Népszabadság, 1977. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

2 A szovjet vezető testületek újévi üdvözlete a szovjet néphez A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány az új év alkal­mából üdvözletet intézett a szov­jet néphez. A három vezető tes­tület jó egészséget, további mun­kasikereket kíván a szovjet em­bereknek. 1976 a szovjet haza történeté­be a XXV. pártkongresszus éve­ként vonul be. A kongresszus tör­ténelmi jelentőségű mérföldkő a szovjet társadalom további fejlő­désének útján, elsőrendű fontos­ságú nemzetközi esemény — álla­pítja meg az üdvözlet. A kong­resszust követő magas fokú poli­tikai aktivitás, a dolgozók milliói­nak lelkes munkája, a szocialista munkaverseny széles körű kibon­takozása a termelés hatékonysá­gának és minőségének javítására — mindez meggyőző bizonyítéka a szovjet emberek eltökélt szán­dékának, hogy hiánytalanul telje­sítik a kongresszus által megha­tározott feladatokat. 1976-ban új ipari létesítmények léptek be a termelő vállalatok so­rába; szemes terményekből az or­­­szág történetének legnagyobb ter­mését takarították be. Következe­tesen valósul meg a dolgozók kul­turális és anyagi jólétének növe­lését szolgáló program. Emelke-­­ dik a dolgozók munkabére, növe­kednek a társadalmi fogyasztási­­ alapok. Új lakások milliói, isko-l­­ák, kórházak, óvodák és könyvtá-­­­rak százai épülnek. Az óesztendőben tovább nőtt a Szovjetunió, a szocialista közös­ség országainak gazdasági ereje, tovább erősödött összeforrottságuk és nemzetközi tekintélyük. 1976 a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom újabb sikereinek éve volt, olyan esztendő, amely sok si­kert hozott a nemzeti független­ségükért harcoló népeknek, a füg­getlenséget már kivívott államok­nak. Az óév a békéért, a demok­ráciáért és a szocializmusért foly­tatott tevékeny harc éve volt. A Szovjetunió, a szocialista orszá­gok, bolygónk békeszerető erőinek erőfeszítései lehetővé tették, hogy a világ agresszív köreinek próbál­kozásai ellenére a nemzetközi bé­ke tartósabbá, reményteljesebbé vált. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam szilárdan és következetesen folytatja a XXV. pártkongresszuson kitűzött, a béke és a nemzetközi együtt­működés erősítését szolgáló prog­ram megvalósítását. A Szovjet­unió, a szocialista közösség orszá­gai az év folyamán jelentős kez­deményezéseket tettek az enyhü­lési folyamat elmélyítésével, a bé­ke megszilárdításával, a fegyver­kezési hajsza megfékezésével kap­csolatos kérdések megoldása ér­dekében. Az új év küszöbén a szovjet em­berek forró üdvözletüket küldik a testvéri szocialista országok né­peinek, a kapitalista államok mun­kásainak, parasztjainak és értel­miségének. Ázsia, Afrika, Latin- Amerika fejlődő országai népei­nek, mindenkinek, aki az impe­rializmus, a faji politika, a reak­ció és az agresszió ellen küzd, a béke és az emberiség társadalmi haladása valamennyi harcosának. A szovjet vezető testületek új­évi üdvözlete a továbbiakban megállapítja: 1977-ben az ország — külföldi barátaival együtt — a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulóját ünnepli. A szovjet nép a kommunista párt és annak lenini központi bizottsága köré szorosan felzárkózva készül erre a nagy ünnepre. Az ország­ban lelkes, alkotó légkör uralko­dik, amely bizonyítéka a szovjet rendszer valóban demokratikus jellegének. A dolgozók egyönte­tűen és teljes mértékben helyes­lik, támogatják az SZKP kül- és belpolitikáját, a központi bizott­ság és a Leonyid Brezsnyev vezet­te politikai bizottság tevékenysé­gét. A pár­t és a nép megbontha­tatlan egysége, a további előre­haladás, az újabb sikerek záloga a kommunizmus felé vezető úton — állapítja meg a szovjet vezető tes­tületek üdvözlete. (TASZSZ) Az NDK Berlinre vonatkozó vízumintézkedése 1977. január elsejével az NDK- ban intézkedés lép életbe; ennek értelmében a Nyugat-Berlinből egynapi tartózkodásra nem nyu­gatnémet és nem nyugat-berlini illetőségű állampolgárok, illetve hontalanok csak úgy utazhatnak be az NDK fővárosába, ha érvé­nyes útlevelük és vízumuk van. A