Népszabadság, 1978. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

2 Andreotti felfüggesztette kormányalakítási tárgyalásait­ ­ RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Andreotti kijelölt olasz minisz­terelnök kormányalakítási tárgya­lásai második fordulójának első lépéseként kedden saját pártja, a kereszténydemokrata párt delegá­ciójával tárgyalt. Ennek eredmé­nyeképpen péntekre összehívták a párt vezetőségének ülését, és And­reotti csak azután folytatja tár­gyalásait a demokratikus pártok képviselőivel. Kérdés: korábbi döntését megváltoztatva, felhatal­mazza-e pártja vezetősége arra, hogy további tárgyalásai során ne csak a programhoz keresse a pár­tok megegyezését, hanem a poli­tikai, vagyis a kormányváltozás­hoz is? Andreottinak ugyanis erre eddig nem volt felhatalmazása, mivel a kereszténydemokrata párt a júliusi programmegállapodásnak egy új, módosított változatát a ré­gi kormányformula alapján vélte elfogadtatni. Andreottinak tehát csupán a program körüli többség keresése, annak kialakítása volt a feladata. Az elkövetkező napok­ban kiderül, enged-e valamit a ke­reszténydemokrata vezetőség ed­digi, merev álláspontjából, min­denekelőtt az OKP-val szemben. Közben az országban az eddi­ginél is hevesebb viták tárgya a pártok közötti megegyezés a poli­tikai megoldásról, vagyis a kor­mány lehetséges összetételéről. A vita a kereszténydemokrata párt­ban ma már lényegében akörül folyik: visszautasítva a pártoknak a szükségkormányra vonatkozó követelését, bevonják-e az OKP-t egy előzetes megegyezéssel létre­jött, elismert,, félreérthetetlenül kinyilvánított kormánytöbbségbe vagy sem. A kereszténydemokrata párt konzervatív erői szembesze­gülnek e megoldással. F. J. Nyugati halogató taktika Belgrádban A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó kedd délelőtt plenáris ülést tartott, majd pedig szerkesztő bizottságai és albizottságai tanácskoztak. A plenáris ülésen többek között felszólalt a portugál, svéd, jugo­szláv, román, szovjet, máltai és amerikai delegáció vezetője. Az eszmecsere konstruktív légkörben, polémiák nélkül folyt le. A szerkesztő bizottságok és al­bizottságok napirendjén változat­lanul a találkozó záróközleményé­nek megfogalmazása szerepel, a plenáris üléseken a küldöttségve­­zetők politikai kérdésekről is vé­leményt cserélnek. A Szovjetunió és a szocialista országok küldöttségei a legutóbbi üléseken újból felhívták a figyel­met arra, hogy a záróközlemény megfogalmazása a kívántnál las­súbb ütemben halad. Ennek oka az, hogy néhány nyugati delegá­ció részben halogató taktikát al­kalmaz, részben folytatja propa­­gandajellegű támadásait egyes szocialista országok ellen. (MTI) - A jugoszláv külügyminiszter beszámolója a parlament együttes ülésén Belgrádban kedden a jugoszláv parlament két házának együttes ülésén Milos Minics, a szövetségi kormány alelnöke, külügyminisz­ter beszámolót tartott. Minics megállapította, hogy Jugoszlávia külpolitikájának legfontosabb vo­nása az el nem kötelezett mozga­lomban való részvétel. Kifejtette azt a véleményét, hogy az el nem kötelezett országok szerepe a nem­zetközi életben az utóbbi két év­ben tovább növekedett, jóllehet a mozgalmon belül különböző ne­hézségek, egyes tagállamai között ellentétek, viták, összetűzések tá­madtak. — Jugoszlávia és a Szovjetunió kapcsolatai tavaly eredményesen fejlődtek, a korábban közösen le­fektetett elvek alapján — hang­súlyozta Minics. — Tito elnök nyár végi szovjetunióbeli látoga­tása és a szovjet vezetőkkel foly­tatott átfogó eszmecseréje számot­tevően hozzájárult a kétoldalú együttműködés további erősödésé­hez. Milos Minics megállapította, hogy érezhető fejlődés tapasztal­ható Jugoszlávia és az Egyesült Államok viszonyában is. Utalt rá, hogy egyes nyugati országok kor­mányai elnéző magatartást tanú­sítanak a jugoszláv fasiszta emig­ráns csoportokkal szemben, ame­lyek terrorcselekményeket követ­nek el jugoszláv külképviseletek és dolgozóik