Népszabadság, 1973. június (31. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

Az egyesülés negyedszázada H­uszonöt évvel ezelőtt, 1948. június 12-én ült össze a Magyar Kommunista Párt IV. és a Szo­ciáldemokrata Párt XXXVII. kongresszusa — a mindössze fél­napos és egyben utolsó két külön kongresszus —, amely kimondta a két munkáspárt egyesülését. Még aznap munkához kezdett az egye­sült párt kongresszusa. A 451 kül­dött, kommunisták és szociálde­mokraták lelkes­ egységgel fejez­ték be a történelmi feladatot: jó­váhagyták a két párt szervezetei­nek az előző hónapokban — alul­ról fölfelé — végbement egyesü­lését, elfogadták az egységes párt programját és szervezeti szabály­zatát, megválasztották új vezető testületeit. A kongresszus létre­hozta munkásosztályunk egységes marxista-leninista élcsapatát, a Magyar Dolgozók Pártját. T­anulságokban bővelkedő, hosz­­szú út vezetett ehhez az egység­hez. Marx és Engels eszméinek hatására a múlt század utolsó év­tizedeiben a magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt alapítói, veze­tői vállaltak ba feladatot: a mun­kásosztály politikai tömörítését, öntudatra ébresztését. A szociálde­mokrata mozgalom történelmi ér­deme, hogy kifejlesztette a mun­kásság osztályszervezeteit és nem­egyszer tömegméretű, heves osz­tálycsatákat vezetett a kizsákmá­nyolt milliók lét­viszonyainak ja­vításáért, a politikai szabadságjo­gokért. Századunk elejére azonban a nyugat-európai szocialista pár­tokhoz hasonlóan, nálunk is el­uralkodott a mozgalomban az op­portunizmus. Magyarországon is a­ kommunista párt megalakulásá­val jött létre a munkásosztály új, a hatalmat megragadni kész és ké­pes forradalmi élcsapata. A kom­munista párt megalakulása és tér­hódítása azonban nemcsak az el­különülést, a revizionista árulás­sal való következetes szembefor­dulást jelentette. Kezdete volt ez egyben a munkásosztály erői új egyesítéséért folyó küzdelemnek, a szocializmus forradalmi eszméi alapján. A kommunisták a különállás év­tizedei alatt mindvégig követke­zetesen küzdöttek a reformista né­zetek ellen és az akcióegysé­gért a szociáldemokrata tömegek­kel. Ez az egységpolitika a Szociál­demokrata Pártban is visszhang­ra, támogatásra talált Ezért jöhe­tett létre a kommunisták és a szo­ciáldemokrata baloldal között a munkásegység megteremtésére irányuló megegyezés három, tör­ténelmileg nagyon is különböző időpontban: 1919-ben a Tanács­­köztársaság kikiáltásakor, 1944- ben, a fasiszta megszállás idején és 1948-ban, a proletárforradalom új, kiemelkedő győzelmének, a munkáshatalom kivívásának ama feltételei között, amelyeket szá­munkra is a felszabadító Szovjet­unió teremtett meg. 1919 nagy tanulsága — az erők egyesítésének szükségessége elvi alapon — a fasizmus ellen, a de­mokratikus Magyarországért al­kotott közös frontban ért meg­győződéssé a szociáldemokrata baloldalban is. így született meg 1944 őszén az a kommunista—szo­ciáldemokrata okmány, amely 1919 óta először mondta ki „az egységes és egyetlen forradalmi szocialista munkáspárt” megala­kításának szükségességét. A felszabadulás után éles belső osztályharcban tört előre a népi demokratikus forradalom. Jelle­gének és feladatainak megfele­lően, kommunista vezetéssel, szé­les demokratikus szövetségi poli­tika alakult ki. A két munkáspárt egyesülésének idejére már megva­lósult a nagyszabású földreform, á­llamosították a közlekedést, a bá­nyákat, a bankokat, az egyesülés­­ előkészítése időszakában pedig a száz munkásnál többet foglalkoz­tató gyárakat. A munkásosztály vezető szerepet vívott ki az állam­­hatalomban, a népgazdaságban mind döntőbb fontosságú ipar szo­cialista jellegűvé vált. A demok­ratikus erők tömörülésének — el­lentmondásoktól, zökkenőktől sem mentesen — a munkásegység, a kommunisták és a baloldali szo­ciáldemokraták akcióegysége volt a szilá­rd alapja és előrelendítője. Végül is ez ítélte kudarcra a jobb­oldali szociáldemokráciának a munkásegység szétzúzására irá­nyuló valamennyi próbálkozását. Meghiúsított minden reakciós kí­sérletet, amely vissza akarta for­dítani a történelem kerekét. A né­pi demokratikus forradalom ha­zánkban viszonylag