Népszabadság, 1971. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1971. november 26. csütörtökL MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXIX. évfolyram, 278. számr »•Araft, fillér Jóleső beszélgetések Ez az egyik legbiztosabb jele a zord időknek: cikk az újság elején a falusi téli estékről , hogy s mint van ilyenkor a kultúrházakban, mivel töltik a hosszú téli estéket a falvak művelődni vágyó lakói. Az idén talán már fel sem kellene mondani a ,,leckét". Ha nem volna új s figyelemre méltó jelenség. A műsorokból már tavaly feltűnt, megerősítette a tapasztalat s tovább erősítik a mostani programtervek is: kezd szélesedni, közéletibbé válni a tematika. Mi volt öt-hat éve még? Szinte csakis irodalmi vagy műkedvelői programok s szakköri foglalkozások, író-olvasó találkozók, versmondódélutánok, előadások művészeti irányzatokról és korszakokról vetített képes úti beszámolók, műtörténeti ismertetések. Ezek most is megmaradtak, mert érdekesek és hasznosak. Ám ezen az alapvetésen nyílt tágabbra a falusi hallgatóság érdeklődése: már nemcsak irodalomról-művészetről kíván hallani, hanem a művelődés közéleti vonatkozásairól , művészetpolitikai irányításról, iskolapolitikáról, közművelődési problémákról. A meghívottak között ők maguk válogatnak (a korábbi évek jó vagy kedvezőtlen tapasztalatai alapján) s elsősorban azok a költők, írók, kritikusok kapnak fel kérő levelet, akik nemcsak a műhely szakkérdéseiről beszélgetnek a részvevőkkel, hanem a témához közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó egyéb kérdésekről is. Sőt: minisztériumi szakvezetők, országgyűlési képviselők, pártfunkcionáriusok, városi és megyei tanácselnökök is mind gyakrabban „szerepelnek". A közéleti vezetők ilyen alkalmakkor rendszerint nem előadásokat tartanak, hanem munkaterületük általános kérdéseiről beszélgetnek a megjelentekkel. Néhány példa a közelmúltból: megyei tanácselnök beszámolója az Interparlamentáris Unió egyik szekciójának tevékenységéről, főiskolai tanár saját tapasztalatai alapján beszél a művésznevelés és -Utánpótlás pedagógiai és társadalmi problémáiról, tudományos intézmény igazgatója ad tájékoztatást az országos múzeumi hálózat fejlesztéséről, külügyminisztériumi előadó az UNESCO munkájáról, külföldi követségünk egyik beosztottja a misszió kulturális és propagandatevékenységéről. A téli foglalkozások hagyományos ágazatai mellett megjelent tehát az új is, ami nem sorolható be az ismeretterjesztés eddig használt szokványos keretei közül egyikbe sem; leginkább talán „közélet-órának” nevezhetnénk. Nem arról van szó, hogy az új kiszorította a régit. A „régi” szülte meg az újat. A sok-sok irodalmi est, szakköri foglalkozás, műkedvelő színjátszás, miegyébkitágította az emberek érdeklődési körét — meg ne feledkezzünk a televízióról, amely óriási hatásával élen járt ebben —, már másra is kíváncsiak, többre is kíváncsiak. Az igény megmozgatta a járási, a megyei szervezők fantáziáját, nagyobb aktivitásra ösztönözte őket. A falusi művelődési házak látogatói így nemcsak egy-egy könyvvel, verssel, képzőművészeti alkotással ismerkednek meg, pillantásuk már nagyobb részt fog be a világból. A cél tehát ugyanaz, ám gazdagodtak az eszközök. S nem utolsósorban: szórakoztatóbbak lettek a téli esték. Tamás István Az ötéves terv legfőbb feladata: az életszínvonal emelése Koszigin beszámolója a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán A moszkvai Kreml-palotában megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Délelőtt külön-külön megnyitóülést tartott a szövetségi, illetve a nemzetiségi tanács, amelyen elfogadták a háromnapos ülésszak napirendjét. Ezután együttes ülés kezdődött, amelyen elsőként az ötéves népgazdasági tervet, majd az 1972. évi tervről szóló beszámolókat, végül a költségvetési beszámolót hallgatta meg a Legfelsőbb Tanács több mint másfél ezer