Népszabadság, 1968. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) felé kívánja fordítani a figyelmet és a termelés normális ütemének helyreállítását szorgalmazza. Gaz­dasági szakemberek figyelmeztet­nek arra az óriási kárra, amit naponta okoz a termeléskiesés. C. Tóth Béla Lemondott Pavel csehszlovák belügyminiszter, utóda Jan Pelnar Mint a prágai rádió jelentette, Josef Pavel csehszlovák belügy­miniszter benyújtotta lemondá­sát, amelyet Ludvik Svoboda köz­­társasági elnök elfogadott. Az új belügyminiszterré Jan Pelnart nevezték ki, aki eddig a plzeni kerületi nemzeti bizottság elnö­ke volt. Pelnar szombaton letette az esküt. Az új belügyminiszter 1954 óta a CSKP KB tagja. (MTI) Megindult a normális munka Szlovákiában (Csehszlovákiába kiküldött munkatársaink jelentik.) A szlovák városok és falvak is az élet normalizálódásának jeleit mutatják. Nemcsak a beszélgeté­sek nyugodtabb tónusa mutatja ezt, vagy az, hogy a falakról és a kirakatokból eltűnnek a rágalma­zó jelszavak, de az itt-ott már fel-feltűnő szovjet—csehszlovák, illetve a csehszlovák—magyar ba­rátságot kifejező feliratok is. De megjelennek újra rendszere­sen a legfontosabb központi, szlo­vákiai napilapok, a Pravda, a Smena és az Új Szó. Tegnap reg­gel jelent meg a népszerű szlovák képes hetilap, a Zivot új száma, s kiadják a vidéki újságokat is. S ez akkor is biztató jel, ha a lapok tartalma ellentmondásos. A leg­fontosabb, hogy közlik a hivata­los rendelkezéseket, a párt és ál­lami vezetők megnyilatkozásait: a pozsonyi Pravda például beszá­mol a Szlovák Nemzeti Tanács üléséről, ahol az élet normalizá­lódásához elengedhetetlen közel­látási, egészségügyi intézkedése­ket hoztak. Az iskolaügyi megbí­zott, Matej Lucian dr. közölte, szeptember 2-án Szlovákia terü­letén is megkezdődik az iskolai oktatás. Dolgoznak az üzemek és folyik a munka a földeken. Sok helyütt a mostani szabad szomba­ton is önként munkába álltak a dolgozók.'' Az egyik közép-szlovákiai járá­si székhelyen munkásokkal be­szélgetünk. „Nálunk mindenki megérti, hogy dolgozni kell — mondta az egyik villanyszerelő. — Vannak, akik hangoskodnak, őrültségekre biztatnak, de mi, munkások, tapasztalatból tudjuk, hogy a kárt helyre kell hozni, az élet elsőrendű feltétele a mi nor­mális munkánk.” Egy másik hoz­zátette: „Örömmel hallottam vi­déki rokonaimtól, hogy városuk­ban a magyar és csehszlovák had­sereg katonái közösen látják el a szolgálatot.” Az időközben hazájukba visz­­szatért csehszlovák turisták di­csérték a magyar kormány ma­gatartását velük szemben, el­mondták, milyen messzemenően igyekeztek róluk gondoskodni Magyarországon — a hivatalok mellett magánszemélyek is, isme­rősök és ismeretlenek egyaránt. Aggodalmaikat enyhítette az a ba­ráti légkör, amely körülvette őket. Mindemellett sok a gond. Ta­lálkozni ellenséges hangokkal, meg főként és mindenekelőtt ha­tározatlansággal, bizonytalanság­gal. Bár a különböző szintű párt­szervek, a szlovák párt pozsonyi kongresszusán elmondott Husak­­beszéd után, egyre következete­sebben szólítanak a párt és a kor­mány álláspontja melletti politi­kai aktivitásra, sok elvtárs még a demagóg hangulatkeltők presz­­sziója alatt áll. Többen arról pa­naszkodtak, hogy a hangoskodó demagógok nem engedik kitisztul­ni a légkört és­ félelmet szítanak azzal, hogy valakire rásütik a bé­lyeget: kollaboráns. (Nem riadnak vissza az ellenséges elemek attól sem, hogy személyi biztonságuk­ban megfenyegessék az embere­ket!) Jellemző az egyik közép-szlo­vákiai járási pártbizottság vezető titkárának története, aki teljesí­tette a csehszlovák vezetők felhí­vását a vérontás elkerülésére, a károk megakadályozására, és mint a járás felelős kommunista veze­tője, a testvéri