Szabad Nép, 1952. december (10. évfolyam, 299-328. szám)

1952-12-15 / 313. szám

HÉTFŐ, 1952 DECEMBER 15 - XA szerencse nem pottyan az égből“ Jaroslav Klima drámája az Ifjúsági Színházban Abba az örömbe, amelyet tavaly Davi­­doglu «Vas és acél] című darabjának be­­mutatóján éreztünk, s amelyet most Jaros­lav Klíma darabja kelt bennünk, egy csepp szégyenkezés is vegyül A színpadra vitt munkáslakás ablakából gyárkéményekre, nagyolvasztókra nyílik a kilátás, a következő képekben egy h­engerdét látunk Szíven üti a magyar nézőt az a gondolat hogy elvégre ma már a mi hazánk is kezd a vas és acél országává válni, s a magyar írók már évek óta nem adnak alkalmat arra, hogy drá­mába foglalva lássuk meg a ma­gyar nagy­ipari munkásság életét. Ha összehasonlítjuk Jaroslav Klima da­rabját az emlékezetes és a maga idejében úttörő jelentőségű­­Hétköznapok hősei­vel, mindjárt szembetűnik, hogy ez az ál­lami díjjal kitüntetett dráma, amelyet az idén mutattak be a prágai Realista Szín­házban, fejlettebb, gazdagabb valóságot mutat, ami természetes is, hiszen időben közelebb áll hozzánk Itt is megvan a harc és a leszámolás az üzemekben lapuló ellenséggel, itt is megvan a hősi küszkö­dés a «holt» berendezéssel, hogy éledjen fel az is, múlja fölül magát és a merész, új tervek ihletében termeljen többet annál, mint amennyire annak idején méretezték De e mellett a két fronton vívott harc mellett különösen Klima drámájában erős az irtó harc a múlt rossz maradvá­nyai, csökevényei ellen. S éppen ez kerül itt a dráma középpontjába. Ennek megfelelően három szálból szövő­dik a darab cselekménye. Az egyik az üzemi ellenségnek álnok, kegyetlen, harc­modorát mutatja be s ennek leleplezését Kuima darabjának nagy értéke, hogy fel­hívja a figyelmet arra, hogy az ellenség különösen ott igyekszik kártevő munkát kifejteni, ahol megbomlik a közösség rend­je, ahol a sértődések, féltékenykedések, a karrierizmus az erkölcstelenség, a züllés üti fel fejét. A drámában ábrázolt ü­zem­ben felüti fejét a kocsmázás lábra kap a híresztelés, hogy nem lehet eleget keresni — az író mind e jelenségek mögött meg­mutatja az erkölcsi lazulásban fedezéket kereső ellenséget. A látszólag csupán apró­­cseprő bűnjelek közül figyelmeztetően emelkedik ki egy éjszakai orvtámadás: vas­doronggal szétverték Bousa sztahanovista jobbkezét, hogy kiverjék belőle nagyszerű tehetségét az esztergályozáshoz Kl­ima ezekben a jelenetekben megmutatja, hogy nincs is olyan éles elválasztóhatár az el­­hullajtott ellenséges megjegyzések és a durva merényletek között. A cselekmény másik vonala Alojz Kad­ec küzdelmét mutatja be egy öreg kommunis­ta munkásnak a küzdelmét, ho­gY minden normát meghaladó eredményt csikarjon ki a vasgyárnak egy ócska hengersorából Hogy ezt-.a csodát megtehesse, nehéz próbákat kell neki is kiállnia emberségből össze kell békülnie azzal a mérnökkel, akivel né­zeteltérései vannak, nyilvánosan meg kell bélyegeznie önön fiát, aki hely­telen útra tér Végül nemcsak a nagyszerű eredmény az elégtétele, hanem az is, hogy munkatársában barátra lel s a Fia pedig emelt fővel kérheti apja békülő jobbját, mert egy becsületes tette­ lemosta magáról a szégyent, amelybe belekeveredett. S ezzel már voltaképpen rá is tértünk a cselekmény fővonalára, a fiatal Jan Kad­ec történetére Jan Kadlechen és még a kapi­talizmus öröksége — felesége egyszer méltó haragjában leburzsujozza — de mégiscsak felülkerekedik benne lényének az a jobbik része, amelyet osztályától, a munkásosz­­tálytól kapott. Természetes hogy Jan Kadlec magára hagyatva nem tudott volna kikeveredni rossz hajlamaiból s a rossz társaságból A munkáshősök fejlődését éppen az bizto­sítja, hogy olyan tiszta emberekkel vannak körülvéve, mint amilyen Jan Kadlec apja, felesége, meg a már említett esztergályos Bousa, mint amilyen Konecsny, a szervező­­titkár, s mint amilyen a darabbeli hengermű legtöbb munkása. Jó szóval és az apai mét Demokratikus Köztársaság között egyre jobban elmélyülő jóviszonyt, mint annak példáját, hogy testvéri szellemben minden A «Maszlahat» című iráni lap közli Ra­­zavinnak, a parlament alcímükének a Népek Békekongresszusa küldötteihez intézett üze­netét. «Teljes sikert kívánok a békekongresszu­­son részvevő delegátusoknak, akik a közös szent cél, a béke megszilárdítása, az em­beriség elpusztításának megakadályozása érdekében jöttek össze Bécsben — írja Ra­­zavin. — Biztos vagyok abban, hogy a Wi­ldenauer a napokban amerikai megbízói parancsára államcsínyt hajtott végre a há­borús szerződések ratifikálásának meg­gyorsítására. Arra kényszerítette Heuss államelnököt hogy