Szabad Nép, 1949. július (7. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-06 / 154. szám

I SZERDA, 1949 JÜLIUS 6 HATSZÁZ ÍV a marxizmus-leninizmus klasszikusaiból Áz őszre megjelenik Sztálin elvtárs műveinek első két kötete magyarul A könyvnapok sikere Budapesten is, vidéken is bebizonyította, hogy a demokratikus magyar közönség helyes tudattal fordult a politikai irodalom, a magyar jövőt építő marxista-leninista ideológia felé. Ennek a helyes tudatnak a kialakí­tása részben a magyar könyvkiadás­nak, s itt elsősorban a Párt könyv­kiadójának, a Szikrának az érdeme. A Szikra — Tamás Aladár elvtárs vezetése alatt — dicséretremőltó következetességgel folytatja a meg­kezdett irányt, amikor nyári, őszi és karácsonyi programjára az eddigit is meghaladó arányban veszi fel a marxizmus-leninizmus klasszikusainak müveit és a szovjet tudomány és irodalom remekeit. A több, mint 600 ív, amellyel a Szikra az 1949-es év végéig a magyar nyelvű marxista-leninista irodalmat gyarapítani szándékozik, újabb jele annak a hatalmas szellemi forra­dalomnak, amelynek megvívása de­mokráciánk egyik legelső feladata. Marxizmus-leninizmus Hogy a közönség milyen gyorsa­sággal követi a Szikra kezdeményezé­sét, annak jele a már megjelent mü­vek számos új kiadása, l.egörvende­­tesebb ezek közül Lenin válogatott müvei II. kötetének ősszel időszerűvé váló új kiadása: a könyvnapok óta az ötvenezres példányszámnak jó­val több mint fele elkelt már. Uj kiadásban jön Lenin: „Marx, En­gels, marxizmus“ című válogatása, Sztálinnak a Nagy Honvédő Háború­ról szóló könyve, Kalinin: „A kom­munista nevelésről“ című műve. A nagy érdeklődés nyomán új kiadás készül Rákosi elvtársnak két régibb könyvéből, az 1947-ben megjelent „A magyar demokráciáért“ és az 1948-ban napvilágot látott „A fordulat éve“ címűekből. Hatalmas lépést jelentenek előre az új könyvek. Elsősorban Sztálin elvtárs müvei, amelyeknek első kötete szep­temberre, második kötete az ősz fo­lyamán jelenik meg. (Koszulnyikov kitűnő kommentárja Sztálin müveinek első kötetéről szintén napvilágot lát az ősz folyamán.) Az eddiginél lénye­gesen bővebb kiadásban jelenik meg Sztálin elvtárs „A Szovjetunió agrár­­politikájáról“ szóló írásainak gyűjte­ménye. A napokban kerül nyilvános­ságra Lenin-nek az irodalom kérdé­seire vonatkozó írásainak gyűjtemé­nye. Az év folyamán jelennek meg Leninnek az agrárkérdésről szóló írá­sai, továbbá lényegesen bővített for­mában Leninnek és Sztálinnak a „Párt és pártépítés” kérdéseivel fog­lalkozó művei. Érdekes tanulságokkal szolgál Leninnek az orosz kapitaliz­mus fejlődésével foglalkozó műve. Megjelenik Lenin és Sztálin az Októ­beri Forradalommal foglalkozó írásai­nak nagyfontosságú gyűjteménye is. Felmérhetetlen jelentőségű gvara podása a magyar könyvpiacnak Marx és Engels válogatott müveinek ősszel megjelenő két kötete, továbbá Marx és Engels levelezésének válogatott kötete. Nagv érdeklődésre tart számot Engels két müve: „A természet dialek­tikája” és ,.A német parasztháború" A magvar demokrácia vezetőinek mű­vei közül Gerö elvtárs tanulmányainál és cikkeinek kötete viszi jelentős lé­péssel előre a magyar demokrácir ügvét. A nyugati kommunista testvér­pártok