Népszabadság, 1972. május (30. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
2 Tiltakozások a vietnami háború fokozása ellen (Folytatás az 1. oldalról.) Mint santiagói tudósítónk jelentette: több latin-amerikai országban tüntetések voltak. A chilei fővárosban több ezer fiatal vonult fel, hogy kifejezze tiltakozását a VDK kikötőinek elaknásítása és a vietnami városok tömeges bombázása ellen. Hasonló Amerika-ellenes megmozdulásra került sor Concepcion városában is. Bogotában az egyetemi ifjúság harcos tüntetést rendezett az újabb agressziós cselekedetek ellen. A columbiai rendőrség öszszecsapott a tüntető fiatalokkal. Peruban is élesen elítélik az észak-amerikai agressziós cselekedeteket. Az Expreso című lap megállapítja, hogy a VDK kikötőinek elaknásítása és blokádja merénylet a világ valamennyi szabad népe ellen. Az Egyesült Államokban napok óta tartanak a tiltakozó megmozdulások Nixon elnök vietnami politikája ellen. Szombatra virradóan a legnagyobb arányú tüntetést San Franciscóban tartották. A rendőrség gumibotokkal és könnygázbombákkal oszlatta szét a vietnami háború ellen tiltakozó mintegy ötezer tüntetőt. A háború ellenzői először tiltakozó nagygyűlést tartottak a város St. Francis szállodája előtt, amelyben Rockefeller New York-i és Reagan kaliforniai kormányzó éppen választási gyűlésen szónokolt. Ezt követően végigvonultak San Francisco utcáin, ablakokat és kirakatokat törtek be, hangszórókon bélyegezték meg Nixon elnök vietnami politikáját. A nagyszabású tüntetésen a rendőrség mintegy negyven személyt tartóztatott le. Ezáltal több mint 2500-ra emelkedett azoknak a száma, akiket az Egyesült Államokban Nixon indokínai terrorintézkedéseinek bejelentése óta őrizetbe vettek. Európa-szerte ismét voltak tünytetések. A nyugat-németországi Frankfurtban péntek este több mint kétezer ember gyűlt össze, hogy tiltakozzék. A rendőrség brutálisan közbelépett. Nagy-Britannia legnagyobb városaiban szombaton tüntetések robbantak ki. A megmozdulások egy részét a brit kommunisták kezdeményezték. Londonban a párt országos elnöke, Irene Swan asszony állt a Hyde parki tüntetők élére, akik az amerikai nagykövetség elé vonultak. A nagykövetség előtt napok óta tiltakozó őrségek állnak, tüntetések zajlanak, amerikai zászlókat égetnek. A megmozdulások átterjedtek Glasgow-ra, a skót munkásság fellegvárára. A tiltakozó felvonuláson a brit munkásmozgalom egyik legnagyobb győzelmére büszke U. C. S. hajógyáriak vitték a főszerepet. A közép-angliai iparvidék középpontjában, Birminghamben, tiltakozó őrséget és felvonulást szerveztek. Cardiffban, a walesi fővárosban aláírásgyűjtés folyt. Az angol parlament hétfőn munkáspárti törvényhozók követelésére, rendkívüli vitát rendez a vietnami helyzetről. an Francisco egyik utcáján gumibotos rendőr kergeti a háborúellenes tüntetőket. Heves harcok Saigontól 40 kilométerre B—52-esek An Loc környékét bombázták B —52-es repülőerődök szombat hajnalban hat bevetésben támadták An Loc város közvetlen környékét. Saigon katonai szóvivő szerint a hazafiak rendkívül hatásos kézi légelhárító fegyverek alkalmazásával pénteken három amerikai repülőgépet lőttek le a város fölött. A partizánok folytatják előrenyomulásukat a 13. számú út mentén a főváros, Saigon felé. Pénteken összecsapásra került sor Chon Thanh városában, An Loctól 32 kilométerrel délre. A saigoni kormánycsapatok súlyos veszteségeket szenvedtek. A dél-vietnami fővárostól negyven kilométerre északnyugatra, Trang