Népszabadság, 1972. július (30. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-04 / 155. szám
2 (Bonni tudósítónktól.) A nyugatnémet fővárosban hétfőn a szerződésben rögzített és évek óta kialakult gyakorlatnak megfelelően sor került az idei második francia—nyugatnémet konzultatív tanácskozásra. Francia részről a tárgyalásokon részt vesz Pompidou elnök, Chaban-Delmas miniszterelnök, Schumann külügyminiszter, Giscard D'Estaing gazdasági és pénzügyminiszter és Ortoli, az ipari és tudományos fejlesztés minisztere. A vendéglátó Brandt kancellárt Scheel külügyminiszter, Schiller gazdasági és pénzügyminiszter, Dohnányi munkaügyi miniszter kíséri a tárgyaláson. A francia—nyugatnémet konzultáció évek óta rutinszerűen ismétlődő eseménye a nyugat-európai politikának, ezúttal azonban jelentősége nagyobb az átlagosnál. A magyarázatot erre a mostani politikai helyzetben találjuk. Az NSZK kormánya nagyon szeretné, ha a hat közös piaci ország és a január elsejétől szintén a közösséghez tartozó Anglia, Dánia, Norvégia és Írország kormányfői még az idén ősszel csúcstalálkozót tartanának. Brandt elképzelései szerint ezen a csúcstalálkozón meg kellene határozni az európai gazdasági közösség további fejlődésének útját a politikai unió felé, továbbá közös álláspontot kellene kialakítani a napirenden levő európai biztonsági értekezletre. Franciaország kormánya mindmáig erős fenntartásokkal tekintett ezekre a tervekre, mert Pompidou kételkedik abban, hogy egyáltalán elérkezett-e már egy ilyen csúcstalálkozó ideje, megérettek-e a feltételei az ilyen természetű terveknek. De nem kevésbé izgalmas és szintén nehéz témája a mostani konzultációknak a nemzetközi pénzügyi politika, a tőkés világ pénzügyi válsága Párizs ugyan egyetért Bonn minapi határozott intézkedéseivel, amelyek gátat szabnak a kétes értékű dollár- és fonttőkék beáramlásának, és hasonló eszközökkel védik a márkát, mint Pompidou kormánya a frankot. Ám az NSZK-ban épp ezek az intézkedések kisebbfajta kormányválságot okoztak, mert Schiller gazdasági és pénz-ügyminiszter körömszakadtáig tiltakozott minden adminisztratív korlátozó intézkedés ellen. A ka-binet végül is Schillert leszavaz- va hozta meg döntéseit, ami miatt Schiller a lemondás gondolatával foglalkozott a legutóbbi napokban. Ami tehát a nemzetközi pénzügyi politika jövőjét illeti, a francia—nyugatnémet konzultáció egyik fontos kérdése, vajon a két ország ezután jobban tudja-e koordinálni elképzeléseit és intéz-kedéseit, s ki kinek tesz engedményeket. Minthogy ez végső so I von a dollárhoz, tehát az Egyesült Államokhoz fűződő viszony kérdése, Brandtnak ezen a téren kellene közelednie Pompidouhoz, hogy a francia államfő cserébe nagyobb hajlandóságot mutasson a nyugat-európai csúcsértekezlet megtartására. Brandt és kormánya már csak azért is hajlamos kompromisszumokra, hogy az ősszel esedékes előrehozott választásokra tényekkek tudja bizonyítani: nemcsak a keleti, hanem a nyugat-európai politikában is sikereket ért el. Az első napi tanácskozásokról Von Wechmar helyettes szóvivő azt mondta, hogy „oka van a derűlátásra, annak feltételezésére, hogy kedden mindkét fél elégedetten kel fel a tárgyalóasztaltól”. Hajdú János Közös Piac, pénzügypolitika Francia—nyugatnémet konzultáció Bonnban Az egyiptomi és a líbiai ASZÚ egyesítésének zárótárgyalásai Aczél Endre, az MTI tudósítója jelenti Kairóból. Vasárnap csúcsszintű tárgyalásokkal elkezdődött az egyiptomi Arab Szocialista Unió és a Líbiai Arab Szocialista Unió egyesítését szolgáló megbeszélések zárószakasza. A tárgyalóasztal mellett helyet foglaló egyiptomi delegációt Szajed Marei, az ASZÚ KB első titkára, a líbiait Besir Havadi, a líbiai ASZÚ főtitkára vezeti. Előkészítik a majdan egyesítendő két párt közös szervezeti szabályzatát és szerkezeti felépítését. Abból indulnak ki — mint egy hivatalos közlemény mondja —, hogy a két párt munkamódszere nagyfokú azonosságot mutat, s erre egységes ideológiával rendelkező politikai szervezet építhető. A szervezeti szabályzatban rögzíteni kell majd a szocialista unió típusú egységpártok létének alapelveit, a