küldötte. Az első két napirendi pontról Alekszej Koszigin miniszterelnök tartott referátumot. A szovjet miniszterelnök több mint másfél órás beszédén jelen voltak a szovjet párt és a kormány vezetői, köztük Leonyid Brezsnyev és Nyikolaj Podgornij, a Szövetségi Tanács képviselői. Maga Koszigin miniszterelnök a Nemzetiségi Tanács tagja. A miniszterelnök referátuma megállapította: már a nyolcadik ötéves terv fő célkitűzéseinek egyike a szovjet emberek életszínvonalának emelése volt. Az SZKP XXIV. kongresszusának megbízásából a legszélesebb társadalmi és tudományos erők bevonásával kidolgozott kilencedik ötéves terv pedig legfőbb feladatául tűzte ki a szovjet nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését. Az alaposan kiszélesített szociális program végrehajtása — mondotta a szovjet kormányfő — jelentős strukturális változásokat követel a szovjet népgazdaságban, feltételezi a fogyasztási alapok növelését, a munkaerő egy részének átirányítását, a fogyasztási cikkeket termelő iparágak megkülönböztetett fejlesztését. Az új ötéves terv is nagy súlyt helyez a nehézipar fejlesztésére és a szovjet kormány változatlanul szükségesnek tartja a fegyveres erők szilárdítását a hadiipar állandó fejlesztése és korszerűsítése alapján. Végül a terv szerves része a mezőgazdasági termelés intenzívvé tételének hosszú lejáratú programja, amely magában foglalja a kemizálás, a talajjavítási munkák és természetesen a gépesítés folytatását. . A beruházások területén a párt és a kormány fő irányvonala nem az új építkezések megkezdése, hanem a meglevő termelési kapacitások rekonstrukciója és fejlesztése lesz, hangoztatta a szovjet kormányfő. (Folytatás a 2. oldalon.) Viharos tüntetések Nagy-Britanniában a munkanélküliség elleni harc napján (Londoni tudósítónktól.) Sztrájkokkal és tömegtüntetésekkel fejezték ki a brit munkások november 24-án a tömeges munkanélküliség miatt érzett haragjukat és elkeseredésüket A nagyüzemek dolgozóinak jelentékeny része egynapos, más gyárak félnapos tiltakozó munkabeszüntetéseket tartottak. A munkások által megszállt, skóciai hajógyárak azonban csak egyórás jelképes sztrájkra álltak le, hiszen az ő munkájuk most éppen a munkanélküliség elleni harcot szolgálja. A legnagyobb tüntetés a fővárosban zajlott le, ahová a munkanélküliség által legjobban sújtott vidékekről különvonatok hozták a munkásokat. A szakszervezetek gyűjtéseket rendeztek, hogy fedezzék a kereset nélkül levők útiköltségét. Hatalmas tömeg gyülekezett délután két órakor a Tower Hillen, ahol a szónokok a torykormány lemondását követelték. A menet éppen a csúcsforgalom idején vonult be a városközpontba, több órára megbénítva London közlekedését. Vörös zászlók és a Ki a torykkal! feliratok borították el a parlament előtti teret, amikor a tömeg — a rendőrség erőfeszítései ellenére — egészen az ősi Westminster faláig özönlött. A brit szokásjog szerint a választóknak joguk van delegációkat formálva felkeresni a Westminsterben képviselőiket. Az esti órákban, miközben az egész környéken zengett a Ki a torykkal! — Munkát! jelszó, delegációk százai kértek bebocsátást, hogy a Munkáspárt parlamenti tagjaival beszéljenek. A rendkívüli erőkkel felsorakozott karhatalom azonban csak néhány küldöttséget engedett be. Erőszakos jelenetekre is sor került. Lapzártakor még tartanak a munkások és a rendőrök összetűzései. A sebesültek és a letartóztatottak számáról még nincs jelentés. A munkások haragja Nagy-Britanniában a harmincas évek éhségmenetei óta nem fejeződött ki ilyen elkeseredett formában. Saigon beismerte kambodzsai invázióját A dél-vietnami hadvezetés csak szerda délután ismerte be hivatalosan, hogy hétfő hajnalában újabb invázió kezdődött Kambodzsa ellen. Ennek során szerda hajnalban a saigoni bábrezsim újabb egységeket vezényelt Kambodzsáiba. A saigoni katonai főparancsnokság szóvivője sajtótájékoztatójában