ellen. — Ez a tény akadályozná a zavartalan együtt­működést néhány állammal — mondotta a jugoszláv külügymi­niszter. (MTI) Komszomol­ küldöttnek választották a Szaljut—6 két űrhajósát Levegőt fújtak át a Progressz űrhajó tartályaiból a Szaljut—6 űrállomásra kedden az űrhajósok. A levegő-utánpótlásra azért van szükség, mert Romanyenko és Grecsko űrsétájánál — pontosab­ban ellenőrző „kiszállásánál” —, valamint a szemét eltávolításánál az űrállomás levegőjének egy ré­szét a légzsilip kinyitásakor el­vesztették. Bár a berendezések ál­landóan gondoskodnak a levegő felfrissítéséről, regenerálásáról, a széndioxid és a vízpára kiválasz­tásáról, szükség van arra is, hogy friss utánpótlással töltsék fel a készletet. Romanyenko és­ Grecsko nagy megtiszteltetésben részesült: a két űrhajóst küldöttnek választották a Komszomol áprilisi kongresszusá­ra. Erről az ifjúsági szervezet köz­ponti bizottsága értesítette őket. „Várjuk önöket a Komszomol XVIII. kongresszusára” — hang­zott az üzenet. Az űrhajósok kö­­szönetüket fejezték ki a nagy meg­tiszteltetésért, közölték, hogy vála­szul munkájukat most a kong­resszus tiszteletére ünnepi mű­szakban végzik. „A viszontlátásra a kongresszuson” — fejeződött be a válaszüzenet. Bár Romanyenko, és Grecsko visszatértének idő­pontja még nem ismeretes, ez a körülményektől és a program tel­jesítésétől is függ, válaszukból úgy tűnik, hogy személyesen kí­vánnak részt venni az áprilisi ün­nepségeken. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1974. február 1., szerda Ma Moszkvába érkezik a dél-jemeni kormányfő A szovjet kormány meghívásá­ra ma több napos hivatalos láto­gatásra kormányküldöttség élén Moszkvába érkezik Ali Nasszer Mohamed Hasszani, a Nemzeti Front Egyesített Politikai Szerve­zet Politikai Bizottságának tagja, a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke. A dél­­jemeni kormányfő moszkvai láto­gatása része annak a körútnak, amelynek során a miniszterelnök Magyarországot is felkereste. (MT­I) NSZK: Kiújul a kikötői sztrájk ? (Bonni tudósítónktól.) Az északi kikötők mintegy 20 ezer dolgozója már a múlt hét elején sztrájkba lépett, mert a munkáltatók nem voltak hajlan­dók a szakszervezet által követelt 7 százalékos béremelésre. A bér­vitába bekapcsolódott Hamburg főpolgármestere, és úgy tűnt, hogy a közvetítés sikerrel járt. A kikötőmunkások a szakszervezet felhívására hétfőn újra megjelen­tek munkahelyeiken, és felvették a­ munkát. A szakszervezetek és a munkáltatók szervezete között a közvetítéssel létrehozott megálla­podást azonban még a kikötő­munkások szavazatával kellett volna megerősíteni. A kedden megrendezett szavazáson a dolgo­zók 60 százaléka a megállapodás ellen foglalt állást, így az érvény­telenné vált. A következő napok­ban új tárgyalások és új szavazás következik, amely eldönti, hogy kiújul-e a kikötői sztrájk. KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány. Sorban A SAI­T-tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldött­ség kedden Genfben újabb meg­beszélést tartott. (TASZSZ) János Károly spanyol király kedden négynapos hivatalos láto­gatásra Bécsbe érkezett. (MTI) Karamanlisz görög miniszterel­nök kedden nyugat-európai kör­útjának utolsó állomásán, Bonn­ban megbeszélést folytatott Hel­mut Schmidt nyugatnémet kan­cellárral. Elsősorban Görögország közös piaci belépéséről, és a görög —török viszályról esett szó. (MTI) Egy NATO-ország javára foly­tatott kémkedés vádjával a var­sói katonai körzeti bíróság bűnös­nek mondta ki Stanislaw Dem­­bowski lengyel állampolgárt. A bíróság Dembowskit 13 évi sza­badságvesztésre ítéte. (PAP) NATO-hadgyakoratot tartanak Norvégia északi részén „Arctis Express” fedőnévvel. Az egy hó­napig tartó manőverekben az Egyesült Államok, Nagy-Britan­­nia, Hollandia, Kanada, az NSZK, Olaszország és Norvégia 15 ezer katonája vesz részt. (AP) Somoza lemondását követelik Nicaraguában Brutális elnyomó intézkedések­ Mint az ADN jelenti, Somoza tábornok