sürgősen vonja vissza megkeresését az «alkotmánybíróságnál», a háborús szerződések «alkotmányosságának” kérdésében. Nyugat-Németországban egymást köve­tik a tiltakozó gyűlések és tüntetések Aden­auer államcsíny“ ellen Csütörtökön este egy nürnbergi gyűlésen a felszólalók a gyűlés­ részvevőinek viharos helyeslése mel­lett követelték, hogy azonnal vegyék le a szövetségi gyűlés napirendjéről a párizsi és a bonni háborús szerződések harmadik olvasását és döntsék meg Adenauer áruló kormányát A gyűlés után fáklyás felvonu­lást rendeztek, A menetben Adenauer elle­nes, nemzeti ellenállásra felszólító felira­tokat vittek. A nürnbergi Humboldt-teremben is nagygyűlést tartottak. Richard Schennger a bajor parasztok nevében felszólította a jelenlévőket: döntsék meg az Adenauer­­kormányt és végzetes szerződéseit Beszé­dét sokszor szakították meg ilyen felkiál­tások­ Le a bonni és párizsi szerződések­kel! A háborús szerződéseket harci­ak Desmond Donnelly angol munkáspárti képviselő a napokban levelet intézett a «The Times» szerkesztőségéhez Donnelly leve­lében a népi Kínával való kereskedelem­ben érdekelt angol körök elégedetlenségé­nek­ ad kifejezést az Egyesült Államok Kína irányában folytatott politikája miatt és Anglia­ kezdeményezését sürgeti ebben a kérdésben .Úgy gondolom — írja Donnelly — el­érkezett a kezdeményezés ideje az angol kormány számára, különben igen« veszé­lyes helyzet fenyegethet» az Egyesült Álla­moknak Kínával kapcsolatos politikája miatt «A megoldás egyedüli módja — folytatja — hogy meg kell hívni a pe­kingi népi kormány képviselőjét az ENSZ- be». Az angol munkáspárti képviselő nem­régiben járt Kínában. Tapasztalatairól a következőket írja: «A kínai kommunisták stabilizálták rend­­­őrüket s ez a rendszer a világ népessé­gének csaknem egyötödére terjed ki Noha Csak futó látogatást tettem Pekingben, házból való kitiltással, rápiritással és hit­vesi szerelemmel ők állítják talpra Jan Ka­dl­ecet. A darab cselekményének ez a három vonala eszmeileg a legszorosabban össze­fonódik. Az ellenség akciói párhuzamosan járnak azzal, hogy Jan Kadlec körül fel­burjánzik a kispolgáriság,­­ mindkettővel párhuzamosanb jár az, hogy a hengermű nem tud eleget tenni az elvállalt megren­delésnek S ugyanilyen, nem véletlenből adódó párhuzamosság van abban, hogy Jam Kadlec akkor tudja leleplezni a­z ellen­séget, amikor magában is sikerült legyűr­nie rossz tulajdonságait, s hogy ezzel a két győzelemmel együttjár a harmadik: az öreg Kadlecnek, az öreg mérnöknek és a fiatalok brigádjának a győzelme, az a 150 százalékos teljesítmény, amelyet kicsiholtak egy hasznavehetetlennek hitt régi henger­sorból Ezeket a cselekményszálakat nehéz feladat volt az írónak a darab folyamán végig úgy szőnie-fonnia, hogy mindig szer­vesen­­ összefüggjenek, s ne csökkentsék, hanem éppen erősítsék a dráma hatását és mondanivalóját Ez legtöbbször sikerült. Néha azonban nem telik meg élettel egy­­egy színpadi jelenet, s ilyenkor a jelenet hatása is a tanulságok puszta deklarálá­sában merül ki Ilyen sematikus rész pél­dául Jan jelenete az CB-szobában. Általá­ban, a párt vezetőszerepének érzékeltetése nem eléggé meggyőző a drámában. A drámából gazdagon árad a humor Az Ifjúsági Színház előadása, amely elég világosan bontja ki a drámai cselekményt, ezt a humort nem tudta igazán a jellemek­ből és a cselekményekből felszikráztatni. Sok a külsőséges eszközökkel elért hatás. Apátfy Imre rendező­ munkája nem egy­szer téved a hamis pátosz útjaira is az üzemi jelenetekben, ugyanakkor a családi képeknél néha földhözragadt, prózai az előadás. Kovács Károly játszotta a családfőt, Alojz Kadlecet Nehéz volt a feladata Az öreg Kadlec erkölcsi nagysága kicsinyes­séggel keveredik, harcossága sokszor csak felfortyanás Kovács a drámai jeleneteket átgondolt fokozással, hosszú jeleneteit vál­tozatos gazdagsággal bontotta ki a színpa­don -Kár, hogy a komikus ábrázolás lehetőségeit eltúlozta és így sok­szor a karikatúra felé vitte szerepét Jan alakítója, Soós Lajos, az első jelenetekben nem mutatta meg, hogy mennyi tehetség, vállalkozókedv van ebben a fiatal munkás­ban Így elszakadását az üzemtől csak sér­tődéssel indokolta, s nem az álmaival, nem­ a forrófejűségével is. Annál szebben oldotta meg Snós azokat a jeleneteket, amelyekben Jan magávalér, amikor tépelődése átcsap a haragba rossz társai ellen Jan feleségét, Anicskát. Spányik Éva játszotta Valami merevség megakadályozta abban, hogy szerepének mély átélésével megjelenítse a színpadon azt a szerelmet, amelynek pedig kivételes jelentősége van a darabban Maga Anicska mondja: «Ha már azt sem