közös (arab) nemzeti célokat és a két ASZÚ képviseleti arányait. Ez a munka feltehetően hosszú ideig eltart, alkalmasint éveket vehet igénybe. A többpárt rendszerű Szíria, ahol az ASZU-nál jóval lazább — a kommunistákat önálló erőként tömörítő — nemzeti front működik, mint ismeretes, pártkapcsolatait nem „föderalizálja” Egyiptommal és Líbiával. Egyiptomban — mint arra az Al Gumhurija vezércikkéből, illetve az Al Ahram egyik cikkéből következtetni lehet —, sajnálkozással vették tudomásul, hogy két arab ország, csakis önnön gazdasági érdekeit szem előtt tartva ismét felvette, illetve felvenni készül a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államok-kal. A Jemeni Arab Köztársaság és Szudán lépését a kairói sajtó összefüggésbe hozza azzal a ténynyel, hogy noha az Egyesült Államok az arab ügy legfőbb ellensége, vele szemben mindmáig nem sikerült közös arab stratégiát kialakítani. ★ Waldheim ENSZ-főtitkár hétfőn Genfben kétórás megbeszélést tartott Gunnar Jarringgal, közel-keleti különmegbízottjával. A világszervezet főtitkára tájékoztatta Jarringot azokról a megbeszélésekről, amelyeket a közelmúltban folytatott az egyiptomi és izraeli külügyminiszterrel. (AFP) * Palesztin gerillaalakulatok heves rakétatámadást intéztek hétfő hajnalban az Izrael által megszállt Golan-fennsík körzetében levő Bityas helység ellen — közölte a palesztin fegyveres erők szóvivője. (MTI) Moszkvai megbeszélések az atomsorompó-szerződés megvalósításáról A Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságában megbeszélés folyt hétfőn Sigvard Eklunddal, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezérigazgatójával, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Moszkvában. A tárgyilagos, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen Petroszjanc, a szovjet állami atomenergia bizottság elnöke megvitatta a vendéggel a vezetése alatt álló nemzetközi szervezet fejlesztésének kilátásait, valamint az ügynökség szerepét az atomsorompószerződés megvalósításában. Hétfőn találkozóra került sor Vlagyimir Kirillin, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese, az állami tudományos és műszaki bizottság elnöke és Edward Dávid, az amerikai elnök tudományos tanácsadója között, aki a szovjet bizottság meghívására érkezett Moszkvába. (TASZSZ) NÉPSZABADSÁG 1972. július 4. kedd ----------------------------1 KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK •■* néhány torban Az angol Munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjesztett az alsóház elé az ipari viszonyok törvénye és a törvény káros alkalmazása miatt. (MTI) A hatalmon levő Japán Liberális Demokrata Párt vasárnap újabb választási vereséget szenvedett. A Japán Szocialista Párt, a Demokratikus Szocialista Párt és a Japán Kommunista Párt közös jelöltje, Hata győzött a kormányzói választáson a Liberális Demokrata Párt jelöltjével szemben. A vasárnapi ellenzéki győzelemmel immár Japán öt megyefőnökségének élén áll haladó kormányzó. (MTI) William Rogers amerikai külügyminiszter vasárnap este egynapos hivatalos látogatásra Bahreinbe érkezett, ahol hétfőn a nemrég függetlenné vált kis arab ország vezetőivel tárgyalt. Megfigyelők szerint a tárgyalások legfőbb eredménye az volt, hogy az Egyesült Államok 25 évre szóló egyezményben támaszpontot szerzett magának az arab-öbölbeli szigetországban. (MTI) Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár július 5. és 8. között, a lengyel kormány meghívására, hivatalos látogatást tesz Lengyelországban. A világszervezet főtitkára időszerű nemzetközi kérdésekről, az ENSZ és Lengyelország kapcsolatáról, valamint a világszervezet közgyűlése 27. ülésszakának előkészítéséről tárgyal majd a lengyel vezetőkkel. (PAP) A Bolgár Népköztársaság kormányának meghívására, hétfőn hivatalos látogatásra Szófiába érkezett Pierre Harmel belga külügyminiszter. (TASZSZ) Koszigin szovjet kormányfő a Kremlben fogadta Karjalainen volt finn miniszterelnököt, aki a szovjet—finn kormányközi gazdasági együttműködési bizottság ülésszakán tartózkodik a szovjet fővárosban. A baráti légkörben megtartott eszmecserén