Népszabadság, 1964. március (22. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-26 / 72. szám
1964. március 26. csütörtök NÉPSZABADSÁG ri Lorz,Meler-híd pesti hídfőjének forgalmi terve Hét méter széles úttest a rakparton (Tudósítónktól.) Fontos állomásához érkezett az Erzsébet-híd pesti hídfőjének építkezése. A Szabad sajtó út és Irányi utca közötti szakaszon megkezdték a Váci utca átépítését. Áprilisban különféle forgalmi korlátozások lesznek a Váci utcában, májusban pedig a Felszabadulás téren. Befejezéséhez közeledik a hídfő és a Váci utca közötti vasbeton híd építése: a híd alatt újabb területeket nyertek a közlekedésnek. A Március 15. térnek a Belvárosi-templom és a Duna utca közötti részén süllyesztik az úttestet, ez lehetővé teszi a tér és a Duna utca új forgalmi rendjének a kialakítását. A Duna utcában kétpályás, osztott sávos útvonalon közlekednek majd a közúti járművek. A hídról lehajtva, a Roosevelt tér felé zajlik a forgalom, északi irányból pedig a Váci utcát érhetik el a járművek. A készülő tervek szerint a Március 15. térre kerül a 8-as és a 16-os busz végállomása is. A tér rendezésével elérik, hogy északról az Apáczai Csere János utcán át — kihasználva a híd által nyújtott lehetőségeket — a járművek szintbeni kereszteződés nélkül juthatnak Dél-Pest felé. Ezzel egyszersmind jelentősen tehermentesítik a zsúfolt Váci utcát. A hídfő környékének rendezése során a felső és alsó rakpart között húzódó lépcsős, sérült partfalat elbontották. Helyette a felső és az alsó rakpartot egy függőleges támfal választja el, ily módon az alsó rakparton is hét méter széles úttestet alakítanak ki. A járművek tehát északról déli irányban nem keresztezik majd a 2-es villamos pályáját. Készülnek a tervek az Erzsébethídon közlekedő, közhasználatú járművek forgalmi rendjére is. Forgalomszámlálással megállapították, hogy a Buda déli és északi részébe irányuló forgalom csaknem egyforma, bár észak felé kicsit nagyobb. Az Erzsébet-híd villamosközlekedését csak nagy befogadóképességű, három kocsiból álló szerelvényekkel, úgynevezett ikervillamosokkal lehet lebonyolítani. A zavartalan forgalom érdekében óránként legalább 40— 45 szerelvénynek kell áthaladnia a Rákóczi út—Nagykorú kereszteződésnél. A terv készítői azzal is számoltak, hogy a 63-as villamos továbbra is jelenlegi útvonalán közlekedik. Előreláthatóan négy villamosjárat közlekedik majd az Erzsébet-hídon, kettő Zugló és a Moszkva tér között, kettő pedig a Móricz Zsigmond körtér irányában. Kiszámították, hogy az Erzsébet-híd megnyitása után jelentősen csökken majd az átszálló forgalom a Nemzeti Színháznál, a Dimitrov téren és a Kálvin téren. A tervek szerint az autóbuszok útvonala a következőképpen alakul: az Erzsébet-hídon közlekedik majd a 7-es, a 7/C, a 8-as, a 16-os, 19-es és 89-es autóbusz, az 1-es pedig a Szabadság-hídon. Az autóbuszok a jelenlegi irányban járnak majd. A módosítás következtében a Szabadság-híd mentesül a 7-es és a ZIC forgalmától, a Lánchíd a 16-os, 19-es, a 89-es és az 1-es autóbusz forgalmától. A 8-as és a 16-os autóbuszok végállomása az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél lesz, mégpedig a hídfő alatt. Napirendre került a Kálvin tér forgalmának rendezése is. A BUVATI tervei, javaslatai szerint meg kell szüntetni a tér körforgalmát. A Baross utcából a Kecskeméti utcába, a téren egyenesen átvágva haladnának a trolibuszok. Egyirányú közlekedést javasolnak a Kecskeméti utcában az Egyetem tér felé. Ellenkező irányban, a Kálvin tér felé a