országok hadsere­geivel összhangban szólította fel a lakosságot, hogy őrizze meg nyu­galmát és dolgozzon. A járás lap­jának különkiadása, most közli, hogy az illetőt leváltották, mert „együttműködött”. A helyette megválasztott titkár persze a CSKP alapszabály-ellenesen ösz­­szehívott kongresszusa mellett tette le a voksot, annak ellenére, hogy a Szlovák Kommunista Párt kongresszusán a párt első titkára, dr. Husák azt törvénytelennek nevezte. Az emberek sokat és sok min­denről vitatkoznak. Ez természe­tes, hiszen önmagukban is tisztáz­niuk kell az utóbbi hónapok, he­tek, napok eseményeit, hogy to­vább tudjanak lépni. Ezért is ér­tékeljük sokra e napok első pozi­tív tüneteit, a normális munka beindulását. Úgy is, mint a töme­gek gondolkodásában végbemenő fordulat jelét, úgy is, mint a cseh és a szlovák kommunisták erőfe­szítésének bizonyítékát. E. Fehér Pál Szabó László NÉPSZABADSÁG 1968. szeptember 1. vasárnap KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — nilláns sorban Dmitrij Poljanszkij, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének első helyettese pénteken fogadta a Kremlben Ibrahim Zaki Ke­­nauit, az Egyesült Arab Köztár­saság öntözésügyi miniszterét és Mohamed Bakr Ahmad talajjaví­tásügyi minisztert. Megbeszélésü­kön a két ország további mező­­gazdasági együttműködésének és tapasztalatcseréjének kérdéseit vi­tatták meg. (TASZSZ) A zambiai hatóságok magas pénzbüntetésre ítélték a Dél-af­­rikai Köztársaság három rendőrét, akik tör­vénytelen úton fegyvere­ket szállítottak Zambiába. A rendőröket a pénzbüntetés megfi­zetése után kiutasítják az ország­ból. (TASZSZ) Varsóban a Lengyelország elle­ni hitleri támadás 29. évforduló­jának előestéjén, szombaton, ha­talmas háborúellenes tüntetést rendeztek a lengyel főváros dol­gozói. Nagygyűlésükön Józef Cy­­rankiewicz, a LEMP Politikai Bi­zottságának tagja, a miniszterta­nács elnöke mondott beszédet. (TASZSZ) George Hosszú, az RKP Köz­ponti Bizottságának tagja, aki a román nemzeti ünnep alkalmából egy román delegáció élén látoga­tást tett a Szovjetunióban, a Szov­­jetszkaja Rosszija című lapnak adott nyilatkozatában elismerés­sel szólt a szovjet társadalom éle­tében tapasztalt óriási fejlődésről és arról a meleg, baráti fogadta­tásról, amelyben a szovjet embe­rek részesítették a delegációt. (Moszkvai tudósítónktól.) A szovjet közvélemény és a sajtó a csehszlovákiai helyzetről Moszkvai tudósítónk telefonje­lentése: A szovjet közvéleményben úgy értékelik a helyzetet, hogy Cseh­szlovákiában, a jelek szerint fe­lülkerekedőben vannak a józan, a moszkvai megegyezés alapján ál­ló, a kibontakozásért harcoló erők, a viszonyok észrevehetően normalizálódnak. Különösen a termelés, a közlekedés, a gazdasá­gi élet megszokott vérkeringésé­nek helyreállítását nyugtázzák. Megindult a közvetlen Prága— Moszkva vasúti járat, az olaj- és gázvezetékeken áramlik a nyers­anyag a Szovjetunióból Csehszlo­vákiába, és az érc-, szén-, gabo­na-, gyapotszállítmányok indítá­sát és útját is megkülönböztetett figyelemmel kísérik szovjet rész­ről. Jefimov, a Szovjetunió prágai kereskedelmi kirendeltségének vezetője kijelentette: minden in­tézkedést megtesznek, hogy azo­kat a kötelezettségeket, amelyeket a szerződések, különböző meg­egyezések előírnak,­­a lehető leg­pontosabban teljesítsék. A Szov­jetunió ott lesz a brnói őszi vásá­ron és a szakemberek, külkeres­kedelmi küldöttségek találkozói­ra kerül sor az 1969. évi árucsere­­forgalmi megegyezés, de a hosszú lejáratú megállapodások és gazda­sági, együttműködési szerződések előkészítésére is. Moszkvában számba veszik azt is, hogy a konszolidációt megaka­dályozni igyekvő ellenséges ele­mek a gazdasági élet vérkeringé­sének megindulását is minden­képpen igyekeznek feltartóztatni. A Pravda a szovjet—csehszlovák polgári légi közlekedés akadályai­val kapcsolatban arról ír, hogy Karlik, a csehszlovák légiforgalmi társaság vezérigazgatója és Paz­­nowit, a nemrég felavatott repü­lőtér vezetője kitérnek a munka­­megbeszélések elől és 6000 alkal­­mazottukat tétlenségre kényszerí­tik. Még a Szovjetunióból csere­­üdülésből repülőgépen hazatért csehszlovák gyerekek fogadását, kiszállítását és hazafuvarozását is szovjet katonáknak kellett elvé­gezniük a repülőtársaság alkal­mazottai helyett. E vonatkozásban is sokat vár a szovjet közvélemény a csehszlo­vák testvérpárt szervezeteinek aktivizálódásától. Biztató hírek érkeznek különösen Szlovákiából a pártkongresszus óta, de az or­szág más részeiben is kezdenek lábra állni a pártszervezetek, a kommunisták határozottabban lépnek fel a zavarkeltőkkel szem­­ben. Nemes János A Finn KP üdvözli a moszkvai megállapodást A Finn Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága pénteken ülést tartott, amelynek határozata „megelégedéssel üdvözli a Szov­jetunió és Csehszlovákia között létrejött megállapodást és kifeje­zi azt a reményét, hogy ezen az úton biztosítani lehet Csehszlová­kia szocialista fejlődését, együtt­működve a többi szocialista or­szággal. Villé Pessi, a párt főtitkára ki­jelentette, hogy a közös közle­ményben kifejezésre jutó szem­pontok azonosak az ágesernyői és a pozsonyi tanácskozás után ki­adott nyilatkozattal, amely össz­hangban áll az egész kommunis­ta és munkásmozgalom elveivel. Svitak az USA-ből ellenállásra szólít Felélénkült a csehszlovák emig­ráció reakciós beállítottságú ré­szének tevékenysége az Egyesült Államokban. Erről tanúskodik az úgynevezett „Csehszlovák Művé­szeti és Tudományos Társaság” most folyó kongresszusa is. A kongresszuson részt vesz Iván Svitak is, a „párton kívüli aktivis­ták klubja” elnevezésű, ellenséges szervezet szellemi vezére. Svitak péntek esti beszédében felszólítot­ta „csehszlovákiai barátait”, hogy folytassák a harcot mindaddig, amíg Csehszlovákia ki nem válik a szocialista táborból”. (TASZSZ) A DNFF új programjának egy éve Most egy esztendeje fogadta el és hozta nyilvánosságra a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí­­tási Front rendkívüli kongresz­­szusa új programját. Az új program — amely a hét esz­tendővel korábban kiadott program helyébe lépett — tük­rözte az akkor már hét éve fo­lyó felszabadító háború folya­mán végbement változásokat, egyszersmind vázolta a háború befejezését követő békés idő­szak társadalmi és politikusi be­rendezését. Hét esztendővel korábban az amerikaiak még csak mint „ta­nácsadók” voltak jelen Dél- Vietnamban. Tavaly viszont már több mint félmilliós had­sereggel folytatták ott kegyet­len háborújukat. Ez olyan óriá­si mértékben megnövelte az amerikaiakkal szembeni gyűlö­letet, hogy az új program a ko­rábbinál jóval szélesebb politi­kai szövetséget hirdethetett meg: zászlaja alá hív társadal­mi, világnézeti és vallási kü­lönbség nélkül minden hazafit, aki a haza egységéért és füg­getlenségéért kész kiállni az amerikaiak ellen. E széles kö­rű összefogásnak felel meg a program elgondolása a háború utáni társadalmi berendezést, a gazdaság felépítését, a korlá­tozott földreformot, a nemzeti kultúra kifejlesztését, minde­nekelőtt pedig az ország békés, önkéntes, demokratikus egyesí­tését illetően is. A program vonzó és mozgó­sító hatását különösen jól tük­rözi, hogy azok a demokrati­kus szervezetek, amelyek job­bára illegálisan a saigoni báb­kormány fennhatósága alatti városokban a DNFF-fel való együttműködés jegyében tevé­kenykednek, megerősödtek és befolyásukat már a kormány­hadsereg tisztikarára is