békésen, pol­gárháború nélkül fejlődött át szo­cialista forradalommá, a két mun­káspárt egyesülése pedig betetőz­te és megszilárdította a győzel­met. A­z egyesült munkáspárt, amint azt az alakuló kongresszusán el­fogadott program és szervezeti szabályzat bizonyítja, politikai irányvonalát, ideológiáját, felépí­tését tekintve marxista,leninista, internacionalista, kommunista párt lett. A program helyesen je­lölte ki a párt előtt álló feladato­kat a szocialista Magyarország felépítésére. Az egyesülés utáni több mint egy esztendőt sokan és jogosan tartották a magyar népi demokrácia addigi egyik legsike­resebb időszakának. Az ország az alkotás, a jövőbe vetett bizalom lázában égett, lelkesen dolgozott a szocialista jövőért. Á­m a párt vezetését kisajátító személyek — ma már ismert po­litikai, elméleti és személyi okok miatt — súlyos hibákat követtek el, amelyek ha nem is változtattak az egyesülés történelmi jelentősé­gén, nagy károkat okoztak a ma­gyar és a nemzetközi munkásmoz­galomnak. A személyi kultusz, a dogmatizmus utat nyitott a revi­­zionizmus előtt, a pártban nem folyt következetes harc a marxiz­mus—leninizmustól idegen eszmei áramlatok ellen. A régi szociálde­mokraták és nemkülönben a fel-­­ szabadulás előtti kommunisták , elleni bizalmatlanság, a törvény- j telenségek, a vezetésnek a változ- t tatásra és az önkritikára való kép-­­ telensége aláásta a párt és a tö-­­ megek közötti bizalmat. Az ellen-­­ forradalom időszaka még egyszer súlyosan próbára tette a munkás-­­ egységet. Bebizonyosodott, hogy­­ azok többsége, akik nyolc éven át , egy pártban dolgoztak, hűek ma­­­­radtak az egységhez, a marxizmus -leninizmushoz. Együtt szervez­ték újjá a forradalmi élcsapatot, a Magyar Szocialista Munkáspártot. P­ártunk megvédte és megszilár­dította a történelmi vívmányokat, a munkáshatalom alapját, a mun­kásegységet. Soraiba tömörítette a Tanácsköztársaság veterán kom­munistáit, a fasizmus elleni harc­ban edződött kommunistákat, a volt baloldali szociáldemokratá­kat, az öntudatos, szervezett mun­kásokat és a felszabadulás után nevelkedett forradalmi nemzedé­ket. Olyan forradalmi erő egysé­ge jött létre, amelyhez hasonló még sohasem volt a magyar mun­kásosztály, a magyar nép történe­tében. Olyan egység ez, amely véglegesen befejezte a két mun­káspárt egyesülésének történelmi folyamatát. Az MSZMP immár tizenhét éve következetes mar­­ xista—leninista politika alapján fogja össze a munkásosztály, a szocializmushoz hű erők legjobb­jait. *1/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAL • ÁRA: 1,20 FT NÉPSZABADSÁG 1973. június 10., vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXI. évfolyam 134. szám PÁRIZSI MEGBESZÉLÉSEK VIETNAMRÓL Kissinger újra Washington folytatás hétfőn - szakértői ■%* Saigon sikertelen területszerző akciói Dél-Vietnamban . P­árizs környékén szombaton is­mét tanácskozásra ült össze Le Duc Tho és Kissinger. A megbe­szélés témája ezúttal is a vietnami békemegállapodás megszilárdítá­sát célzó okmány volt, amelynek aláírását egyébként Párizsban a közeljövőben várják. Úgy tűnik, a­­ szombati záróaktust is csak Sai-­­­gon szabotációja gátolta meg.­­ Thieu kormánya ezzel egyidőben sikertelen területszerző akciókat indított Dél - Vi­etnamban. E táma­dások célja nyilvánvaló: a felsza­badított területek feltérképezése előtt minél nagyobb térségben biz­tosítani Saigon fennhatóságát. S­zombat délelőtt 12 órakor ült tárgyalóasztalhoz Gil-Sur-Yvette­­ben Kissinger amerikai elnöki fő­tanácsadó és Le Duc Tho, a VDK- kormány képviselője, és négy és fél órán át tartott a tanácskozás. Amerikai hivatalos személyiségek péntek este derűlátóan nyilatkoz­tak — véleményük szerint küszö­bönön a megállapodás aláírása, amelynek célja a dél-vietnami tűzszünet stabilizálása. A szomba­ti találkozó viszont, a korábbi várakozásokkal ellentétben, még nem vezetett megegyezéshez. A tárgyalásokat, amint ameri­kai részről közölték , egyelőre szakértői szinten folytatják to­vább, s a szakértők legközelebbi ülésüket hétfő délután tartják. . Henry Kissinger szombat este visszarepült Washingtonba, Le Duc Tho továbbra is Párizsban marad. E­gyelőre még