Népszabadság, 1980. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-14 / 138. szám

2 A közös piaci csúcsértekezlet bírálta Izrael politikáját a megszállt területeken Velencében pénteken befejező­dött a Közös Piac állam- és kor­mányfőinek csúcsértekezlete. A tanácskozáson nemzetközi kérdé­seknek szentelték a fő figyelmet, mindenekelőtt a közel-keleti hely­zet, a kelet-nyugati kapcsola­tok s az afgán kérdés alakulá­sának. A csúcsértekezleten közös nyi­latkozatot fogadtak el a közel­­keleti konfliktus megoldására. E dokumentum szorgalmazza két elv elismerését: a közel-keleti tér­ség összes államának, Izraelt be­leértve, joga van a biztonságos létezéshez, és a térség minden né­pének igazságot kell szolgáltatni, ami magában foglalja a Palesz­tinai arab nép törvényes jogai­nak elismerését. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a palesztin probléma nem menekültkérdés, a Palesztinai népnek lehetőséget kell kapnia arra, hogy teljes mér­tékben gyakorolhassa önrendelke­zési jogát. A kilencek Jeruzsálem kapcsán hangsúlyozták, hogy bármilyen egyoldalú változtatás a város jo­gi státusán elfogadhatatlan. A nyilatkozat felszólítja Izraelt: szá­molja fel a megszállt arab terü­leteken létesített településeket, amelyek súlyos akadályt képez­nek a béke megteremtésében. A nyilatkozat szerint az EGK kap­csolatba kíván lépni az ér­intett felekkel. A csúcsértekezleten­­elfogadott gazdasági határozat legfontosabb része az, amely kimondja, sürgő­sen át kell alakítani az EGK egész pénzügyi és mezőgazdasági felépítését, hogy elkerülhessék olyan válság megismétlődését, amilyen a legutóbb is a brit kö­vetelések miatt keletkezett. A szerkezetátalakítás — mondotta ki a csúcsértekezlet — fontos felté­tele annak is, hogy a közösséget három új tagállammal kibővít­­hessék. Ez utóbbi megállapítás azt is jelenti, hogy a francia el­nök visszavonta Portugália és Spanyolország felvételének elha­lasztására irányuló szándékát. A velencei csúcstalálkozó állás­­foglalásait kommentálva a szov­jet televízió péntek este megálla­pította: noha a közös piaci nyilat­kozat nem ismerte el a felszaba­­dítási szervezetet a palesztinai arab nép egyetlen törvényes kép­viselőjének, s noha megpróbálta elválasztani egymástól a palesz­tin népet és a szervezetet, maga az a tény, hogy a kilencek az Egyesült Államok nyomása elle­nére tárgyalófélnek ismerik el a PFSZ-t, figyelemre méltónak tű­nik. Az amerikai manőverek vég­ső soron nem hozták meg a si­kert a Fehér Ház számára — mondotta a szovjet kommentátor. (MTI) Az amerikai külügyminiszter fenntartásait hangoztatta (Washingtoni tudósítónktól.) Edmund Muskie külügyminisz­ter pénteki sajtóértekezletén be­jelentette, hogy az amerikai—iz­raeli—egyiptomi tárgyalások jú­lius 2-án újrakezdődnek Wa­shingtonban. Hozzáfűzte, hogy nem kíván jóslatokba bocsátkoz­ni az egyezkedés újabb forduló­jának időtartamáról és kimenete­léről. Bár sajtóértekezletén elsősor­ban a közel-keleti problémákkal foglalkozott, Muskie elkerülte, hogy véleményt mondjon a kö­zös piaci országok velencei hatá­rozatáról, amely a nyugat-euró­pai hatalmak részéről először igényli a Palesztinai Felszabadítá­­si Szervezet bekapcsolását a kö­zel-keleti tárgyalásokba. Az ame­rikai külügyminiszter szavaiból arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Államok vezetői belát­ták, pillanatnyilag nem tudják megállítani a nyugat-európaiak közel-keleti kezdeményezését. Muskie" a velencei határozattal kapcsolatban csupán fenntartáso­kat hangoztatott. Ismét elmondta a hivatalos álláspontot: amerikai részről csak akkor tárgyalnak a PFSZ-szel, ha az elismerte Iz­raelt és az ENSZ közel-keleti ha­tározatait. Azonban a külügymi­niszter nem zárta ki azt a lehe­tőséget, hogy Washington, ha a helyzet úgy