Bang körzeti székhely térségében hatórás ütközet zajlott le. A hazafiak március vége óta most kerültek a legközelebb Saigonhoz. Az amerikai haditengerészet helikopterei szombaton ismét bekapcsolódtak a dél-vietnami hadszíntéren folyó szárazföldi hadműveletekbe. Segítségükkel mintegy 1000 saigoni tengerészgyalogost szállítottak Quang Tri tartoányba, és vetettek be a hazafiak ellenőrzése alatt álló tartományi székhelytől mintegy tíz kilométerre délre. A VDK legnagyobb kikötővárosából, Haiphongból érkezett híreket idézve jelenti a TASZSZ, hogy a Tonkini-öbölben szombaton — több napja először — fegyvernyugvás volt. A UPX saigoni amerikai katonai körökből úgy értesült, hogy a Haiphong elleni tengeri hadműveletekben részt vevő amerikai hadihajók közül három cirkálót és kilenc rombolót a kikötővárostól 480 kilométerrel délebbre fekvő vizek felé irányítottak. Ez értelmezhető Nixon amerikai elnök álláspontjának enyhüléseként, de úgy is, hogy az amerikai hadihajókat a kormánycsapatok Quang Tun tartományban indított ellentámadási kísérletének támogatására használják fel. * Xuan Thuy, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetője, úton hazafelé szombaton Moszkvából Pekingbe érkezett. (MTI) . Külföldi események néhány sorban közleményt adtak ki a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének csütörtökön és pénteken megtartott üléséről. A közlemény hangoztatta, hogy a pártelnökség támogatja a kormánynak a gazdasági problémák leküzdésére hozott intézkedéseit és sürgeti a gazdaságpolitikai és általános gazdasági problémák megoldását. (MTI) Jaroszewicz lengyel miniszterelnök vasárnap Berlinbe érkezik, ahol részt vesz a lengyel katonák és a német antifasiszták közös emlékművének felavatásán. (MTI) Diáktüntetők elbarikádozták a montevideói egyetem épületeit és felgyújtottak három, a közelben parkoló gépkocsit. (Reuter) Az egyiptomi kormány támogatja a Bengáli Népi Köztársaság felvételét az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO). Ez a döntés az első hivatalos egyiptomi lépés az új délkelet-ázsiai állam irányában. Kairó egyébként a régebben elhangzott nyilatkozatok szerint csak akkor ismeri el az új államot, ha Pakisztán hasonló elhatározásra jut. (Tudósítónktól,szükségállapotot rendeltek el a Malgas Köztársaságban, miután a sztrájkoló diákok és a rendőrség között szombaton súlyos öszszecsapás történt, s ennek 12 személy esett áldozatul. Az immár harmadik hete folyó sztrájkkal a fiatalok az oktatási rendszer gyökeres megváltoztatását akarják elérni. (Reuter) NÉPSZABADSÁG 1972. május 14. vasárnap Grecsko marsall Szíriai látogatása Szombaton Damaszkuszban tárgyalásra került sor a hivatalos, baráti látogatáson Szíriában tartózkodó Andrej Grecsko marsall szovjet honvédelmi miniszter és Szíriai kollégája Musztafa Tiassz tábornok között. A tárgyalások után a felek több megállapodást írtak alá a szovjet—szíriai együttműködés további fejlesztéséről. (MT) A japán szakszervezetek tömegtüntetéseket szerveznek Okinawa visszaadásának napján Agnew—Szato tanácskozás Tokióban Szombat délelőtt udvariassági látogatást tett Szato japán miniszterelnöknél Agnew amerikai alelnök, aki péntek este érkezett Tokióba, hogy Nixon képviseletében részt vegyen az Okinawa visszaadásával kapcsolatos ünnepségen. Agnew az amerikai elnök személyes üzenetét adta át Okinawa visszatérése alkalmából.Az amerikai alelnök és Szato ezután véleményt cserélt a nemzetközi helyzetről, beleértve a