Népszabadság, 1964. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-26 / 72. szám

« AZ APÁCA Bemutató a Thália Színházban Az apáca már a francia forradalom előkészítésének szellemi izgalmaiban fogant, az ancien régimé alkonyán; egy dinamitpetárda volt ez a mű is a Bastille kövei alatt. Huszonegy évig készült az Enciklopédia é s hogy szerzői mennyire ismerték a való életet, a francia társadalom mozgásának kártyát és igényeit, ez a szépirodalmi „melléktermék” (Diderot nevezte egyszer így) is bizonyítja: azok az eszmék, amelyeket a kor tudományának szintjén az Enciklopédia fejezett ki, az alkotók minden megnyilatkozásában benne feszültek. Denis Diderot regénye, Az apáca egy kolostorba kényszerített leány életét mutatja be, egy élő elítélt sorsát, és a sötét falakkal körülzárt szent rezervátum szörnyűséges világát. A regény — a művészi ábrázolás módszereinek tekintetében — a XIX. századi nagy realista művek egyik előfutára, de megjelenésekor inkább vádoló vitairat volt. Diderot az erkölcsi tisztaság és a józan ész nevében figyelmeztetett: a természetellenes életforma a bűn és a romlottság melegágya, akik itt szenvednek — áhitatos nyugalmat kényszerítve felesett lelkükre, vágyaikat beteges gonoszsággá torzítva vagy elferdült hajlamokban elégítve ki — a bigott, képmutató társadalom nyomorult áldozatai. A Thilia Színház választását — ellentétben az előadással, amely kitűnő — nem dicsérhetjük meg egyértelműen; ezt a problémát társadalmi fejlődésünk megoldotta, a női klastromok világa már a múlt emlékei közé tartozik, hiányzik tehát az a közeg, amely érzékenyen felfoghatná a színpadra alkalmazott regény gondolatait. Megrendít, de nem nyugtalanít már, emlékeztet, de nem gyújt. Tizenötévvel ezelőtt lett volna nagy színpadi tett Az apáca bemutatása. De ha időszerűséget nem is, az előadásnak értéket és rangot tudott adni a Thália Színház együttese, Diderot regényét Marc Didier és Gaston Rullier alkalmazta színpadra. (Bajomi Lázár Endre fordította.) Az átdolgozás folyamán a regény érdekes átalakuláson esett át: az első két felvonás anyaga lényegében hűségesen követi a történetet, jó érzékkel s biztos színpadi ismeretekkel választja ki Az apáca legjellemzőbb drámai mozzanatait, párbeszédeit. Ezek a részek erőteljesek, művésziek. Didier és Rullier azonban, valamilyen oknál fogva elhivatottságot éreztek magukban megtoldani Diderot mondanivalóját a saját gondolataikkal. A regény, tudvalevőleg, úgy fejeződik be, hogy Suzanne Simonin, a fiatal apáca megszökik a zárdából, s nyomorult körülmények között Párizsban igyekszik új életet kezdeni. A színpadi feldolgozás során ez olyképpen változott meg, hogy a lányt poroszlók viszik vissza a kolostorba, ahol rövidesen meghal; a sorsát rokonszenvel kísérő bencés szerzetes pedig hitvitába keveredik az ügy kivizsgálására odaérkezett egyházi méltóságokkal, azokat a forradalmi gondolatokat variálva, amelyeket Diderot a művében kifejezett. Csakhogy Diderot remekművet írt, Didier és Rullier pedig közepes vezércikket — igaz, hogy nem ügyetlen színpadi köntösbe öltöztetve, s a harmadik felvonás így hangulatbeli folyamatosságot sem nélkülöz. A címszerepet, Suzanne Simonin apácát Polónyi Gyöngyi főiskolai hallgató játssza. Alakítása gondos és tehetséges színészi munka; megeleveníti az apácaéletre kényszerített ifjú lány idegenkedését, tiltakozását, majd szenvedélyes lázadását, megaláztatásait és gyötrelmeit. A darab néhány jelenetében emlékezetes pillanatok tanúivá teszi a nézőket. Az előadás rendezője, Kazán István megértette, hogy a legjobb drámai lehetőségek a második felvonásban összpontosulnak. A Diderot által festett kép itt a legsötétebb, a legigazabb és színpadi megelevenítés szempontjából a legveszélyesebb. A Szent Eutrópa-zárda Suzanne nővér második kolostorotthona. A korábbi főnöknő gonoszságai elől menekülő leány itt, úgy hiszi, nyugalmat talál. A környezet kedves és elragadó — látszatra. A homoszexuális főnökasszony az első pillantásra beleszeret Suzanne-ba, elhagyja korábbi kedvencét. Szerelmi viszály tör