Szabad Nép, 1946. augusztus (4. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-20 / 186. szám

4 Társadalmi segítséget az egészségvédelemnek Horthy Magyarországa nem sokat törődött a magyar nép egészségével. Ezért lett Magyar­­ország egyike azoknak az álla­moknak, ahol a legnagyobb a csecsemőhalandóság, ahol a leg­több ember betegedett és halt meg a proletárok betegségében, a gu­mikórban. A betegségek szo­ciális okait látszatintézkedésekkel igyekeztek szépítgetni, a beteg­­ellátás kérdése pedig teljesen meg­oldatlan maradt. Míg például a haladottabb országokban a beteg­­ápolásra — 100.000 lakost szá­mítva — több mint 800 ágy jut, addig nálunk 100.000 magyarnak alig álmkórházi ágy állott rendel­kezésére. A háború és a nyomában járó nyomorúság következtében az egészségügyi helyzet tovább rom­lott és a kórházi ágyak száma is csökkent. , Különösen felszerelés­ben nagy a veszteség, még ma is mintegy 50 teljes hadikórház fel­szerelés van Németország angol, amerik­ai övezetében. Egészségügyi kormányzatunk­nak így rendkívüli nehéz felada­tokkal kell megbirkóznia. Legfőbb törekvése a betegségek megelőzése, a betegség okainak kiküszöbölése. Ezt pedig csak az életszínvonal általános emelkedése, végső fokon a magyar demokrácia megerősö­dése biztosíthatja. A stabilizáció sikeréért az államnak könyörtele­nül csökkentenie kell a kiadásait, így a költségvetés csak egy töre­dékét tudja fedezni a betegellá­tásra szükséges pénznek. A zavar­talan betegellátást mégis biztosí­tani kell. Rendkívül fontos tehát, hogy a Nyugatra hurcolt gyógyá­szati felszereléseinket, gyógysze­reinket sürgősen visszakapjuk. Fontos az is, hogy a rendelke­zésre álló gyógyszereinket gazda­ságosan használjuk fel. Ezenkívül a közületek­nek mindent el kell követniök, hogy üzemben tartsák kórházaikat. Azokat a terheket pedig, amelyeket az állam nem tud vállalni, a társadalomnak kell viselnie. Csak így érhetjük el, hogy a betegeket az előttünk álló télen már ne hideg műtőkben ope­rálják, hogy fűtöttek legyenek a kórtermek, megfelelő a betegek élelmezése. A kórházi kezelés mel­lett nem szabad elhanyagolni az ambuláns betegek ellátásának kérdését sem. Mivel a közköltsé­ges vagyontalan betegek gyógy­szer-szükségletének biztosítására még az elkövetkező évben is csak nagyon kevés pénz jut, fontos, hogy a közgyógyszert csak az vegye igénybe, aki arra valóban rászorult. Mondottuk, az elmúlt 25 esz­tendő bűnös politikájának követ­keztében az államra olyan egész­ségvédelmi feladatok hárulnak, amelyeket az államháztartás sza­nálása idején képtelen egymaga elvégezni. Ebből a munkából ki kell, hogy vegyék részüket a Nem­zeti Bizottságok, az üzemi bizott­ságok, a társadalmi szervezetek és a politikai pártok. Az átmeneti nehézségeket minden eszközzel le­küzd­jük és ha megnövekedik az ország gazdasági ereje, megerősö­dik a demokrácia és nyomában megjavul az egészségvédelem is. Ifj. Simonovits István A kishaszonbér­lökért! A Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége a kishaszonbérlők érdek­védelméért Sok szó esik az újgazdák nehéz helyzetéről, de kevesebbet beszélnek a kisparasztságnak egy másik, ne­héz sorban élő rétegéről, a kis­­haszonbérlőkről. Az a szegény­­paraszt, akinek kicsi földje, nagy családja, sok kiadása van, bérben munkál néhány hold földet és sok­szor valóságos gazdasági rabszolga­ságba kerül, mert a birtokos túl­ságos nagy bért kér a rászorult emberektől. Van