Népszabadság, 1973. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
59006 MIÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAL • ÁRA: 1,20 FT 1973. április 1., vasárnap A MACI VAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXI. évfolyam 77. szám Tavaszi tettrekészség Az idén lassan tavaszodott , március utolsó harmadáig kitartottak a hidegek. Az időszerű tennivalókat azonban nem hátráltatta különösebben az időjárás, mert a kora tavaszi munkákat nem is a hideg, hanem főleg a csapadék, a télről maradt hó akadályozhatja. Ezek egyike sem gátolta az emberek, gépek munkáját. Így azután sem a talaj-előkészítés, sem a vetés, sem az őszi és évelő kultúrák gondozása nem késett. Az időszerű határi munkák időarányosan, a termelés követelményeinek megfelelően haladnak. Azt mindig tudta minden gazda, hogy amilyen a vetés-előkészítés, a vetés, aszerint várható az aratás. Az időjárást persze mindig oda kell számítani a hozamot alakító tényezők közé. De az emberi szándék: többet, jobbat termelni, az időjárás kedvezőtlen vonásait a minimálisra csökkenteni régi törekvés. Így van ez rost a szárazsággal is. Hivatalosan április közepe táján kezdődik az öntözési idény. A valóságban már hetek óta több tízezer hektárt öntöznek. Az is igaz, hogy az öntözés lehetőségei — ha az egész mezőgazdaságot nézzük — nagyon korlátozottak. A szántóterületnek csak néhány százalékára tudunk öntözővizet adni. Ezért aztán a terület zömén csak a nedvességet megőrző agrotechnikai eljárásokra hagyatkozhatnak nagyüzemeink. Mezőgazdaságunkban — immár évek óta — egyre jobban a munka minősége kerül előtérbe. Ez a fő követelmény most is, amikor a szántóföldeken és szőlőültetvényeken, a gyümölcsösökben, zöldségkertészetekben, a réteken, legelőkön a jó termésért serénykednek. A követelmények nagyok. Tavaly búzából 30 mázsán felüli, kukoricából pedig csaknem 40 mázsás hektáronkénti átlagot értek el gazdaságaink. Olyan teljesítmények ezek, amelyeket már nemzetközi szinten is emlegetni lehet. A hazai élelmiszer-ellátás színvonala — éppen a termelés, feldolgozás fejlődése következtében — sokat javult az elmúlt években. Terveink szerint azonban az idén is tovább akarunk lenni. Nemrégiben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának szakértői jelentésben külön is kiemelték, hogy Magyarország exportja erőteljesen fejlődött. Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk tavaly, 1971-hez képest, több mint egymilliárd devizaforinttal növelte a kivitelt. Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlegében a tavalyi aktívum immár megközelíti az ötmilliárd devizaforintot. Termelésben, ellátásban, exportimport mérlegben folyamatos a fejlődés. Ez mindennél ékesebben bizonyítja: élelmiszer-gazdaságunk termelőegységeiben, e terület írányító posztjain jól felismerik a társadalom érdekeit. Bonyolult, sokrétű tennivalót ad a korszerű gazdálkodás. Ma már — mint ezt egyre több tsz-ben, állami gazdaságban megfogalmazzák — nem elégséges termelni, gazdálkodni kell. Gazdálkodni kell a meglevő ismeretek, eszközök, anyagok felhasználásával, hogy a lehető legjobb legyen a termelésben az eredmény. Ez a szemlélet nagy követelmények elé állítja az üzemeket, a gazdaságok irányítóit, a MÉM-et és más vezető intézményeket is, ez egyik legfőbb hajtómotorja volt eddig, s lehet az idén, valamint az elkövetkezendő években is a mezőgazdasági termelésnek. A mostani tavaszon a gazdaságok a termelés több területén kezdenek új technológiák kipróbálásához, a már eddig hasznosított termelési rendszerek