hiszed el nekem, hogy szeretlek, akkor itt nincs segítség. Ezt a mindennél kétségtelenebb szerelmet egy munkásasz­­szony­ szerelmét Spányik Éva nem tudta elhitetni. Jaroslav Klíma drámaíró tehetségét di­cséri hogy igen jó szerepeket tud írni, je­lentős színészi feladatokká tudja tenni az egyos epizódszerepeket is A dráma mel­lék­alakjai közül különösen kiemelkedik Gizi mérnök, a Roucsek házaspár és a sztahanovista Bousa Mindegyiknek az ala­kítása kitűnő volt (Kemény László, Csá­kányi László, Peéry Piri és Molnár Tibor) Csákányi a részeges Roucsek szerepében a kezdeti túlzások után különösen kiválóan játszott Károlyi Béla a szervezőtitkár hé­zagosan megírt szerepét nem tudta élettel megtölteni Az előadás e fogyatékosságai ellenére is Jaroslav Klima bátor, úttörő drámája nagy sikert aratott az Ifjúsági Színházban Hubay Miklós tág népeinek egyre erősödő testvéri együtt­működése megakadályozza a háborút Az iráni nép — amely sokat szenvedett az el­múlt két háború folyamán — teljes szívé­vel ragaszkodik a békéhez Az iráni nép harcol az ellen, hogy hazáját bárki is ka­tonai bázissá változtassa Reméljük, hogy a világ népei támogatni fognak bennünket jogaink kivívásában és úgy tekintenek ránk, mint egy becsületes és igazságos béke har­cosaira»,­dókkal meg kell akadályozni. A gyűlésen határozatot fogadtak el, amely hangsú­lyozza­ «Követeljük a szövetségi gyűlés­től, azonnal vegye le a napirendről a há­borús szerződéseket, foglalkozzék helyette a nemzeti egység programmjával, amely megmutatja a kiutat a háborús veszélyből és a nyomorúságból­. A Német Kommunista Párt szerdán este nyilvános gyűlést rendezett Münchenben A gyűlésen több mint ezren vettek részt. Hugo Ehrlich a «Freies Volk», a Német Kommunista Párt központi lapja volt fő­­szerkesztője figyelmeztette a hallgatóságot arra a szörnyű veszélyre, amely a legutóbbi bonni események következtében a német né­­pet fenyegeti: «Csak az Adenauer kormány megdöntése és a nemzeti egység kormá­nyának megalakítása terem kiutat a jelen­­legi helyzetből» — mondotta A gyűlés részvevői határozatban bódultak a szövet­ségi gyűlés összes képviselőihez és felszó­lították őket hogy akadályozzák meg a há­borús különszerződés harmadik, utolsó ol­vasását A gyűlés befejezése után a gyűlés részvevői «Döntsétek meg az Adenauer­­kormányt!» jelszóval tiltakozó felvonulást tartottak Adenauer államcsínye, valamint a bonni és párizsi háborús szerződések ellen mégis úgy hiszem, hogy ott szerzett be­nyomásaim alkalmasak azok nézeteinek megerősítésére, akik azt állítják, hogy a kínai forradalom a világtörténelem egyik legjelentősebb eseménye» — írja Donnelly, majd így folytatja: «Ha mereven elzárkózunk a népi Kína elismerésétől ez csak szerencsétlenségbe sodorhatja az egész Nyugatot. Donnelly az Egyesült­­ Államok Kínával kapcsola­tos politikájával szembenálló angol körök nevében hangoztatta, hogy a kínai és a ko­reai kérdés rendezése nélkül nem lehet szó kelet-nyugati kereskedelemről. «Mielőtt valami olyan történne, amit már nem lehet jóvátenni, az angol kormány kötelessége Újból kísérletet tenni az ame­­rikai kormány meggyőzésére hogy nem­csak a saját maga, hanem az egész világ érdekét szolgálná, ha megváltoztatná po­litikáját a pekingi kormánnyal szemben* — írja az angol munkáspárti képviselő a «The Times»-hez intézett levelében. Bécs, december 14. (MTI) A Népek Békekongresszusa vasárnapra virradóra éjszakai ülést tartott, amelyen Christopher Hartman angol küldött elnö­költ Hartman javasolta hogy a kongresz­­szus elnökségét egészítsék ki Egyiptom, Szudán, Irak, Szína Németország, Chile és Nagy-Britannia további küldötteivel, mert egyes nyugati küldöttek — akiket be­választottak az elnökségbe — a hatóságok gáncsoskodása, útlevél- és vízumnehézségük miatt nem jöhettek el Bécsbe Az elnökség most megválasztott tagjai között vannak Hewlett Johnson és Monica Felton ismert angol békeharcosok, a Nemzetközi Sztálin­ Békedíj kitüntetettjei is. .Az éjszakai ülésen elsőnek Percy Belcher angol küldött, az Angol Munkáspárt tagja, az angol dohányipari dolgozók szakszerve­zetének főtitkára szólalt fel Élesen bírálta az amerikai imperializmus szekerét toló an­gol kormány békeellenes politikájét Belcher elmondotta hogy a Népek Békekongresszu­sán részvevő népes brit küldöttség tetemes utazási költségeit az angol dolgozók köré­ben folytatott gyűjtéssel teremtették elő. Az egyre nyomasztóbb anyagi ponddal küzdő angol dolgozók ezzel az adakozással bebi­zonyították, hogy nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a bécsi kongresszusnak és komoly eredményt várnak a nének