ki a zárdában. Ez a mélypontja Suzanne szomorú történetének, Diderot regényének a legmegrázóbb része. Az elfojtott vágyak lázadása, a természetellenes élet szörnyű bosszúja. Mind áldozatok, a főnökasszony éppúgy, mint az ártatlan Suzanne. A főnökasszony szerepéhez kiváló színész kell. A játék minden pillanatban visszataszítóvá válhat; egy elhibázott gesztus tönkreteheti. Mezey Mária (Mater Katalin, a Szent Eutrópa-zárda házfőnöknője) félelmetesen nagyszerű, lenyűgöző színészi alakítással ajándékoz meg ebben a szerepben. Ahogy felébred beteg vágya, ahogy megretten az ártatlanságtól, ahogy kínálja és szégyelli borzalmas szerelmét. Nincs egyetlen disszonáns mozdulata sem. Tökéletes játékkal mutatja meg a szerencsétlen szerzetesnőnek — s alakjában egy típusnak — őrlődését, szenvedéseit, teljes lezüllését és széthullását. Mezey Máriának ez az alakítása az idei színházi évadnak egyik legemlékezetesebb művészi élménye. A Suzanne kiszabadulási perében ítélkező egyházi hatalmak képviselőit a színpadi átdolgozás meglehetősen bőséges szerepkörrel ruházta fel. A párizsi érsekség fővikáriusa, De La Neuville felháborodik, elborzad Suzanne sorsán, izgalmának és egyéni jóindulatának azonban szűk határokat szab az egyház szigorú törvénye. Egri István a fővikárius szerepében kitűnő, azt a főpaptípust testesíti meg, amely őszintén szolidáris a szenvedőkkel, de ha az egyház érdekeiről van szó, széttárja a karját, s fájdalmasan és megértően ugyan, de mégis azt mondja: nem tehetünk semmit. Destand abbét Kautzky József alakítja; a szerep értelmezése helyes, felesleges azonban, hogy az egyházjogász folyton hatalmas egyházjogkönyvet szorongasson ahóna alatt. Soós Edit, Mécs Károly, Temessy Hefli, Kőműves Erzsi, Sütő Irén és Simon Zsuzsa játéka érdemel még dicséretet. Rajkai György díszletei és Láng Rudolf jelmezei illőek a vigasztalan, komor tónusú történethez. Tamás István NÉPSZABADSÁG 1964. március 26. csütörtök Ybl Miklós-emlékbizottság alakult Kidolgozták a 150. évforduló emlékünnepségeinek programját 1814. április 6-án, 150 évvel ezelőtt született Ybl Miklós, a magyar építőművészet kiemelkedő egyénisége. A nevezetes évforduló országos ünnepségeinek vezetésére most emlékbizottság alakult. Az elnök: dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, a bizottság tagja, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront alelnöke, Sarlós István, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Major Máté, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, dr Tillinger István, a Székesfehérvári Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Ybl Ervin művészettörténész. Az emlékbizottság már kidolgozta az országos ünnepségek programját. Április 3-án kezdődik az ünnepségsorozat az 1964. évi Ybl Miklós építészeti díjak kiosztásával. A Magyar Építőművészek Szövetsége ezen a napon nyitja meg a kiváló építész alkotásait bemutató kamarakiállítást is. Székesfehérvárnak, Ybl Miklós építőművész szülővárosának lakói április 4-én és 5-én ünnepelnek. Kiállítást, hangversenyt és emlékünnepélyt rendeznek. Budapesten április 6-án emlékeznek meg gazdag életművéről. A posta emlékbélyeg- és jubileumi képeslapsorozat kiadására készül. Az emlékbizottság felhívással fordult a Hazafias Népfront helyi szervezeteihez, hogy emlékezzenek meg az évfordulóról minden városban, amelyet Ybl Miklós alkotása gazdagított. Hatszáz éves fennállásának ünnepére készül a krakkói egyetem (Varsói tudósítónktól.) Májusban ünnepli fennállásának 600. évfordulóját a krakkói Jagelló Egyetem, amely gazdag történelme folyamán kiemelkedő szerepet vitt Lengyelország, Európa és az egész világ tudományának fejlesztésében. Innen került ki a tudomány olyan óriása, mint Kopernikusz. Igen érdekesek és jelentősek a krakkói egyetem magyar vonatkozásai. Az egyetem alapítója, Nagy Kázmér lengyel király, ifjú korában Károly Róbert visegrádi udvarában nevelkedett, s itt kezdett érdeklődni a tudományok iránt. Néhány évtizeddel később, Jagelló Ulászló uralkodása idején, az egyetem új, nagy fejlődésnek