rendelkezéstől csak abban az eset­ben tekintenek el, ha az NDK és az illető ország között ilyen értel­mű kétoldalú megállapodás van érvényben Az intézkedéssel kapcsolatisan az NDK külügyminisztériumának szóvivője a következőket mondot­ta: az NDK kormánya által foga­natosított intézkedés az egész köz­társaság területén egységesen rendezi az utazási feltételeket. Az intézkedés megfelel a nemzetközi utasforgalomban érvényben levő nemzetközi jogi normáknak, illet­ve a Német Demokratikus Köz­társaság szuverén jogainak és ér­dekeinek. Minden alapot nélkülöznek bi­zonyos nyugati körök és tömeg­tájékoztatási eszközök állításai, amelyek szerint ezzel a rendel­kezéssel állítólag valamiféle „négyhatalmi státust” sértenek meg. Berlin, mint ismeretes, az NDK megalapítása óta a köztár­saság szerves része és a Német Demokratikus Köztársaság fővá­rosa. Az is ismeretes, hogy Ber­linre vonatkozóan ez idő óta nem létezik többé a „négyhatalmi státus”. Az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodás csakis a Nyugat-Berlint érintő ügyeket szabályozza — hangsúlyozta a szóvivő. (MTI) Szadat Palesztináról hangoztatott elképzeléseinek negatív visszhangja Izrael igen gyorsan, még csütör­tök este válaszolt Szadat egyipto­mi elnöknek arra a javaslatára, hogy a palesztin államot vagy Jordániával államszövetségben, vagy más formában, de Jordániá­val való szoros kötelékben hozzák létre, cserében pedig az izraeliek a lehető legrövidebb idő alatt vo­nuljanak ki az összes megszállt arab területekről. Jigal Allón izraeli külügymi­niszter a kompromisszumos javas­latnak csak azt a részét nevezte „elfogadhatónak” és „biztatónak”, amely egy palesztin—jordániai ál­lamszövetségre vonatkozik. — Ám szó sem lehet arról, hogy Izrael visszavonuljon az 1967-es háborút megelőző határok mögé — mon­dotta. Szadat javaslataival kapcsolat­ban az amerikai sajtó palesztin forrásokra hivatkozva rámutat, hogy az egyiptomi elnök indítvá­nya ellentétes a valóban függet­len palesztin állam megteremté­sével, valamint a rabati és algíri arab csúcsértekezlet határozatai­val. „Az a meglepő következtetés, hogy a palesztin állam álljon kap­csolatban Jordániával, nyilvánva­lóan számos palesztin vezető és az arab országokban élő híveik ha­tározott ellenállásába ütközik — írja a Washington Post. A köve­telést ezzel szemben­­üdvözlik Iz­raelben, amely régóta makacsul ragaszkodik ahhoz az elképzelésé­hez, hogy a palesztin államnak és Jordániának kapcsolatban kell áll­nia egymással.” (TASZSZ) A portugál kormány kölcsönöket vesz fel Az Egyesült Államok pénzügy­minisztériuma pénteken bejelen­tette, hogy Washington 300 millió dollár összegű rövid lejáratú köl­csönt nyújt Lisszabonnak a ha­lasztást nem tűrő gazdasági prob­lémák megoldásának elősegítésé­re. A kölcsönt a minisztérium va­lutastabilizációs alapjából folyó­sítják. A Ford-kormányzat egyik utolsó lépéseként hamarosan a kongresszus elé terjeszti azt a ter­vet, amelynek alapján Washing­ton másfél milliárd dollárral já­rul hozzá egy nemzetközi konzor­cium létrehozásához. A konzor­cium feladata a portugál kormány támogatása lenne. Portugál hivatalos gazdasági fel­mérés szerint az ország fizetési mérlege 1976-ban 1,2 milliárd dol­láros deficittel zárult. Sajtóértesü­lések szerint Lisszabon eddig 300 tonnányit zálogosított el több mint 800 tonnás aranytartalékából a külföldi kölcsönök biztosítékául. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1977. január 1., szombat Schmidt a tőkés világ gazdasági kilátásairól A nyugati világ évtizedeken át ható gazdasági elméletei elveszí­tették feltétlen hitelüket. Még ha az 1973-as olajválsággal kezdődött mélyreható válságfolyamatokon si­kerül is úrrá lenni, a nyugati kor­­mányoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy a világ vég­érvényesen megváltozott. A gaz­dasági és valutarendszerben egé­szen új összefüggések és függősé­gek érvényesülnek, némely álla­mok mind kevésbé képesek kü­lön v­akon járni. Ezzel a megálla­pítással jellemezte az 1976-os év tapasztalatait újévi beszédében Helmut Schmidt nyugatnémet szö­vetségi