vezetőinek művei közül a fran cia Casanova, Garaudy és az olasz párt nagv vértanújának, Gramsci elv társnak ideológiai művei és az ango Gallacher elvtársnak érdekes önélet rajza látnak napvilágot. A marxizmu: klasszikusaihoz számító - Mehrini „Lessing-legenda” című müve nag gazdagodása az irodalom-tudomány nak. , Szoviet tudomány, szoviet irodalom Nagy szerepet töU be a Szikra ősz programjában a szovjet^ tudomány é: a szovjet irodalom. Elsősorban Gorki műveinek sorát kell kiemelnünk. / napokban jelenik meg a szociálist realizmus nagv klasszikusának Arm rikáról szóló könyve, az ősszel látna napvilágot Gorkij híres és régen né külözött irodalmi tanulmányai, eg kötet cikkeiből és pamfletjaiból, te vább „Hogyan tanultam?“ című be jós ifjúsági könyve. Megjelenik „Klim Számgin“ harmadik és négy dik körete is. Uj kiadásban lát napv lágot Gorkij önéletrajzi trilógiája c „Aki az életet keresi“ (Foma Gordji jev) című könyve. Harmadik kötetév gyarapodik Panjjorovnak a szovjr faluról szóló nagyszabású regényson zata, a „Bruszki". Régóta nélkülö az érdeklődő magyar közönség Sói chov nagyszabású Csendes Don-ján; olcsó, népszerű kiadását, ősszel Szikra kiadásában ehhez is hozzáji megtetézve az „Uj barázdát szá az eke“ új olcsó kiadásával A n. lünk eddig ismeretlen szovjet szerzi közül Azsájev „Távol Moszkváié című, Moszkva a honvédő hábo; alatti kiürítésével foglalkozó Sztálin­­díjas regényét mutatja be a Szikra. Az orosz irodalom klasszikusainak művei közül megismerjük Bjelinszkij és Herzen tanulmányait, Ljeszkov no­velláit. A szovjet tudományos iroda­lom gazdag felvonulásából említsük meg Misulinnak az ókor, Kozminszkij­­nak a középkor, s Jefimov-nak az új­kor történetéről szóló műveit. Jelentős gyarapodása lesz az irodalomtudo­mánynak Mjasznikov-nak az irodalmi pártszerűségről, Bicskov-nak Tolsztoj Háború és béké’’-jéről, Jegolin-nak Gorkijról szóló tanulmánya, Timirjázev tanulmánya a biológia kérdéseiről szól. Nagy és régen mutatkozó hiányt pótol „A mi nagy hazánk” című gyűj­temény a Szovjetunió földrajzi, politi­kai és kulturális berendezkedéséről. Mindezek a művek — éppen úgy, mint a Szikra népszerű sorozatai, a „Tudomány és haladás” és a „Marxista ismeretek” — hatalmas példányszám­ban jelennek meg és így egyre ala­csonyabb áraikkal is jelentősen hozzá­járulnak a magyar demokrácia dol­gozó tömegei kulturális emelkedéséhez. Megkezdték a szervezkedést az új állami színházak 9-15 (íves fiúkat és lányokat keresnek az Úttörők című új magyar filmhez A Magyar Filmgyártó NV e hónát: «Szépen megkezdi Úttörők címtj filmje aek forgatását. A film szerepelnek túl lyomó részét ’9—15 éves gyermeked látsszák. A filmgyár felhívja az ilyen korú fiúkat és lányokat, akik tehetsé ?et éreznek magukban a filmezéshez hogy szerdán, 6-án délelőtt 10—13 ór; között jelentkezzenek a film rendező lénél. Makk Károlynál kiválasztás vé gett a Hunnia-filmgyárban (XlV., Gyár mat-utca 39.1. jfiTultúrhíradó AZ AMERIKAI KÖNYVPIAC lesrűjabl .bestsellere” Shelden Barkan „Hogyan lehet valaki eredményes bűnöző?” címí könyve. Barkan gyakorlati tanácsoka id az olvasóknak, hogyan kell bűnté tiveket elkövetni. A gyakorlati tanácsol­­értékének hitelét a