indul. E fejlődés ösztönzője Jagelló Ulászló felesége, Hedvig, Nagy Lajos magyar király lánya volt. A krakkói egyetem évszázadokon át a magyar tudósképzés fontos fellegvára is volt; egyes években a hallgatók negyedrésze magyar. Az egyetem 600. évfordulója alkalmából rendezett előadások, szemináriumok, tudományos ülések a lengyel tudományos és kulturális élet középpontjában állnak. De ide fordul ez alkalommal az egész világ tudományos érdeklődése. Erre mutat, hogy már eddig mind az öt világrészből több mint 300 tudós jelentette be részvételét az évforduló ünnepségeire. A budapesti, a prágai, a páduai, a genfi, a kijevi és a jénai egyetem tudományos üléseket, illetve kiadványokat tervez a krakkói egyetemmel való kapcsolatairól. Az évforduló alkalmából a Lengyel Népköztársaság kormánya jelentős költséggel restauráltatja a kollégiumokat, az egyetem műemlékeit, sőt nagy összegeket szavazott Krakkó városának rendezésére és szépítésére is. Az évforduló ünnepseinek keretében a világ 33 kiváló tudósát a krakkói egyetem díszdoktorává avatják. Fábián Ferenc KULTURÁLIS HÍREK A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN szerdán értekezletet tartottak: hogyan lehetne a jövőben hatékonyabban kibontakoztatni a Galéria és a különböző oktatási intézmények együttműködését az ifjúság esztétikai nevelésének elősegítésére. AZ ÓKORTUDOMÁNYI TÁRSASÁG debreceni csoportja ma alakuló és felolvasó ülést tart. Devecseri Gábor A Homérosz- és Ovidius-fordítás műhelyéből tart előadást.* A DUNAÚJVÁROSI OSTOR POLITIKAI KABARÉ együttese március 30-án este az Egyetemi Színpadon mutatja be Elvonókúra című új műsorát. Halló, Államvasutak! „Kerületünk telefonszolgáltatása igen nehéz helyzetben van. Olyan erős zúgás van időnként a városi vonalakon, hogy gyakran félórákon át nem lehet telefonálni. A már tarthatatlanná váló helyzet megszüntetésére Rákoskeresztúr és a Lipót-központ között lefektettek egy nagy kapacitású távkábelt. Ennek mindkét fele még a múlt év végén elkészült, de még ma sincs üzemben" — így szól a XVII. kerületi Tanács végrehajtó bizottságától szerkesztőségünk címére érkezett segítségkérő levél. De vegyük sorjában. A főváros telefonszolgáltatása, különösen ami a peremkerületeket illeti, köztudottan nehéz helyzetben van. Ám ezt többnyire a vonalak elavultsága, a központok túlzsúfoltsága okozza. S a szükséges felújításra bizony elég szűken csurran-cseppen a pénz. A XVII. kerület esetében azonban nem erről van szó. Itt, mint már idéztük, elkészült az új vezeték. Csakhogy azt át kell bujtatni a Szolnok irányába haladó vasútvonal alatt. Ehhez a MÁV korábban kétszer hozzájárult — közölték velünk a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság illetékesei —, de a távkábel építése közben, a vasutasok megváltoztatták véleményüket, s megtagadták a kábel átvezetésének engedélyezését. Így annak építését a vasútvonal két oldalán abba kellett hagyni. Az új távkábel üzembe helyezésének legutóbbi határideje április 30. A kérlelhetetlenül közeledő határidő miatt, február 17-én a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság levélben kérte a MÁV Budapesti Igazgatóságától, hogy mégis csak engedélyezzék azt a bizonyos kábelátbujtatást. Levelükre azonban az azóta eltelt több, mint egy hónap alatt semminemű választ nem kaptak. A MÁV enyhén szólván „tartózkodó" magatartása annál érthetetlenebb, mert éppen a szolnoki vasútvonal alatt, más helyütt már átvezettek egy kábelt, s az a legkisebb mértékben sem veszélyeztette a közlekedés biztonságát. Nem néhány telefonelőfizető kéréséről van szó, hanem a rákoskeresztúri központot a Lipótközponttal összekötő, egy kerület — ezen belül üzemek, intézmények, hivatalok — telefonellátását jelentő fővezetékről, amelynek eddigi elkészítésére nagy összegeket áldoztak. A MÁV már válaszra sem méltatja a távbeszélő-igazgatóság és a XVI. kerületiek kérését. Pedig telefonon is el lehetne intézni, s talán ez alkalommal nem fog félórákon át zúgni, recsegni a vonal. Ss. 8. Nagy sikere van a bécsi magyar heteknek Harmadik szakaszához