békeküldötteinek mostani tanácskozásától Belcher rámutatott, hogy Anglia nemzeti függetlensége — ma sokkal inkább mint valaha — veszélyben forog Az angol nép csak abban az esetben harcolhat sikeresen függetlenségéért, ha minden más népnek is hajlandó ugyanilyen jogot biztosítani a függetlenségre. Éppen ezért — mondotta Belcher — kö­veteljük a koreai, az indokínai és a maláj­­földi háború haladéktalan megszüntetését Ezután Kumarappa neves indiai köz­gazdász lépett a szónoki emelvényre Be­szédének nagy részében Gandhi tanításait ismertette, majd jellemezte a mostani nem­zetközi helyzetet — Az amerikai tőkések maroknyi cso­portja — mondta — meg akarja állítani az igazságosságot követelő néptömegek öntudatának fejlődését A kongresszus ezután nagy figyelemmel hallgatta meg két amerikai békeharcos hangszalagról közvetített üzenetét. A két küldött nem jelenhetett meg a Népek Béke­kongresszusán, mert az Egyesült Államok külügyminisztériuma nem adott útlevelet részükre Willard Uphaus lelkész, az amerikai békemozgalom egyik ismert vezetője, üze­netében lelkes szavakkal üdvözölte a béke­­szerető emberiség Bécsben összegyűlt kül­dötteit és felkérte őket, hogy ne azonosít­sák az amerikai népet a háborús politikát folytató, erkölcstelen washingtoni kor­mánnyal Amerika egyszerű emberei nehéz viszonyok között küzdenek a békéért és a hatóságok terrorja ellenére bátran követe­lik a szégyenletes koreai háború azonnali A Népek Békekongresszusa vasárnap délelőtt folytatta munkáját A vasárnap délelőtti ülésen Szun Csin-lin asszony el­nökölt, aki a megnyitás után javaslatot tett az elnökség kiegészítésére Javasltnáls a kongresszus részvevői a finn, a norvég, az amerikai, az indiai és az uruguay-i kül­döttség több tagját beválasztották az ülés elnökségébe. Szun Csin-lin asszony közölte, hogy a napirenden a népek függetlenségének és biztonságának kérdése szerepel, s kérte, hogy a küldöttek e kérdéshez szóljanak hozzá Elsőnek Cabaldon tábornok, Venezuela képviselője szólalt fel Fiainknak nem szabad Koreába menniük! — jelentette ki a részvevők viharos tapsa közepette az idős venezuelai tábornok. — A kormányok és nem a néppél küldték fiain­kat ebbe az őrült háborúba, amely az ame­rikai imperializmus érdekeiért folyik .Mi nem adjuk és nem is adhatjuk beleegyezé­sünket ehhez a háborúhoz Latin-Amerika népe azt akarja, hogy a földkerekség ne le­gyen csatatér Azt akarja hogy Latin-Ame­rika békében éljen s elutasít minden olyan szerződést, minden olyan egyezményt, amely háborúhoz vagy gazdasági és kulturális megkülönböztetéshez vezet Követeljük kor­mányainktól, hogy ne küldjenek katonát Koreából Venezuela népe a ti oldalatokon, a békeharcosok sokszázmilliós táborának ol­dalán állt — hangsúlyozta Gabaldon tá­bornok majd a következő szavakkal fejezte be felszólalását: „Le a háborúval! Éljen a béke! — ez a mi jelszavunk!» . Ezután Aga Djaval oglü sejk-al-Iszlam (muzulmán sejk) a Szovjetunióban élő muzulmánok nevében köszöntötte a Népek Békekongresszusát Rámutatott arra hogy hazájában, a Szovjetunióban hatalmas bé­kés alkotó munka folyik Ebben az ország­ban a fiatalok arra törekszenek, hogy mi­Dobretsberger professzor osztrák béke­­harcos felszólalása után fehérruhás koreai asszony lépett az emelvényre Kim Hen Szu, a koreai békeharcosok képviselője. — Amikor a koreai nők Bécsbe küldtek, megbíztak engem azzal, hogy mondjam el, milyen hősiesen küzd a mi népünk szabad­ságáért és függetlenségéért Megbíz­tak, hogy mondjam el azt is, milyen barbárok, milyen embertelenek azok az amerikai ka­tonák akik hazám földjét pusztítják — kezdte megrázó felszólalását Kim Hen Szu Ezután példákat sorolt fel arra, müyen kegyetlenséggel irtják az amerikai agresz­­szorók az országa függetlenségét és sza­badságát védelmező koreai népet Egyetlen tartományban 12 000 ártatlan embert gyil­koltak meg az amerikai megszállók amikor átmenetileg benyomultak Észak Koreába Egy tömegsírban 70 meggyilkolt apró gyermeket találtak. Egy koreai leendő anyána­k az amerikai vadállatok levágták egyik kezét és lábát, felmetszették hasát s a magzatot kitépve testéből, szétszaggat­­ták, majd a szerencsétlen asszonyt több lövéssel meggyilkolták Egy má­sik koreai anyának a karjai kö­zül tépték ki gyermeket és szeme láttára verték szét puskatussal az ártatlan csöpp­ség fejét, szemét rohamkéssel ki­váj­ták s arra kénys­zerítették az anyát, hogy egye meg saját halott gyermekének szemét Borzalmak ezek — folytatta a koreai kül­dött megindult hangon — De ezek a bor­zalmas kegyetlenségek sem tudják megtör­ni a koreai harcosokat. Gyermekotthonokat bombáztak szét az