Népszabadság, 1973. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

59006 MIÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAL • ÁRA: 1,20 FT 1973. április 1., vasárnap A MACI VAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXI. évfolyam 77. szám Tavaszi tettrekészség Az idén lassan tavaszodott , március utolsó harmadáig kitar­tottak a hidegek. Az időszerű ten­nivalókat azonban nem hátráltat­ta különösebben az időjárás, mert a kora tavaszi munkákat nem is a hideg, hanem főleg a csapadék, a télről maradt hó akadályozhatja. Ezek egyike sem gátolta az em­berek, gépek munkáját. Így az­után sem a talaj-előkészítés, sem a vetés, sem az őszi és évelő kultú­rák gondozása nem késett. Az időszerű határi munkák időará­nyosan, a termelés követelmé­nyeinek megfelelően haladnak. Azt mindig tudta minden gazda, hogy amilyen a vetés-előkészítés, a vetés, aszerint várható az ara­tás. Az időjárást persze mindig oda kell számítani a hozamot ala­kító tényezők közé. De az emberi szándék: többet, jobbat termelni, az időjárás kedvezőtlen vonásait a minimálisra csökkenteni régi tö­rekvés. Így van ez r­ost a száraz­sággal is. Hivatalosan április kö­zepe táján kezdődik az öntözési idény. A valóságban már hetek óta több tízezer hektárt öntöznek. Az is igaz, hogy az öntözés lehe­tőségei — ha az egész mezőgazda­ságot nézzük — nagyon korláto­zottak. A szántóterületnek csak néhány százalékára tudunk öntö­zővizet adni. Ezért aztán a terület zömén csak a nedvességet megőr­ző agrotechnikai eljárásokra ha­gyatkozhatnak nagyüzemeink. Mezőgazdaságunkban — immár évek óta — egyre jobban a mun­ka minősége kerül előtérbe. Ez a fő követelmény most is, amikor a szántóföldeken és szőlőültetvénye­ken, a gyümölcsösökben, zöldség­­kertészetekben, a réteken, legelő­kön a jó termésért serénykednek. A követelmények nagyok. Tavaly búzából 30 mázsán felüli, kukori­cából pedig csaknem 40 mázsás hektáronkénti átlagot értek el gazdaságaink. Olyan teljesítmé­nyek ezek, amelyeket már nem­zetközi szinten is emlegetni lehet. A hazai élelmiszer-ellátás színvo­nala — éppen a termelés, feldol­gozás fejlődése következtében — sokat javult az elmúlt években. Terveink szerint azonban az idén is tovább akarunk lenni­. Nemrégiben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának szakértői jelentésben külön is kiemelték, hogy Magyarország exportja erő­teljesen fejlődött. Mezőgazdasá­gunk és élelmiszeriparunk tavaly, 1971-hez képest, több mint egy­­milliárd d­evizaforinttal növelte a kivitelt. Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlegében a tavalyi aktívum immár m­egköze­­líti az ötmilliárd devizaforintot. Termelésben, ellátásban, export­­import mérlegben folyamatos a fejlődés. Ez mindennél ékesebben bizonyítja: élelmiszer-gazdasá­gunk termelőegységeiben, e te­rület írányító posztjain jól felis­merik a társadalom érdekeit. Bonyolult, sokrétű tennivalót ad a korszerű gazdálkodás. Ma már — mint ezt egyre több tsz-ben, állami gazdaságban megfogalmaz­zák — nem elégséges termelni, gazdálkodni kell. Gazdálkodni kell a meglevő ismeretek, eszközök, anyagok felhasználásával, hogy a lehető legjobb legyen a termelés­ben az eredmény. Ez a szemlélet nagy követelmények elé állítja az üzemeket, a gazdaságok irányí­tóit, a MÉM-et és más vezető in­tézményeket is, ez egyik legfőbb hajtómotorja volt eddig, s lehet az idén, valamint az elkövetkezendő években is a mezőgazdasági ter­melésnek. A mostani tavaszon a gazdasá­gok a termelés több területén kez­denek új technológiák kipróbálá­sához, a már eddig hasznosított termelési rendszerek bővítéséhez. A