vietnami háború problémáját. A japán főváros Kanda elnevezésű kerületében szombat délután több száz egyetemista tüntetett az Okinawa visszatéréséről szóló japán—amerikai egyezmény ellen. A tüntetők és a kivezényelt rohamrendőrség között összetűzésekre került sor. A rendőrség 125 egyetemistát letartóztatott. A diákok egy csoportja benzinespalackokkal válaszolt a rendőrség rohamára. Később szabályos barikádharc bontakozott ki. Az acélsisakos egyetemisták elbarikádozták magukat. Az összecsapásnál öt személyautót felgyújtottak, huszonhat rendőr és két járókelő megsebesült. A japán ellenzéki pártok és a szakszervezetek hatalmas méretű tömegtüntetésekkel és sztrájkokkal „ünnepüik” május 15-ét, Okinawa hivatalos visszatérésének napját. A baloldali szakszervezeti központok a Japán Szocialsta Párt és a Japán Kommunista Párt közreműködésével százezres tömeggyűlést tartanak a tokiói Meidzsi-parkban, abban az időpontban, amikor Japán és az Egyesült Államok kormánya hivatalos átadási ünnepséget rendez Tokióban és Okinawa fővárosában, Nahában. A kormány 50 000 rendőrt helyezett riadókészültségbe, s különleges biztonsági intézkedéseket tett a parlament, a miniszterelnöki rezidencia, az amerikai nagykövetség, a hadsereg-parancsnokság és a rendőrkapitányságok védelmére. (MTI) A ratifikálás közös nyugati érdek Brandt beszéde a nyugatnémet és dán szociáldemokraták nagygyűlésén Willy Brandt nyugatnémet kancellár és Jens Otto Krag dán miniszterelnök a nyugatnémet és a dán szociáldemokraták flensburgi (NSZK) közös nagygyűlésén szombaton hangoztatta a szovjet—nyugatnémet és a lengyel— nyugatnémet szerződés jelentőségét. Brandt kancellár ismét meggyőződését fejezte ki, hogy jövő szerdán döntés születik a szerződések ügyében. Dán kollégája kijelentette, hogy a szerződések mielőbbi ratifikálása közös nyugati érdek. Kudarc esetén véleménye szerint elkerülhetetlenek lennének a „meddő, romboló viták”. Brandt kancellár egyúttal méltatta a pénteken parafált NSZK—NDK általános közlekedési megállapodást is Mint mondotta, „a kis gyakorlati lépések ezerszer többet érnek a nagy szavaknál”. A flensburgi után még egy agygyűlést tartottak, ez alkalommal immár dán területen, a határ közelében levő Apenradeban. A kancellár itt már valamivel tovább ment a kilátások mérlegelésében: olyan véleményt hangoztatott, hogy jövő szerdán megkapja a parlamenti többséget a szerződések ratifikálásához. Rámutatott, hogy a ratifikálást minél szélesebb parlamenti bázison kell megvalósítani, nemcsak a biztos többség érdekében, hanem azért is, hogy a bundestagbeli szavazás tükrözze az ország közvéleményét is. Közben Bonnban ismét összeültek a kormány, a koalíciós pártok, valamint az ellenzék képviselői, hogy megvitassák azokat a kérdéseket, amelyek a CDU— CSU véleménye szerint még rendezetlenek a szerződések ratifikálásával kapcsolatban. (MTI) . „AZ ÚJABB BOMBÁZÁS CSAK HAZATÉRÉSUNKAT KÉSLELTETI" Találkozás fogságba esett amerikai pilótákkal (Hanoi tudósítónktól.) Péntek este a Hanoiban akkreditált külföldi tudósítók egy csoportja meglátogatta az amerikai fogoly pilóták egyik hanoi táborát. Ngo Dien, a VDK külügyminisztériumi sajtófőosztályának vezetője a fogolypilótákkal való találkozás előtt tájékoztatta a meghívott tudósítókat arról, hogy azok az amerikai pilóták, akik az előző nap a háború befejezését követelő felhívással fordultak az USA kongresszusához és az amerikai néphez, kérték, hogy illetékes vietnami szervek tegyék lehetővé