Népszabadság, 1971. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

2 Koszigin parlamenti beszámolója a Szovjetunió új ötéves tervéről (Folytatás az 1. oldalról.) Az ötéves terv életszínvonal­programjában az egy főre jutó reáljövedelem 31 százalékos nö­vekedését irányozza elő, de nagy­mértékben nőnek a bérek, a nyug­díjak, a juttatások is. A szovjet dolgozók havi reálbére 1975-ben átlagban 150 rubel, havi reáljö­vedelme pedig csaknem 200 ru­bel lesz. A sokgyermekes csalá­doknak nyújtott eddigi juttatáso­kon kívül jövőre különsegélyt ve­zetnek be minden olyan több gyermekes család részére, amely­ben az egy családtagra jutó át­lagjövedelem 50 rubelnél alacso­nyabb — jelentette be Koszigin. Az ötéves tervidőszakban 2,6 millió személygépkocsit adnak el a la­kosságnak, s nagy figyelmet fordítanak új, jó minőségű utak építésére, a szervizhálózat jelen­tős kibővítésére. A tervidőszak végén a szovjet ipar kétszer any­­ngi tartós fogyasztási cikket fog előállítani, mint jelenleg. Az egész terv sikerének alap­ja a termelékenység növelése. Ezzel összefüggésben a szovjet kormányfő hangoztatta, hogy egynémely gazdasági vezető nem fordít kellő gondot a termelés tartalékainak feltárására, a mun­kafegyelem megsértése elleni küzdelemre. Az előkészületben levő új bér­rendszer az eddiginél fokozottab­ban veszi tekintetbe a dolgozók szakmai képzettségében levő kü­lönbségeket, s ezzel a termelé­kenység növekedésének újabb ösztönzőjévé válik. Az ösztönzési alapok elosztásánál a kormányfő szerint meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, amely az „egyen­lős­­di” alapján csökkenti az anyagi ösztönzés hatékonyságát. Az SZKP Központi Bizottságá­nak kedden véget ért plénumán Leonyid Brezsnyev kemény és igazságos bírálattal illetett egyes szovjet minisztériumokat, ame­lyek nem teljesítették tízhavi ter­vük minden előirányzatát — em­lékeztetett Alekszej Koszigin. Ki­jelentette, hogy szigorúan meg kell büntetni azokat, akik el nem készült üzemeket adnak át, s ez­zel súlyosan vétenek az állami fegyelem ellen. A szocialista országok gazdasá­gi együttműködése szüntelenül bővül, kereskedelmük az ötéves terv végére másfélszer akkora lesz, mint most — mondotta a szovjet kormányfő. — Az együtt­működés soron levő stratégiai fel­adatai közül Koszigin többek kö­zött megemlítette a Barátság olajvezeték további kiterjesztését, az új gázvezetékek építését, a szocialista országok részvételét a szovjet nyersanyagbázisok kiak­názásában, a termelési kooperá­ció és a specializálódás szocialista nemzetközi méretekben való fej­lesztését. Új, érdekes lehetőségek nyíl­hatnak meg a tervidőszakban a nyugati országokkal való együtt­működésre. Különösen nagy súlyt helyez a Szovjetunió a fogyasz­tási cikkek termelésében ezek­kel a országokkal létrehozott kooperáció bővítésére. Mindez vonatkozik az Egyesült Államok­ra is, amelynek azonban ahhoz, hogy a két ország gazdasági kap­csolatai érdemben fejlődhessenek, le kell mondania a még mindig érvényes diszkriminációs intézke­désekről. Az ötéves terv, hangoz­tatta a miniszterelnök, nem zárja ki, hogy a Szovjetunió akár több­szörösére növelje kereskedelmi forgalmát a tőkésországokkal. Ezt követően Vaszilij Gorbuzov pénzügyminiszter szólalt fel. A jövő évi költségvetés irányszámai között megemlítette, hogy 1972- ben a szovjet népgazdaság fej­lesztésére összesen 169,8 milliárd rubelt fordítanak, ami 10,2 mil­liárd rubeles növekedést biztosít az előző évhez képest. 1972-ben honvédelemre 17,9 milliárd ru­belt irányoznak elő, ez az összes költségvetési kiadások 10,3 száza­léka. 1971-ben erre a célra ugyan­ekkora összeget fordítottak, ami viszont az összes költségvetési ki­adások 11,1 százaléka. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának szerda délutáni ülésén megkezdődött az elhangzott refe­rátumok vitája. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka ma folytatja a vitát. Délelőtt a szövetségi tanács, délután pedig a nemzetiségi tanács tart ülést. A terv- és költségvetési előterjesz­téseket előreláthatólag a pénteki záróüléseken hagyják jóvá. (MTI) A Szenegál elleni portugál agresszióról tárgyal a Biztonsági Tanács Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden, magyar idő szerint a ké­ső éjszakai órákban összeült, hogy megvitassa azt a határozati javaslatot, amelyet Sierra Leona és Szomália, valamint Burundi terjesztett elő, követelve, hogy Portugália haladéktalanul hagy­jon fel a Szenegáli Köztársaság területét és nemzeti függetlensé­gét veszélyeztető erőszakos ak­ciókkal. Szenegál képviselője — akit a BT ülésére meghívtak — kijelen­tette, hogy a portugál csapatok Portugál Guinea területéről több agresszív támadást hajtottak vég­re és máig sem hagytak fel azok­kal.* Eugeniusz Kulaga, a Lengyel Népköztársaság állandó ENSZ- képviselője, a Biztonsági Tanács soros elnöke üdvözölte a világ­­szervezet Biztonsági Tanácsában a Kínai Népköztársaság állandó ENSZ-képviselőjét, Huang Huát, aki először vesz részt a BT mun­kájában. (MTI) Barátsági nagygyűlés Pekingben a VDK párt- és kormányküldöttségének tiszteletére Kedden Pekingben barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen felszólalt a VDK Kínában tartóz­kodó párt- és kormányküldöttsé­gének vezetője, Pham Van Dong miniszterelnök és Csou En-laj, a kínai államtanács elnöke. Pham Van Dong a többi között hangoztatta, hogy a Kínai NK törvényes ENSZ-jogainak helyre­állítása győzelem a kínai nép és a világ népei számára egyaránt; súlyos veresége annak az ameri­kai imperialista próbálkozásnak, hogy Kínát bekerítsék. A vietna­mi nép — mutatott rá Pham Van Dong — határozottan támo­gatja a kínai nép harcát Tajvan visszaszerzéséért. Az indokínai népek harcáról szólva Pham Van Dong katonai területen az év tavaszán aratott Kihe Sanh-i győzelmet, politikai téren pedig az ellenség vietnami pacifikációs terveinek meghiúsí­tását emelte ki. Rámutatott, hogy ezek a győzelmek erőteljes támo­gatást adtak a vietnami nép dip­lomáciai harcához. „Ma minden embernek az a véleménye, hogy a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány hétpontos javas­lata megfelelő alap a vietnami probléma rendezéséhez” — jelen­tette ki, majd hozzáfűzte: azzal, hogy makacsul elutasítja a hét­pontos béketervet, az Egyesült Államok kormánya újabb bizo­nyítékot szolgáltatott az ameri­kai imperializmus agresszív ter­mészetéhez. Pham Van Dong ezután lelep­lezte az Egyesült Államok „viet­­namizálási” terveinek lényegét, egys­­tatait , rámutatott, hogy ezeknek a terveknek a kudarca kedvező feltételeket teremtett az indokínai népek együttes harcá­hoz. „Minden lehetséges módon erő­sítjük harcos egységünket a test­véri szocialista országokkal, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalommal, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika felszabadító moz­galmaival, a világ népeivel” — mondotta a továbbiakban a VDK miniszterelnöke, rámutatva, hogy a vietnami nép teljesíti proletár internacionalista kötelességét, s így járul hozzá a kor forradalmi harcához: a békéért, a független­ségért, a demokráciáért és a szo­cializmusért vívott harchoz. Csou En-laj, a KNK Államta­nácsának elnöke elítélte az ame­rikaiak barbár vietnami agresz­­szióját. A kínai kormány elnöke ez­után hangoztatta: „Az indokínai háborút az amerikai agresszió in­dította el, s ez a háború csak ak­kor ér véget, ha Amerika meg­szünteti agresszióját, megvonja támogatását az ottani bábrend­szerektől, hogy az indokínai né­pek függetlenül, idegen beavat­kozás nélkül dönthessenek sor­sukról.” A „szuperhatalmak” és a „kis és közepes országok” ellentétének jól ismert kínai elméletét újólag kifejtve, Csou En-laj Kína szere­péről szólt, majd kijelentette: „A kínai népnek eltökélt szándéka, hogy minden lehetséges eszköz­zel, a legnagyobb nemzeti áldoza­toktól sem visszariadva támogatja a vietnami népet a végső győze­lemig.” (MTI) NÉPSZABADSÁG 