könyvkiadó azza emeli, hogy a szerző — börtönben ül. A MOSZKVAI RÁDIÓ a közönség fel kérésére j úlius 6-ikán, budapesti idő számítás szerint 20 óra 10 perckor a: első hullámcsoport hosszain megismétl azt az adását, amelyben a demokratiku Magyarország költőinek verseit közveti tette Hidas Antal elvtárs beveze'éséve a íicixrii ucic|c//UUiA a otuiiüti évad és megkezdik a szervezkedést í magánszínházak helvén ősszel kapui nyitó új állami színházak. A íővárosi színházak beosztása é: vezetése az új évadtól kezdve a kő­­’’"tkezö lesz: Nemzeti Színház: igazgatója Majoi Tamás, a Nemzeti kamaraszínházának Magyar Színháznak igazgatója Vár­­konyi Zoltán. A Madách Színház igaz­gatója Barta Zsuzsa. Az Hiúság Színház, a Vígszínház Nagymező-utca helyiségében fog működni, igazgató'; Egri István. Színházat kapnak az ú évadban az Úttörők is: az 11 ttör< Színház a Művész Színház helyiségé ben nyílik meg, igazgatója Fahr Zoltán. A Belvárosi Színház igaz gatója Simon Zsuzsa, az Operettszín házé Gáspár Margit, az eddigi Pest Színház helyiségében kaput nvitó Vidám Színház igazgatója pedig Békés István. A főváros színházai, — amint ez a részben megváltozott színháznevekből is látszik —, a szükségleteknek meg­felelően gondoskodnak a közönség szó­rakoztatásáról, neveléséről. A Nemzeti Színház hivatása változatlanul a leg­­jeléntősebb és legmagasabb színvo­nalú új magyar, szovjet és népi demo­kratikus színművek bemutatása, vala­mint a drámairodalom nagy klassziku­sainak műsoron tartása. A Madách* és Belvárosi Színházak nagyobbrészt új darabokat játszanak, főként magyar és szovjet műveket, amelyek a szocia­lizmust építő dolgozók új problémáit, eredményeit, megváltozott életüket ■tükrözik. Az Ifjúsági Színház vala­mennyi dolgozót érdeklő és érintő tár­gyú,, egészséges, ifjú szellemet, szo­cialista világnézetet képviselő műveket tűz műsorára. Az Úttörő, az Operett és Vidám Színház programját nevük elárulja és mindhárom színház vezető­sége, akárcsak a többieké, már előre­haladt tárgyalásokat folytat a való-12 H — 7M arányban győztünk a holland sakk válogatott ellen Az első forduló 6V2—3*/2 arányú vezetése után fokozott érdeklődés kí­sérte a második fordulót. A hollandok ellenállása fokozódott az előző játszmákhoz képest, de még így sem tudták megakadályozni a magyar csapat nagyobbarányú győzel­mét. Különösen izgalmas volt a Szabó— dr. Euwe találkozó, amelyen a magyar nagymester szép támadó játékkal verte meg világhírű ellenfelét. A többi játszmák eredménye: Bar­­cza—Cortlever I/2. Benkő—Prins 0—1, dr. Szily—Kramer 1—0, Gereben— Mühring l/2, Füstér—Vlagsma V2, Szi­lágyi—v. Stenis 0—1, Bakonyi— Henneberke 1—0, Jeney—Stumpers 1—0, Tipary—Scheltinga V2. A végeredmény tehát I2V2—7'/2, amelyhez hasonló vereséget a hollan­dok legerősebb csapatukkal már évek óta nem szenvedtek el. KET MAGYAR FILMET MEGVÁSÁROLT A SZOVJETUNIÓ A Szovexport-film értesítette a Magyar Filmhivatalt arról, hogy két fil­münket, a Talpalatnyi főidet és a Mágnás Miskát megvásárolják és rövidesen műsorra tűzik a Szovjetunió filmszínházaiban. A Talpalatnyi földet orosz nyelvre szinkronizálva játsszák a szovjet mozik. hírt. Lelkesen üdvözöltük bemutatása­kor a Talpalatnyi