vezetésével tizenegy ta­gú „országos szükségállapot-bi­zottságot” hoztak létre a növekvő elégedetlenség által előidézett né­pi megmozdulások elnyomására. A tüntetők ellen Managuában és az ország más városaiban a bizton­sági erők hírhedt különleges ala­kulatait vetik be. A hét végén több mint nyolcvan személyt, köztük a Demokratikus Felszaba­­dítási Unió vezetőjét, Cesar Perez Arevalót is letartóztatták. Más hírügynökségi jelentések szerint a nicaraguai rendőrség hétfőn — a múlt hét elején kez­dődött kormányellenes sztrájk hetedik napján — könnygázbom­bák bevetésével vert szét egy tüntetést Nicaraguában. A Somo­za tábornok, államfő lemondását követelő tüntetők megmozdulása­ a népi megmozdulások ellen vak elfojtására hírek szerint az elnök fia vezényelte ki a karha­talmat. Mintegy hatvan diákot, akik csatlakozni akartak a felvo­nulókhoz, letartóztattak. A január 10-én meggyilkolt el­lenzéki újságíró, Pedro Joaquin Chamorro halála miatt kirobbant tiltakozó sztrájk mind nagyobb méreteket ölt az országban. Az Esso nicaraguai olajfinomítójának dolgozói hétfőn úgy döntöttek, hogy csatlakoznak az általános sztrájkhoz. Ez azzal járhat, hogy az egész országban megszűnik az áramellátás és megbénul a közúti forgalom. A hatóságok hétfőn bezárattak több rádióállomást, arra hivatkoz­va, hogy azok fenntartói megsze­gik a kormány tilalmát, amelynek értelmében tilos a sztrájkról szó­ló tájékoztatást terjeszteni. (MTI) Tömegesen állítják bíróság elé a tuniszi munkástüntetés részvevőit A tuniszi bíróságok az utóbbi napokban tömegesen ítélték el a csütörtöki tüntetés után letartóz­tatott személyeket. Az ítéletek há­rom hónaptól két évig terjednek. Közben a nemzetgyűlés megvizs­gálja a kormány kérését, hogy négy letartóztatott képviselőt fosszanak meg mentelmi jogától. Valószínűleg ezek között van Ha­­bib Asur is, a szakszervezeti szö­vetség főtitkára. A Francia KP nyilatkozatban ítélte el a tunéziai hatóságok fel­lépését és követelte a rendkívüli állapot megszüntetését, Habib Asur és valamennyi szakszerveze­ti harcos, politikai fogoly szaba­­donbocsátását, a szakszervezeti jogok tiszteletben tartását, a Tu­néziai Kommunista Párt és a töb­bi politikai párt legalizálását, a demokratikus szabadságjogok visszaállítását. (MTI) HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: Az 1956-ban függetlenné vált Tunézia eddigi legsúlyosabb bel­politikai válságát éli át. A válság egyszerre politikai, társadalmi és gazdasági természetű. A front egyik oldalán a 650 ezer tagot számláló szakszervezeti szövetség, a másik oldalon pedig a Szocia­lista Desztár Párt hatalmát meg­testesítő kormány áll. A múlt hét csütörtökén tragikus és sajnálatos erőpróbára került sor: a hadsereg és rendőrség egységei tüzet nyi­tottak az általános sztrájkot támo­gató munkástömegekre. Még a hi­vatalos jelentés is „több mint negyven” halottról szólt; valójá­ban — a párizsi L’Humanité értesülése szerint — 250 tün­tető vesztette életét, s kétezer­re tehető a sebesültek száma. A kormány az Általános Munkás­szövetségre (UGTT) hárította a felelősséget a történtekért, s el­rendelte Habib Asur főtitkár és más szakszervezeti vezetők letar­tóztatását. Feltehető, hogy a máris megkezdődött bírósági szá­monkérés eredményeként új, a kormányzattal való együttműkö­désre kész vezetőség kerül a szakszervezeti szövetség élére. Nem ez lenne az első beavatko­zás az OGTT vezetésébe. Már a múlt heti általános sztrájk részve­vői is a szakszervezetek jogait sértő támadások, beavatkozások, provokációk ellen tiltakoztak. Ta­valy novemberben is általános sztrájkkal tiltakoztak amiatt, hogy a Desztár Párt egyik vezetője élet­­veszélyesen megfenyegette a szakszervezeti szövetség főtitká­rát, aki egyébként lemondott a párt politikai bizottságában viselt tisztségéről. A mostani válság előzménye: 1977. januárjában a kormány és az OGTT szociális szerződést kötött arról, hogy egyfelől 33 százalék­kal felemelik a legalacsonyabb munkabéreket, másfelől