zárt rendszerű kukoricatermesz­tés — amely tavaly hektáronként 6—10 mázsával múlta felül a töb­bi nagyüzem terméseredményét — az idén már a múlt esztendei 85 ezer hektár két és félszeresére bővül. A dohány-, a zöldség-, a burgonya-, a cukorrépa-termelés — és még lehetne sorolni — új megoldásai szintén terjedőben vannak. Sok gazdaság foglalkozik a szálastakarmány-termelés, a rét, a legelő korszerűsítésével. E munka szoros tartozéka a szarvasmarha­­programnak. Az új, ígéretes technológiák, ter­melési rendszerek új, korszerűbb eszközök­et igényelnek. A jó az len­ne, ha az „adj uram isten — de rögtön” elv érvényesülhetne. Saj­nos ez esetben is a realitások ta­laján kell maradnunk. Nem ker­gethetünk vágyálmokat az idei tavaszon sem. Örvendetes jelenség, hogy a mezőgazdasági termelés irányítói is, a gazdaságok vezetői, dolgozói is, mind erőteljesebben törekszenek az igazán nagyüzemi eljárások hasznosítására, a tudo­mány, a technika adta lehetőségek valóra váltására. A gazdaságok óhajainak megfelelő ütemben azonban nem lehet a termelésfej­lesztés igényeit most sem kielégí­teni, s ez okoz némi feszültséget. A szálastakarmány-termő terü­letekre kevés az önjáró betakarító gép. Van gond a korszerű cukorré­pa-termesztés egyik vegyszerével is — a tervezettnél későbben és kevesebbet sikerült eddig besze­rezni. Sok gazdaság keres száz ló­erőn felüli univerzál-traktort. Hiány van a szovjet gyártmányú MTZ - traktorok­ból is. Traktor egyébként kapható az Agrotröszt vállalatainál, csak az nem­ a leg­korszerűbb, s nem is üzemeltet­hető a leggazdaságosabban. Ugyan­ez vonatkozik a műtrágyára is. A több hatóanyagot tartalmazó komplex műtrágyából nem lehet az igényeket kielégíteni. A mi mezőgazdaságunknak év­tizedeken át az volt az egyik nagy baja, hogy apáról fiúra maradt módszerekkel termelt. Sem­ erő, sem vállalkozókészség nem volt az újra, a jobbra. Napjainkban mind nagyobb követelményeket támasz­tanak a gazdaságok az eszközöket, anyagokat gyártó hazai üzemek­kel, a termelés műszaki eszközeit külföldön beszerző kereskedelem­mel szemben. Minden téren, a ha­zai gyártásban is, a kereskedelmi tevékenység során is arra kell tö­rekedni, hogy meglegyenek, egyre teljesebbé váljanak a korszerű gazdálkodás technikai feltételei. Élelmiszer-gazdaságunk az el­múlt években bebizonyította, hogy a kezébe kerülő korszerű eszkö­zökkel képes jól, olyan módon bánni, hogy az országnak is hasz­nára legyen. S azok, akik a korsze­rűsítésért fáradoznak, jó ügyet szolgálnak, az esztendei gazdálko­dás jobb eredményéért fáradoz­nak. A tettrekészség nemcsak abban mutatkozik, hogy a gazdaságok törekszenek a korszerűbb megol­dásokra. Jelzi azt a gondosabb munkaszervezés, a tervszerűbb gazdaságvezetés is. Ezek első gya­korlati jele: jó ütemben halad a tavaszi munka. S ha a kezdet jó, a gondok ellenére is bizakodva néz­hetünk a nyár és az ősz elé. Almási István Elhagyták Dél- Vietnamot a négyes katonai bizottság VDK- és amerikai képviselői A DIFK hét regionális csoportját visszarendelték Saigonba Elutaztak Saigonból a négyolda­lú katonai vegyes bizottság VDK- és amerikai tagozatának vezetői. A DIFK képviselője bejelentette, hogy hét dél-vietnami városból visszarendelték a katonai vegyes bizottság CIFK-tagozatának re­gionális csoportjait. Thieu dél­vietnami elnök elutazott az Egye­sült Államokba. Saigonból szombaton hazauta­zott Hanoiba Le Quang Hoa­ tábor­nok, a március 28-án feloszlott négyoldalú katonai vegyes bizott­ság VDK-tagozatának vezetője. Elutazása előtt írásos nyilatkoza­tot juttatott el a nemzetközi sajtó képviselőihez. A nyilatkozat