jelen volt Patolicsev külkereskedelmi miniszter is. (TASZSZ) Gerhard Schröder volt nyugatnémet külügyminiszter, a Szövetségi Gyűlés Külügyi Bizottságának elnöke július 13-án Pekingie utazik. Schröder a kínai kormány meghívására két hetet tölt a Kínai Népköztársaságban. (AFP) Helmut Schmidt nyugatnémet hadügyminiszter hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra a török fővárosba érkezett. (MTI) Egységes belső frontot AKEL-nyilatkozat a ciprusi helyzetről A Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának (AKEL) Politikai Bizottsága nyilatkozatot tett közzé a július 3-án megkezdett ciprusi görög—török megbeszélésekkel kapcsolatban. A nyilatkozat rámutat, a ciprusi nép úgy véli, hogy a jó szándék, az együttműködés és a bizalom légköre nagymértékben előmozdíthatná a fennálló nézeteltérések leküzdését és az egész ciprusi kérdés sikeres megoldását. Az ilyen döntésnek a független, szuverén, területileg egységes, egyetlen ciprusi állam fennmaradásán kell alapulnia. Ciprus megmentésében, a ciprusi kérdés demokratikus és békés megoldásában döntő szerepet játszhat egy egységes és összekovácsolódott belső front. A ciprusi nép ugyanakkor csak aggodalommal szemléli a belső frontban jelenleg kialakult helyzetet. A törvénytelen fegyveres csoportok működése, az ismert körök által szított gyűlölködés kérlelhetetlenül vérontásra és Ciprus megosztására vezet. A bizonyos körök által szított antikommunizmus és szovjetellenesség célja az, hogy gyengítsék a ciprusi nép belső frontját, elszigeteljék Ciprust igazi barátaitól és segítséget nyújtsanak a ciprusi nép ellenségeinek tervei végrehajtásához. (TASZSZ) Gierek: Legyen a Balti-tenger medencéje a béke térsége Javaslat regionális együttműködési értekezletre Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz beszédet mondott a szczecini vajdasági pártaktíva-értekezleten. — Pártunk vezetésével — hangoztatta Gierek — a lengyel nép a felszabadulás óta mély társadalmi reformokat hajtott végre, a borzalmas háborús pusztításokból újjáépítette az országot, korszerű ipart teremtett, fejlesztette a mezőgazdaságot, biztosította a kultúra, a tudomány és a művészet fejlődését. Az élet teljesen igazolta pártunk helyes külpolitikáját, amelynek alapja a Szovjetunióval fenntartott barátság és szövetség — mondotta. Külpolitikai kérdésekről szólva a LEMP KB első titkára hangsúlyosan foglalkozott a lengyel— skandináv kapcsolatokkal. — Lengyelország — mondotta — mélységesen érdekelt a skandináv országokkal fenntartott jószomszédi viszony és sokoldalú együttműködés fejlesztésében. Az utóbbi időben e területen elért eredményekkel elégedettek vagyunk, de az együttműködést még tovább lehet erősíteni. Lehetőség van arra, hogy a balti-tengeri medencét a béke térségévé változtassuk — mondotta. — Lengyelország készségesen támogatja egy erről tárgyaló regionális értekezlet összehívását azzal a feltétellel, ha azon egyenjogú partnerként a Német Demokratikus Köztársaság is részt vesz. Piotr Jaroszewicz miniszterelnök néhány időszerű nemzetközi kérdésről szólott. Kiemelte, hogy a Varsói Szerződés országai közös politikai vonalának az utóbbi időben az egyik legnagyobb sikere a lengyel—nyugatnémet és a szovjet—nyugatnémet szerződés életbelépése. Ez az Odera— Neisse-határ végleges és sérthetetlen jellegének nemzetközi jogi elismerését jelenti. Nyugati államhatáraink véglegességét most az egész világ elismeri. A legutóbbi napokban ezt a 27 éve létező tényt a Vatikán is elismerte és a lengyel római katolikus egyházmegyék határát a nyugati országrészeken az államhatárokhoz igazította. Ez a területi-politikai realitásokból eredő következtetés levonása — mondotta végül a miniszterelnök. (MTI) A francia politikai élet homlokterében a közös kormányprogram Kommunista siker az arles-i pótválasztáson (Kiküldött munkatársunk párizsi telefonjelentése.) Az Arles városában vasárnap megtartott pótválasztáson az FKP listája a szavazatok 53 százalékával győzött a helyi szocialistákat és baloldali csoportokat tömörítő listával szemben. Anélkül, hogy eltúlozná az ember a helyi pótválasztás