földet, amelyet mél­tán nevezhetünk az első szocialista­realista filmalkotásnak, elégedetten állapítottuk meg annakidején, hogy a Mágnás Miskával olyan filmoperettet teremtettünk, amely ízléses, dolgozó emberek számára méltó szórakozást jelent, — örömünk és büszkeségünk most megsokszorozódott. Két filmün­ket méltónak találták a fejlett és igé­nyes szovjet közönség számára s ez azt mutatja, hogy az állami magyar filmgyártás e filmek gyártásával jó munkát végzett. De mutatja ez azt is, hogy a Szovjetunió becsüli és szereti országunkat s hogy a szovjet nép ér­deklődik a magyar nép művészete iránt, kiváncsi sorsunkra, eredmé­nyeinkre, kultúránkra. A Mágnás Miska humora nemso­kára megnevetteti a szovjet üzemek, kolhozok és hivatalok dolgozóit. Góz Jóska, a Talpalatnyi föld elnyomott parasztjia nemsokára elindul moszk­vai, leningrádi, északi, déli és távol­keleti útjára, hogy megmutassa bará iáinknak, a szovjet embereknek: ilyeri volt a magyar múlt, az úri elnyomás alatt, amelytől a szovjet fegyverek szabadították fel népünket. Es még másról is beszél Góz Jóska életének realista, hű, művészi ábrázolása: ar­ról, hogy jól „gazdálkodtunk” a Szov­jetuniótól kapott ideológiai segítséggel s a szovjet filmtől kapott tanulságok­kal is. A valóság — legyen szó múlt­ról vagy jelenről — igaz és magas­­rendüen művészi ábrázolására csak azért vagyunk ma már képesek jóné­­hány alkotásunkban, mert olyan taní­tónk van, mint a Szovjetunió kultú­rája.- Ugyanúkkor tehát, amikor büsz­kék vagyunk eredményeinkre, hálásak vagyunk a szovjet kultúrélet vezetői­nek és a szovjet népnek a mi művé­szetünk iránt tanúsított becsüléséért és érdeklődéséért, tudjuk azt is, hogy az ő segítségük és tanácsaik nélkül sohasem tudtunk volna eljutni a ha­zug és sekélyes régi magyar film­gyártásától — a Talpalatnyi földig és a többi, még ezután várt, valóban új magyar filmekig. máshelyütt — s te fogjuk győzni az emberi rossz­akarat által utunkba gördített akadályokat is, ha előbb kitanuljuk ezeknek természetét, erejét, műkö­dését.” Mint minden iaazl forradalmár, úgy Vas­vári számára is a gondolkodás vezérfonál a cse­lekvéshez. „Csak a jelen teljes lerombolása után kezdődhet el egy egészen új élet” — vallja, s amikor eljön ennek a napia, Petőfivel együtt a for­radalmi pesti nép élére áll. Ott van azok között, akik a 12 pontot szövegezték március 15-nek haj­nalán. „A leghevesebb volt közöttük Vasvári Pál — írja e hajnali jelenetről Jókai. — Hatalmas, ifjú atlétái alak. A kezében volt egy tőrpálca, agancs­fogantyúval, azzal hadonászott, amíg egyszer a meglódult tör kiguvadt a hüvelyéből, s egyet mal­mozva a levegőben keresztülrepült a fejem fölött, a hegyével a falba fúródva. — Szerencsés ómen! — kiótta Petőfi... Siettünk ki az utcára.,." E naptól kezdve Vasvári Petőfivel együtt küzd az ingadozó Batthvány-kormány ellen, s a po­zsonyi országgyűlésről visszatérő Kossuthot, Batthyányi és Széchenyit a pesti nép és a márciusi ifjúság nevében így fogadja: „A hatalom szót ezentúl csak az említse, ki a nép nevében beszél és csak akkor említse, midőn magáról a népről beszél...” Tettei sem különböznek szavaitól. Azokban a dicsőséges szeptemberi napokban, amikor