olyan földtulajdonos, aki holdankint 1 mázsa búzát, 2 csirkét, 20 tojást és tejet köve­tel, ezenfelül az összbérletért még 4 mázsa kukoricát, 3 má­zsa árpát és egy legalább 150 kilós disznót is. Ilyen bérleti feltételek mellett ne­hezen boldogulhat a kisbérlő. A FÉKOSz (Földmunkások és Kis­birtokosok Országos Szövetsége) el­határozta, hogy tárgyalásokat kezd a Parasztszövetséggel és a föld­művelésügyi minisztériummal azért, hogy rendeletileg szabályozzák és védjék a kishaszonbérlők érdekeit. Július 30 án volt az első megbeszé­lés, augusztus 8-án már meg is egyeztek. A FÉKOSz javaslata szerint a kishaszonbérletek vitás kérdéseinek elintézésére minden megyében négy bérbeadó és négy kishaszonbérlő­ tagból álló egyeztető­ testületet, a Kisha­szonbérletek Vármegyei Egyez­tető Bizottságát kell felállítani. A bizottság tagjait három évre választják. Feladata a rendeletnek megfelelő bérleti szerződéseknek jó­váhagyása és a rendelettel ellenke­zők felülvizsgálása és kijavítása. A bizottságok munkája, a buda­­pesti Országos Bizottság irányítaná. A FÉKOSz azt javasolja: a sa­ját földdel együtt 20 holdnál nem nagyobb bérleteket tekint­sék kishaszonbérleteknek. A bér a kataszteri tiszta jövede­lem minden aranykoronája után 7— 10 kiló kenyérgabona, vagy an­nak forgalmi ára legyen. A birtok közterheit a bérbeadó, a termelési és szállítási költségeket a bérlő fizesse. A bérösszeget közpénzben vagy más természetbeni juttatás­ban is lehessen fizetni, de a jutta­­tások végösszege nem lehet na­gyobb, mint a kataszteri jövedelem után megállapított bérösszeg össz­értéke. A bérelt földön lévő ingat­­lanért a bérlő évente legfeljebb 150 kiló búzát, vagy annak k­ész­­pénzértékét fizesse.­­ Javasolta a FÉKOSz, hogy szab­ják meg a bérbeadó által ígaerővel teljesített munka ellenértékét is. A kettős ló vagy ökörigával végzett tarlóbuktatásért, őszi vagy tavaszi szántásért 400 négyszögölenként egy gyalognapszámot, szántás,vetés, boronálás együttes munkájáért 300 négyszögölenkint, lókapával végzett tengeri megmunkálásért holdankint egy,egy gyalognapszámot, 48 ke­reszt szalmásgabona behordásáért, a távolságtól függően, három vagy több nap gyalognapszám teljesítését javasolta. A Parasztszövetség, bár eleinte keveselte a haszonbér összegét, végül megegyezett a FÉKOSz-szal, csak a földmivelésügyi miniszté­rium szakértőinek volt kifogásuk a javaslat ellen. Ennek ellenére aug. 8- án sikerült megegyezniük és a minisztérium ígéretet tett­­ a rende­let azonnali kiadására. A rendelet még a mai napig sincs meg, a FÉKOSz megtette kötelességét, most a minisztériumon a sor, hogy a rendelet azonnali kiadásával segít­ségére siessen a nehéz helyzetben lévő kishaszonbérlőknek. bauutiuuk atosmi! Konti Rezsi: Magyar—orosz zsebszótár Ára: 8 foorint Honti Rezsi: Orosz nyelvtan Ára: 5 forint Kapható minden könyvkereskedésben. SZÍKR* Kinyvkiadi Budapest, VI., Rózsa Ferenc u-i.ca 111. Konzervipari REFRAKTOMÉTERT 0—30 15—50 és 50—80 vagy 0—100 keresünk megvételre MEZOKÉMIA. Vill. Farkas István­ u. 8. SZABAD NÉP KERII, 1946 AUGUSZTUS 20 „Felkészülve a további küzdelemre“ Három hete, hogy a forint bevo­nult gazdasági életünkbe és egy csapásra átalakította mindennapi életünk arculatát. Azóta szüntelenül érkeznek az ország legkülönbözőbb tájairól a lelkeshangú üdvözlő, kö­szönő táviratok Rákosi Mátyás elv­társhoz és az MKP központi vezető­ségéhez. Az abonyi pártszervezet ,,ezt