trolibuszok és egyéb járművek a Királyi Pál utcán át közlekednének, amely ugyancsak egyirányú lenne. Az egyetem előtt az úttest kiszélesítését javasolják. A Kálvin tér rendezése után jelzőlámpákkal irányítják majd a forgalmat. nőkkel arról, hogy most már lemond földjéről az európaiak javára. Tudvalevőleg egyetlen afrikai törzsfőnöknek sincsen joga eladni egy marék földet sem — a föld a törzsé, afelett egy személy soha nem rendelkezik. De ez az első 31 telepes még legalább tisztességesnek tetette magát — az utánuk jövők már maguk csináltak maguknak törvényt. 1902-ben az angol kormány rendelete 2 millió 700 ezer hold földet — a javát — a brit korona tulajdonának nyilvánította. Ebből a koronaföldből, 999 évi bérletre, kaptak egy-egy darabot a nyugalomba vonult tábornokok, leszerelt őrmesterek, kisebb, s nagyobb rangú retirált hadfiak. S mert megjött az étvágyuk, mind nagyobb darabot nyilvánítottak fehér rezervátumnak, egyre szőkébbre szorultak az ország igazi lakói. Az ötvenes években az ország mezőgazdasági termelésre alkalmas területéből 34 ezer négyzetkilométer 30 ezer európai telepesé volt, 135 ezer négyzetkilométer pedig — öt és negyed millió afrikaié ... Sir Michael rabszolgái A föld azonban magában keveset ér. Munkás kell, hogy dolgozzék rajta. Az afrikaiak a fehérek elől erdeikbe menekültek, ott ha tudtak, megéltek, ha nehéz volt az év, sokan éhen haltak. De szabad emberek voltak. Hogyan hajtották mégis az ültetvényekre őket? Adót vetettek ki, amelyet minden 18. évét betöltött afrikai férfinak fizetnie kellett. Ki tudott adót fizetni? Akinek pénze volt. Kinek volt pénze? Aki elment a fehér farmokra dolgozni, így kényszerítettek 1952-ben már negyedmillió afrikait az európai farmokra. Milyen feltételekkel? Amikor kitört a kenyai partizánháború, az Afrika-barátságáról híres angol munkáspárti képviselő, Fenner Brockway bejárta Kenyát és jelentést tett közzé az események hátteréről. Ebben az időben az ültetvényeken dolgozó munkás havi bére 12 shilling, körülbelül 35 forint volt. Brockway nyilvánosságra hozott néhány szerződést, amelyet európai telepesek afrikaiakra kényszerítettek. Az egyiket Michael Blundell (jelenleg Sir Michael), a volt kenyai törvényhozó tanács tagja „kötötte” a birtokán dolgozó bennszülöttekkel. A munkás azon kívül, hogy a szerződés időtartama alatt, 1949 májusától 1952 májusáig dolgozik Blundellnek, vállalja. ..hogy családjának minden férfi tagja, aki betöltötte 16. életévét, nem kevesebbet, mint évente 270 napot dolgozik a birtokos számára”. A szerződés függelékében még ez állott: „Élő vagy holt fák kivágása, szamarak tartása tilos. Valamennyi asszony és gyermek dolgozik, ha a tulajdonos kívánja. Hiányzás vagy rendszeres késés a kunyhó és a használt földterület elvesztésével jár.” A szerződésben egyetlen szó sem volt a bérről... Ha a farmokon dolgozó munkások a városba akartak menni, rokonaikat látogatni, vagy akár csak mert ünnepnap volt, írásbeli engedélyt kellett kérniük. Ha anélkül elfogták őket, börtönbe zárták. A munkásnak nem volt joga felbontani a szerződést. Ha a farmer eladta ültetvényét — eladta az oda szerződött munkásokat is. Tévedés ne essék nem a múlt században — az ezerkilencszázötvenes években! Az export — a fehérek kezén Nem azért „hánytorgattam fel” mindezt, hogy az angol telepesek fejére olvassam bűnlajstromukat. Tehettem volna — erről még nem lehet nyugodt lelkiismerettel azt mondani, hogy tegnap már. De még ha az is lenne, következményeivel ma kell szembenéznie Kenyának — az út kezdetén. Két sorszámban össze lehet foglalni Kenya szinte minden belpolitikai és gazdasági problémáját. 