a forra­dalmi nép az alkudozást megúnva, a függetlenségi harc forradalmi útjára lépett. Vasvári Pál vezeti döntő rohamra a pesti tömegeket. Utána a legelsők között jelentkezik a frontra. Megszervezi a „Rá­kóczi szabadcsapatot'1, végigharcolja a telet és áprilisban Bem hadseregéhez csatlakozik. Rendít­hetetlen hősiességgel küzd hazájáért és elveiért, a magyar szabadságharccal a világszabadságért. Jól látja, hogy a császári ház „nemzeti gyűlöl­­séget ébresztett fel, egyik népet felhasználta a má­sik legyilkolására. Ha a lengyel felkelt a zsarnok­ság elten: a magyart, csehet és olaszt küldé annak legyilkolására. Ha az olasz mozgott, a magyar és lengyel katonát használta gyilkoló eszközül.-.. Pedig — folytatja — mi mindnyájan testvérnem­zetek vagyunk. Egyenként gyengék, de egyesülve erősek, hatalmasak, megtörhetetlenekl' Vasvári Pál tehát a nemzetköziség elvét hirdette a szabad­ságért vívott harcban, síkraszállt az elnyomott nem­zetek összefogásáért, de jól látta, hogy milyen hazug és reakciós az az álnemzetköziség, amellyel a reakció már ebben a korszakban meg akarta bénítani a forradalmi szabadságmozgalmakat: Vasvári Pál 1849 július 6-án, ma száz esztendeje a maru­­celli hegyek között fegyverrel a kezében, harcban a haza szabadságáért elesett Vasvári Pál, 1848— 49 dicső korszakának egyik legjobb fia. Vasvári Pál, abból az értelmiségből származott, amely „a jobbágyság mellett a legjobban szen­vedett attól, hogy a nemesi Magyarország zsírjába fullad és néni tud haladni. Ez a réteg volt a feu­dális Magyarország szellemileg legmozgékonyabb, politikailag legaktívabb rétege — írja Révai József elvtárs. — Ez az értelmiség, mely mint országgyű­lési ifjúság már 1832-ben fellép, volt a reform­­mozgalomban az első rendiségen kívülálló poli­tikai erő, a néptömegek első képviselője, ö alkotja az ifjú Magyarország mozgalmát a harmincas és negyvenes években, belőle kerülnek ki a Jókai Mórok, Vasváriak, Madarászok, a 48-as forradalom balszárnyának ideológusai és politikai vezetői." Nem csoda tehát, hogv Vasvári Pál nevét a felszabadulásig alig-alig hallottuk vagy olvastuk. Petőfi barátjának, a jakobinus forradalmi balszárnv egyik vezérének emlékét nem megőrizni, hanem el­feledtetni igyekezett az úri Magyarország, de be­szélnek róla tettei és rendkívüli tehetségéről. Ián goló forradalmiságról és hazaszeretetről tanuskod« írásai. Vasvári Pál történésznek készült, olyannak aki látja és ismeri a történelmi „folyam főirányát" tudja, hogv ez az irány a feudalizmust megdönt' forradalomhoz vezet. A francia forradalom törté netét akarta megírni mint ifiú diák, néhány mun Icája el is készült, de nem tollal és tintával, hanen karddal és vérével irta — nem a francia, hanen a magyar forradalmat. Mint az egyetemi ifjúság vezére, már 1847-be: bekapcsolódik a „Fiatal Magyarország” íróina táborába és beviszi a Pilvax „közvélemény-asztalá hoz” egyetemista «társait. Lamartine-t, Robespierre­­olvassa, s azt vallja: „Emberre nézve a helyes ve zéreszme az, mi madaraknál a repülő szárny.. Világnézeteket kell szereznünk, melyek iránytűi szolgáljanak az események hullámai között!" É mi volt az ő világnézete? „Mi a földet nem tartja, siralomvölgyének, s