kancellár. Az NSZK kormányfője jelezte, hogy országa a többi nyugati ál­lamhoz viszonyítva kevésbé érez­te a gazdasági válság közvetlen hatásait, óva intett azonban a túl­zott optimizmustól. Megítélése szerint a nehéz helyzetben levő nyugati szövetségesek mind töb­bet várnak az NSZK-tól, amely­nek a jövőben „fokozott mérték­ben vállalnia kell a rá háruló fe­lelősséget”. Ny­ugat-Németország maga is jelentős problémákkal küszködik a kormány legfonto­sabb feladata az új esztendőben a kancellár szerint az lesz, hogy minden eszközzel a munkanélkü­liség felszámolására törekedjék. Az NSZK-nak fel kell készülnie arra, hogy a válság újra és újra jelentkezik és nem torpan meg az ország határainál. (MTI) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban A francia Plon kiadó könyvben jelentette meg Brezsnyev 1967. és 1976. között elhangzott beszédeit és nyilatkozatait. A kötethez Brezsnyev előszót írt. (TASZSZ) Angola és Franciaország ren­dezi kapcsolatait — egy Luandá­ban közzé tett közlemény értel­mében. (AFP) Schmidt nyugatnémet kancel­lár, aki jelenleg szabadságát tölti Spanyolországban, január 6-án Madridban Suarez spanyol kor­mányfővel tárgyal. (MTI) Az Arab Szocialista Unió nem­zeti haladó szervezetének alkot­­mányozó bizottsága határozatot hozott arról, hogy a baloldali szer­vezet politikai párttá alakul. Ha­tározat született a szervezeti sza­bályzat és a politikai program kidolgozásáról is. (TASZSZ) Chilei testvérpártunk évfordulója Az illegalitás, az üldöztetések és a terror körülményei köze­pette emlékezik meg holnap Chi­le nehéz küzdelmekben és súlyos megpróbáltatásokban megedzett kommunista pártja megalakulá­sának 55. évfordulójáról, ötven­öt éve lesz, hogy a nagy chilei forradalmár Luis Emilio Reca­­barren által korábban a salét­rom-, a réz- és a szénbányászok forradalmi megmozdulásainak vezetésére létrehozott Szocialis­ta Munkáspárt marxista-leni­nista párttá alakult át és felvet­te a kommunista nevet. Pinochet és tábornoktársai, akik 1973. szeptember 11-én fa­siszta puccsukkal megdöntötték a Népi Egységnek azt a kor­mányzatát, amelynek a kommu­nisták is tagjai voltak, a legke­gyetlenebb módon a legkövetke­zetesebb forradalmárokra súj­tottak le. Chilei testvérpártunk súlyos véráldozatokat szenve­dett: a junta 12 ezer kommu­nistát gyilkoltatott meg, tízez­reket vetett börtönbe, hurcolt koncentrációs táborokba, ahol a legbarbárabb módon megkínoz­­tatta őket. A kommunisták azonban még­is újjászervezték soraikat, és bebizonyították, hogy Pinochet minden terrorja ellenére, a marxizmust „nem lehet kiirta­ni Chiléből”, mert ez mélyen gyö­kerezik az országban. A chi­lei kommunisták elszánt harcá­nak is köszönhető, amelyet a de­mokratikus, az antifasiszta erők tömörítéséért folytatnak, hogy Pinochet rendszere képtelen volt megszilárdulni. A terror foko­zása csak aláásta a junta belső pozícióit, növelte nemzetközi el­szigeteltségét. A chilei kommu­nisták küzdelmét segítette, hogy a nemzetközi kommunista moz­galom, a szocialista országok fél­reérthetetlenül kifejezték tilta­kozásukat a Pinochet-diktatúra terrorja ellen, hangot adva szi­lárd, internacionalista szolidari­tásuknak a szabadságukért har­coló chilei kommunisták és de­mokraták igaz és nemes ügyével. Így lehetett elérni, hogy a Pino­chet-diktatúra meghátráljon és szabadon bocsássa Luis Corva­­lánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát. A harc, amelyben a chilei nép a világ minden jó­szándékú emberének, haladó erejének együttérzésével számol­hat, újult erővel folyik tovább a fasiszta rezsim ellen, a bebör­tönzött hazafiak szabadságáért. A chilei kommunisták most az internacionalista szolidari­tás nagy sikere után néhány hét­tel az immár szabad Luis Cor­­valánnal együtt emlékezhetnek meg a párt megalakításának év­fordulójáról. Amikor köszöntjük 55 esztendős testvérpártunkat, egyúttal kifejezzük azt az eltö­kéltségünket, hogy az interna­cionalizmus jegyében továbbra is szolidárisak vagyunk a Chilei Kommunista Párt áldozatos küz­delmével, Chile népének harcá­val.