Népszabadság, 1975. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

2 Felszabadították Da a dél-vietnami Az eredményes ellentámadás során újabb városok a felszabadítók kezén Több százmillió dollár értékű felszerelést hagytak hátra Thieu katonái Március 29-én, szombaton, he­lyi idő szerint 15 órakor a fel­szabadító erők teljes­­ egészében elfoglalták Da Nang városát — jelentette be vasárnap nyilvános­ságra hozott közleményében a dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők parancsnoksága. A hazafias erők — hangsúlyoz­za a közlemény — nagyszámú foglyot ejtettek, és birtokukba kerítették az ellenség teljes fegy­verzetét. Emberek százezrei — szembefordulva a Thieu-admi­­nisztráció erőszakos kitelepítő in­tézkedéseivel — visszatértek Da Nangba és üdvözölték a felszaba­dító erők harcosait. A Thieu­­csapatok tisztjeinek, katonáinak és funkcionáriusainak tízezrei, a forradalmi erők felhívásának eleget téve, csatlakoztak a lakos­sághoz. Da Nang épületein a Dél­vietnami Köztársaság, ideiglenes forradalmi kormányának zászlói lobognak. Gerald Ford amerikai elnök szombaton késő este az amerikai haditengerészet négy csapatszál­lító hajóját a Da Nang-i partok­hoz rendelte, azzal a hivatalos indoklással, hogy „a lakosság evakuálásában segédkezzenek”. A dél-vietnami hazafias erők a lakosság támogatásával hétfőn felszabadították a Da Nangtól 270 kilométernyire délre fekvő Qui Nhont, az ország egyik leg­nagyobb kikötővárosát és ezzel Binh Dinh tartomány teljes egé­szében a felszabadító erők ellen­őrzése alá került. A Thieu-rezsim egységei déli irányban folytatják visszavonulásukat. A felszabadító erők elérték a szomszédos Phu Yen tartomány székhelyét, Tuy Hoát, amelyet a saigoni egységek szintén sorsára hagytak. A felszabadító erők a Thieu­­rezsim ellen felkelt lakosság tá­mogatásával az év első három hónapjában felszabadították az ország 12 tartományát. A DIFK ellenőrzése alatt tartja a dél­vietnami tengerpart sűrűn lakott területeit a 17. és a 13. szélessé­gi kör között. Az ország területé­nek 80 százaléka a DIFK ellen­őrzése alatt áll, ahol Dél-Viet­­nam 20 milliós lakosságának fele él — jelenti a TASZSZ. A dél-vietnami népi fegyveres erők egységei kedden bevonultak a tengerparti Nha Trangba és a helyi lakosság segítségével felsza­badították a várost. Nha Trang elestét saigoni katonai körökben is elismerték. A Reuter jelentésé­ből kitűnik, hogy a város felsza­badítása előtt a politikai foglyok­­ kitörtek a börtönökből és a he­lyi lakossággal vállvetve felvet­ték a harcot a fosztogató Thieu­­csapatokkal. Duong Van Minh tábornok, volt államfő, a Diem-rezsimet 1963- ban megdöntő államcsíny vezető­je, kedden Thieu elnök azonnali lemondását követelte. A dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány tanácsadó tes­tülete megvitatta az ország hely­zetét és intézkedéseket hagyott jóvá a felszabadított területek, mindenekelőtt a nagyvárosok és közigazgatási központok helyzeté-­­ nek mielőbbi normalizálására. A tanácsadó testület elítéli a Thieu-klikket, amelynek paran­ j­ására a visszavonuló saigoni csa­patok elhurcolják a feladott kör­zetek lakosságát. A Dél-vietnami Köztársaság külügyminisztériuma kedden eré­lyes nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy az amerikai kor­mány légi úton hadianyagot és lőszert szállít a Thieu-rezsim hadseregének. NÉPSZAB­ADSÁG 1975. április 2., szerda Szovjet lapvélemények: a saigoni rezsim provokációi váltották ki a hazafiak sikeres ellentámadását MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A kedd esti Izvesztyija kom­mentárjában megállapítja, hogy a dél-vietnami helyzetet elemző hír­­magyarázók egyöntetűen hangsú­lyozzák: „A hazafiak sikeres tá­madása törvényszerű eredménye­­annak a törekvésüknek, hogy a DIFK által ellenőrzött területeket megóvják a saigoni rezsim szün­telen büntetőexpedíciótól és provokációitól.” A lap a továbbiak­ban bizonyos nyugati sajtóhan­gokra utalva így ír: „E helyütt he­lyénvaló aláhúzni és egyszersmind emlékeztetni egyes demagógokat, akiknek most