ha tettleg az volna, ennek oka nem a természetben, hanem a természetellene társadalmi viszonyokban kellene keresnünk.” „A óriáshatalmá természeti elemeket legyőztük — írj „Ezektől az igaz férfiaktól jól megkülönböztessük az úgynevezett kozmopolitákat, kik magukat a világ polgárainak, az emberiség apostolainak szeretnék neveztetni... Mindenkor kerültem az ily embert. Ez nyugodtan nézi a honfitársain csörgő rablán­cokat, s azon okoskodik nagy komolyan és nagy bölcsen, vájjon mily arányban áll azon nyomás, melyet a láncok jelenleg gyakorolnak bizonyos számú embereken, azon nyomáshoz, melyet kétszer és egy félszer súlyosabb láncok fognának gyako­rolni ugyanazon idő alatt, félannyi emberen, stb?... Bizton hihetjük, miszerint az ily kozmopolita azért vallja magát az emberiség apostolának, a nagy­világ polgárának, hogy körülötte lévő szegény honfitársaival ne kelljen jót tennie; - azért akar felülemelkedni saját hazáján, hogy a honjiköteles­­ségektöl feloldozza magát.” Vasvári felismerte, hogy a vezetőknek a töme­gektől való elszakadása súlyos veszély minden for­radalomban. Felismerte azt is, hogy az akkor még kisszámú, s többnyire idegenajkú „iparos és kézmű­ves ifjúság” nem magyar nemzetisége ellenére „a magyar szabadságról mégis a legnagyobb elragadtatással beszél”. A kézműves- és iparos­­ifjúság — írja — kész arra, hogy „három nap alatt ágyúkkal bánni megtanul, s ha kell, az új­épületet a forradalom számára lefoglalja", Vasvári, mint írja, „a tervnek leikéből örvendett", a Középponti Választmány elutasító határozatát nem helyeselte, mégsem szállt síkra a munkásság követelése, a céhek eltörlése mellett, hanem csak mint lehetőségre céloz, hogy ennek jegyében fel lehet lázítani a céhmunkásságot mestereik ellen. Vasvári is ingadozott tehát az akkori munkássághoz való vi­szony kérdésében, mégis ő volt az, aki legjobban meglátta e kisszámú réteg forradalmi jelentőségét. „Fel kellett őket tartanunk azon alkalomra, ha a forradalom második felvonása kezdődnék. — ök titokban szoktak összegyűlni, de a szabadságért mindenre készek ...** Huszonhárom éves ifjú volt Vasvári Pál, amikor meghalt hazájáért alig egy hónappal azelőtt, hogy elesett a magyar nép száz év előtti harcának leg­nagyobb alakja. Vasvári barátja és harcos társa: Petőfi Sándor. Huszonhárom éves volt... Nézetei még nem voltak teljesen kiforrottak, de élete, tettei és írásai a forradalmár gondolkodó és vezető egyik legszebb példaképévé, a magyar szabadság hőseinek legnagyobbjai közé emelik. M. M. ban színvonalas, szórakoztató es ne­velőhatású, mindenkor a népi demo- ' krácia ügyét szolgáló műsor megte- : remlésére. A színházak átszervezésének célja sz volt, hogy a népi demokráciának Tiegicleiö színháztípusok kialakulhas­sanak. íróink megértették ezt és már most számos új magyar darab készül az őszi évadnyitásra. Megértették a célt a magyar színművészek is, akik ürömmel várják a minden művész szá­mára kedvező, hatalmas fejlődés le­hetőségét megnyitó új évad megindu­lását. A színházak dolgozóinak szerződ­tetése ezen a héten megkezdődik, a próbák pedig a legtöbb színházban augusztus 1-én indulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents