Népszabadság, 1971. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1971. november 26. csütörtök­­L MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXIX. évfolyram, 278. szám­r »•Ara­ft, fillér Jóleső beszélgetések Ez az egyik legbiztosabb jele a zord időknek: cikk az újság ele­jén a falusi téli estékről , hogy s mint van ilyenkor a kultúr­há­­zakban, mivel töltik a hosszú téli estéket a falvak művelődni vá­gyó lakói. Az idén talán már fel sem kellene mondani a ,,leckét". Ha nem volna új s figyelemre méltó jelenség. A műsorokból már tavaly feltűnt, megerősítette a tapaszta­lat s tovább erősítik a mostani programtervek is: kezd szélesed­ni, közéletibbé válni a tematika. Mi volt öt-hat éve még? Szinte csakis irodalmi vagy műkedve­lői programok s szakköri fog­lalkozások, író-olvasó találko­zók, versmondódélutánok, elő­adások művészeti irányzatokról és korszakokról vetített képes úti beszámolók, műtörténeti ismerte­tések. Ezek most is megmarad­tak, mert érdekesek és haszno­sak. Ám ezen az alapvetésen nyílt tágabbra a falusi hallgatóság ér­deklődése: már nemcsak iroda­lomról-művészetről kíván halla­ni, hanem a művelődés közéleti vonatkozásairól , művészetpoli­tikai irányításról, iskolapolitiká­ról, közművelődési problémákról. A meghívottak között ők maguk válogatnak (a korábbi évek jó vagy kedvezőtlen tapasztalatai alapján) s elsősorban azok a köl­tők, írók, kritikusok kapnak fel kérő levelet, akik nemcsak a mű­hely szakkérdéseiről beszélgetnek a részvevőkkel, hanem a témához közvetve vagy közvetlenül kap­csolódó egyéb kérdésekről is. Sőt: minisztériumi szakvezetők, országgyűlési képviselők, párt­­funkcionáriusok, városi és megyei tanácselnökök is mind gyakrab­ban „szerepelnek". A közéleti vezetők ilyen alkal­makkor rendszerint nem előadá­sokat tartanak, hanem munkate­rületük általános kérdéseiről be­szélgetnek a megjelentekkel. Né­hány példa a közelmúltból: me­gyei tanácselnök beszámolója az Interparlamentáris Unió egyik szekciójának tevékenységéről, fő­iskolai tanár saját tapasztalatai alap­ján bes­zél a művésznevel­és és -Utánpótlás pedagógiai és tár­sadalmi problémáiról, tudomá­nyos intézmény igazgatója ad tá­jékoztatást az országos múzeumi hálózat fejlesztéséről, külügymi­nisztériumi előadó az UNESCO munkájáról, külföldi követségünk egyik beosztottja a misszió kul­turális és propagandatevékeny­ségéről. A téli foglalkozások hagyomá­nyos ágazatai mellett megjelent tehát az új is, ami nem sorolható be az ismeretterjesztés eddig használt szokványos keretei kö­zül egyikbe sem; leginkább talán „közélet-órának” nevezhetnénk. Nem arról van szó, hogy az új kiszorította a régit. A „régi” szül­te meg az újat. A sok-sok irodal­mi est, szakköri foglalkozás, mű­kedvelő színjátszás, miegyéb­­ki­tágította az emberek érdeklődési körét — meg ne feledkezzünk a televízióról, amely óriási hatásá­val élen járt ebben —, már más­ra is kíváncsiak, többre is kíván­csiak. Az igény megmozgatta a járási, a megyei szervezők fan­táziáját, nagyobb aktivitásra ösz­tönözte őket. A falusi művelőd­ési háza­k lá­togatói így nemcsak egy-egy könyvvel, verssel, képzőművé­szeti alkotással ismerkednek meg, pillantásuk már nagyobb részt fog be a világból. A cél tehát ugyanaz, ám gazdagodtak az esz­közök. S nem utolsósorban: szó­­rakoztatóbbak lettek a téli esték. Tamás István Az ötéves terv legfőbb feladata: az életszínvonal emelése Koszigin beszámolója a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán A moszkvai Kreml-palotában megnyílt a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának ülésszaka. Dél­előtt külön-külön megnyitóülést tartott a szövetségi, illetve a nemzetiségi tanács, amelyen el­fogadták a háromnapos ülésszak napirendjét. Ezután együttes ülés kezdődött, amelyen elsőként az ötéves népgazdasági tervet, majd az 1972. évi tervről szóló beszá­molókat, végül a költségvetési beszámolót hallgatta meg a Leg­felsőbb Tanács több mint másfél ezer küldötte. Az első két napi­rendi pontról Alekszej Koszigin miniszterelnök tartott referátu­mot. A szovjet miniszterelnök több mint másfél órás beszédén jelen voltak a szovjet párt és a kor­mány vezetői, köztük Leonyid Brezsnyev és Nyikolaj Podgornij, a Szövetségi Tanács képviselői. Maga Koszigin miniszterelnök a Nemzetiségi Tanács tagja. A miniszterelnök referátuma megállapította: már a nyolcadik ötéves terv fő célkitűzéseinek egyike a szovjet emberek élet­­színvonalának emelése volt. Az SZKP XXIV. kongresszusának megbízásából a legszélesebb tár­sadalmi és tudományos erők be­vonásával kidolgozott kilencedik ötéves terv pedig legfőbb felada­tául tűzte ki a szovjet nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését. Az alaposan kiszélesített szo­ciális program végrehajtása — mondotta a szovjet kormányfő — jelentős strukturális változáso­kat követel a szovjet népgazda­ságban, feltételezi a fogyasztási alapok növelését, a munkaerő egy részének átirányítását, a fogyasz­tási cikkeket termelő iparágak megkülönböztetett fejlesztését. Az új ötéves terv is nagy súlyt helyez a nehézipar fejlesztésére és a szovjet kormány változatla­nul szükségesnek tartja a fegyve­res erők szilárdítását a hadiipar állandó fejlesztése és korszerűsí­tése alapján. Végül a terv szerves része a mezőgazdasági termelés intenzív­vé tételének hosszú lejáratú prog­ramja, amely magában foglalja a kemizálás, a talaj­javítási munkák és természetesen a gépesítés foly­tatását. . A beruházások területén a párt és a kormány fő irányvonala nem az új építkezések megkezdése, hanem a meglevő termelési ka­pacitások rekonstrukciója és fej­lesztése lesz, hangoztatta a szov­jet kormányfő. (Folytatás a 2. oldalon.) V­iharos tüntetések Nagy-Britanniában a munkanélküliség elleni harc napján (Londoni tudósítónktól.) Sztrájkokkal és tömegtünteté­sekkel fejezték ki a brit munká­sok november 24-án a tömeges munkanélküliség miatt érzett ha­ragjukat és elkeseredésüket A nagyüzemek dolgozóinak jelenté­keny része egynapos, más gyárak félnapos tiltakozó munkabeszün­tetéseket tartottak. A munkások által megszállt, skóciai hajógyá­rak azonban csak egyórás jelké­pes sztrájkra álltak le, hiszen az ő munkájuk most éppen a mun­kanélküliség elleni harcot szol­gálja. A legnagyobb tüntetés a fővá­rosban zajlott le, ahová a munka­­nélküliség által legjobban sújtott vidékekről különvonatok hozták a munkásokat. A szakszervezetek gyűjtéseket rendeztek, hogy fe­dezzék a kereset nélkül levők útiköltségét. Hatalmas tömeg gyülekezett délután két órakor a Tower Hillen, ahol a szónokok a torykormány lemondását köve­telték. A menet éppen a csúcs­­forgalom idején vonult be a vá­rosközpontba, több órára meg­bénítva London közlekedését. Vö­rös zászlók és a Ki a torykkal! feliratok borították el a parla­ment előtti teret, amikor a tö­meg — a rendőrség erőfeszítései ellenére — egészen az ősi West­minster faláig özönlött. A brit szokásjog szerint a vá­lasztóknak joguk van delegáció­kat formálva felkeresni a West­minsterben képviselőiket. Az es­ti órákban, miközben az egész környéken zengett a Ki a toryk­kal! — Munkát! jelszó, delegá­ciók százai kértek bebocsátást, hogy a Munkáspárt parlamenti tagjaival beszéljenek. A rendkí­vüli erőkkel felsorakozott karha­talom azonban csak néhány kül­döttséget engedett be. Erőszakos jelenetekre is sor került. Lapzártakor még tartanak a munkások és a rendőrök összetű­zései. A sebesültek és a letartóz­tatottak számáról még nincs je­­­­lentés. A munk­ások haragja Nagy-Britanniában a harmincas évek éhségmenetei óta nem feje­ződött ki ilyen elkeseredett for­mába­n. Saigon beismerte kambodzsai invázióját A dél-vietnami hadvezetés csak szerda délután ismerte be hivatalosan, hogy hétfő hajnalá­ban újabb invázió kezdődött Kambodzsa ellen. Ennek során szerda hajnalban a saigoni báb­rezsim újabb egységeket vezé­nyelt Kambod­zsáiba. A saigoni katonai főparancs­nokság szóvivője sajtótájékozta­tójában elmondotta, hogy az új hadművelet célja a Horog térsé­gében, valamint a Taj Ninh dél­vietnami tartománnyal szomszé­dos kambodzsai területen levő állítólagos ,­ellenséges alakula­tok felkutatása és megsemmisí­tése”. MAI SZÁMUNKBAN: Beszélgetések magyar—török kapcsolatokról (4. oldal.) Másfajta zaj (4—5. oldal) Hazai színvonal, európai szín­vonal — ahogy a gyár látja Orion: A hiba nemcsak a mi készülékeinkben van (5. oldal.) Rudnyánszky István sorozata: Nílus-parti beszélgetések 4. Az ASZÚ és az állam korszerűsége (11. oldal) Szót kér az olvasó (10. oldal) Bíró József moszkvai tárgyalásai A dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter vezetésével Moszkvában tartózkodó magyar kormányküldöttség megkezdte tárgyalásait a szovjet kormány­­delegációval. Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi minisz­ter és dr. Bíró József a tárgya­­lások során megvitatták a két ország közötti kereskedelem ala­kulásának időszerű kérdéseit, va­lamint a két ország közötti ke­reskedelmi forgalom továbbfej­lesztésének lehetőségeit. A tárgyalásokon befejezik az 1972. évi magyar—szovjet árucse­re-forgalmi és fizetési jegyző­könyv aláírásával kapcsolatos kérdések megvitatását. Folytatódtak a magyar—bolgár tárgyalások l.asanrzi l*«í tagadta Saiankn T'adararoi — Vavk Jvad d éstsohvtija Sztanko Todorov, a Bolgár Nép­­köztársaság Minisztertanácsának elnöke, aki Fock Jenő miniszter­­elnök meghívására hivatalos ba­ráti látogatáson tartózkodik ha­zánkban, szerda délelőtt kísérete társaságában a Hősök terén meg­koszorúzta a Magyar Hősök Em­lékművét. Az ünnepélyes aktus­nál jelen volt Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Böjti János, a Magyar Népköz­társaság szófiai nagykövete, Kő­­míves István, a fővárosi tanács elnökhelyettese, Pesti Endre ve­zérőrnagy és a Külügyminiszté­rium több vezető munkatársa. A koszorúzás után a bolgár kor­mányfő és felesége, valamint kí­sérete a főváros nevezetességeivel ismerkedett. A vendégeket elkí­sérte Puja Frigyes és Böjti Já­nos. Útljuk először az Örs vezér téri metróvégállomáshoz veze­tett, ahol Hídvégi Károly, a Met­ró Budapesti Földalatti Vasút igazgatója köszöntötte őket. In­nen a Deák téri végállomásig utaztak, ahol megtekintették a metró központi irányítótermét is. Közben tájékoztatták a vendége­ket a földalatti létesítésének tör­ténetéről, működéséről, további szakaszainak építéséről. Meglátogatták a vendégek a budapesti Bolgár Kulturális Köz­pontot, ahol Nino Nikolov igaz­gató és munkatársai tájékoztatták őket az intézmény működéséről. A vendégek jártak a Balkantou­­rist magyarországi képviseleté­nél, majd a Halászbástyáról és a Gellérthegyről gyönyörködtek a­­ főváros panorámájában. Fock Jenő és felesége szerdán az Országház Vadásztermében díszebédet adott Sztanko Todorov és felesége tiszteletére. Részt vet­tek az ebéden a bolgár kormány­fő kíséretének tagjai is. Magyar részről jelen volt Németh Ká­roly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Ajtai Miklós és dr. Tímár Má­tyás, a kormány elnökhelyettese, Bondor József, dr. Dimény Imre, dr. Horgos Gyula, Ilku Pál, Párái Imre, dr. Szekér Gyula, a kor­mány tagja, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke, továb­bá Puja Frigyes s a politikai és a gazdasági élet több más veze­tő személyisége. Jelen voltak az ebéden a budapesti bolgár nagy­­követség tagjai. A díszebéden Fock Jenő és Sztanko Todorov pohárköszöntőt mondott. (A po­­hárköszöntőket a 3. oldalon kö­zöljük.) Délután Losonczi Pál, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fogadta Sztanko Todoro­vot az Országházban. A vendég­látó és a vendég között szívélyes, baráti eszmecserére került sor. A látogatásnál jelen volt Puja Fri­gyes, Böjti János és Kiril Nesz­toron, a BKP Központi Ellenőrző Revíziós Bizottsága Irodájának tagja, külügyminiszter-helyettes és Sztoio Sztanoev budapesti bolgár nagykövet. Délután a két küldöttség foly­tatta a tárgyalásokat. Losonczi Pál fogadja a Parlamentben Sztanko Todorovot.

Next