kiter­jesztették. Az új program Dél-Vietnam népére gyakorolt hatását azon a nagy rokonszenven és támo­gatáson lehet igazán lemérni, amellyel az ország lakossága a DNFF katonáit, a partizánokat, a szabadságharcosokat fogadta tavaszi nagy offenzívájuk so­rán. Johnson erősíteni igyekszik a következő elnök pozícióit Intelmek a „frakciószellem" ellen Johnson elnök a demokrata párt chicagói konvenciójának be­fejezése óta először mondott be­szédet péntek este. San Antonió­­ban megismételte azt a kijelenté­sét, hogy ő és kormányzata egy „ésszerű és igazságos” béke eléré­sére törekszik Délkelet-Ázsiában. Az amerikai kormányzat teljesíte­ni fogja kötelezettségeit mindad­dig, amíg az „agresszió” — vagyis Johnson értelmezése szerint Dél- Vietnam északról történő támo­gatása — meg nem szűnik. Az elnökválasztási harccal fog­lalkozva kijelentette, hogy ez év őszén minden erőfeszítését arra irányítja, hogy a következő elnök a lehető legerősebb pozícióban ve­gye át tisztségét. Ennek érdeké­ben felszólította az Egyesült Ál­lamok pártjait, „óvakodjanak a frakciószellemtől”. Neveket nem említett, de nyilvánvaló, hogy szavait egyértelműen a pártján belül kritikai platformmal fellépő McCarthy szenátorhoz intézte. Ezután a csehszlovákiai esemé­nyekkel foglalkozott. Megismétel­te az amerikai kormány eddig hangoztatott álláspontját. Majd Kelet-Európára vonatkozó újabb kombinációkba bocsátkozott, ame­lyek­ek nyilvánvaló célja a nem­zetközi feszültség további fokozá­sa volt. Szabadon bocsátották az elrabolt izraeli gép személyzetét és utasait Az algériai hatóságok szomba­­­­tán szabadon bocsátották az Al-­­­gírban fogva tartott izraeli repü­­­­­lőgép hétfőnyi személyzetét és öt utasát. Az algériai kormány az ügyben folytatott vizsgálat befe­jeztével a 12 személyt átadta a Nemzetközi Vöröskereszt megbí­­zottainak. Szombaton Algírból megérke­zett Rómába annak az izraeli re­pülőgépnek 12 izraeli állampol­gárságú utasa, illetve személyze­te, amelyet Palesztinai szabadság­­harcosok július 23-án térítettek el eredeti útirányától és leszállásra kényszerítettek Algírban. Az El Al légitársaság tulajdonát képe­ző Boeing gép személyzetének egyik tagja közölte, hogy az algé­riai hatóságok korrekten bántak velük. Az olasz külügyminisztérium nyilatkozatban jelentette be, hogy az olasz kormány közvetített az algériai és izraeli hatóságok kö­zött a gép utasainak szabadon bo­csátása ügyében. A Reuter érte­sülése szerint Izrael a megegye­zés értelmében palesztinai arabo­kat fog szabadon bocsátani. A Boeing 707 repülőgép továb­bi sorsáról nem érkezett jelentés. * Mahmud Riad egyiptomi kül­ügyminiszter szombaton megbe­szélést folytatott a péntek óta Kairóban tartózkodó Fuad But­­rosz libanoni külügyminiszterrel. A tanácskozásban részt vett Mah­­mud Favzi, Nasszer elnök külpo­litikai tanácsadója is. (AFP) Valamennyi arcvonalon összehangolt támadás a biafrai állások ellen Gowon tábornok, a nigériai szövetségi kormány elnöke szom­baton rádióbeszédet mondott. Be­jelentette, hogy a szövetségi had­sereg utasítást kapott a szaka­­dár Biafra elleni végső katonai offenzívára. Háromévi politikai válság után — mondta — kibon­takozik a győzelem. Megjegyezte, hogy az offenzíva — véleménye szerint — nem befolyásolja a biafraiakkal folytatott Addisz Abeba-i béketárgyalásokat, mivel a szövetségi kormány továbbra is a tárgyalásos megoldást részesíti előnyben. Megismételte azt a ko­rábbi ajánlatát, hogy közkegyel­met biztosít azoknak a szakadá­­roknak, akik hajlandók csatla­kozni a szövetségi kormányhoz. A biafrai rádió szombaton be­jelentette, hogy a szövetségi csa­patok pénteken valamennyi arc­vonalon összehangolt támadást indítottak a biafrai állások ellen. (Reuter)

Next