meg­állapítja, hogy az Egyesült Álla­mok és a saigoni rezsim szándé­kosan megsérti és rendszeresen szabotálja a párizsi megállapodás legfontosabb cikkelyeit, a tűzszü­netre, a demokratikus szabadság­­jogokra, a nemzeti megbékélésre és a polgári foglyok szabadon bo­csátására vonatkozó rendelkezése­ket. A tábornok hangsúlyozta, hogy Washington folytatja dél-vietna­­mi katonai elkötelezettségének ér­vényesítését és polgári személyek­nek álcázott katonai személyzet­tel továbbra is segítséget nyújt a saigoni hadseregnek. Ismeretes az is, hogy Dél-Vietnamból kivont csapatainak fegyverzetét és fel­szerelését a saigoni hadseregre hagyta, támaszpontjaival együtt. A tábornok, felszólította a sai­goni adminisztrációt, hogy vessen véget a tűzszüneti megállapodás megsértésének, s vonja vissza csapatát a DIFK ellenőrzése alatt álló területekről. (Folytatás a 2. oldalon.) Esztergályos Ferenc, a NEFE soros elnöke a nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottság saigoni tanácskozásán. Hétfőn összeül a francia nemzetgyűlés Georges Marchais: a baloldali koalíció a parlamentben is folytatja a szoros együttműködést A márciusban megválasztott új francia nemzetgyűlés hétfőn, áp­rilis 2-án tartja első ülését. Az első napirendi pont a nemzetgyűlés új elnökének megválasztása lesz. A baloldali pártok közös jelöltje er­re a tisztre Pierre Mauroy szocia­lista képviselő. A kormánykoalíció pártjai is közölték, hogy közös je­löltet fognak támogatni, nevet azonban még nem hoztak nyilvá­nosságra. E kérdés körül a leg­utóbbi hetekben éles be­­villongás zajlott le a koalíción belül, most már azonban bizonyosra veszik, hogy a közös jelölt Edgar Faure volt miniszterelnök lesz, akinek jelölését Pompidou elnök is támo­gatja. A kommunista képviselőcsoport pénteken tartotta alakulóülését, s elnökévé ismét Robi­n Ballen­­gert választotta meg. Az ülésen Georges Marchais, az FKP főtitká­ra hangoztatta, hogy a parla­menten belüli ellenzéki tevékeny­séget szorosan egyeztetni kell a parlamenten kívül folyó tömeg­­mozgalmakkal. A kommunista képviselők parlamenti kezdemé­nyezéseikkel a dolgozók érdekeit fogják védelmezni, s egyúttal harcolni fognak a közös program­ban foglalt javaslatok megvalósí­tásáért A közös program alapján szö­vetkezett pártok — az FKP, a szo­cialista párt és a baloldali radiká­lisok — a hét folyamán elhatároz­ták, hogy továbbra is szorosan együttműködnek a nemzetgyűlés­ben. A pártközi összekötő bizott­ság tovább folytatja tevékenysé­gét, s parlamenti csoportjaik is ál­landó összekötő bizottságot alakí­tanak. A baloldali pártok közös nyilatkozatukban hangoztatták: a franciák problémái csak a közös program alapján oldhatók meg, s a három párt tovább folytatja erő­feszítéseit a közös program széles körű ismertetésére. (MTI) Péter János Japánba látogat Péter János, a Magyar Népköz­­társaság külügyminisztere a ja­pán kormány meghívására a kö­zeli napokban hivatalos látogatást tesz Japánban. Ezt követően a Mongol Népköztársaság kormá­nyának meghívására Ulánbátor­ba látogat. KÉSZÜLŐDÉS ÁPRILIS 4-RE Felkerül a Magyar Hajó- és Darugyár homlokzatára az április 4-i, ünnepi dekoráció. Koszigin április 2-án Svédországba utazik Koszigin szovjet miniszterelnök április 2-án Svédországba utazik. A két ország kapcsolatát a jószom­szédi viszony és a stabilitás jel­lemzi. Ennek jelei a magas szintű találkozók, a parlamenti küldött­ségek cseréje, miniszterek kölcsö­nös látogatásai. Ezenfelül már ha­gyományossá váltak a Szovjetunió és Svédország között a gazdasági, a tudományos, a műszaki és a kul­turális kapcsolatok. (MTI)

Next