3600 európai farmer van, ezek 7,5 millió acre földön gazdálkodnak és bruttó jövedelmük 1961-ben 35,9 millió font sterling volt. 950 000 afrikai farmer van, ezek 11,6 millió acre földön gazdálkodnak, és 1961-ben bruttó jövedelmük 10,4 millió font sterling volt. Ez a mai Kenya. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a mezőgazdaság az ország szinte egyedüli jövedelmi forrása, hogy az európai farmok viszont az egész kenyai export értékének 3/1 részét szolgáltatták, a legfontosabbat tudjuk Kenyáról. A politikai oldala pedig mindennek így fest: Az ötvenes években partizánháború folyt Kenyában azért, hogy a fehér telepeseket elkergessék. A partizánokat tankokkal, repülőgépekkel irtották. A felszabadító háború vezére Jomo Kenyatta volt.Ma Kenyatta a független Kenya első kormányfője. Miniszterelnöke ugyanazoknak a telepeseknek, akik nála senkit jobban nem gyűlöltek, akik őt börtönbe zárták, száműzték. Az ember azt gondolná, hogy nekik is. Kenyának is jobb lenne, ha most, hogy az ország független lett, gyorsan szednék a sátorfájukat. De hát nincs hová menniük. Hiszen ezek már itt születtek, itt van mindenük. S mi lenne, ha hirtelenében elvinnének mindent, ami elvihető? Meg lehetne tartani, akárcsak a mostani egyensúlyban, Kenya gazdaságát? Eddig minden kenyainak egy ellensége volt: a gyarmatosítás. Egy célja: a függetlenség. 1963. december 12-ig. De most, ezután ... ? Hogyan néz ezzel a temérdek nehézséggel szembe Afrika legfiatalabb független kormánya? Erre kutattam választ — ezért repültem azon a szeles napon a Viktória-tótól előbb a tengerparti Mombasába, majd tovább. Igaz, kicsit korán — most még csak a gondokat és a szándékokat lehet számba venni. De azért azokból — ha halványan is — csak kirajzolódik, merre visz majd az az út. (Folytatjuk.) 7 SZÉP ÚJ ISKOLÁK Korszerűek az oktatási épületek tervei Az igények növekedése, az iskolareform következtében az oktatásnak több tanteremre van szüksége. Építkezünk is bőven, s ha a tanteremhiányt nem is lehet egyik napról a másikra megoldani, évente több száz tantermet ad át az építőipar. De milyeneket? A mennyiség fontos szempontjai mellett lényeges az is, hogy ne csak új, de szép és célszerű, jól felszerelt legyen az új iskola. Vajon megfelelnek-e a modern egészségügy és pedagógia követelményeinek ezek az új épületek, esztétikailag, építészetileg elég korszerűek-e? — A kérdésre az iskolaépítés gazdája, a Művelődésügyi Minisztérium beruházási főosztálya válaszolt. Tanulószoba, politechnikai műhely, előadók Alig néhány éve, még a hároméves terv idején is sok 1—2 tantermes kis iskola épült vidéken. A mezőgazdaság átszervezése után azonban már nincs szükség az apró tanyai iskolákra, az összevont osztályokat is felszámolják, s ma többnyire négy tantermesnél kisebb épületet nem emelnek. A legkisebb, négy tantermes alsó tagozatú iskola is korszerű: a tantermekhez mindenütt tanulószoba, úttörőhelyiség, igazgatói és nevelői szoba, szertár, sőt pedagóguslakás tartozik. Mindenütt, mert — mint az iskolaépületek általában — ezek a kisebb iskolák is az országosan használt típustervek alapján készültek, s egyformák minden lakott helyen. Éppen ezért egy-egy azonos befogadóképességű épületet mindig több változatban terveznek meg az építészek; az előbb említett iskolához például három terv, egy földszintes és két emeletes megoldás készült. Hasonló elrendezésű a négy tantermes felső tagozatú