1971. november 25. csütörtök KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány sárban Bonnban szerdán az NDK és az NSZK megbízottai megtartották a nyugat-berlini egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások 30. for­dulóját. (MTI) A nyugat-berlini városházán szerdán megtartották dr. Günter Kohrtnak, az NDK külügyminisz­teri államtitkárának és Ulrich Müller szenátusi igazgatónak a tárgyalását a szeptember 3-án aláírt négyoldalú nyugat-berlini egyezményből az NDK kormá­nyára és a nyugat-berlini szená­tusra háruló feladatok megoldá­sáról. (MTI) Az amerikai szenátus kedden 54 szavazattal 39 ellenében eluta­sította Mansfield demokrata párti szenátor javaslatát, hogy 1972. június 15-ig bezárólag az Euró­pában állomásozó amerikai had­erők létszámát 310 ezerről 250 ezerre csökkentsék. (MTI) Tizennyolc évi börtönbüntetés kiszabását kérte az államügyész kedden Madridban a Spanyol Kommunista Párt Központi és Végrehajtó Bizottságának tagjá­ra, Lucio Lobat­o Esproncedára, aki a vád szerint a párt madri­di propagandatevékenységét irá­nyította. Az ítéletet néhány nap alatt kimondják. (Reuter) A Pentagon felújította a fegy­verszállításokat a haiti diktátor­rezsimnek, és amerikai instruk­torok képezik ki továbbra is a kommunistaellenes és partizán­ellenes erőket — közli a Guar­dian című londoni lap. (MTI) Maurice Schumann francia külügyminiszter szerdán Mad­ridba repült, ahol kétnapos tár­gyalásokat folytat a spanyol kül­ügyminiszterrel. (MTI) Visszanyerte szabadságát ked­den Valentin Campa, a Mexikói Kommunista Párt Központi Bi­zottsága elnökségének tagja. A neves kommunista személyiséget a titkosrendőrség tartotta fog­ságban fegyveres lázadásra va­ló felbújtás címén. (Reuter) Ismét Gaston Eyskenst kérte fel Baudouin belga király, hogy alakítson kormányt. Eyskens a megbízást elfogadta. A miniszter­­elnök újra keresztényszocialista­­szocialista koalíciós kormányt kí­ván alakítani. (MTI) A béke alapja és feltétele a BT határozatának végrehajtása Szadat válasza az afrikai országoknak Az Afrikai Egység Szervezeté­nek küldöttsége szerdán befejezte kétnapos egyiptomi látogatását, és Kairóból Tel Avivba érkezett. A Senghor, szenegáli elnök ve­zette delegáció három hé­t alatt másodszor járt Kairóban, hogy lépéseket tegyen az arab—izraeli közvetett tárgyalások feléleszté­sére. Szadat egyiptomi elnök az afri­kai államok kérdőívére válaszol­va, kifejtette, hogy Egyiptom nem hajlandó engedményeket tenni az agresszorn­ak: a közel-keleti béke alapja és feltétele a Bizton­sági Tanács határozatának végre­hajtása, a megszállt arab terüle­tek teljes kiürítése. Az Afrikai Egység Sz­ervezeté­­nek küldöttsége egyébként nem hozott magával sem új javaslatot, sem új rendezési tervet, csupán kérdéseket tett fel a BT-ha­táro­­zat rendelkezéseivel kapcsolat­ban. Mint ismeretes, az afrikai államfők a Biztonsági Tanács ha­tározatán alapuló rendezés lehe­tőségeit tanulmányozzák és a Jar­­ring-misszió felújítását kívánják elősegíteni. Szadat elnök Egyiptom állás­pontját ismertetve, kijelentette: Izraelnek pozitív választ kell ad­nia Jarring februári memorandu­mára. Izrael állítólagos biztonsági érdekei nem igazolják a területi terjeszkedést és a kiürítés megta­gadását. Ami a Biztonsági Tanács hatá­rozatának a végrehajtását illeti, Egyiptom elfogadja a nemzetközi garanciákat, demilitarizált öveze­tek létesítését és nemzetközi rendfenntartó erők jelenlétét. Egyiptom úgy ítéli meg, hogy Jarring memoranduma megfelelő nemzetközi bázis a BT-határozat végrehajtásához. Becz Sándor : Szerdán Kairóban négy óra hosszat tanácskoztak az arab or­szágok hadseregeinek vezérkari főnökei. Sazli, az egyiptomi had­sereg vezérkari főnöke kijelentet­te: a megbeszélések legfontosabb témája az volt, hogy a közvetlen frontvonalon kívül eső arab or­szágok milyen formában támo­gassák az Izrael-ellenes harcot. (MTI) Phantom gépek szállítása a jövő heti Nixon—Meir találkozó napirendjén (Washingtoni tudósítónktól.) Nixon amerikai elnök decem­ber másodikén fogadja a Fe­hér Házban Meirt, Izrael mi­niszterelnökét: ez a hivatalos wa­shingtoni bejelentés csaknem egybeesett azzal az amerikai kül­ügyminisztér­iumi nyilatkozattal, amely szerint a közel-keleti amerikai „diplomáciai kezde­ményezést” egyelőre felfüg­gesztik. Az „ideiglenes felfüg­gesztés” természetesen csak vi­szonylag fájdalommentes mód annak elismerésére, hogy a szé­les körű propagandahadjárattal kísért közel-keleti kezdeményezés teljes kudarcot vallott. A kudarc ténye már hónapok óta éppoly nyilvánvaló volt, mint az ok: az Egyesült Államok nem tudta és valószínűleg nem is akarta Iz­raelt rávenni azokra a minimális engedményekre, amelyek a meg­szállt területekről való kivonulá­sa felé mutatnának. Az egybeesés megerősíti a je­lentéseket, amelyek szerint az Egyesült Államokba látogató iz­raeli miniszterelnök Nixonnal folytatott megbeszéléseinek egy fő témája lesz: további ultra-mo­dern fegyverzet, és elsősorban Phantom repülőgépek szállítása. Minden jel arra mutat, hogy Izrael a feszült helyzetet, amelyet maga hozott létre, valamint az amerikai politikában kialakult „nyomásviszonyokat” maximális igényeinek kielégítésére kívánja felhasználni. A két párt vezető szenátorait — köztük a demok­rata párt szóba jöhető elnökje­­löltjeit is­­ erős szálak fűzik a tőkeerős és aktív Izrael-párti lob­byhoz. Nyolc szenátor tegnap fel­kereste Rogerst, és követelte az Izraelnek szóló Phantom-szállít­­mányok felújítását. (Rogers vá­laszképpen kijelentette, hogy a közel-keleti fegyverkezési egyen­súly nem borult fel, nincs szük­ség az eddigi „Phantom-politika” felülvizsgálatára.) A szenátus pe­dig 500 millió dollár Izraelnak nyújtandó póthitelt szavazott meg a katonai költségvetéshez, repülőgép-vásárlásra. Az amerikai kormányzat, amely egyéb hadianyagokban ma­ximálisan kielégíti Izrael szük­ségleteit, egyelőre habozik. Az ENSZ közel-keleti vitája előtt nem kíván osztozni Izrael erősö­dő elszigetelődésében. Bizonyos értelemben azonban a ráneheze­dő „belső nyomás” nem is jön rosszul a kormányzatnak: diplo­máciai megfigyelők szerint Wa­shington egyebek közt erre való hivatkozással kívánja meghátrá­lásra, engedményekre kényszerí­teni az arab országokat. Vajda Péter Folytatódott a Tito—Ceausescu megbeszélés Temesváron szerdán folytatód­tak a hivatalos román—jugoszláv tárgyalások Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az államtanács elnöke és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének elnöke között. Tito — mint arról beszámoltunk — kedden érkezett kétnapos ba­ráti látogatásra Romániába. A tárgyaláson mindkét delegá­cióban részt vesz többek között a két ország miniszterelnöke, külügyminisztere, a gazdasági együttműködési vegyes kormány­bizottság két elnöke, valamint más­ párt- és állami vezetők. (MTI) Diáksztrájk Horvátországban Zágrábban és Horvátország több más városának egyetemén a hallgatók keddtől beszüntették az oktatási intézmények látogatását. A zágrábi egyetemi hallgatók szövetségének kezdeményezésére meghirdetett és december 3-ig tartó diáksztrájk­­ kezdeménye­zői által kinyilvánított — célja, hogy az országba befolyó devizá­ból Horvátország számára kedve­zőbb elosztást eszközöljenek ki. A Horvát Kommunisták Szö­vetsége, valamint a horvát poli­tikai és társadalmi testületek képviselői viszont helytelenítik a diákok munkabeszüntetését, mint olyan akciót, amely a Horvát Kommunisták Szövetségének és a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének politikai irányvonala ellen irányul. (MTI) December közepén Nixon-Pompidou találkozó Nixon amerikai és Pompidou francia elnök december 13-án és 14-én találkozik a portugál fenn­hatóság alatt álló Azori-szigete­­ken. Az Elysée-palota nyilatkozata szerint a találkozó Nixon elnök kívánságára jön létre még az el­nök pekingi és moszkvai útját megelőzően. A két államfő nem­zetközi kérdésekről tárgyal. (MTI)

Next