jelentőségét, bizonyos következtetéseket le lehet vonni belőle. Az első: a kommunista és a szocialista párt közös kormányprogramot megfogalmazó egyezményét, amelyet a francia munkások nagy többsége helyesléssel fogadott, a jobboldali erők magában a szocialista pártban is támadják. Az arles-i jobboldali szocialista jelölt a helyi centrista-konzervatív erőkre támaszkodott, vagyis szembefordult saját pártvezetőségének a baloldali összefogást hirdető irányzatával is. Tehát nemcsak a közös kormányprogramban meghirdetett célokért kell majd keményen megküzdeniük az egység híveinek, hanem magának a kommunista-szocialista együttműködésnek gyakorlati érvényesítéséért is. A második következtetés: a jobboldali szocialista jelölt azért bukott meg, azért lett kommunista polgármestere Arles-nak, mert a változások vágya, az egységtörekvések sodrása erősödőben van Franciaországban. Georges Marchais, az FKP főtitkár-helyettese, amikor a hét végén bejelentette, hogy az FKP decemberre összehívott kongreszszusáig a párt nagyszabású kampányt indít és bontakoztat ki a baloldali egység kormányprogramjának támogatására, joggal hivatkozott erre az erősödő tendenciára, mint mondotta, „az egység dinamikájára”. Országszerte gyűlések kezdődtek a jövő vasárnapra meghirdetett rendkívüli pártértekezlet előkészítésére is. Ezn az értekezleten Georges Marchais javasolni fogja a szocialista párttal kötött egyezmény jóváhagyását. Ami a szocialista vezetőket illeti, Mitterrand, a párt első titkára, aki régebben a radikálisokkal is tárgyalt, most „meglepetéssel fogadta” (és lényegében elutasította) Servan Schreiber radikális párti elnök támadásait a közös program ellen. Gaston Defferre, Marseille szocialista polgármestere viszont azzal az érveléssel szólította együttműködésre a radikálisokat, hogy a létrejött pártszövetségben „ne hagyják a szocialistákat négyszemközt a kommunistákkal”. A közös program érthető módon minden más belpolitikai kérdést háttérbe szorított Franciaországban. A viták csak most bontakoznak ki, és a munkáspártok vasárnapra összehívott értekezleteinek előestéjén bizonyára még hevesebbek lesznek. Hozzájárulnak a politikai élénkséghez azok a híresztelések is, hogy a jövő tavasszal esedékes parlamenti választásokat esetleg már az őszre előrehozzák. Rudnyánszky István Tovább garázdálkodnak az unionista szélsőségesek Véres hétvég Észak-Írországban (Londoni tudósítónktól.) A brit kormány, amely Whitelaw miniszter révén közvetlen felelősséget visel az észak-írországi helyzetért, a hét végén talán az eddiginél is súlyosabb probléma elé került, miután a protestáns unionisták 140 barikádot emeltek — ahogy egyik vezetőjük kijelentette — „főképp a londoni politikusok elleni tiltakozásul”. Az Ulsteri Védelmi Szövetség, az UDA célja helyreállítani a Stormont-rendszert, amely egyet jelentene a katolikus kisebbség jogfosztottságával. A barikádok mögött az UDA 20 ezer csuklyás, álarcos önkéntese a brit hadseregéhez hasonló egyenruhákba öltözve gyilkol és gyújtogat. A hét végén öt halott és több sebesült áldozata volt az unionista szélsőségesek garázdálkodásának. Bangorban egy Mctherney nevű katolikus aszszony bútorait kihordták a háza elé, összetörték és felgyújtották. Hasonló erőszakosságokról érkeznek hírek más helységekből is. A börtönhatóságok „becsületszóra” kiengedték a börtönből hétvégi eltávozásra az unionisták egyik „hősét”, egy Spence nevű gyilkost, akit öt évvel ezelőtt azért ítéltek húszévi fegyházra, mert megölt egy republikánus érzelmű embert. Spencet „ismeretlen fegyveresek” vasárnap elrabolták. Az unionisták eleinte azt terjesztették, hogy az emberrablás az IRA műve. Ezzel akarták fokozni a vérbosszú hangulatát a protestánsok között. Hétfőre azonban köztudott lett, hogy Spencer saját elvbarátai szöktették meg. Az UDA lövöldözéseket provokál a katonai őrhelyek körül, hogy kierőszakolja a brit hadsereg és az IRA fegyverszünetének felmondását, és megbuktassa Whitelaw tárgyalási politikáját. A hadsereg azonban hitelt ad az IRA nyilatkozatainak, amelyek szerint a republikánusoknak semmi közük ezekhez a lövöldözésekhez. Sz. L. I.