alakul, hallgatólago­san elfogadja a PFSZ részvételét jövőbeni nemzetközi tárgyaláso­kon. Kadhafi elítélte a fokozódó amerikai katonai jelenlétet a Közel-Keleten Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője élesen bírál­ta az Egyesült Államok közel­­keleti befolyásának kiterjesztésé­re és megszilárdítására irányuló washingtoni politikát az egykori amerikai támaszpontok Líbiából történt leszerelésének tizedik év­fordulója alkalmából tartott nagygyűlésen mondott beszédé­ben. Kadhafi elítélte, hogy az Egye­sült Államok most Egyiptomban létesít támaszpontokat, és hang­súlyozta, hogy az Egyesült Álla­mok katonai jelenléte nemcsak Líbia, hanem valamennyi közel­­keleti ország biztonságát fenye­geti. Emlékeztetett arra is, hogy a megdöntött iráni sah hívei je­lenleg Egyiptom földjén gyülekez­nek. Kadhafi elítélte a Perzsa-öböl térségében tett amerikai próbál­kozásokat, és arabellenesnek mi­nősítette Kabusz ománi szultán politikáját. Az ománi uralkodó — mint ismeretes — megállapodást írt alá Washingtonnal arról, hogy országa területén­­ engedélyezi amerikai katonai támaszpontok létesítését. Kadhafi hangsúlyozta, hogy ez a lépés sérti az Arab Li­ga alapokmányát, és ellentétes az arab állam- és kormányfők csúcsértekezletének határozatával. (TASZSZ) Carter eddigi külpolitikája folytatását helyezte kilátásba Carter amerikai elnök külpoli­tikai vonalának folytatását he­lyezte kilátásba abban a beszé­dében, amelyet a demokrata párt választási programját kidolgozó bizottság csütörtöki ülésén mon­dott. Carter ugyan reményét fe­jezte ki, hogy Washington szoro­sabb kapcsolatokat építhet majd ki a Szovjetunióval, de ezt a Fe­hér Háznak az afganisztáni ese­ményekre adandó „erős és hatá­rozott” válaszától várja. A Szovjetunióval kapcsolatos politikáját az elnök három pont­ban foglalta össze. 1. Nyomást akar gyakorolni a Szovjetunióra annak érdekében, hogy vonja ki csapatait Afganisztánból; 2. Nö­velni kívánja az Egyesült Álla­mok és szövetségesei katonai ere­jét; 3. Fontos tényezőnek nevez­te, noha utolsó helyen említette, a SALTO II-t. Az elnök hangsúlyozta, hogy Washington folytatja a fegyver­kezési programjának végrehajtá­sát, beleértve az MX interkonti­nentális ballisztikus rakétákból álló rendszer kiépítését. Fontos külpolitikai feladatnak nevezte a nyugati szövetségesek közti ak­cióegység erősítését, továbbá a Kínával való kapcsolatok fejlesz­tését. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség péntek esti kommentárjában megállapította: Carter beszédéből egyértelműen kiderül, hogy meg­alapozatlanok a washingtoni kor­mányzat kísérletei, hogy az afga­nisztáni eseményekkel próbálja igazolni az enyhülési politikától való eltávolodását. Carter beszé­de bebizonyította, hogy az elnök már az afganisztáni események előtt megkezdte az erőpolitika új­jáélesztését Carter a választók­nak tett ígéretével ellentétben nem csökkentette a katonai ki­adásokat, hanem ellenkezőleg: ra­dikálisan növelte — hangoztatta végül a TASZSZ kommentárja. * Minden eddiginél hatalmasabb méretű hadgyakorlatot kezdett csütörtökön az amerikai légierő az Egyesült Államok Nevada szö­vetségi államában. A repülőgépe­ket összesen ötezer alkalommal vetik be „harci körülmények kö­zött”. N­É­P­S­Z­A­B­A­D­­S­Á­G A B—52-esek folytatják repüléseiket a Perzsa-öbölben Az amerikai B—52-es hadásza­ti bombázók folytatni fogják re­püléseiket a Perzsa-öböl térségé­ben, hogy demonstrálják az Egye­sült Államok katonai jelenlétét az Indiai-óceánon — jelentette be csütörtökön a Pentagon szóvivője. Az év eleje óta már tízszer irá­nyították a repülő erődöket ebbe a stratégiailag rendkívül fontos térségbe. A bombázók az Egye­sült Államokból és a csendes­óceáni Guam szigetéről indultak bevetéseikre. (AFP) Afgán