hirtelen eszébe ju­tott a több mint két évvel ezelőtt aláírt párizsi egyezmény, hogy mindez idő alatt a DIFK csakúgy, mint a VDK kormánya, szigorúan és csorbítatlanul betartotta ennek a dokumentumnak valamennyi cikkelyét, amely véget vetett a vietnami háborúnak és meghatá­rozta a tartós béke helyreállításá­nak útját ebben az országban.” Az utóbbi két esztendőben a DIFK több ízben felhívta a világ­közvélemény figyelmét arra, hogy a párizsi egyezményt a saigoni kormányzat durván és rendszere­sen megsérti — írja az Izvesztyi­ja kommentátora. — A DIFK több ízben felhívta az Egyesült Álla­mokat, hogy pontosan tartsa ma­gát a párizsi egyezményben fog­lalt kötelezettségeihez, szüntesse be teljesen katonai beavatkozását Dél-Vietnam belügyeibe. „S most azután, hogy a népi fel­szabadító fegyveres erők hatal­mas erejű válaszcsapásának ered­ményeként Dél-Vietnam húszmil­liós lakosságának fele és területé­nek körülbelül 80 százaléka fel­szabadult és a DIFK ellenőrzése alá került, Thieu úgynevezett el­nök és rezsimje híveinek táborá­ban nyíltan arról kezdtek beszél­ni, hogy erőteljesen növelni kell a Saigonba szállítandó fegyverzet és lőszerek mennyiségét. A DIFK képviselője az USA ezen akcióit a párizsi egyezmény komoly meg­sértésének minősítette, mint olyan aktust, amely sérti Dél-Vietnam népének önrendelkezési jogát, és provokáció a vietnami nép ellen. Ezt a véleményt osztja a legszéle­sebb haladó nemzetközi közvéle­mény is” — hangoztatja­­ az Iz­vesztyija. A Pravda kommentárt közölt „Halálra ítélt rezsim” címmel a saigoni belső hatalmi harcról s ebben egyebek között megállapí­tottam „a saigoni rezsim által el­lenőrzött területeken az üzemek többsége nem működik, a gazda­sági élet gyakorlatilag meg van bénítva, a csillagokig szöknek az árak, március folyamán nagyerejű sztrájkokra került sor a gyárak­ban és az ültetvényeken, s egész sor helyen, különösen a központi fennsíkon, a lakosság a helyi ha­tóságok megtorló intézkedéseire válaszul, fegyvert fogott és par­tizánnak állt vagy csatlakozott a dél-vietnami felszabadító fegyve­res erőkhöz. A saigoni hadsereg­ben is erjedés indult meg, a ka­tonák mind gyakrabban tagadják meg, hogy részt vegyenek a meg­torló intézkedésekben, s mint a külföldi tudósítók beszámolnak róla, nem kívánnak idegen érde­kekért harcolni, dezertálnak, vagy pedig az első adandó alkalommal a hazafias erők oldalára áll­nak át”. A Krasznaja Zvjezda megálla­pítja: „A népellenes rezsimre roppant erejű csapást mértek, de még jelentős területet tart ellen­őrzése alatt és nem adta fel a re­ményt, hogy meghiúsítsa a párizsi egyezményt. A saigoni parancs­nokság átcsoportosít, a főváros körül erődítményláncot­ alkot, megerősíti pozícióit a Mekong partvidékén és deltájában.” A szovjet lap rámutat: „A végü­l bement nagy jelentőségű esemé-­­­nyek okai abban keresendők, hogy Saigon szabotálta és durván meg­sértette a párizsi egyezményeket. Amikor 1973. január végén a sai- i goni rezsim aláírta ezeket az egyezményeket, gyakorlatilag megtagadta azok teljesítését. A Thieu-rezsim feje nyíltan kije­lentette, hogy nem lesz sem öve­zetelhatárolás, sem választás, sem koalíciós kormány. A saigoni meg­torló erők folytatták a pacifiká­lást. A hazafiak többszöri figyel­meztetése ellenére széles körű hadműveleteket folytattak a fel­szabadított területek ellen. S most a diktátor és környezete learat­hatja azt, amit elvetett” — álla­pítja meg,a szovjet lap. Zavarodottság Washingtonban a dél-vietnami fejlemények nyomán­ ­ WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ „A dél-vietnami kormánycsa­patok pánik és káosz közepette, gyors ütemben vonulnak vissza az egész partvidéken, Saigont pe­dig szörnyű félelem és zűrzavar keríti hatalmába” — jelentik a helyszínről az amerikai rádió-, tévé- és laptudósítók. A külügyminisztérium megerő­sítette, hogy megkezdték az ame­rikai nagykövetség személyzeté­nek és a Saigonban élő több ezer amerikai állampolgárnak az el­szállítását. Attól félnek, hogy a gyorsan növekvő Amerika-ellenes hangulat erőszakos cselekmé­nyekhez