általános iskola, amelyben azonban már természettudományi előadó, politechnikai műhely, szertár is van, sőt az egyik változatnál melegítőkonyha is a napközi otthonhoz. Központi fűtés a falun is A típustervek eltüntetik a városi és falusi iskolák közötti különbséget. Az emeletes épületek zömét, például falun, városon egyaránt közművesítették, az előbbieknél nagyobb, nyolc tantermes általános iskolák pedig — a legkisebb településen is — központi fűtést kapnak. Ezekben a nagyobb épületekben most mindenütt több műhely és konyhaüzem is működik, s valamennyi iskolához — a régi panasz megszűnik — komplett tornaterem készül, öltözőkkel, zuhanyozókkal. A tervek variálhatók, olyan helységekben, ahol az új iskola mellett a régit is használhatják, megépíthetők műhely vagy napközi otthon nélkül. Az építőipari újdonságokat is felhasználják a típustervek. A tizenkét tantermes általános iskola például téglaszerkezettel, és — ahol erre, mód van — kohósalakblokkból is felépíthető. Ez különöben a legnagyobb általános iskkola jelenleg, a szakemberek azonban már dolgoznak a még nagyobb, 16 tantermes épület típus- tervein. Ugyancsak most készülnek az új középiskolai típustervek. Az eddigi 8—12 tantermes középiskola megfelelt ugyan funkciójának — a tantermekhez rajzterem, fizikai és kémiai-biológiai, s az előbb felsorolt helyiségek csatlakoznak —, esztétikailag azonban nem találták megfelelőnek az épületet, ezért most igényesebb terveket dolgoznak ki a 8, 12 és 16,20 tantermes középiskolák számára. Az építkezés mindig igyekszik lépést tartani a neveléstudománnyal, a minisztérium már adott megbízást a kialakulóban levő új iskolafajta, a szakközépiskolák terveinek elkészítésére is. Az elképzelések szerint 12—16 tanulócsoport számára — a tantervnek megfelelően — csak 5—8 tantermet, viszont 600—1000 négyzetméter alapterületű műhelyt építenek, s a rajztermen, természettudományi előadón kívül, két szakelőadó is szolgálja az itteni speciális oktatást. Jól bevált típustervek Nagy ablakok, jó mesterséges világítás, elegendő légtér és megfelelő nagyságú udvar jellemzi az új iskolákat. Fontosak ezek a követelmények, mert az általános és középiskolák 80—90 százalékát — ez körülbelül évi 400 tantermet jelent — a jól bevált típustervek alapján építik, így nemcsak gyorsabb az építkezés — a típusterv helyszínre alkalmazásához negyedannyi idő kell —, de olcsóbb is: a tervezési költség kétharmad része megtakarítható. Éppen ezért egyedi terv szerint csak különleges esetben építkeznek, ha a domborzati viszonyok nem megfelelőek, vagy ha a városban telekproblémák, speciális városképi igények vannak. Más is indokolt, az egyéni tervezést alkalmakként. A típustervek gyakran változnak, s legfeljebb öt évig vannak forgalomban. Időközben mindig új lehetőségeket dolgoznak ki a tervezők, s erre éppen az egyéni tervezésű építkezések a legalkalmasabbak. Az építészek az általános és középiskolás diákok mellett gondolnak a kisebbekre, a kollégiumok lakóira és a főiskolásokra is: többfajta diákotthont, háromféle óvodát terveztek, és sok egyéni terv készül az épülő főiskolai kollégiumok, egyetemi épületek számára . Rózsa Gyula A komlói 12 tantermes gimnázium egyedi tervek szerint készül. A típustervek alapján, ilyen nyolcosztályos általános iskolát építettek Szegeden, Nádudvaron, Gödöllőn, Isaszegen és még néhány helyen az országban. 14 nunló 1-én újból megútysíil a KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ (V., Petőfi Sándor u. 6.) A NEMZETI SZÍNHÁZ KAMARASZÍNHÁZA