érkeztek a bécsi magyar hetek, amelyek szombaton zárulnak majd. A Gemgross áruházban megrendezett magyar hetek iránt az érdeklődés az utolsó napokban sem csökkent. A forgalomba hozott árukból az utánpótlás ellenére már alig maradt, sőt a vásárlók ostromlására kénytelenek voltak leszedni a dekoráció céljára szállított torontáli szőnyegeket is. A bécsi háziasszonyok az áruházban hozzájuthatnak a magyar ételkülönlegességek receptjeihez. Tömegesen élnek is ezzel a lehetőséggel, sőt igénybe veszik a személyesen nyújtott főzési tanácsadást is. Másik érdekesség, hogy a húsvéti torna bécsi meccsére a futballjegyek árusítását magyar futball-labdák sorsolásával kötik össze. A magyar hetek nemcsak az ipari gyártmányok széles körű megismertetését szolgálták, hanem a bécsieknek alkalmuk volt megtekinteni az Esős vasárnap című filmünket is, amelyet telt ház előtt vetítettek a Künstlerhaus moziban. Megtekintése után az Universial Filmvállalat képviselői bejelentették, hogy több magyar filmet szándékoznak vásárolni. Az osztrák film és moziújság Keleti Márton filmrendezővel tárgyalásokat folytatott bécsi magyar filmnapok rendezéséről is. Ötéves a magyar atomreaktor öt évvel ezelőtt, 1959. március 25-én lépett működésbe Csillebércen a Központi Fizikai Kutató Intézet atomreaktora. A szovjet tudósok és mérnökök által kifejlesztett 2003 kilowattos kutatóreaktor azóta is fontos szerepet tölt be a korszerű magfizikai, szilárdtest-fizikai és magkémiai kutatásokban. Tudósaink az új lehetőségek kihasználásával már eddig is sok, nemzetközileg is jelentős tudományos eredményt értek el. A többi között új eredményeket hoztak a neutronok elnyelésével és a maghasadás folyamataival kapcsolatos kutatásaik. Jelentősek a neutronok segítségével végzett anyagszerkezeti vizsgálatok eredményei is. De különösen értékesek azok a kutatások, amelyekkel a reaktorok hűtésére alkalmas szerves folyadékoknak a sugárzással szemben tanúsított ellenállóképességét tanulmányozzák. Ugyanakkor egyre növekvő mértékben folyik a reaktorban a radioaktív izotópok gyártása orvosi, ipari és mezőgazdasági célokra. Az egyre szaporodó feladatok azonban ma már megkívánják a reaktor teljesítményének növelését. Megkezdődtek az előkészületek a reaktor rekonstrukciójára és kapacitásának bővítésére, amire előreláthatólag a harmadik ötéves terv időszakában kerül sor. A reaktor jubileumáról szerdán rövid összejövetelen emlékeztek meg az intézetben. A TAVASZI FILMBEMUTATÓK Szerdán tájékoztatták a sajtó képviselőit az idén bemutatott magyar filmek látogatottságáról, a mozik technikai fejlesztéséről és a következő negyedév új filmbemutatóiról. Az idén bemutatott alkotások közül a televízió Honfoglalás című játékfilmjét 200 000-en, a Pacsirtát 468 000-en, az Egy ember, aki nincs című filmet több mint 214 000-en, a Nyáron egyszerű címűt Budapesten 13 nap alatt 85 ezren és a legutóbb bemutatott Új Gilgames című alkotást a fővárosban négy nap alatt 54 500-an látták. A Hattyúdalt 40 nap alatt több mint 900 000-en nézték meg. A mozilátogatók számának növekedéséhez minden bizonnyal hozzájárul a filmszínházak műszaki fejlettsége is. Az ország 870 normál filmszínháza közül 500-ban lehet már szélesvásznú alkotást vetíteni. A tavaszi hónapokban 14 ország 44, egész estét betöltő filmjét tűzik műsorra. A változatos programban 21 dráma, 14 vígjáték és szatíra, 7 kaland-, illetve ifjúsági film és 2 játékfilm-hosszúságú dokumentumfilm szerepel. A bemutatásra váró filmek közül különösen érdekesnek ígérkezik Federico Fellini Nyolc és fél című, a legutóbbi moszkvai nemzetközi filmfesztivál nagydíjával kitüntetett alkotása. Ugyancsak jelentős bemutató az Osborne drámájának, a Dühöngő ifjúságnak filmváltozata. Ebben a negyedévben a mozik vásznára kerül Lampedusa A párduc című regényének kétrészes olasz filmváltozata is, amely a cannes-i fesztivál nagydíját nyerte el. A műsorra tűzött filmek között van Gaál Istvánnak, a mai fiatalokról szóló, Sodrásban című első játékfilmje, valamint A pénzcsináló, amelyet Bán Frigyes rendezett.