Népszabadság, 1971. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-02 / 51. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról.) tínai nép jogainak az ENSZ-határozatok szellemében történő helyreállítása. Az EAK-nak a jelenlegi szakaszban az a célja, hogy elmélyítse a barátok elkötelezettségét, semlegesítse az ellentéteket és elszigetelje az elleníséget. Ha a fegyveres harc marad az egyetlen nyitott ajtó, akkor a legalkalmasabb politikai pozícióból, a legnagyobb hatékonysággal akarunk belépni ezen az ajtón — hangsúlyozta az EAK elnöke. Szadat beszéde után Hamuda elnökletével zárt ülést tartott a nemzeti tanács, s jóváhagyta az ülésszak napirendjét. Eszerint a tanács négy jelentést vitat meg, amelyeket Arafat, a PFSZ elnöke, a központi bizottság nevében terjeszt elő, a negyedik jelentés a katonai helyzetről ad átfogó értékelést. Arafat jelentése, illetve tervezete az Al Ahram szerint 150 tagú új nemzeti tanács megalakítását kezdeményezi, amelyben valamennyi ellenállási szervezet, a szakszervezetek és munkásszerve-zetek képviselői és palesztinai személyiségek kapnának helyet. A tanácsot három évre választanák, s tagjait egy különbizottság válogatná ki. Az új tanács legkésőbb június 1-ig tartaná meg az első ülését. Arafat tervezetében ugyancsak szerepel egy 21 tagú központi bizottság, valamint egy 9 tagú politikai iroda létrehozása. A politikai iroda lenne a palesztinai forradalom legmagasabb irányító szerve. Arafat ugyancsak javasolja egy forradalmi vezérkar megalakítását, ennek rendelnék alá az összes fegyveres erőket, a reguláris alakulatokat, a kommandókat és a milíciát. A vezérkar élén egy főparancsnok és egy vezérkari főnök állna. A nemzeti tanács ülésszaka hétfőn folytatta munkáját. Bócz Sándor ismét feszült a közel-keleti helyzet Washington és Izrael a felelős a Közel-Keleten kialakult súlyos helyzetért A szovjet kormány nyilatkozata A szovjet kormány nyilatkozatot adott ki a közel-keleti helyzetről. A nyilatkozatban hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány „állhatatosan a közel-keleti konfliktus politikai eszközökkel való rendezése mellett száll síkra. Ha azonban az izraeli kormánykörök arra számítanak, hogy szabotázspolitikát folytatva elérhetik azt a fő célt, amelynek kedvéért 1967-ben agressziót robbantottak ki az arab államok ellen , megtörhetik az arab nemzeti felszabadító mozgalmat, megbuktathatják az Egyesült Arab Köztársaságban és más arab országokban uralomra jutott haladó rendszereket —, akkor jusson eszükbe, hogy az efféle számításokra kudarc vár. A Szovjetunió mint az arab népek barátja, továbbra is megadja e népeknek a szükséges politikai és anyagi segítséget az izraeli agresszorok által elfoglalt területek felszabadításáért vívott harcukban” — hangzik a nyilatkozat, s megállapítja: „Az utóbbi hetekben minden eddiginél kedvezőbb helyzet alakult ki ahhoz, hogy megállapodásra lehessen jutni a politikai rendezésre vonatkozólag azon az alapon, hogy valamennyi érdekelt fél teljesíti a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i ismert határozatának minden rendelkezését. E helyzet megteremtésében döntő szerepet játszott az EAK következetes irányvonala a közel-keleti probléma politikai eszközökkel való rendezésére.” A nyilatkozat emlékeztet az EAK kormányának a konfliktus politikai rendezését illető javaslataira. „Az EAK álláspontja e kérdésekben világos és pozitív, bátor és a realitásolyak megfelelő”. Ez az álláspont „végleg leleplezte az arab nemzeti felszabadító mozgalom ellenségeinek azt a rágalmát, hogy az EAK nem hajlandó elfogadni mindenki — köztük Izrael számára is igazságos békefeltételeket. Izrael azonban gyakorlatilag elutasítólag válaszolt arra a fő kérdésre, amelynek megoldása nélkül nem lehet béke a Közel- Keleten, az izraeli ,csapatoknak valamennyi megszállt arab területről való kivonása kérdésére. Ezzel Izrael nyíltan