vezet. Washingtoni poli­tikai és katonai körökben teljesen tanácstalanul és értetlenül állnak az eseményekkel szemben. A Thieu-rezsim, amely a párizsi megállapodások aláírása óta­­ is egyértelműen a katonai megol­dást erőltette, most az ellencsa­pások alatt fejvesztetten menekül és az összeomlás szélén áll. Ez teljesen váratlanul érte az indo­kínai szakértőket is. George Ball, aki a Johnson­­kormányzatban viselt külügymi­niszter-helyettesi tisztségéről an­nak idején az indokínai politika elleni tiltakozásul mondott le, kedden a CBS-nek adott nyilat­kozatában kifejtette, hogy „ez a háború vége”, és a dél-vietnami rezsim válsága saját gyengeségé­­nek következménye. Schlesinger hadügyminiszter hétfő esti tv-nyilatkozatában meg­ismételte ugyan a VDK-nak és az amerikai kongresszusnak címzett vádakat, de figyelemre méltó ma­gyarázatot adott a Thieu-rend­­szer széthullásának közvetlen okairól. Schlesinger elismerte, hogy a Dél-Vietnam északi és középső vi­dékéről demoralizáltan visszavo­nuló kormány­csapatok legalább 600 millió dollár értékű katonai felszerelést hagytak hátra, de a hadianyag-veszteség végösszege elérheti az egymilliárd dollárt is. „Mindez — mondotta — lényegé-* ben a (saigoni) kormányzati ha­talmi struktúra , összeomlásának következménye. Kezdetben ugyan­is — fejtette ki véleményét — nem volt általános offenzíva, sőt, még nagyobb szabású hadműve­letek sem voltak. Az általános of­fenzíva csak most van kibontako­zóban, miután bekövetkezett a dél-vietnami kormány hatalmi struktúrájának összeomlása” — hangoztatta Schlesinger. Kambodzsa Lón Nol után A hírügynökségi jelentés csu­pán arról tudósít, hogy Lón Nol, az Egyesült Államok által öt év­vel ezelőtt Kambodzsa nyakára ültetett puccstábornok, továbbá úgynevezett miniszterelnöke, Long Boret, és a hatalombitorlók két tucatnyi csoportja, repülőgépen eltávozott Phnom Penhből. Úti­­céljuk Amerika. Arról, hogy visz­­sza is kívánnának térni népelle­nes bűncselekményeik színhelyé­re, sem ők nem beszélnek, sem vendéglátóik. Washingtonban még arra a kérdésre­ sem volt hajlan­dó senki sem válaszolni, vajon Lan Neil államfőnek kijáró fo­ I gadtatásban részesítik-e vagy sem. Ezúttal aligha kockázatos a po­­­­litikai jóslás, ha abból indulunk­­ ki, hogy Kambodzsában végérvé­nyesen lejárt a Lon Nol-korszak,­­ majdnem napra pontosan öt esz­tendei keserves harc és végtele­nül sok áldozat árán, a Kambod­zsai Nemzeti Egységfrontba tö­mörült hazafias erők hazájuk tel­jes felszabadításának napjait élik át. A semleges, békeszerető és ázsiai mércével mérve virágzó Kambodzsa ellen az Egyesült Ál­lamok és a saigoni rezsim 1970 tavaszán azért robbantott ki há­borút, Len Neit azért ültették egy véres puccsal összetákolt állam­fői székbe, mert azt hitték, hogy ezzel az agresszióval csapást mér­hetnek az egész indokínai nemzeti felszabadító mozgalomra. Amikor a vietnami szennyes háborúban már kilátástalanná vált minden újabb katonai vállalkozás, akkor a Pentagon héjái és a CIA ügy­nökei Kambodzsába menekültek előre. Pontosabban azt hitték, hogy ezen az újabb fronton elő­rejutnak. A valóságban viszont a népi el­lenállás erői a cinikus agresszió első napjától kezdve olyan szi­lárdan és olyan sikeresen léptek fel a betolakodók ellen, hogy ügynökeiknek még esélye sem volt valamiféle konszolidációra, az Egyesült Államokban pedig éppen a kambodzsai kaland nyo­mán hatványozódott meg a tár­sadalom széles rétegeinek küz­delme az indokínai háború befe­jezéséért, az amerikai csapatok kivonásáért a világnak ebből a térségéből. Az utóbbi hónapok amerikai politikáját Kambodzsában a wa­shingtoni törvényhozás és a kor­mány állandósult kötélhúzása ha­tározta meg. Ami természetesen nem változtat a Pentagon felelős­ségén, amely még most is lőszert szállít Lon Nol immár vezér nél­kül maradt hadseregének. A világ népei, a szocialista és az el nem kötelezett országok kezdettől fogva elítélték a Kam­bodzsa elleni agressziót, és a Kambodzsai Nemzeti Egységfront mögé álltak. Nemcsak diplomá­­ciailag, amit az a tény