amerikaiak, anyákat és öregeket gyilkoltak halomra a légikalózok, s amikor a koreai nép ennek is bátran el­lenállt, fertőzött tárgyakat dobáltak le a repülőgépekről, hogy baktériummal mérgez­zék meg az egész népet. megszüntetését, a Kínai Népköztársaság törvényes kormányának elismerését, az amerikai kormány Németországgal és Ja­pánnal kapcsolatos, háborús veszéllyel fe­nyegető politikájának haladéktalan felszá­molását. John Pezzari, az amerikai bánya- és kohóipari dolgozók szakszervezete new­­yorki szervezetének elnöke üzenetében — amelyet ugyancsak hangszalagról közvetí­tettek — felszólította a népek békekon­gresszusát hogy harcoljon fokozott erővel az amerikai kormány bűnös háborús poli­­tikája ellen, amely elsősorban Amerika né­pét fenyegeti pusztulással és nyomorúság­gal Az amerikai fémipari dolgozók arra vágynak hogy tankok helyett traktorokat, gyilkolóeszközök helyett munkaeszközöket gyártsanak — mondotta Pezzari. Pezzari rámutatott üzenetében, hogy az általa vezetett szakszervezet tagjai — az amerikai nép érdekeiből kiindulva — köve­telik: 1 a koreai háború haladéktalan meg­szüntetését, 2 a tárgyalások megindítását az ENSZ közvetítésével az öt nagyhatalom között, a Kínai Népköztársaság részvételével, min­den alapvető nézeteltérés rendezése céljá­ból, ■3 az ellenőrzött leszerelést és a tömeg­­pusztító fegyverek minden fajtájának eltil­tását. Ezután Hja Erenburg, a kiváló író és békeharcos, a szovjet küldöttség tagja lé­pett a szószékre A kongresszus részvevői helyükről felállva hosszasan ünnepelték a szovjet nép harcos békeküldöttét, a nemzet-"­közi békemozgalom egyik vezetőjét. Eren­burg beszédében — amelyet gyakran szakí­tott félbe dübörgő taps — rámutatott, hogy a történelem még nem ismert olyan széles és az egész emberiséget átfogó mozgalmat, mint amilyen a nemzetközi békemozgalom, amelynek soraiban egy célért, a béke meg­mentéséért és biztosításáért küzdenek a legkülönbözőbb politikai, vallási, bölcseleti és gazdasági felfogások képviselői Erenburg a szovjet küldöttség nevében javasolta- mondja ki a kongresszus, hogy minden népnek elvitathatatlan joga van nemzeti függetlenségre, továbbá arra, hogy saját módján, saját felfogása szerint éljen és ne legyen kénytelen idegen parancsok­nak engedelmeskedni. A nagy békeharcos szovjet írót felszóla­lása befejeztével a kongresszus ismét viha­ros, percekig zúgó talpssal ünnepelte. (Hja Erenburg beszédének ismertetésére vissza­térünk.) Az éjszakai ülésen végül Cook argentin küldött és Jesus Lara bolíviai költő, a fél­gyarmati helyzetben sínylődő latinamerikai országok kizsákmányolt népeinek egyre erősbödő szabadság, és békemozgalmáról számolt be. nél többet tanulhassanak, hogy minél több tudással járulhassanak hozzá népük to­vábbi felemelkedéséhez, a nagyszabású építőmunkához. Varnnak azonban a világon olyanok — folytatta a se­k — akik keveslik a koreai és a vietnami háborúk megpróbáltatásait és véráldozatát Ezek az emberek a háború kiterjesztése, a baktériumfegyerek és más tömegpusztító fegyverek bevetése érdekében mesterkednek Ez ellen a veszély ellen azonban ott küzdenek a békemozgalomban a világ jóakaratú emberei s a békeharcosok sorai egyre gyarapodnak A sejk ezután tolmácsolta a Szovjetunió­ban élő muzulmánok követeléseit amelyek között első helyen szerepel­t minden idegen csapat kivonása Koreából A népek függetlenségének és biztonságá­nak megőrzéséről folyó vita következő fel­­szól­lója az osztrák békemozgalom közis­mert harcosa. Dobretsberger, a gráci egye­tem professzora volt. Ausztria a hidegháború következtében sú­lyos gazdasági helyzetben van — mondotta Dobretsberger professzor . Egyre több nyersanyagot hurcolnak el az országból Ny­­ugatra, mindinkább felszámolják a tár­gyalási lehetőségeket a Kelettel Az ameri­kai és angol imperialisták katonai támasz­ponttá változtatják az országot és minden erővel a fasizmus felélesztésére törekednek Az osztrák nép nagy tömegei azonban nem osztják az imperialisták és az őket kiszol­gáló klerikális-jobboldali szocialista kor­mány véleményét Az osztrák nép kívül akar maradni a háborús szerződéseken, nem akarja, hogy hazája haditámaszpontul szol­gáljon, meg akar szabadulni a háborús po­­­litika következtében jelentkező gazdasági és katonai terhektől Az osztrák nép nagy tö­megét a megszállás megszüntetését, az ál­lamszerződés megkötését és határozott sem­­legességi politikát követelnek. Kim Hen Szu ezután felhívással for­dult Amerika asszonyaihoz az anyákhoz és feleségekhez, hogy egységes, harcos fellépésükkel akadályozzák meg a gyilkos koreai háború továbbfolytatását követeltek az amerikai