ellenforradalmárok újabb terrorcselekményei Súlyos bűncselekményt követ­tek el szerdán afganisztáni ellen­­forradalmárok kabuli iskolás gyermekek ellen. A főváros több iskolájába banditák csoportjai ha­toltak be, és mérges gázt alkalmaz­tak. Mintegy 500 gyermeket és ta­nítót kellett súlyos mérgezési tü­netekkel kórházba szállítani. A felháborító esetről csütörtökön számolt be a Bakhtar afganisztá­ni hírügynökség. A főváros lakói a Dzsumhuri­­jat kórház előtt tömeggyűlést tar­tottak, és felháborodásuknak ad­tak hangot a védtelen gyerme­kek ellen végrehajtott barbár me­rénylet miatt. Miként a Bakhtar hírügynökség hangsúlyozza, a kormány megtet­te a szükséges intézkedéseket a nyugalom és a rend szavatolásá­ra, egyszersmind annak érdeké­ben, hogy a bűnözők elnyerjék megérdemelt büntetésüket (ADN) A Portugál KP bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen Bizalmatlansági indítványt nyúj­tott be a Francisco dá Carneiro vezette jobboldali kormány ellen a parlamentben a Portugál Kom­munista Párt képviselőcsoportja. A bizalmatlansági szavazás idő­pontját még nem tűzték ki. A Portugál Kommunista Párt a parlament szociálpolitikai kér­désekről folytatott vitájának be­fejeztével előterjesztett indoklá­sában hangsúlyozta: a Lá Car­­neiro-kabinet hivatalba lépte óta jelentős mértékben romlottak a lakosság életkörülményei, meg­sértették a demokratikus törvé­nyességet, és semmilyen biztosí­ték sincs arra, hogy a hatóságok elfogulatlanul készítik elő az őszi parlamenti választásokat. (ADN) 1980. június 14., szombat Elhunyt Jerónimo Arrtedo Alvarez Fájdalmas veszteség érte az ar­gentin és a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalmat: csü­törtökön Buenos Airesban 83 éves korában elhunyt Jerónimo Arne­­do Alvarez, az Argentin Kom­munista Párt főtitkára.­­ Alvarez elvtárs személyében olyan kiváló kommunista egyéni­ség távozott el, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy argentin testvérpártunk ma az or­­­szág és Latin-Amerika egyik je­lentős politikai tényezője. Jeró­nimo Arnedo Alvarez 1897-ben született a Buenos Aires tarto­mánybeli San Nicolasban. Mező­­gazdasági bérmunkásként már egészen fiatalon maga kereste meg kenyerét,­­s hamarosan be­kapcsolódott a munkásmozgalom­ba. 1925-ben lépett be a kom­munista pártba. Az 1930-as évek­ben, a mély illegalitás viszonyai között gyűléseket, megmozduláso­kat szervezett. Bebörtönözték, de a védelmére szervezett széles né­pi mozgalom nyomására kényte­lenek voltak szabadon bocsátani. 1938-ban a központi bizottság tit­kára, a politikai bizottság tagja lett, majd rövidesen a párt fő­titkárává választották. Erről a posztról irányította több mint négy évtizeden át a párt munká­ját. Alvarez elvtársat az argen­tin nép tisztelete és rokonszenve övezte. Az utóbbi időben minden erejével azért küzdött, hogy szé­les nemzeti összefogáson alapuló front jöjjön létre a demokrácia helyreállítására. A magyar kommunisták osz­toznak argentin testvérpártunk, az ország demokratikus erőinek megrendültségében és gyászában. * A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága távirat­ban fejezte ki részvétét az AKP Központi Bizottságának és az el­hunyt családjának. Fokozott erőfeszítéseket a kelet—nyugati párbeszéd védelmére A Szocialista Internacionálé irodájának ülése A Szocialista Internacionálé iro­dájának csütörtökön megkezdett kétnapos tanácskozásán részt ve­vő küldöttek állást foglaltak az enyhülés, a kelet—nyugati kap­csolatok fenntartása és a fegy­verzetkorlátozás mellett. Aggoda­lommal szóltak a fegyverkezési verseny fokozódásáról. Joop den Uyl volt holland mi­niszterelnök, az internacionálé egyik alelnöke csütörtök este tar­tott sajtóértekezletén rámutatott: a tanácskozás küldöttei egyetér­tenek abban, hogy a szocialista pártoknak fokozniuk kell a ke­let-nyugati párbeszéd védelmére irányuló erőfeszítéseket. Hangsú­lyozta, hogy nyilvánvalóan ezt a célt szolgálja majd Schmidt nyu­gatnémet kancellár küszöbönálló moszkvai látogatása is. A tanácskozás csütörtöki mun­kanapján áttekintették a Szocia­lista Internacionálé novemberben Madridban összeülő kongresszu­sának előkészítésével összefüggő kérdéseket is, valamint létrehoz­tak egy ad hoc bizottságot, amely megvizsgálja majd több párt fel­vételi kérelmét. A Szocialista Internacionálé pénteken állást foglalt az iráni túszügy gyors és békés megol­dása mellett, de nem jelentett be újabb kezdeményezést a meg­oldás érdekében. Ghatbzadeh irá­ni külügyminiszter pénteken részt vett a tanácskozáson, és beszédet mondott Ismertette Teherán ál­láspontját az iráni—amerikai válságról. Ismételten rámutatott arra, hogy a túszügy annak csu­pán egy mozzanata. Ghotbzadeh újságíróknak el­mondotta, hogy találkozott a nor­­végiai látogatáson Oslóban tar­tózkodó Huang Hua kínai külügy­miniszterrel és eszmecserét foly­tatott vele az afganisztáni hely­zetről. (MTI) A japán kormánypárt felújította szavazatgyűjtő kampányát (Tokiói tudósítónktól.) Alig egy nappal Obira Masza­­josi kormányfő és konzervatív pártelnök halála után, pénteken reggel országszerte felújította a politikai szavazatgyűjtő kampá­nyát a liberális demokrata párt. A június 22-i választások előtt vezető nélkül maradt LDP tiszt­ségviselői most mindent megtesz­nek, hogy a tekintélyes japán ál­lamférfi halálát az ingatag párt­egység megszilárdítására és vá­lasztási győzelem kivívására hasz­nálják fel. Japánban bizonytalanság érez­hető mind az utódlást, mind pe­dig a további politikai kilátáso­kat illetően. Külföldi események­­ néhány sorban Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára táviratban köszön­tötte Sztevan Doronyszkit abból az alkalomból, hogy megválasz­tották a Jugoszláv KSZ KB El­nökségének elnökévé. Doronyszki eddig a KB Elnöksége ügyvezető elnöki tisztét töltötte be, és a JKSZ plénuma csütörtökön vá­lasztotta az elnökség elnökévé. (MTI) Az Egyesült Államok csütörtö­kön a nevadai sivatagban föld alatti atomkísérletet hajtott vég­re. Ez már a hetedik bejelentett kísérleti atomrobbantás volt az idén. (AFP) Az indiai Tripura államban kitört fegyveres lázadás gondo­san előkészített, külföldről báto­rított és támogatott összeesküvés eredménye — jelentette ki Nri­­den Csakrabarti, az állam főmi­nisztere. Az összeesküvés célját az indiai politikus a tripurai kormány megdöntésében és az állam Indiától való elszakításá­­ban jelölte meg. (TASZSZ) Az amerikai kongresszus az 1981-es pénzügyi évre 613,6 mil­liárd dolláros költségvetést ha­gyott jóvá, amely 153,7 milliárd dollárt irányoz elő katonai cé­lokra. (MTI) Lubomír Strougal csehszlovák miniszterelnök pénteken Prágá­ban fogadta Nyikolaj Faggyeje­­vet, a KGST titkárát. Megbeszé­lésükön a KGST közelgő XXXIV. ülésszakának napirendjén szerep­lő kérdésekről volt szó. (MTI) A Pham Van Dong miniszter­­elnök vezette vietnami delegáció — úton Prágába, a KGST ülés­szakára — megállt Moszkvában. A küldöttséget Iván Arhipov szovjet miniszterelnök-helyettes fogadta. (TASZSZ) Bejrútban háromnapos nemzet­közi szeminárium kezdődött pén­teken a közel-keleti országok biz­­tonsága és függetlensége ellen irányuló amerikai katonai fenye­getés témaköréről. (Tudósítónk­tól.) A FIAT-művek 78 ezer mun­kása pénteken egynapos „pihe­nőre” kényszerült, mert az igaz­gatóság piaci nehézségekre hivat­kozva fölöslegesnek ítélte mun­kájukat. (MTI) Washington felújítja katonai szállításait Pakisztánnak — je­lentették hírügynökségek új-delhi forrásokra hivatkozva. A hírek szerint a szállítmányok Szaúd- Arábián keresztül érkeznek Pa­kisztánba. (TASZSZ)

Next