bővítéséhez. A zárt rendszerű kukoricatermesztés — amely tavaly hektáronként 6—10 mázsával múlta felül a többi nagyüzem terméseredményét — az idén már a múlt esztendei 85 ezer hektár két és félszeresére bővül. A dohány-, a zöldség-, a burgonya-, a cukorrépa-termelés — és még lehetne sorolni — új megoldásai szintén terjedőben vannak. Sok gazdaság foglalkozik a szálastakarmány-termelés, a rét, a legelő korszerűsítésével. E munka szoros tartozéka a szarvasmarhaprogramnak. Az új, ígéretes technológiák, termelési rendszerek új, korszerűbb eszközöket igényelnek. A jó az lenne, ha az „adj uram isten — de rögtön” elv érvényesülhetne. Sajnos ez esetben is a realitások talaján kell maradnunk. Nem kergethetünk vágyálmokat az idei tavaszon sem. Örvendetes jelenség, hogy a mezőgazdasági termelés irányítói is, a gazdaságok vezetői, dolgozói is, mind erőteljesebben törekszenek az igazán nagyüzemi eljárások hasznosítására, a tudomány, a technika adta lehetőségek valóra váltására. A gazdaságok óhajainak megfelelő ütemben azonban nem lehet a termelésfejlesztés igényeit most sem kielégíteni, s ez okoz némi feszültséget. A szálastakarmány-termő területekre kevés az önjáró betakarító gép. Van gond a korszerű cukorrépa-termesztés egyik vegyszerével is — a tervezettnél későbben és kevesebbet sikerült eddig beszerezni. Sok gazdaság keres száz lóerőn felüli univerzál-traktort. Hiány van a szovjet gyártmányú MTZ - traktorokból is. Traktor egyébként kapható az Agrotröszt vállalatainál, csak az nem a legkorszerűbb, s nem is üzemeltethető a leggazdaságosabban. Ugyanez vonatkozik a műtrágyára is. A több hatóanyagot tartalmazó komplex műtrágyából nem lehet az igényeket kielégíteni. A mi mezőgazdaságunknak évtizedeken át az volt az egyik nagy baja, hogy apáról fiúra maradt módszerekkel termelt. Sem erő, sem vállalkozókészség nem volt az újra, a jobbra. Napjainkban mind nagyobb követelményeket támasztanak a gazdaságok az eszközöket, anyagokat gyártó hazai üzemekkel, a termelés műszaki eszközeit külföldön beszerző kereskedelemmel szemben. Minden téren, a hazai gyártásban is, a kereskedelmi tevékenység során is arra kell törekedni, hogy meglegyenek, egyre teljesebbé váljanak a korszerű gazdálkodás technikai feltételei. Élelmiszer-gazdaságunk az elmúlt években bebizonyította, hogy a kezébe kerülő korszerű eszközökkel képes jól, olyan módon bánni, hogy az országnak is hasznára legyen. S azok, akik a korszerűsítésért fáradoznak, jó ügyet szolgálnak, az esztendei gazdálkodás jobb eredményéért fáradoznak. A tettrekészség nemcsak abban mutatkozik, hogy a gazdaságok törekszenek a korszerűbb megoldásokra. Jelzi azt a gondosabb munkaszervezés, a tervszerűbb gazdaságvezetés is. Ezek első gyakorlati jele: jó ütemben halad a tavaszi munka. S ha a kezdet jó, a gondok ellenére is bizakodva nézhetünk a nyár és az ősz elé. Almási István Elhagyták Dél- Vietnamot a négyes katonai bizottság VDK- és amerikai képviselői A DIFK hét regionális csoportját visszarendelték Saigonba Elutaztak Saigonból a négyoldalú katonai vegyes bizottság VDK- és amerikai tagozatának vezetői. A DIFK képviselője bejelentette, hogy hét dél-vietnami városból visszarendelték a katonai vegyes bizottság CIFK-tagozatának regionális csoportjait. Thieu délvietnami elnök elutazott az Egyesült Államokba. Saigonból szombaton hazautazott Hanoiba Le Quang Hoa tábornok, a március 28-án feloszlott négyoldalú katonai vegyes bizottság VDK-tagozatának vezetője. Elutazása előtt írásos nyilatkozatot juttatott el a nemzetközi sajtó képviselőihez. A