elmondotta, hogy az új hadművelet célja a Horog térségében, valamint a Taj Ninh délvietnami tartománnyal szomszédos kambodzsai területen levő állítólagos ,ellenséges alakulatok felkutatása és megsemmisítése”. MAI SZÁMUNKBAN: Beszélgetések magyar—török kapcsolatokról (4. oldal.) Másfajta zaj (4—5. oldal) Hazai színvonal, európai színvonal — ahogy a gyár látja Orion: A hiba nemcsak a mi készülékeinkben van (5. oldal.) Rudnyánszky István sorozata: Nílus-parti beszélgetések 4. Az ASZÚ és az állam korszerűsége (11. oldal) Szót kér az olvasó (10. oldal) Bíró József moszkvai tárgyalásai A dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter vezetésével Moszkvában tartózkodó magyar kormányküldöttség megkezdte tárgyalásait a szovjet kormánydelegációval. Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és dr. Bíró József a tárgyalások során megvitatták a két ország közötti kereskedelem alakulásának időszerű kérdéseit, valamint a két ország közötti kereskedelmi forgalom továbbfejlesztésének lehetőségeit. A tárgyalásokon befejezik az 1972. évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatos kérdések megvitatását. Folytatódtak a magyar—bolgár tárgyalások l.asanrzi l*«í tagadta Saiankn T'adararoi — Vavk Jvad d éstsohvtija Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, aki Fock Jenő miniszterelnök meghívására hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, szerda délelőtt kísérete társaságában a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Az ünnepélyes aktusnál jelen volt Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Böjti János, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete, Kőmíves István, a fővárosi tanács elnökhelyettese, Pesti Endre vezérőrnagy és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. A koszorúzás után a bolgár kormányfő és felesége, valamint kísérete a főváros nevezetességeivel ismerkedett. A vendégeket elkísérte Puja Frigyes és Böjti János. Útljuk először az Örs vezér téri metróvégállomáshoz vezetett, ahol Hídvégi Károly, a Metró Budapesti Földalatti Vasút igazgatója köszöntötte őket. Innen a Deák téri végállomásig utaztak, ahol megtekintették a metró központi irányítótermét is. Közben tájékoztatták a vendégeket a földalatti létesítésének történetéről, működéséről, további szakaszainak építéséről. Meglátogatták a vendégek a budapesti Bolgár Kulturális Központot, ahol Nino Nikolov igazgató és munkatársai tájékoztatták őket az intézmény működéséről. A vendégek jártak a Balkantourist magyarországi képviseleténél, majd a Halászbástyáról és a Gellérthegyről gyönyörködtek a főváros panorámájában. Fock Jenő és felesége szerdán az Országház Vadásztermében díszebédet adott Sztanko Todorov és felesége tiszteletére. Részt vettek az ebéden a bolgár kormányfő kíséretének tagjai is. Magyar részről jelen volt Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Ajtai Miklós és dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, Bondor József, dr. Dimény Imre, dr. Horgos Gyula, Ilku Pál, Párái Imre, dr. Szekér Gyula, a kormány tagja, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, továbbá Puja Frigyes s a politikai és a gazdasági élet több más vezető személyisége. Jelen voltak az ebéden a budapesti bolgár nagykövetség tagjai. A díszebéden Fock Jenő és Sztanko Todorov pohárköszöntőt mondott. (A pohárköszöntőket a 3. oldalon közöljük.) Délután Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fogadta Sztanko Todorovot az Országházban. A vendéglátó és a vendég között szívélyes, baráti eszmecserére került sor. A látogatásnál jelen volt Puja Frigyes, Böjti János és Kiril Nesztoron, a BKP Központi Ellenőrző Revíziós Bizottsága Irodájának tagja, külügyminiszter-helyettes és Sztoio Sztanoev budapesti bolgár nagykövet. Délután a két küldöttség folytatta a tárgyalásokat. Losonczi Pál fogadja a Parlamentben Sztanko Todorovot.