agresszorként lépett fel, ismét a világ elé tárta, hogy nem hajlandó lemondani rabló magatartásáról és nem riad vissza semmitől, hogy provokálja az ENSZ-t, a világ népeit.” Senki előtt nem titok, hogy az izraeli kormány az Egyesült Államok kormányának támogatására számít. „Az Egyesült Államok változatlanul ösztönzi Izraelnek az arab országok elleni agreszszív politikáját, széles körű támogatásban részesíti, a legújabb fegyverfajtákkal látja el az izraeli hódítókat.” A szovjet kormány kijelenti: „Az Egyesült Államok osztozik Izraellel a közel-keleti helyzet alakulásával kapcsolatos felelősségben. Osztozik a felelősségben Izrael legutóbbi obstrukciós lépéséért is, azért a kijelentéséért, hogy nem hajlandó kivonni csapatait az arab területekről, s e kijelentés minden esetleges következményéért. A szovjet kormány úgy vélekedik, hogy jelenleg különösen szükséges a békében érdekelt minden állam aktív fellépése annak érdekében, hogy Izrael és pártfogói ne tudják meghiúsítani a politikai rendezést. Ha a békére törekvő államok egyesítik erőfeszítéseiket egy ilyen közel-keleti rendezésért folyó küzdelemben, akkor van lehetőség e feladat megoldására” — hangsúlyozza befejezésül a szovjet kormány nyilatkozata. (TASZSZ) Kormányválság fenyeget Norvégiában Csaknem elkerülhetetlennek látszik a norvég kormányválság. A négy párt koalíciójából alakult kormány, illetve Per Borten miniszterelnök lemondását azért követeli az ellenzék, mert Per Borten indiszkréciót követett el a Norvégia közös piacbeli csatlakozásáról folyó tárgyalásokkal kapcsolatban. A botrány a Dagbladet című lap néhány nappal ezelőtti jelentése után robbant ki: a lap közölte Norvégia brüsszeli nagykövetének titkos beszámolóját a csatlakozási tárgyalások állásáról. A nagykövet beszámolójában kifejtette azt a véleményét, hogy Norvégia belépésének kilátásai mezőgazdasági és halászati helyzete miatt csekélyek. A titkos jelentés szellőztetése után a miniszterelnök nyilatkozatban jelentette be hogy nem adott tájékoztatást a tárgyalások állásáról. Később újabb nyilatkozatban mégiscsak elismerte, hogy a közös piaci belépés ellen küzdő egyik szervezet vezetőjével ismertette a jelentést, továbbra is fenntartotta azonban azt az állítását, miszerint a sajtót nem tájékoztatta. Hétfő estig a kormány négy rendkívüli ülése zárult eredménytelenül a kormányválság ügyében. A koalícióban részt vevő pártok parlamenti csoportjai zárt ülésen vitatták meg a kialakult helyzetet. (MTI) Ceausescu külpolitikai kérdésekről nöke. Beszédében néhány külpolitikai kérdést is érintett. A többi között hangoztatta: — Véleményünk szerint létrejöttek a feltételek ahhoz — mondotta —, hogy az európai államok képviselői találkozzanak és megvitassák az európai biztonsági értekezlet előkészítésének problémáit. A továbbiakban rámutatott, hogy az Egyesült Államok indokínai hadműveletei még bonyolultabbá teszik a helyzetet, akadályt gördítenek az indokínai béke kérdése politikai megoldásának útjába. Ceausescu hangoztatta, hogy Románia megelégedéssel fogadta az EAK kormányának a közel-keleti politikai rendezésre irányuló javaslatait, majd megállapította : " Nem tudjuk megérteni az izraeli kormány álláspontját, azt, hogy nem megy elébe ezeknek a javaslatoknak. (TASZSZ) A román állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak bukaresti tanácskozásán beszédet mondott. Ceausescu, a Román KP főtitkára, az államtanács el- Egynapos politikai sztrájk Angliában Hétfőn körülbelül hárommillió angol dolgozó vett részt a legnagyobb vasasszakszervezet, az AEU, valamint a kazánkovácsok és a fémlemezipari dolgozók szakszervezete általmeghirdetett egynapos általános sztrájkban, tiltakozásul a Heath-kormány szakszervezetellenes törvényjavaslata ellen. Mivel az AEU tagjai között vannak a csaknem minden iparágban foglalkoztatott karbantartó lakatosok, gépészek és szerelők is, a sztrájk az említett szakszervezetek tagságánál jóval több munkásra terjedt ki. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1971. március 2. kedd KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban Az Olasz KP KB ülését március 2-ra összehívták. A napirend: az olasz kommunisták harca a reakciós újfasiszták ellen, a társadalmi reformokért és a demokratikus programért. (TASZSZ) Bécsben tüntetés zajlott le az Egyesült Államok imperialista politikája ellen küzdőharcosokkal való szolidaritás jegyében. A tüntetésen több mint ezer ember vett részt, köztük az Osztrák KP szombaton véget ért konferenciájának küldöttei. (TASZSZ) Jahja Khan pakisztáni köztársasági elnök hétfői rádióbeszédében bejelentette: a nemzetgyűlés meghatározatlan időre elhalasztja e héten szerdára kitűzött ülését. Döntését a nagy kelet- és nyugat-pakisztáni pártok közötti véleménykülönbséggel indokolja. (Reuter) Az NDK és Nyugat-Berlin képviselőjének találkozója A nyugat-berlini szenátus szóvivőjének bejelentése szerint Günter Struve, Klaus Schütz kormányzó polgármester személyi titkárságának vezetője, hétfőn egyórás beszélgetést folytatott Berlinben az NDK képviselőivel. A megbeszélés során Willi Stoph miniszterelnök és Klaus Schütz kormányzó polgármester múlt heti levélváltásával kapcsolatban felvetődött, kérdésekről tárgyaltak. (MTI) Visszaállították a december 13. előtti élelmiszerárakat Lengyelországban A LEMP Politikai Bizottsága és a kormányelnökség február 15-i határozatának megfelelően hétfő reggeltől ismét a múlt év december 13-a előtti élelmiszerárak érvényesek Lengyelországban. Egyidejűleg visszaállították a régebbi éttermi, étkezdei és büféárakat is. Ez a rendelkezés az idén 11 milliárd zlotyval növeli a lakosság vásárlóerejét. A fogyasztási iparcikkek csökkentett árának meghagyása pedig éves viszonylatban további 13 milliárd zloty többletet jelent a családi költségvetésekben. Ezen túlmenően az idény végi kiárusításokon a vásárlók kb. 2,5 milliárdot takarítanak meg. E nagy jelentőségű életszínvonal-emelést biztosító lépéseket döntően a Szovjetunió segítsége tette lehetővé. A szovjet kormány, mint ismeretes, egymillió tonna kenyérgabonát adott el Lengyelországnak és igen nagy összegű hosszú lejáratú hitelt is biztosított. Különösen lényeges dolog a hús- és hentesáru régebbi árának visszaállítása. A tavaly decemberi élelmiszer-áremelés különösen érzékenyen érintette a lakosság legalacsonyabb jövedelmű rétegeit, több mint 5,2 millió dolgozót, nyugdíjast és járulékost. Ezek helyzetének javítására a kormány január 1-én 8,6 milliárd zlotyt bocsátott rendelkezésre, egyidejűleg két évre befagyasztották a mostani élelmiszerárakat. A múlt hetek tapasztalata azt mutatta, hogy a dolgozók megértik a pártvezetés és a kormány életszínvonal-emelést célzó intézkedéseinek jelentőségét, s egyre szélesebb körű szocialista versenymozgalom bontakozik ki az ország gazdasági nehézségeinek mielőbbi megoldására, a párt- és állami vezetés határozatainak, politikájának alátámasztására. (MTI) Washingtonban hagyták jóvá a laoszi offenzíva kiterjesztését Aggodalom a saigoni kormánycsapatok növekvő veszteségeinek következményei miatt (Washingtoni tudósítónktól.) Az amerikai főváros politikai köreiben hangsúlyozzák: Nixon elnök maga hagyta jóvá a laoszi offenzíva nagyarányú kiterjesztését. A döntést a nemzetbiztonsági tanács szombati ülésén hozták meg, amelyen részt vett Kissinger, elnöki tanácsadó és Helms, a CIA főnöke is. Az elhatározás értelmében a Laoszba amerikai légi támogatással benyomult saigoni kormánycsapatokat további 16 000 fővel erősítik meg. Egyidejűleg a határon nagy erejű amerikai harckocsikötelékeket összpontosítottak. Az első, 17 000 fős kontingens offenzívája, mint ezt a Pentagon is elismerte, elakadt, és a saigoni kormánykatonákra a hazafias erők súlyos vereséget mértek. (Amerikai tv-állomások hétfő reggeli jelentése