Népszabadság, 1978. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! /201 Ara: 80 fillér 1970. február 1., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXVI. évfolyam 27. szám Mezőgazdasági könyvhónap Februárt nemcsak a zárszám­adó és tervtárgyaló közgyűlések hónapjaként tartják számon fal­­vainkban, hanem mezőgazdasági könyvhónapnak is. Immár hagyo­mány, hogy a tél vége felé több szó esik a mezőgazdasági szak­könyvekről, folyóiratokról, arról, hogy mennyire fontos esztendőn át a hozzáértés, a tudás, a szak­mai műveltség gyarapítása. Való­ban, mezőgazdaságunkban már évtizedekkel ezelőtt elmúltak azok az idők, amikor a termelés apáról fiúra szálló módszerei, fogásai is elegendőek voltak a boldogulás­hoz — illetve dehogy volt az bol­dogulás. Ma már a háztájiban, a kistermelésben is mindennapos a korszerűsítés igénye, ami pedig elképzelhetetlen folyamatosan bő­vülő ismeretek nélkül. Ezért — az egész életünket szolgáló isme­retek gyarapításáért — jelentős esemény százezrek számára a me­zőgazdasági könyvhónap. Természetesen a mezőgazdasági termelés változásával azonos ütemben változik a szakmai is­meretet terjesztő szó tartalmával kapcsolatos igény. Sőt az is kö­vetelmény, hogy a szakkönyvki­adás járjon az események előtt, a szakkönyvek készítsék elő a ter­melésfejlesztés egy-egy újabb sza­kaszát. Ez utóbbi igényt — éppen a mezőgazdasági termelés dina­mikus fejlődése, a könyvkiadás lassúsága miatt — eléggé ritkán tudják kielégíteni a szakkönyvek szerzői, készítői. Bár ezzel össze­­függésben néhány alap- és kö­zépfokú kiadvány, sorozat egé­szen sikeresnek minősíthető. A mezőgazdasági termelés növe­lését megalapozó ismeretek ter­jesztése, továbbra is igen fontos fel­adat. Emellett azonban a minden­napi gyakorlatban is, a könyv­kiadásban is előtérbe kell hogy kerüljön egy olyan szemlélet, amely nemcsak azt vizsgálja, mennyi terem, hanem azt is, mennyiért. Nagyon leegyszerűsít­ve: az agronómiai szemléletnek bővülnie kell közgazdasági szem­lélettel. A mezőgazdasági termelésünk­ben hasznosított állóeszköz-állo­mány értéke 1960-ban alig ha­ladta meg a hatvanmilliárd forin­tot. Jelenleg ez az eszközérték — változatlan áron számítva — két­­százmilliárd forint körül alakul. Az adatok is jelzik, mennyire megnagyobbodtak a termelési ala­pok. Ugyanakkor azt is mutatják, milyen számottevően nőtt a rá­fordítás. Hasonló következtetésre jutnánk a műtrágya- vagy a nö­vény­védőszer-felhasználás adatai­nak ismeretében is. Mindebből kézenfekvő a követ­keztetés: ilyen tömegű — zömé­ben korszerű, de mindenképpen gyorsan korszerűsödő — eszközt csak minden eddiginél nagyobb hozzáértéssel lehet jól haszno­sítani. Sok szakember megállapí­tása szerint mezőgazdaságunkban a műszaki színvonal előbbre tart, mint az emberek m­űszaki felké­szültsége és különösen a közgaz­dasági tájékozottsága. S ez nem­csak általában igaz, hanem na­gyon igaz — különböző mérték­ben — az egyes állami gazdasá­gokra, termelőszövetkezetekre is. Egyáltalán nem túlzás tehát a követelmény, hogy mindezt vegye az eddiginél is jobban figyelembe a mezőgazdasági könyvkiadás, vagyis helyezze jobban előtérbe a kiadványokban a közgazdasági szemléletet. Így teljesítheti még sikeresebben hivatását, nagyon szerteágazó feladatát a mezőgaz­dasági szakkönyv. Almási István Befejeződött a cukorgyártási idény 119 ezer hektárról 418 ezer tonna — Csaknem 15 százalékos cukortartalom — Csak százharminc napig tartott a feldolgozás (Tudósítónktól.) Zsákban, raktárban a cukor. A tizenegy gyárban befejeződött a kampány. Az idény mérlege ked­vező: az utóbbi évek visszaesése utánra megtermelt nyersanyagból először gyártott annyi cukrot az ipar, hogy a hazai ellátáshoz nincs szükség tőkés importra, sőt tar­talékainkat is növelni tudjuk. Az idei gyártási évben összesen 448 ezer tonna cukrot termelt az ipar — tájékoztatott Nagy László, a Cukoripari Vállalatok Trösztjé­nek vezérigazgatója.