csapat­ok visszavonásai az or­szágból «Az amerikai bar­bárok már két és fél éve tiporják Korea földjét de meg­törni sohasem tudták ezt a népet A ko­reai nép szabadságáért es függetlensé­géért küzd s ezen győzi A koreai nép kö­veteli, vonjanak ki minden idegen csapa­tói Koreából az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt a népek közötti béke fenn­tartása érdekében Éljen a béke az egész világon­» — fejezte be felszólalását a ko­reai nép küldötte A szónoki emelvényről lelépő koreai asz- Szimut lelkes ünneplésben részesítik az ün­neplő tömegből egy fiatai amerikai békekül­­dött lép ki, magához öleli a koreai asszonyt és megcsókolta Egymás után jönnek hozzá forró kézfogásra, néhány szörp afrikai ara­bok vörös fezükben és fehérruhás indiaiak Az ünneplő tömeg fölé emelik a koreai kül­dőnél s telkes éljenzés közben kísérik he­lyére Feledhetetlen pillanatok ezek A vi­lág minden népének képviselői ott állanak a koreai asszony körül, a hős koreai anya körül és egyszerű keresetlen szavakkal tá­mogatásukról együttérzésükről biztosít­ják Az elnöklő Szun Czin-En asszony egyet­len mondatban fejezte ki mindazt, amit most itt e teremben százak éreztek szívük­ben: «Kívánjuk, hogy a koreai nép csak­hamar újra békében élhessen»» Ezután Iwaskiewicz lengyel küldött szó­lalt fel, aki Lengyelország békésen dolgozó népének üdvözletét tolmácsolta a kongres­­­szusnak A szónok a továbbiakban i­egem­lítette a Lengyel Népköztársaság és a Né­ A következő felszólaló Petrosz Kokkalisz athéni egyetemi tanár, volt görög minisz­ter. elmondotta- a görög nép a béke­harcosok hatalmas tömegeivel halad együtt A görög népnek az az elhatározása, hogy megvédi a békét, ami ma fontosabb, mint bármikor, mivel Görögországban egy min­tarista klikk ragadta magához a hatal­mat Papagosz tábornok nyíltan hangoztat­ta, hogy a görög hadsereg állandóan ké­szenlétben áll, hogy meghúzza a ravaszt. Ez a tábornok előkészületeket tesz Albánia és Bulgária megtámadására Nem véletle­nül rendeztek nagyszabású hadgyakorlato­kat a Marica-folyó mentén, szoros együtt­működésben a török vezérkarral. Ezen a nem­ demokratikus Bulgária elleni provoká­ción szemlélőként jelen volt a vérszomjas R'dgway­ amerikai tábornok is. Nem vélet­len, hogy ez így történt, mint ahogy nem véletlen az sem, hogy Görögország költ­ségvetésének 52 százaléka háborús előkészü­­leteket szolgál Görögország népe azonban a békéért küzd Nyújtsatok támogatást a görög népnek békeharcában! A görög nép készen áll igaz ügyének győzelemre vite­A vasárnap délutáni ülésen az olasz Giu­seppe Nitti elnökölt Az első felszólaló, Manuel Cruz, a Fülöp-szigetek népének küldötte drámai erejű beszédében arról szólt, milyen tűrhetetlen viszonyok uralkod­­nak hazájában, amely ötszáz évig a spa­nyol hódítók igáját nyögte, azután pedig az amerikai imperializmus gyarmata, kegyet­lenül kizsákmányolt nyersanyagbázisa és katonai hídfőállása lett. Jóllehet az amerikai képmutatók formai­lag függetlens­éget adtak hazámnak — mon­dotta — a Fülöp-szigeteken a valóságban amerikai intervenció folyik A nép között pusztítanak a betegségek. A hi­vatalos statisztika szerint is átlagosan 15 percenként hal meg egy-egy ember tbc-ben a Fülöp-szigeteken A Fülöp-szigetek népe nem adja fel szabadságharcát és a többi csendesóceáni néppel együtt elszántan küzd az amerikai imperialisták elnyomó rend­szere és háborús tervei ellen — mondotta Manuel Cruz. Georges Zazambea Colombia­ író arról számolt be, hogy hazájának uralkodó körei rendőrterrorral és az amerikai leigázók se­gítségével ragadták kezükbe a hatalmat A diktatúra bevezetése óta százezer ha­zafit gyilkoltak meg százezret vetettek börtönbe és háromszázezret kényszerítettek emigrációba — mondotta Az amerikai im­perialisták segítségével felszámolták Co­­lombiában a nép, elsősorban a munkásság és a parasztság demokratikus jogait és szabad kezet adtak a Wall Street tőkései­nek az ország mérhetetlen természeti kin­cseinek és a lakosság munkaerejének ki­zsákmányolásához A béke érdekei az ame­rikai imperializmust kiszolgáló latinamer­kai diktatúrák felszámolását követelik Co­lombia népe fokozódó erővel küzd szabad­ságáért és ezzel egyben a béke biztosítá­sáért is harcol — fejezte be felszólalását Georges Zalambea. San Szuat Hong asszony, malájföld­ekul dőlt a hazája népe ellen folyó brit agresz­szióról beszélt és elmondotta, hogy az angol támadók Malájföldön eddig több mint 30 ezer hazafit gyilkoltak meg A brit gyar­­­mati kormányzat a régi japán minta szerint kollektív sarcot vet ki egész vidékek lakos­ságára — így rabolja el a parasztok ter­ményeit