a szak­­szervezetek öt évig tartózkodnak minden „irreális követeléstől”. A szakszervezetek kongresszusa azonban — a megélhetési költsé­gek emelkedése láttán — két hó­nappal később érvénytelenítette a megállapodást, majd csakhamar megkezdődött a foszfátbányászok és a vasutasok véget nem érő sztrájkja. Hédi Nuira miniszterel­nök arra az álláspontra helyezke­dett, hogy erélyesen meg kell fé­kezni a sztrájkmozgalmat, s le kell csapni a munkabeszüntetése­kért felelős szakszervezetekre. A „gyenge kezű” Tahar Belkhodzsa belügyminiszter felmentése után a „keménykezűnek” ismert Farhat hadügyminiszter vette át a bel­ügyminiszteri tárcát, és így a vé­res csütörtökön már egyazon pa­rancsra vethették be a rendőrsé­get és a hadsereget a tüntetők el­len. Mindez arra vall, hogy a kül­földi és a hazai magántőkének kedvező „liberális” gazdaságpoli­tika az osztálykülönbségek és egy­ben az osztályellentétek kiélező­déséhez vezetett. Súlyosbító körül­mény, hogy a keresőképes lakos­ság több mint egynegyede mun­kanélküli. A munkanélküliek 54 százaléka fiatal, jórészt állástalan értelmiségi. Több mint kétszáz­ezer tunéziai vendégmunkás dol­gozik Nyugat-Európában. Nyugati sajtókommentárok sze­rint a jelenlegi belpolitikai fe­szültség egyben annak a hatalmi harcnak­ a vetülete is, amely az agg Burgiba elnök székéért folyik. Az alkotmányos utód a miniszter­­elnök lenne, de akadnak más pá­lyázók is. Sokak szerint a szak­­szervezeti mozgalom testesíti meg a legnagyobb, legszervezet­tebb politikai erőt. És ez a ténye­ző sok mindent megmagyaráz. A véres csütörtök után csekély a remény arra, hogy demokrati­kus párbeszéd kezdődik az ellen­zék és a hatalom között. A szak­­szervezetek „lefejezése” önmagá­ban nem old meg semmit, sőt újabb konfliktusok forrása lehet. B. S. Folytatódtak Kairóban az egyiptomi—izraeli katonai tárgyalások Mint kairói tudósítónk, Ké­résztg András jelenti, kedd es­te — hosszabb szünet után — folytatódtak az egyiptomi—izraeli katonai tárgyalások. Mohamed Gamazi egyiptomi és Ezer Weiz­­man izraeli hadügyminiszter ve­zetésével a két delegáció „a meg­­kötendő egyezmény kizárólag ka­tonai vonatkozásaival” foglalko­zik. A hivatalos vélemények és a sajtókommentárok hangneme ez­úttal kevéssé optimista. A konferencia megnyitása előtt olyan tájékoztatást adtak, hogy a jelenlegi forduló két-három napig tart. A tárgyaló küldöttségek min­den bizonnyal megvárják Szadat amerikai és európai körútjának eredményét (ez a hét végén kez­dődik). Szadat az előzetes tervek­nek megfelelően öt napot tölt majd az Egyesült Államokban. Körútja során Marokkóba, Nagy- Britanniába, az NSZK-ba, Romá­niába, Franciaországba látogat, és most folynak olaszországi megbe­szélésének előkészületei. Kedden egyébként Alfred Atherton amerikai külügyi állam­titkár (aki Jeruzsálemből érkezet­t Kairóba) megkezdte tárgyalásait Mohamed Kamel külügyminisz­terrel. Az első jelentések szerint az amerikai közvetítési kísérlet nem hozott „áttörést” az egyipto­mi és az izraeli álláspont közelí­tésében. Algírban élesen bírálták Szadat politikáját Megnyílt a csúcstalálkozót előkészítő értekezlet Az algériai fővárosban megkez­dődött négy arab ország és a Pa­lesztinai Felszabadítási Szervezet képviselőinek részvételével a Sza­dat különutas politikájával szem­behelyezkedő államok csúcsérte­kezletét előkészítő külügyminisz­teri tanácskozás. Az előkészítő ér­tekezleten Irak kivételével jelen van a decemberben Tripoliban tartott, hasonló célú találkozó ösz­­szes részvevője. A megnyitóülésen Abdelaziz Buteflika algériai külügyminisz­ter keményen bírálta Szadat egyiptomi elnököt, aki — mint mondotta — „romba döntötte az arab nemzet vívmányait, szétzúz­ta az arab országok szolidaritását és gyengítette az arab ügyet”. Az algériai külügyminiszter megnyitó beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a legutóbbi közel-keleti fejlemények „közvetlenül veszé­lyeztetik az arab népek forradal­mi örökségét”. (MTI)

Next