENGŐ SZERDA, 1945 AUGUSZTUS 8. Atombombákkal zúzzák szét Japánt A moszkvai rádió Magyarország demokratikus fejlődéséről — Szovjet diplomáciai kapcsolat Romániával és Finnországgal — A jugoszláv Felszabadító Front célja: demokrácia, egyenjogúság Truman és Attlee nyilatkozatai alapján értesült a világ arról, hogy az a nagyszabású a fegyver, amelyet a szövetségesek a Japán elleni harcban bevetettek, az atomrombolás elvén alapszik. A két államférfi közléseiből megtudjuk, hogy az atomrombolás már 1939-ben elvileg megoldott probléma volt, csupán a gyakorlati alkalmazási lehetőségek nem voltak még kidolgozva. Az atombomba gyárat 125.000 ember építette, a gyártási folyamatban 65.000 ember vett részt, és a mankók kétmilliárd dollárba kerültek. Nyilvánvaló, hogy az atomenergia felhasználása nemcsak háborúban, hanem békében is lehetséges. Hogy ez nemcsak ábránd, arra utal Truman nyilatkozata, aki bejelentette, hogy az Egyesült Államok kongresszusa bizottságot küld ki annak a kérdésnek tanulmányozására, hogy az atomenergia miképpen válhat a világbéke fenntartásának eszközévé. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy az angol lapok szintén az atomrombolás békebeli jelentőségét húzzák alá. Az USA háborús szakértői azon a véleményen vannak, hogy a bomba lélektani hatása talán még nagyobb, mint a fizikai. Az amerikai hadügyminisztérium egyik közlése elárulja, hogy az új bomba alapanyaga az uránfém, a legnehezebb elem. Az urán a szurokércben található, amelyből a rádiumot is kivonják. Az atombomba ejtőernyőhöz van rögzítve és még a levegőben robban fel. Nagysága 1/10 ede a kéttonnás bombának, mely 75 cm széles és 275 cm hosszú. A japán főhadiszállás első jelentése az atombombáról a következőképpen hangzik: Az ellenség Hirisima város támadása során újfajta bombákat alkalmazott. Jelentős kár keletkezett a városban, a kevésszámú ellenséges gép által hétfőn végrehajtott támadás során. A részletek felderítése még folyik. Harminchat órája dobták le az első atombombát Hirosimára, de a füst még most is olyan óriási, hogy fényképfelvételeket még mindig nem készíthettek a pusztulásról. A japán kormány minisztertanácsra ült öszsze. A különböző szövetséges rádióleadók ismételten felolvassák a potsdami ultimátumot. A szövetséges hatalmak több rövidhullámú rádióleadót helyeztek üzembe, amelyekkel állandóan fegyverletételre szólítják fel a japánokat. Az adók figyelmeztetik a lakosságot az atombombák borzalmaira és a várható pusztulásra. Sztálin Potsdamról egyes országok belső helyzetét, a fasiszta fertőzés mértékét és az egyes népek harcát a fasizmus ellen. Magyarországot illetőleg számításba veszik, hogy az ország a demokrácia útjára lépett, demokratikus kormánya van, amely igyekszik teljesíteni a szövetségesekkel megkötött fegyverszünet feltételeit. Sztálin Moszkvába érkezésekor kijelentette: Most Potsdamban győztük le végleg a náci Németországot és az soha többé nem támadhat fel. A tárgyalások eredményét kielégítőnek tartom. A Szovjetunió megbékélő szellemű politikájának újabb bizonyítéka az a tény, hogy augusztus 6-ától kezdve felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Romániával és Finnországgal. Finnországban Zsdanov, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke közölte a szovjet kormány elhatározását Papsikva finn miniszterelnökkel. A szovjet kormány elhatározásánál tekintettel volt arra, hogy Finnország híven végrehajtotta a fegyverszüneti megállapodást és ezzel hozzájárult a hitlerista Németország felett aratott győzelemhez. Montgomery tábornagy a hamburgi rádión keresztül nagy beszédet intézett a német néphez. Beszédében bejelentette, hogy Németország talpraáll itásának második szakasza, kezdődik. A német fegyveres erő tagjait mezőgazdasági munkára irányították. A németek most szabad kezet kapnak arra, hogy a maguk életét éljék és ebben csak a katonai biztonság fogja őket korlátozni. A megszálló csapatok elősegítik a német szabad szakszervezetek alakítását és nem gördítenek akadályt demokratikus politikai pártok elé. Szabad a gyűlések tartása és megszűnt az angol katonák részére kiadott barátkozási tilalom. Hasonló nyilatkozatot tett Eisenhower tábornagy is, aki felszólította a németeket, hogy a nehézségeken elsősorban kölcsönös munkával és önsegéllyel diadalmaskodjanak. Eisenhower és Montgomery nyilatkozatából nyilvánvalóvá válik, hogy a szövetségeseknek is az a véleményük, hogy a nácizmust igazán csak a némeet nép maga győzheti le. Itt említjük meg, hogy Bajorországban több mint 100.000 nácit bocsátottak el állásukból és az elbocsátottak vagyonát elkobozták. Németországban megindult