h­ásállatait és utolsó ingóságait is A megszállt területeket féktelenül kizsákmá­nyolják A brit tőkések 1950-ben és 1951-ben 110 millió dollár profitot zsebeltek be ma­lájföldi érdekeltségek révén Malájföld ma az új világháború kirobbantásának egyik legveszedelmesebb tűzfészke Az ország so­kat szenvedett népe önrendelkezési ingat­­s a külföldi csapatoknak azonnali kivonását, valamint öthatalm­ békeegyezmény megke­t costoricai béke­harcos beszéde után Elem Teaci asszony, albán egészségügyi dolgozó szólalt fel Ismertette az Albán Népköztársaság hatalmas eredményeit ame­lyeket eddig elért a békés építés, a gazda­ság­ és kulturális felemelkedés útján .Az albán nép nagy örömmel fogad­ta a hírt a Népek Békekongresszusának összehívásáról — mondotta — Ez a nép amint az a béke­kongresszust előkészítő gyűléseken ismét vi­lágossá vált, legfőbb feladatának tekinti a békéért folytatott harcot, a béke megőrzését és biztosítását Az albán nép harcol Kína felvételéért a Biztonsági Tanácsba, harcol az atom- és baktériumfegyerek l­etiltásáért küzd a bonni különszerződlég életbeléptetése ellen mert ez a szerződés veszélyezteti a békét küzd a Belgrád—Athén közötti kato­nai szerződések ellen, a­melyek Veszélyezte­tik országa függetlenségét és szabadságát Az albán küldött Enver Hodosának, az al­bán nép szeretett vezetőjének szavaival zárta felszólalását: «A béke olyan szüksé­ges számunkra, mint a kenyér, a levegő , az élet!» Szünet után els­ének José Girat Spanyol,­ország volt miniszterelnöke lépett a szó­noki emelvényre Kijelentette «A spanyol nép tudja hogy a békéért folyó hurrhan úgy segít legjobban a többi népeknek ha sniótrriiga kemény és elszánt harcot folytat függetlenségéért» José Gira-i tiltakozott be­szédében az imneriaistáknak az ellen a terve­kben hogy Franco-,Spanyolországot felvegyék az ENSZ-be Betetőzésül tolmá­csolta a spanyol nép szilárd elhatározását, hogy a végső győzelemig harcol hazája függetlenségének visszanyeréséért A következő szónok d’Astier de la Vígé­rie francia békeküldött volt aki az eddig lezajlott kongresszusi vitát összegezte és hangsúlyozta, hogy az eddig felvetődött kérdések alapján a kongresszusnak meg kell tárgyalnia a népek függetlensége és biztonsága megőrzésének kérdését meg kell vitatnia a javasolt öthatalmi béke­egyezmény alapjait és általában olyan in­tézkedéseket és határozatokat kell hoznia amelyek előreviszik a béke megőrzésének és megszilárdításának ügyét Ezután Anna Seghers, a világhírű német írónő lépett a szónoki emelvényre Anna Seghers, ah­ol az egységes német küldöttség tagja, beszédében elsősorban Németországnak a szomszéd államokkal való viszonyával foglalkozott Rámutatott arra, hogy a militarista vezetés alatt állott Németország az utolsó hetven év folyamán három alkalommal tört be csapataival Franciaországba Évszázados ellentétek vol­tak Németország és Lengyelország között vitás kérdést meg lehet oldani. *A nép épít és keményen harcol az új háború szervezői ellen!» — hangoztatta befejezésül. lére. Békét a világnak. Le a háborúval! — fejezte be beszédét a szónok A délelőtti ülés befejező részében Fodor Pavlov, a Bolgár Tudományos Akadémia elnöke és Briston asszony, az Angol M Munkáspárt tagja beszélt. Pavlov profesz­­szor Sztálin szavait idézte: «A béke fenn­marad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és vé­gig kitartanak mellette. «Igen - mon­dotta a professzor — a népek békét akar­nak és csupán a kannibálok, a kultúra és az élet gyűlölői, az agresszorok álmodoz­nak egy harmadik világháború kirobbantá­sáról». Briston angol küldött rövid beszédében utalt arra, hogy Angliában ma egyre rosz­­szabb a helyzet Az árak állandóan emel­kednek, a munkalehetőség pedig_egyre ke­vesebb. Ennek oka a háborús előkészületek fokozódása. «Hiszem — hangoztatta a kül­dött — hogy ennek a békekongresszusnak igen komoly eredményei lesznek. Hiszem, hogy a népek közös erővel meg tudják vé­deni a békét». A délelőtti ülés ezzel véget érte­tését követeli, mert csak ez biztosíthatja mind Malájföld, mind az egész világ béké­jét Essen nyugatnémetországi evangélikus lelkész felszólalásában hangsúlyozta, mi­lyen mélyreható változások mentek végbe 1945 óta a német nép életében és lelki­világában A német nép túlnyomó több­sége belátta, hogy fejlődésének útja nem a háború, hanem a béke, nem más népek leigázása, hanem a baráti együttműködés minden békeszerető néppel Essen lelkész a továbbiakban hangsúlyozta: «A Népek Békekongresszusa előtt is ki akarom jelenteni, hogy a német nép is­meri és elismeri felelősségét azokért a pél­dátlan rémtettekért, amelyeket a hitleri rendszer