nyilatkozat megállapítja, hogy az Egyesült Államok és a saigoni rezsim szándékosan megsérti és rendszeresen szabotálja a párizsi megállapodás legfontosabb cikkelyeit, a tűzszünetre, a demokratikus szabadságjogokra, a nemzeti megbékélésre és a polgári foglyok szabadon bocsátására vonatkozó rendelkezéseket. A tábornok hangsúlyozta, hogy Washington folytatja dél-vietnami katonai elkötelezettségének érvényesítését és polgári személyeknek álcázott katonai személyzettel továbbra is segítséget nyújt a saigoni hadseregnek. Ismeretes az is, hogy Dél-Vietnamból kivont csapatainak fegyverzetét és felszerelését a saigoni hadseregre hagyta, támaszpontjaival együtt. A tábornok, felszólította a saigoni adminisztrációt, hogy vessen véget a tűzszüneti megállapodás megsértésének, s vonja vissza csapatát a DIFK ellenőrzése alatt álló területekről. (Folytatás a 2. oldalon.) Esztergályos Ferenc, a NEFE soros elnöke a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság saigoni tanácskozásán. Hétfőn összeül a francia nemzetgyűlés Georges Marchais: a baloldali koalíció a parlamentben is folytatja a szoros együttműködést A márciusban megválasztott új francia nemzetgyűlés hétfőn, április 2-án tartja első ülését. Az első napirendi pont a nemzetgyűlés új elnökének megválasztása lesz. A baloldali pártok közös jelöltje erre a tisztre Pierre Mauroy szocialista képviselő. A kormánykoalíció pártjai is közölték, hogy közös jelöltet fognak támogatni, nevet azonban még nem hoztak nyilvánosságra. E kérdés körül a legutóbbi hetekben éles bevillongás zajlott le a koalíción belül, most már azonban bizonyosra veszik, hogy a közös jelölt Edgar Faure volt miniszterelnök lesz, akinek jelölését Pompidou elnök is támogatja. A kommunista képviselőcsoport pénteken tartotta alakulóülését, s elnökévé ismét Robin Ballengert választotta meg. Az ülésen Georges Marchais, az FKP főtitkára hangoztatta, hogy a parlamenten belüli ellenzéki tevékenységet szorosan egyeztetni kell a parlamenten kívül folyó tömegmozgalmakkal. A kommunista képviselők parlamenti kezdeményezéseikkel a dolgozók érdekeit fogják védelmezni, s egyúttal harcolni fognak a közös programban foglalt javaslatok megvalósításáért A közös program alapján szövetkezett pártok — az FKP, a szocialista párt és a baloldali radikálisok — a hét folyamán elhatározták, hogy továbbra is szorosan együttműködnek a nemzetgyűlésben. A pártközi összekötő bizottság tovább folytatja tevékenységét, s parlamenti csoportjaik is állandó összekötő bizottságot alakítanak. A baloldali pártok közös nyilatkozatukban hangoztatták: a franciák problémái csak a közös program alapján oldhatók meg, s a három párt tovább folytatja erőfeszítéseit a közös program széles körű ismertetésére. (MTI) Péter János Japánba látogat Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere a japán kormány meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Japánban. Ezt követően a Mongol Népköztársaság kormányának meghívására Ulánbátorba látogat. KÉSZÜLŐDÉS ÁPRILIS 4-RE Felkerül a Magyar Hajó- és Darugyár homlokzatára az április 4-i, ünnepi dekoráció. Koszigin április 2-án Svédországba utazik Koszigin szovjet miniszterelnök április 2-án Svédországba utazik. A két ország kapcsolatát a jószomszédi viszony és a stabilitás jellemzi. Ennek jelei a magas szintű találkozók, a parlamenti küldöttségek cseréje, miniszterek kölcsönös látogatásai. Ezenfelül már hagyományossá váltak a Szovjetunió és Svédország között a gazdasági, a tudományos, a műszaki és a kulturális kapcsolatok. (MTI)