* A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága távirat­ban üdvözölte a Chilei Kommu­nista Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 55. évfor­dulója alkalmából. A Népfront és a Béketanács üdvözlő távirata Luis Corvalánhoz Az új év alkalmából a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Béketanács üdvözlő táviratot intézett a Moszkvában tartózkodó Luis Corvalánhoz, a Chilei Kommunista Párt főtitká­rához, a nemzetközi társadalmi haladásért folytatott küzdelem ki­emelkedő személyiségéhez, a bör­tönéből nemrég kiszabadult kiváló kommunista harcoshoz. A távirat hangoztatja, hogy a chilei nép igazságos harcát a vi­lág haladó erőivel együtt támo­gatják a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép. S mivel a fasiszta junta kegyet­lenkedése, önkénye tovább tart, a haladó világ tovább szélesíti a chilei nép igazságos harcának tá­mogatását a fasizmus ellen, a bé­kéért, a szabadságért, a függet­lenségért és a társadalmi hala­dásért, abban a meggyőződésben, hogy a chilei nép igaz ügye győz­ni fog. A Chilei Kommunista Párt nyilatkozata A Chilei Kommunista Párt nyi­latkozatot tett közzé Luis Corva­­lán szabadon bocsátásával kap­csolatban. A nyilatkozatot a Me­xikóvárosban megjelenő Dia című lap hozta nyilvánosságra. Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának szabadon bocsátását az egész vi­lágon nagy örömmel fogadták Chilében a diktatúra körülményei között élő nép a legkülönbözőbb formákban, családi körben, a gyá­rakban és az üzemekben, a tan­intézetekben és baráti találkozó­kon, úgy üdvözölte Corvalán ki­­szabadulását, mint a fasizmus fe­lett aratott győzelmet. Az a meleg fogadtatás, amely­ben a Chilei Kommunista Párt főtitkárát a Szovjetunióban része­sítették, a különböző nemzetközi és nemzeti szervezetek, valamint neves politikai személyiségek ál­tal küldött üdvözletek, a világ sok fővárosában lezajlott spontán tüntetések egyaránt arról tanús­kodnak, hogy Luis Corvalán sza­badon bocsátása rendkívüli jelen­tőségű esemény, a szolidaritás mozgalmának győzelme. Pinochet, a chilei fasiszta re­zsim vezetője és a junta vele együttműködő képviselői megpró­bálják meghamisítani a tényeket, eltitkolni a legfontosabbat, saját vereségüket és következésképpen a chilei nép győzelmét, annak a széles körű szolidaritási mozga­lomnak a diadalát, amely az egész világon kibontakozott a fasizmus foglyainak szabadon bocsátá­sáért, az emberi jogok tisztelet­ben tartásáért. Ennek a mozgalomnak sikerült kiszabadítania a börtönökből és­­ a koncentrációs táborokból a Nép I­pi Egység pártjainak számos ve­zetőjét és tagját, a keresztényde­mokrata párt képviselőit. E moz­galom ereje és mérete oly nagy, és a világ közvéleményének olyan széles rétegeit fogja át, hogy az ENSZ közgyűlésének legutóbbi három ülésszakán elítélték a chi­lei junta bűncselekményeit. A Chilei Kommunista Párt főtitkára — hangoztatja a nyilat­kozat­­— a chilei nép kiemelkedő vezetője, a nemzetközi munkás­­mozgalom egyik kiváló személyi­sége. Tapasztalata hatalmas érté­kű tényezővel járul hozzá az anti­­imperialista harc ügyéhez. Életé­nek megmentése, szabadon bocsá­tásának kivívása a Chilei Kom­munista Párt, csakúgy mint sok más kommunista párt, elsősorban a Szovjetunió Kommunista Párt­jának legfőbb célkitűzése volt. Hasonló helyzetben, amikor An­­tonio Gramsci, az Olasz Kommu­nista Párt volt főtitkára, az olasz értelmiség kiemelkedő marxista képviselője Mussolini börtöneiben sínylődött, a Szovjetunió minden tőle telhetőt elkövetett, hogy ki­szabadítsa őt­ a fasizmus karmai­ból, és olyan lépésekre vállalko­zott, amilyeneket most tett Luis Corvalán szabadon bocsátása ér­dekében. Akárcsak akkor, a Szov­jetuniót most is a proletár inter­nacionalizmus és a kommunista humanizmus elvei vezérelték. A Chilei Kommunista Párt nagyra értékeli azt a tényt, hogy Luis Corvalán kiszabadulását ün­nepelve, az SZKP, a szocialista kö­zösség országainak és a tőkésor­szágoknak a kommunista pártjai, valamennyi kontinens haladó erői készségüket fejezték ki a chilei­­ néppel való szolidaritás megsok-­­ szorozására. (TASZSZ)

Next