megfogadjuk” aláírással határo­zati javaslatban köszönti a forint megszületését. Az új pénz megvé­déséért mindent megtesznek és nem engedik, hogy­ a reakció spe­kulációja rontsa a forint hitelét. A „forint atyját” köszönti a jó pénz születése alkalmából a Dréher—Haggenmacher Részvény Serfőzde kommunista pártszerve­zete. — Az OTI MKP pártcso­­portja az intézet dolgozói nevében köszönti Rákosi elvtársnak a ma­gyar gazdasági élet szanálása ér­dekében kifejett munkásságát és erőt kíván további harcaihoz. — Díszes kézírású levélben üdvözli Rákosi elvtársat az MKP Besz­­kárt üzemi pártszervezete. A 18 hónapi infláció és nélkülözések, elmúltával csak most értékeljük igazán azt a harcos munkát, amely meghozta a jó pénzt és a nagyobb kenyeret. — Az Ell­west —Priteg Rt. dolgozóinak megbízá­sából az üb. üdvözli Rákosi elv­társat és köszöni azt a hatalmas munkát, amelyet a stabilizáció megteremtéséért végzett. — A fo­rint csodája megteremtette szá­munkra az emberibb életet, végre munkánknak ára van és bérünk­ből megszerezhetjük a minden­napira valót — írja a VIII .12. körzet MKP tagsága. — Az MKP budapesti Vili. ker. I. számú kör­zete köszönti az infláció legyőző­jét, a jó forint megteremtőjét és felkészülve várja Rákosi elvtárs utasításait a további küzdelemre. — Levélben köszöntik Rákosi elv­társat a Szikra­ Rt. honvéd utcai üzeméne­k kommunista dolgozói: „Augusztus 1-re tett ígéretét vá­rakozásainkon túlmenően váltotta valóra, kiérdemelte és joggal vi­selheti a­­ „forint atyja" elneve­zést. — *Az MNDSz I. kerületi asszonyai hálával köszöntik Rá­kosi elvtársat, mert a forinttal megváltotta gondterhelt életüket, visszaadta családi békességüket." Ismét használható az újpesti téli kikötő Az északi összekötő vasúti híd újjáépítési munkái tervszerűen ha­ladnak. A munka első részlete a Mi híd első baloldali nyílásának kieme­lésével befejeződött és ezzel lehetővé vált a dunai hajóknak téli beállása az újpesti öbölbe. Az MNDSz új­pesti szervezete ez alkalommal meg­ajándékozta a hídépítő munkásokat. Vádirat az első forint• valutások ellen Az államügyészség fizetési eszkö­zökkel elkövetett visszaélés bűntette miatt vádat emelt dr. Sajó János budapesti ügyvéd ellen, mert Sajó nemlétező személyek nevében levél­ben 100 dollárt, és 100 fontot akart Amerikába kijuttatni.­­ Ugyancsak vádat emelt Kesztler Miklós György budapesti tisztviselő ellen, mert tetten érték, amikor augusztus else­jén a Nemzeti Bank előtt a sorban­­állóktól a hivatalos árfolyam alatt dollárokat vásárolt. SZAKSZERVEZETI HÍREK A Magyar Zeneművészek Szabad Szerve­zetének Pedagógus tagozata legutóbbi tag­gyűlésén megállapította a zeneleckék mi­nimális forintdíjait. Kezdő tanár számára egy lecke­megalácsón Úyabb díja a tanár la­kásán 5 forint, a növendék lakásán 10 fo­rint. Elhatározta továbbá a taggyűlés adó­közösség létesítését, amelybe belépni óhaj­tók a legsürgősebben jelentkezzenek a Szervezet székházában (Bajza u. 26.) Szerda 4 óra: VII. ker. Bád. és Szer. együttes értekezl. Magdolna­ u. 5. Szerda 4 óra: Élelmezési iparban dolgozó tanoncok jelenjenek meg Benczur-u. 13. alatt. Szerda fél 5. Villamossági üzemek meg­­bízottainak megbeszé­lse Magdolna-u 5. Tárgy: kiküldetési pótlék. Fajsúlymérők szesz bor lei. mu­s stb. FISCHER PÉTER kötszergyár VI, ttaicsu Zsilinszky-ikt S3. Visszakapjuk a rádiumot Belgiumból Gyógyszer és csokoládé érkezik Zsebők Zoltán államtitkár Belgi­umból