találkozásukat a külföldi sajtó itteni tudósítóival. Filmfelvevő gépek berregése, fényképezőgépek kattogása közepette nyolc fiatalember vonul be a szűk terembe. Mosolyognak. Talán mert jólesik egy kis változatosság, hiszen mi mégiscsak a külvilágot jelentjük számukra. No meg talán azért is, mert felhívásukkal, amelyben az újabb bombázásokat ítélik el, s az agreszszió teljes megszüntetését követelik, valamit jóvátesznek a vietnami nép ellen elkövetett bűneikből. Ketten közülük, Edison W. Miller és Walter E. Wilber a haditengerészeti légierő alezredesei, régi foglyok. Millert majdnem öt, Wilbert pedig négy éve fogták el. A többi hait csak december, február óta fogoly. Egyikük kezén még gipszkötés van. Mindannyian a sorsukkal ugyan meg nem békült, ám a bánásmóddal elégedett emberek benyomását keltik. David W. Hoffman őrnagy beszél legtöbbet közülük, a többiek inkább csak közbeszólnak, kiegészítenek vagy a hozzájuk intézett kérdésekre adnak rövid feleleteket. A kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy jól tájékozottak a legutóbbi hetek bombázásaival okozott károkról, ismerik a hai phongi, a hanoi, a Thanh Hoa-i véres gaztetteket. Akadozva, félmondatokban, állítmány nélküli kifejezésekkel beszélnek ezekről. Legfeljebb annyit mondanak: Önöknek igazuk van, uraim, sok borzalmat követnek el bombázóink. Hoffman külön nyilatkozatot olvas fel: — Tévedés lenne azt hinni, hogy a mostani támadás elősegíti a békét. Mi már tudjuk, addig nem lesz vége ennek a háborúnak, míg a vietnami nép ki nem vívja függetlenségét, biztonságát — mondja. — Mister Nixon mindig azt hangoztatja, közelebb akarja hozni a vietnami béke napját, s minket akar kiszabadítani, ezért bombáztatja Északot — egészíti ki Hoffman szavait James D. Cutton kapitány. — Valójában ez csak elodázza a mi hazatérésünk napját, s minket is veszélyeztet. Cutton kapitányt faggatjuk. Mit csinálnak a riadók idején? — Őreink gondoskodnak rólunk, egészen jó óvóhelyeink vannak, természetesen elbújunk a bombák és a rakéták elől. Miért bombáznak önök különösen békés célpontokat? — Fentről nem lehet megállapítani, mi a békés, mi a katonai jellegű objektum — felelik többen is. Látják, hogy ez feláborodást vált ki, s amikor az egyik újságíró megjegyzi, hogy az amerikai pilóták szinte minden objektumot jól ismernek a légi fényképezés következtében, a nagyon jól ismert előre gyártott választ kapjuk: — A pilóta megkapja a bombázandó célpontot, s bombáit oda dobja le. Mi parancsot hajtunk végre. A fogoly pilóták elmondták még, hogy nézeteiket, az amerikai agresszió megszüntetésének követelését sok fogolytársuk osztja, ők azok képviseletében intéztek felhívást az amerikai néphez. Hangoztatják: leghőbb vágyuk, hogy hazatérhessenek, s meggyőződésük, hogy azt nem a további bombázások, hanem csak az összes amerikai erő teljes kivonása és a békés tárgyalás segítheti elő. Megkértem a foglyokat: emelje fel a kezét, akinek otthon gyereke van. Nyolcból hét ember jelentkezik. A két régi fogoly szeme elhomályosodik... Gyerekeik nagyra nőttek azóta, hogy ők bombákat dobtak Vietnamra, talán éppen gyerekekre. A foglyok beszámoltak arról, hogy a táborban jól ellátják őket, évenként hat alkalommal kaphatnak csomagot, s havonként levelet. Végül egyöntetűen kifejezték: azt szeretnék, ha együtt az amerikai néppel, közvetlen rokonaik, hozzátartozóik is harcolnának a vietnami háború befejezéséért. Ez szolgálná kiszabadulásukat és hazatérésüket is. Tóth Pál h