egész sor­ országban elkövetett, ugyanakkor azonban méltatlannak és ká­rosnak tartja hogy a nyugati hatalmak hét és fél évvel a világháború befejezése után nem halandók békeszerződést kötni egész Németországgal, hanem fenntartják hazánk tragikus és veszedelmes szétszakítottságát­. Essen lelkész végül felkérte a kongresz­­szust: támogassa egész erkölcsi súlyával a német nép küzdelmét, amelyet a békeszer­ződésért és hazája egységéért folytat Savolescu tanár, a Román Tudományos Akadémia elnöke rámutatott arra, hogy a Román Népköztársaság éppúgy, mint a többi népi demokratikus ország élénk kül­kereskedelmet folytat mindazokkal az or­szágokkal amelyek a kölcsönösség és az egyenjogúság elvére építik az árucserét, tehát a Szovjetunióval és a népi demokrá­ciákkal. A nyugati államok ezzel szemben az ame­rikai imperialisták parancsára megkülön­böztető gazdaságpolitikát folytatnak és ez­zel kiszorulnak a keleti államokkal való kereskedelemből A Román Népköztársaság éppúgy, mint a béketábor többi országa az egyenjogúság elve alapján továbbra is haj­landó újra felvenni és kiszélesíteni kereske­delmi kapcsolatait a tőkés országokkal, mert meggyőződése hogy a különböző társadal­mi berendezkedésű­ országok együttműköd­hetnek és ez az együttműködés nagy mér­tékben csökkentené a nemzetközi feszültsé­get és az új háború veszélyét — mondotta. Az ülés további részében Jimenez Cos­tarica­ küldött szólalt fel Kijele­ntette: Min­­den ország népének erőteljes nyomást kell gyakorolnia országa kormányára hogy a béke tovább­ megszilár­dítása érdekében kö­vetelje: vegyék fel a Kínai Népköztársasá­gra az Egyesült Nemzetek Szervezetébe és a Biztonsági Tanácsba, hogy ez a testület ismét olyan munkát folytasson, amely az emberiség javát szolgálja, s a német csapatok az elmúlt háborúban leigazolták a szomszédos Csehszlovákiát. Ez­után rátért a jelenlegi helyzetre — Hiába szolgálja a bonni klikk az ameri­­kai imperialistákat Artenau­ernak nem sike­­rül megvalósítania a nyugatnémet különszer­­ződést nem sikerül a német ifjúság leg­javát feláldoznia az úgynevezett európai hadsereg zsoldosaiként — Adenauernak és gazdáinak számításai hibásak mert kihagyták belőlük a legna­gyobb tényezőt a nének akaratát A né­met nén pedig nem akar háborút — mon­dotta Anna Seghers, majd idézte Wilhelm Piecknek, a Német Demokratikus Köztársa­ság elnökének szavait «A Német Demo­kratikus Köztársaság sohasem fogja meg­­engedni, hogy új háború indu­ljon meg német részről a francia nép, vagy más népek ellen. Ma — hangsúlyozta végül Anna Seghers — új kor­sz­a­k kezdődi­ki a német név életé­ben S ez a korszak a becsületes németek akarata szerint a béke és a megértés kor­szaka teszi A vasárnap esti O­ps utolsó szónoka Ales­­sandra Pinggo assz­ony olasz küldött, a keresztény békemozgalom képviselője volt. A keresztény békemozgalom nevében javas­­latokat tett a nemzetközi feszültség enyhí­tésére és a vitás kérdések megoldására Hangsúlyozta hogy Koreában ismét fel kell­­lu­ttani a fegyverszüneti tár­gyalásokat a Kína' Népköztársaságot fel kell venni az ENS, de az öt na­zy* hatalom — a Szovjetunió az Egye­­stült Államok Franciaország Nagy-Britan­­nia és a Kína* Népköztársaság — valamint India folyta­sson egymással kölcsönös tár­­gyalásokat s ezen az úton akadályozza meg egy új háború­­ kitörését és a már dúló har­cok megszűntetését Európában a négy ér­dekelt ország kormányának részvételével in­dítsanak négyhatalmi tárgyalásokat a né­met kérdés békés megoldására s alanul fo­gadják el azokat a határozatokat, amelye­ket nemrégiben hoztak a német kérdés bé­kés megoldására irányuló nemzetközi érte­kezleten Az olasz békeküldött felszólalása után az ülés elnöke közölte hogy a chilei kül­döttség javasolja vegyék be a kongresz­szus elnökségébe Pablo Neruda világhírű költőt, a világszerte ismert békeharcost A kongresszus részvevői nagy lelkesedéssel fogadták el a javaslatot és melegen üd­vözölték az elnökség tagjai között a nagy költőt, aki csak néhány órával előbb érke­zett meg az osztrák fővárosba e­zzel az ünnepelve­ mozzanattal zárult a vasárnap esti ülés. A i iráni parlament alelnökének üzenete a N N­épek Béket­ngresszusa küldötteihez Egységes, demokratikus német kormányt! Munkáspárti képviselő a Kínával való kereskedelemért Tanácskozik a Népek Békekongresszusa A saamhtti visza­ un­ Más A­vttsi'írnttp ááivUítti Más A lios Korea küldöttének megrázó szarni A i*«röj* nép készen áll. Iiojtt­ien/. tiijjrél győzelemre »ig^s A va.siírnup dáluitítti Más A* iilbitn nép Ireful!»!» bi­n«Itril»iite!t tekinti a Itékééi'l íoi'Siófolf Illírről SZABAD NÉP

Next