a belvízi hajózás. A jugoszláv Népfelszabadítási Front kongresszusának második napján Tito beszédet mondott. Ebben a következőket mondta: „... A Front, amely megteremtette a nép egységét, most Jugoszlávia népeinek lelki egységén fáradozik ... A Front feladata ma sem lehet más, mint A romániai Szövetséges Ellenőrző Bizottság alelnöke, Szuszaikon vezérezredes ugyancsak augusztus 6-án közölte Groza román miniszterelnökkel a szovjet kormány elhatározását. Az indokolás itt ugyanaz, mint Finnországban. Groza román miniszterelnök a következőket válaszolta: — A demokratikus román kormány nevében tudomásul veszem a közlést. Ez megmutatja országunknak, hogy a szovjet kormány, amely már több ízben kitüntetett bennünket, támogatja Románia érdekeit a belügyi és külügyi konszolidáció terén. Az egész országot örömmel tölti el, hogy a szovjet kormány megértést tanúsít irányában. A kormány és a nép a diplomáciai kapcsolatok helyreállításában, valamint meghatalmazott miniszterek kicserélésében áldozataink elismerését látja és ugyanakkor a népeink közötti jóviszony kimélyítését. Boldog vagyok, hogy annak a kormánynak vagyok az elnöke, amely hozzájárult ehhez a műhöz. A román kormány rendelete értelmében két évig terjedhető fogházzal büntetik azt, aki becsmérlő vagy gyűlölködő kijelentéseket tesz fajok, nemzetiségek vagy vallások ellen, harcaink idején, egyenjogúságra, demokráciára való törekvés... A felszabadítási frontot nem ma teremtettük meg. A ma feladata az ország újjáépítését és megújhodását keresztülvinni és szerzeményeinket, így a föderatív demokratikus Jugoszláviát megőrizni . ..“ Felhívta a kongresszus figyelmét arra, hogy a szomszéd országokban is népi egységre és a demokrácia megőrzésére törekednek. Végül felszólította a képviselőket, őrizzék meg a harcok vívmányait és szellemét, hogy leküzdjék az ellenséges törekvéseket. A jugoszláv demokrácia megszilárdulására mutat az, hogy a kormány hétfőtől kezdve megszüntette az előzetes cenzúrát és általános amnesztia törvényt fogadott el, amely azonnal életbe lépett. A Novoje Vremjo cikke ismerteti a potsdami határozatoknak Bulgáriára, Romániára, Magyarországra és Finnországra vonatkozó részét és megállapítja, hogy ezekben az országokban végbemenő demokratizálódási folyamat nemcsak az egyes országokon belül, hanem a külföldi reakciósok körében is heves ellenállásra talál. A külföldi reakciós körök élesen szembehelyezkednek az olaszországi demokratikus erőkkel. Más országokban, mint Bulgáriában, Romániában, Finnországban és Magyarországon ezek az elemek rágalmakat szórnak a demokratikus erőkre és titokban ártanak nekik. Ezekben az országokban a demokrácia most erősödik, mert a berlini konferencia döntése azt a perspektívát nyitja meg, hogy a közeljövőben békeszerződést köthetnek és felveszik őket az Egyesült Nemzetek közé. Az Egyesült Nemzetek tagjai közé felvehetnek békeszerető semleges országokat is, azonban — és ezt a berlini konferencia határozottan kimondotta — le van zárva az út a fasiszta Spanyolország számára. Montgomery és Eisenhower a németekhez Hatalmas új energiaforrás birtokábaütött az emberiség — mondja Bay professzor az atombomba felfedezésével kapcsolatban Hétfőn este Truman és Attlee az egész világot megrázó, hatalmas találmányról, az atombombák alkalmazásáról számolt be. Felkerestük dr. Bay Zoltán professzort, az Egyesült Izzó vezérigazgatóját, a Műegyetem atomfizikai tanszékének tanárát, aki maga is foglalkozik atomrombolási kísérletekkel és neve az egész világ fizikusai előtt ismert. Megkérdeztük véleményét az új atombombákról. — Ez a felfedezés — mondotta — nem érte váratlanul a tudósokat. A rendszeres laboratóriumi kutatás már a háború előtt kijelölte az atomrombolási kísérletek útját. Az amerikai felfedezésben valószínűleg uránbombáról van szó. Az urán atomjainak az a tulajdonságuk, hogy széthasadnak, ha bizonyos nagysebességű elemi részecskékkel, úgynevezett neutronokkal ütköznek össze. Ennél a bomlásnál több milliószor nagyobb energia válik szabaddá, mint a szén égésénél. Egyúttal olyan részek — neutronok — is keletkeznek, amelyek a bomlást magát előidézték. Ezek újabb atomokat hasítanak, a jelenség így lavinaszerűen felnövekszik és óriási energiamennyiség szabadul fel. Az uránnak ezt a tulajdonságát már a háború előtt ismerték. A háború kitörésekor a hadviselő államok beható kutatásba kezdtek, de az eredményeket természetesen a legszigorúbb titokban tartották. A gyakorlati kihasználás ekkor még nem volt lehetséges. Az egyik nehézség abban állott, hogy nem minden uránfajta bomlott fel neutronok hatására. — Az urán ércekben a bomló vagy