szerint a 31-es magaslat elvesztése után, ahol a hazafias erők „megtizedelték és megfutamították a kormánycsapatokat”, a saigoni rendszer katonaságát más stratégiai pontokról is visszavonulásra kényszerítették.) A megbízható forrásokból származó információk szerint az elnöknek két lehetőség között kellett döntenie a nemzetbiztonsági tanács ülésén: vagy a száraz időszak végéig tervezett offenzíva idő előtti lefújásához járul hozzá, vagy a laoszi hadműveletekben részt vevő csapaterő megerősítéséhez. Az elnöki döntés után az erősödő washingtoni aggodalom a kiterjesztett hadművelet két nyilvánvaló következményéhez kapcsolódik: 1. A Laoszban működő, megnövekedett létszámú saigoni kormánykatonaság légi támogatása, ellátása és elszállítása teljes mértékben az amerikai helikopterekre s a légierőre hárul. Ez valószínűsíti, hogy a helikopterekben eddig elszenvedett nagyarányú veszteségek a jövőben még növekednek. 2. Tizenhatezer újabb saigoni kormánykatona kivonása Vietnam más katonai övezeteiből és koncentrálása a laoszi határövezetben, azt jelenti, hogy Saigonban és környékén a szárazföldi hadműveletek minden terhe az amerikai csapatokra nehezedik. Más szóval: a laoszi akció éppen Dél-Vietnamban ásta alá a sokat emlegetett „vietnami-álfzsi” programot. A Washington Fost hétfői száma egyébként Jack Anderson cikkét közli a taktikai nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségéről Indokínában. Anderson idézi Nixon szavait, hogy nukleáris fegyverek kivételével minden eszközt fel fognak használni az amerikai erők védelmében, majd hozzáteszi: „Magánbeszélgetésekben azonban az elnök világossá tette, hogy még nukleáris fegyverek felhasználására is kész lenne, ha katonáinkat meg kell menteni a pusztulástól... Készenléti tervek szerint nukleáris bombázásokra akkor kerülhetne sor, a visszavonulás érdekében, ha az amerikai csapatok maradványait — Dünkirchen módjára — sarokba szorítanák...” Vajda Péter A nyugatnémet kommunisták továbbra is akcióegységre törekednek a szociáldemokrata párttagokkal (Bonni tudósítónktól.) A Német Kommunista Párt Vezetőségének szombaton és vasárnap megtartott nyolcadik ülésén — ahol határozatot fogadtak el a párt második kongresszusának november 25-re való összehívásáról — állást foglaltak a szociáldemokrata párt vezetői szerveinek ahhoz a múlt hét péntekén hozott határozatához is, amelyben az SPD megtiltotta tagjainak és szerveinek a politikai akcióegység minden formáját a kommunistákkal. Az SPD határozatáról a Német Kommunista Párt megállapítja, hogy kárt okoz az NSZK dolgozó osztályainak és ismételten bizonyítja, hogy a szociáldemokrata pártvezetőség, a kései kapitalista rendszer védelmezője. A Német KP megállapítja, hogy a szociáldemokrata vezetőség "kommunistaellenes határozata annál inkább veszélyes, minthogy a szövetségi köztársaságban a CDU—CSU vezetésével egy erős jobboldali kartell jött létre, amely mindent elkövet támadó és antidemokratikus céljainak eléréséért. Az SPD vezetősége ahelyett, hogy következetesen szembeszállna ezzel a jobboldali szövetséggel, antikommunizmusával hozzájárul a néptömegek félrevezetéséhez, annak a politikai témának a felújításához, amelyben amúgy is szélsőjobboldali és neonáci irányzatok tenyésznek. A nyugatnémet kommunisták azonban — hangzik a továbbiakban a Német KP állásfoglalása — e határozattól függetlenül, a jövőben is mindent megtesznek a kommunisták és a szociáldemokraták politkai akcióegységéért. Hétfői bonni sajtóértekezletén a Német KP elnöke, Kurt Bachmann beszámolt arról is, hogy a kommunisták együttműködve más haladó szervezetekkel és személyiségekkel, április elején nagy akcióprogramot szerveznek, amelynek rendezvényei síkraszállnak az európai biztonsági értekezlet összehívásáért, a moszkvai és a varsói szerződés ratifikálásáért, és az amerikai csapatoknak Indokínából való feltétel nélküli kivonásáért. Hajdú János