visszaérkezve, beszámolt ot­tani tárgyalásairól. A 15 millió dol­láros hadianyagfelesleg keretében hétfőn 50 tonna gyógyszert és köt­szert indítottak útnak Budapestre. Ezzel a szerelvénnyel 52 tonna cso­koládé is érkezik, azonkívül kapunk gépanyagokat és ipari fémeket. Sikerrel jártak­ a magyar rádium visszaszolgáltatása érdekében foly­tatott megbeszélések. Mivel Belgium, csak két év múlva tudná leszállí­tani, az ott levő 3 ezer milligramm rádiumot, a belga kormány a szük­­séges rádiummennyiséget addig is kölcsönadja Magyarországnak. A Belgiumban maradt mintegy ezer hadifogoly, akiknek nagyobb része bányákban dolgozik, egyelőre nem jöhet haza, mert kétéves szer­ződés köti őket Belgiumhoz. fondrásstíltafas összefogás A fővárosi gyárak munkássága árut küld a falvakba, javítást végez, tanácsot ad, segít a parasztságnak A portól, piszoktól homályos ablakokon beszűrődő bágyadt fény félhomályban hagyja a termet. A háttérben alaktalan sötét tömegben állnak a gépek. Itt-ott lámpa ég felettük és sárga fénykarikába vonják az esztergapad csúcsai között pergő vasdarabot, a­ figyelmesen föléje hajló munkást. A menyezetről nagy fehér tábla vörös betűi parázsla­nak le: „Munkás-paraszt összefogássál a demokráciáért.“ A műhelyt kettéválasztó széles út jobb­ és balfelén sűrű sorokban álló gépeken két évvel ezelőtt még ágyú­lövedéket gyártottak a Magyar Acélárugyár dolgozói. Ma­ vagon­­tengelyeket és alkatrészeket. Az üzemi bizottság azonban a csakis löveggyártásra alkalmas gépeket sem hagyja munkátlanul heverni. Parasztkocsik tengelyeinek, perse­lyeknek és olajpréseknek készítésére szerelték át. Az első olajprést már elkészítették az üzem dolgozói. Nemcsak ingyen adták oda, hanem fel is szerelték az etyeki földmíves­­szövetkezetnek. Paulus elvtárs, az ü. b. elnöke, pontos nyilvántartást vezet a kocsi­­tengelyekről és az eladás felülvizs­gálásával ellenőrzi, hogy ne üzérek­hez, hanem valóban a parasztokhoz jusson. A Magyar Acélárugyárban nemcsak jelszóként hangoztatják,, hanem munkájukkal segítik elő a munkás-paraszt összefogást. a Mezokémia, a Körting gyár, a Külsőklinika dolgozói. Késő este volt mire befejezték. Megjavítottak 94 pár cipőt, 39 ruhadarabot, 212 drb főzőedényt, 5 varrógépet, 12 mező­gazdasági szerszámot, 2 ártézi kutat. Orvost is vittek magukkal, aki negy­vennyolc beteget kezelt. A fél falu a főtéren áll, amikor az autó visszaindul Pestre, Szatmári István telepes hitetlenkedve tapo­gatja repedezett bőrű bakancs alatt a vadonatúj talpat. — Mégsem álom ez, valóság. — Isten áldja magukat, hálálko­dik a felesége. Ilyen jó soha nem volt senki hozzánk. Már csak a porjelleg látszik az autóból, de még mindig integetnek és éljenzik a városi munkásokat. Nagy csoportokban veszik körül a párttitkárt és faggatják: kik voltak, honnan jöttek? — Hogy majd viszonozni tudjuk. Rögtönzött Javító­műhellyel a falvakba A munka végét jelző elnyújtott szirénahangra ma nem hagyják abba a munkát a Hofherr kisgép üzemének kommunista munkásai- Szerszámokat, gépalkatrészeket vá­logatnak. Számba veszik az összes elképzelhető hibákat és felkészülnek a­ kijavítására. Utána megbeszélés. Körülütik a térképet, sorba veszik a Lajosmiz­se környéki falvakat és részletes tervet dolgoznak ki: hol kezdjék a munkát, milyen útvona­lat járjanak be. Alig három órával később már autóra szerelve, üzem­képesen áll a rögtönzött sprítómű­­hely, amellyel Szent István napján járják