­­ Hasonló mennyiséget csak az 1964—1965-ös kampányban termeltek a gyárak, az akkori termelés 446 ezer tonna volt, s ezt 133 ezer hektár répa termése adta, a feldolgozási idő­szak pedig 152 nap volt. A mos­tani rekordmennyiséghez szüksé­ges répát 119 900 hektáron sike­rült megtermelni, s a feldolgozási idő pedig 130 napra rövidült. A termelt cukor mennyiségének növekedésében a rövidebb kam­pányon kívül, nagy szerepe van a répa beltartalmi értéke növekedé­sének. Míg 1975-ben a répa cukor­­tartalma átlagosan 11,6 százalék volt, a tavaly termelt répa már 14,97 százalék cukrot tartalmazott. Ezért vált lehetővé, hogy bár az előző évhez viszonyítva csak mint­egy 6 százalékkal nőtt a feldol­gozott répa mennyisége, a cukor­­termelés egyik évről a másikra, mintegy 20 százalékkal növeke­dett. Ennek következtében termé­szetesen a cukorgyártás gazdasá­gossága is sokat javult és az ipar nyeresége is a tervezettnél ked­vezőbben alakult. A jó eredményben szerepe van annak, hogy a mezőgazdasági üze­mek megtanulták az új répater­mesztési technológiát. Az üzemeik öt éve tértek át fokozatosan a ké­zi munkáról a gépesített termesz­tésre, vezettek be új fajtákat, ter­jedt el a vegyszeres kezelés, a gé­pi betakarítás. A minőség javítá­sára a legkiválóbb szakemberek dolgozták ki a répatermelés tech­nológiájának az irányelveit, ame­lyeket a MÉM jóváhagyásával a cukoripar tavaly adott ki a ter­melőknek. Időközben az ipar két és félszeresér­e emelte a felsőfokú szakembereinek számát, s így na­gyobb segítséget tudott adni a termelő üzemeknek. A munkában nagy szerepet vállaltak a terme­lési rendszerek központjai, a MÉM növényvédelmi és agroké­miai központja, a gödöllői egye­tem és más tudományos intézmé­nyek. Az elmúlt évben csaknem 100 ezer hektáron táblánként vizsgálták meg a talajokat, a táp­anyag-visszapótlás arányait. A 11 ezer hektáron 58 taggazdasággal tavaly létrehozott petőházi cukor­termelési rendszer is eredményes­nek bizonyult. A rendszerhez tartozó gazdaságokban a répa át­lagos cukortartalma 16,64 száza­lékot ért el. A cukortartalom ja­vulásában szerepe volt az erre ösztönző premizálásnak is. Ta­valy 110 millió forintot fizettek ki a gyárak azoknak a gazdaságok­nak, amelyeknek répája 14,5 szá­zaléknál több cukrot tartalma­zott. A gyárak a kampány befejez­tével most hozzákezdenek a kar­bantartáshoz, a következő év elő­készítéséhez. Tervük szerint az idén a tavalyinál több cukrot ter­melnek, még szorosabbra fűzve az együttműködést a mezőgazdaság és ipar között a termelés meny­­nyiségének és minőségének javí­tásában. A Szovjetunió kész egyezményt kötni a radikális leszerelési intézkedésekről Megkezdődött Genfben a leszerelési bizottság új ülésszaka Kedden a svájci konferenciavá­rosban 30 ország képviselőinek részvételével megnyílt a genfi le­szerelési bizottság tavaszi ülés­szaka. Ez volt a bizottság 767. ülé­se azóta, hogy a testület 1962-ben megkezdte tevékenységét. Elsőnek Viktor Lihacsev nagy­követ, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Beszédében elismerés­sel szólt a nemzetközi kapcsolatok terén az utóbbi időszakban bekö­vetkezett pozitív változásokról. A Szovjetunió a továbbiakban is kész egyezményt kötni a legradi­kálisabb leszerelési intézkedések­ről — jelentette ki a szovjet nagy­követ. Az atomfegyverek gyártásának megszüntetése meghatározó lépést jelentene a nukleáris fegyverke­zési hajsza visszaszorításához ve­zető úton, és véget vetne az ilyen típusú fegyverek tömeges felhal­mozásának — mondotta Lihacsev nagykövet, majd szólt arról, hogy a nukleáris háború veszélyének csökkentése érdekében haladást kell elérni az összes atomfegyver­kísérlet megtiltásának területén. Kijelentette: a Szovjetunió elvár­ja, hogy a kérdésről párhuzamo­san folyó háromoldalú tárgyalá­sok másik két képviselője — az Egyesült Államok és Nagy-Bri­­tannia — a maguk részéről hason­lóan konstruktív magatartást ta­núsítsanak. Adrian S. Fischer nagykövet, az amerikai küldöttség vezetője be­szédében először az atomfegyver­kísérletek betiltásáról szólt. Kife­jezte reményét, hogy a kérdésről folyó háromoldalú tárgyalások mi­előbb sikerrel befejeződnek. A továbbiakban felszólalt Me­xikó, Olaszország és Svédország képviselője, s a bizottság napi­rendjén szereplő érdemi, illetve szervezeti kérdésekről fejtették ki kormányuk álláspontját. (MTI) Az új tárgyalási szakasz első ülése a bécsi haderőcsökkentési értekezleten A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről szóló tárgyalásokon részt vevő küldöttségek kedden plenáris ülésen folytatták mun­kájukat a bécsi Hofburgban. A 14. tárgyalási szakasz első ülésén Tadeusz Strulak nagykö­vet, a lengyel küldöttség vezetője felszólalásában rámutatott, hogy a szocialista országok küldöttségei továbbra is konkrét eredmények elérésére törekednek. Hangsúlyoz­ta, hogy a neutronfegyverek gyár­tása és európai tárolása károsan hatna vissza a bécsi tárgyalásokra is. A lengyel delegátus utalt arra, hogy a szocialista országok leg­utóbbi, 1977. október 25-i kompro­misszumos javaslatára — amely a csapatlétszámra vonatkozó ada­tok további kölcsönös cseréjére vonatkozott — a nyugati országok még nem adtak érdemi választ. Gordon E. Cox nagykövet, a ka­nadai küldöttség vezetője felszóla­lásában a NATO-országok­ koráb­bi álláspontját fejtegette. A had­erőcsökkentési tárgyalások követ­kező plenáris ülésére jövő héten, csütörtökön kerül sor. (MTI) Leonyid Brezsnyev fogadta Piotr Jaroszewiczet ­ MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta Piotr Jarosze­­wicz lengyel miniszterelnököt, ak­i hétfőn érkezett baráti munkalá­togatásra a szovjet fővárosba. A meleg, baráti légkörben lefolyt eszmecserén részt vett Alekszej Koszigin szovjet kormányfő is. A találkozón a felek megkülön­böztetett figyelmet szenteltek a kétoldalú együttműködés kérdé­seinek. Szovjet és lengyel részről egyaránt elégedetten nyugtázták az elért eredményeket és hangsú­lyozták, a két népgazdaság kö­zötti kapcsolatok bővítésének és elmélyítésének, valamint a ter­melési kooperáció és szakosodás további fejlesztésének jelentősé­gét mind kétoldalú alapon, mind pedig a KGST keretei között A találkozón Leonyid Brezs­nyev tájékoztatta a lengyel mi­niszterelnököt az SZKP-nak az ötéves terv teljesítése érdekében kifejtett politikai és szervező munkájáról, továbbá a szovjet dolgozók idei szocialista munka­versenyéről, amelynek középpont­jában a hatékonyság és a minő­ség javítása áll. Piotr Jaroszewicz beszámolt a LEMP második or­szágos értekezletének eredmé­nyeiről, és a párt VII. kongresszu­sán jóváhagyott társadalom- és gazdaságfejlesztési program­ vég­rehajtása során életbe léptetett intézkedésekről. Világpolitikai kérdéseket érint­ve a felek megállapították, hogy a nemzetközi helyzet a béke és a szocializmus erői szempontjából — jórészt a szocialista közösség­hez tartozó országok egyeztetett erőfeszítései következtében — egészében kedvezően alakul. K. T. MAI SZÁMUNKBAN Társadalmi gond is (3. oldal.) A szocializmus országaiból (4. oldal.) Tárca: Apuka, anyuka tanul (4. oldal.) Rétegpolitika a bányászatban (5. oldal.) Nigériai jegyzet Üzleti lehetőségeink (6. oldal.) Szülőknek nevelésről A középiskolai magatartási jegyekről­ (7. oldal.) Közgazdaság A hulladék nem értéktelen szemét (10. oldal.) Tovább kell szélesíteni az együttműködést az ENSZ és a Béke világtanács között Kurt Waldheim fogadta a BVT küldöttségét Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára fogadta a Béke-világtanács irodájának Romes Csandra ve­zette küldöttségét. A találkozó so­rán véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet legfontosabb kér­déseiről. Megvitatták a fegyver­kezési verseny megfékezésével és a leszereléssel kapcsolatos prob­lémákat. A Béke-világtanács iro­dájának küldöttsége a világ több mint 130 országa békeharcosainak nevében támogatásáról biztosí­totta az ENSZ-nek azokat az erő­feszítéseit, amelyeket a béke biz­tosítása, a még meglevő feszült­séggócok felszámolása érdekében fejt ki. Kurt Waldheim és Romes Csandra egyetértett abban, hogy tovább kell szélesíteni az ENSZ és a Béke-világtanács már eddig is gyümölcsöző együttműködését. A Béke-világtanács irodájának tagjai átnyújtották az ENSZ főtit­kárának annak a nyilatkozatnak a szövegét, amelyet az iroda ja­nuár 25. és 28. közötti ülésén fo­gadta el Washingtonban, s ame­lyet már beterjesztettek az ENSZ közgyűlésének különleges leszere­lési ülésszakát előkészítő bizott­ságnak is. E nyilatkozatában a Bé­ke-világtanács hangsúlyozta, hogy a háború veszélyének elkerülése és a fegyveres konfliktusok fel­számolása csakis a teljes és álta­lános leszereléssel érhető el (TASZSZ)

Next