nem teljesen tisz­tázott a Thieu-kormány vélemé­nye a tárgyalásokról, de sok jel mutat arra, hogy — korábbi tak­tikájához híven — szeretné meg­gátolni a haladást. Ezt mutatják V­ietnamban a katonai fejlemé­­nyek is. A dél-vietnami 13. számú or­szágút mentén, mintegy 30 mér­földre Saigontól, szombat hajna­lig több mint nyolcórás összecsa­pásra került sor a Thieu-rezsim csapatai és a felszabadító erők kö­zött. Mint a DIFK szóvivője, Vo Dong Giang szombati sajtóérte­kezletén közölte, a saigoni hadse­reg földrabló hadműveleteket folytat, hogy minél nagyobb terü­leteket próbáljon ellenőrzése alá vonni, mielőtt megtörténik a zó­nák pontos feltérképezése. A saigoni rezsim alakulatai tan­kokkal, tüzérséggel és vadászbom­bázókkal támadták a felszabadító erőket. A tűzszünetsértő akciót a DIFK hadserege visszaverte. Az akció során a Thieu-kormány egy repülőgépe tévedésből saját csapa­tait bombázta, három katonát megölt és 22-t megsebesített. V o Dong Giang rámutatott ar­ ra, hogy a saigoni kormány az országot az Egyesült Államok garmatává akarja tenni, végle­gessé téve Vietnam kettészakítá­­sát. Thieuék igyekeznek nehezí­teni a helyzetet a felszabadított területeken is. M­ájus 12-e és 26-a között csu­pán a Mekong deltájának vidékén a dél-vietnami rezsim hadserege mintegy 20 ezer katonával indított offenzívát a felszabadított terüle­tek ellen. Ezt a támadást a felsza­badító erők visszaverték , 300 el­lenséges katonát megsebesítettek, elpusztítottak 25 páncélozott jár­művet és két helikoptert lelőttek. T­hieu dél-vietnami elnök az AP amerikai hírügynökség értesülése szerint szombaton összehívta nem­zetbiztonsági tanácsát. Az ülésen állítólag a Párizsban Kissinger amerikai elnöki főtanácsadó és Le Duc Tho, a VDK képviselője ta­nácskozásán kidolgozott doku­mentumról folytattak megbeszé­lést. Saigoni kormánykörök sze­rint a vietnami békemegállapodás megszilárdítását célzó okmányt péntek éjszaka bocsátották a dél­vietnami kormány rendelkezésére. Hanoi cáfolja a kambodzsai béketervről szóló washingtoni híreszteléseket A Nhan Dán szombati kommen­tárjában „puszta­­ kitalálásnak” minősíti azokat az egyes nyugati hírügynökségek és saigoni lapok által terjesztett információkat, amelyek szerint a VDK és az Egyesült Államok megállapodás­ra jutott egy olyan tervben, amely­nek célja a kambodzsai háború befejezése. A lap megjegyzi, hogy június 5-én washingtoni hivatalos körök­ben nyilvánosan bejelentették ezt a tendenciózus hírt. Rogers kül­ügyminiszter például a képviselő­ház külügyi bizottsága előtt kife­jezte azt a reményét, hogy a Kis­singer—Le Duc Tho között folyó párizsi tárgyalásokon megállapo­dás születik a kambodzsai tűzszü­netről. E­zek a teljesen alaptalan ál­j Utások Washington kitalálásai — írja a Nhan Dan. — A vietnami­­ nép határozottan cáfolja ezeket az információkat. A vietnami kor­mánynak változatlanul az az ál­láspontja, hogy a kambodzsai problémát a kambodzsai népnek kell megoldania. Washington a ha- s­zug információkkal akarja lecsil­­l­­apítani a közvéleményt, úgy, hogy másokra próbálja hárítani a fele­lősséget, miközben durván meg­sérti vállalt kötelezettségeit, és fo­kozza kambodzsai agresszióját. MÁSODSZOR PERMETEZIK A SZŐLŐT A­z albertirsai Dimitrov Tsz-ben eredményesen védekeznek, a kü­lönböző növényi kártevők ellen. Már másodszor permetezik a 220 holdnyi szőlőjüket szőlőmoly, perohoszpóra és lisztharmat elleni. Képünkön­ tankolnak a PEX-métezőgépek. (Király Krisztina felvétele / MTI Fotó.) Yamaka útprogramja a Szovjetunióban Tanaka japán miniszterelnök sajtóértekezleten közölte, szeptem­ber 20. után utazik a Szovjet­unióba és három-négy napig tar­tózkodik majd ott. Tokiói politi­kai megfigyelők a miniszterelnök kijelentésében annak a japán kor­mánykörökben általánosan elter­jedt véleménynek az alátámasztá­sát látják, amely szerint Tanaka szeptember 23-án utazik Moszkvá­­­­ba és a Szovjetunióból egyenesen­­ Nyugat-Európába megy tovább, hogy lebonyolítsa párizsi, bonni és londoni látogatását. A miniszter­­elnök azt is közölte, hogy július 29-én vagy 30-án utazik az Egye­sült Államokba és négy-öt napig tartózkodik Washingtonban.

Next