végig a falvakat, hogy kija­vítsák az új gazdák földművelő szerszámjait. A gyártelep irodái már üresek. Csak az ü. b. irodájában folyik még élénk tanácskozás. Az igazgatóság nyers-, kész- és félkészárukészlet je­lentésének felülvizsgálását, éppen most fejezik be. Nekics elvtárs kez­di meg jelentését a kalkulációról Egyenként szedik elő a darálók, szecskavágók, ekék és a többi me­zőgazdasági gép árkalkulációját. A termelési költségek pontos megálla­pítása után kiszámtják a hivatalo­san megengedett hasznot. Nem egy­nél új, alacsonyabb árak megálla­pítására­ tesznek javaslatot az igaz­gatóságnak. A Hofherr üzemi bi­zottsága gondoskodik róla, hogy a minisztérium által felszabadított mezőgazdasági gépek olyan áron kerüljenek forgalomba, amelyet a Paraszt meg is tud fizetni.• A Hazai Fésűsfonó patronázsfalujában Pusztavecsen még nincsenek telek­­könyvezve a földek. A parasztokat azzal rémítgetik: elveszik tőlük a földet. Ezért nem merik felépíteni házaikat és a földek jó része is alig­­alig van megművelve. A falu orvosa, dr. Bodó Dénes 56 holdas gazda. Egy kiló vajat kér egy vizsgálatért. A falu papja meghamisította a gazdakönyvet. A falu egyetlen ke­reskedője vitéz Dunai János, a Kis­gazdapárt helyi elnöke nem akarja megnyitni a boltját. Minden apró­ságért a szomszéd faluba járnak a parasztok. 1912-ben kétévi fegyház­­ra ítélték Dumáit árdrágítás címén. Kiengedték mert „elmebajos“. Most az orvossal, a pappal együtt rette­gésben tartja a falu népét. Sürgős vizsgálatot és intézkedést kérünk — olvassuk a Hazai Fésűs-fonó jelenté­sében, amelyet patronázsfalujukról­­írnak. Vasárnap akarnak ismét kimenni, de­ akkor már magukkal akarják vinni a határozatot, amely megsza­badítja Pusztavecs parasztságát el­lenségeitől. ★ Hétköznap a munkapadok mellett, ünnepel­ a labnakban küzdenek a gyárak és üzemek­ kommunistái, hogy segítsenek leghűségesebb jegy. Vendzsaigon, a parasztokon és tá­mogassák őket a politikai felszaba­­dulásért, a gazdasági megerősödé,­süliért vívott harcukban. Sárkány László Éljenek a városi munkások! — Édesanyám! Megcsinálták a cipőm — fut lelkendezve haza a kis Kovács Pista. — Honnan szedted ezt? Nem is a tied, he! — forgatja kezében az asszony. Végül is csak az orrán ék­telenkedő régi foltról győződik meg, hogy valóban a régi cipő van a ke­zében. Pár perc múlva híre fut a faluban: munkások jöttek Pestről és kijavít­­nak ruhát, szerszámot, mindent. In­gyen. Igaz is lehet, mert a kisbíró is dobolja. Alig telik el félóra, már tele a kommunista párt helyi székházán­ak udvara Rolbárt község nincstelen parasztjaival. Egyik rongyos kabát­ját, másik cipőjét, harmadik ekéjét hozta magával, aszerint kinek mi volt a legfontosabb. Reggel hatkor kezdték a munkát ­ Csökkentették az iparügyi mi­niszteri biztosok számát. Az eddigi 27 ellenőrzési körzetet 14-re szűkí­tették. A biztosok feladatköre is megváltozott, az üzemek munkába­­állítása helyett most már elsősor­ban az iparfe­jlesztésre, a termelés ellenőrzésére és a munkások jólé­tének ügyeire kell fordítaniuk fi­gyelmüket. A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. nyilvános versenytárgyalást hirdet 4500 téli posztóegyenruha és 1600 téli posztóköpeny kiszabására és megválására. Az ajánlatok benyújtásának határideje: 1946 augusztus 28-án 9 óra. Az ajánl­ati feltételek a BESZKART Anyagbeszerző Szakosztályánál (VII., Akácfa­ utca 15 P­ em 438- szám) sze­rezhetők be.

Next