bizonyít, hogy a nemzeti egység királyi kormányával ma már több mint hatvan állam tart fenn kapcsola­tokat, míg a Lon Nol-rezsimet csupán az imperialista hatalmak támogatják. A szolidaritás és a segítség számtalan más, konkrét megnyilvánulását is élvezték a khmer hazafiak. Kambodzsa történelmében —■­ fél évtizednyi megpróbáltatás után — ezekben a napokban új fejezet kezdődik. A maroknyi la­kás távozása után szétpukkad majd az a propagandaléggömb is, amelyet azért tartottak Phnom Penh felett, hogy a polgárháború látszatát keltsék. Kambodzsában sohasem volt polgárháború, ott csak kíméletlen imperialista be­avatkozás volt, és zsoldosok vol­tak az egyik oldalon, az egész nép pedig a barikád másik oldalán. A következő fejezet lapjait a nép fogja írni, a hírek pedig egy fel­szabaduló nemzet újjáépítő mun­kájáról érkeznek majd. Hajdú János Az egyiptomi nemzetgyűlés jóváhagyta a Szuezi-csatorna júniusi megnyitását KAIRÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL" Az egyiptomi nemzetgyűlés hét­főn határozatban hagyta jóvá Anvar Szadat szombati beszédét, melyben az elnök bejelentette a Szuezi-csatorna június 5-i meg­nyitását, és beleegyezett a Sinai­­félszigeten állomásozó ENSZ-erők mandátumának háromhónapos meghosszabbításába. Egyiptom ENSZ-nagykövete még szombaton tájékoztatta a vi­lágszervezet titkárságát a Sinai­­félszigeten állomásozó „kéksisa­kosok” mandátumának további háromhónapos meghosszabbításá­ra vonatkozó döntésről és a tit­kárság ezt hivatalosan bejegyezte. Mint washingtoni tudósítónk je­lenti, Kissinger csütörtökön­­a ka­liforniai Palm Springben pihenő Ford elnökhöz utazik, hogy több napos konzultációt folytassanak a közel-keleti helyzetről. A Pravda a genfi Mint moszkvai tudósítónk je­lenti, a Pravda szokásos heti nem­zetközi szemléjében a genfi közel­­keleti békeértekezlet felújításának szükségességéről szólva, arra is felhívta a figyelmet: biztosítani kell, hogy az értekezlet munkája ne legyen üresjárat. A Közel-Kelet államai szu­verenitásának, területi épségé­nek és­ politikai függetlenségének elismeréséről van szó, s ez alól természetesen nem kivétel Izrael sem, szó van továbbá arról, hogy érvényre juttassák Palesztina arab népének törvényes jogait s békeértekezletről érvényt szerezzenek a határok sérthetetlensége elvének. Fontos, hogy a genfi értekezlet munkáját felújítván, dolgozzon ki konkrét és reális programot­ a közel-keleti rendezésre s fogadjon el olyan te­kintélyes dokumentumokat, ame­lyek kötelező jellegűek és a tör­vény erejével bírnak valamennyi csatlakozó fél számára. A Szov­jetunió éppen erre az álláspontra helyezkedve folytat következetes politikát a közel-keleti válság igazságos rendezése érdekében” — hangsúlyozta a Pravda. Külföldi események — néhány sorban Nyikolaj Podgornij, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnö­ke Lenin rendet, illetve a Szocia­lista Munka Hőse kitüntetést nyújtott át több vezető szovjet személyiségnek: Vlagyimir Scser­­bickijnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, Sarai Rasi­­dovnak, a politikai bizottság póttagjának, és Iván Kapito­­novnak, az SZKP KB titkárának. (TASZSZ) Hafez Asszad Szíriai elnök ked­den fogadta a közel-keleti kör­úton levő George McGovern ame­rikai szenátort. A Szíriai állam­fő — mint az AP hírügynökség jelentette — tájékoztatta a sze­nátort országának a közel-keleti rendezésre vonatkozó álláspont­járól. (AP) A Szojuz—Apollo közös szov­jet—amerikai űrrepülés részvevői és a földi irányítási szakembe­rek március utolsó hetében a re­pülés kijelölt menetrendjének megfelelő edzésen vettek részt. (TASZSZ) Portugália és Tanzánia kedden diplomáciai kapcsolatra lépett egymással. Az erről szóló megál­lapodást Ernesto Melo Antunes portugál és John Malecela tanzá­niai külügyminiszter írta alá Dar es Salaamban. (MTI) Elhalasztotta latin-amerikai uta­zását Henry Kissinger amerikai külügyminiszter. Az eredetileg Argentínát, Chilét, Perut és Ve­nezuelát érintő, április elejére ter­vezett út új időpontját később hozzák nyilvánosságra. (API)

Next