Népszabadság, 1980. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-01 / 152. szám
2 Megkezdődtek a szovjet-nyugatnémet tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Este a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány vacsorát adott Schmidt és Genscher tiszteletére. Ezen Brezsnyev és Schmidt beszédet mondott. Leonyid Brezsnyev bevezetőben nagyon időszerűnek minősítette a nyugatnémet vezetők látogatását, minthogy — megfogalmazása szerint — meglehetősen sok megvitatásra váró kérdés halmozódott fel az elmúlt időszakban. Ezért a felek figyelme a tárgyalások során érthető módon jelentős mértékben a nemzetközi kérdésekre összpontosul. Ezzel összefüggésben az SZKP KB főtitkára hangoztatta: teljes szívből örülne annak, ha a nézetek teljes egybeeséséről beszélhetne. Azonban — tette hozzá — a fő kérdésben, nevezetesen abban, hogy megengedhetetlennek tartják az enyhülési politika megtorpanását, a felek minden bizonnyal egységes álláspontot képviselnek. Rátérve a nemzetközi fejlemények elemzésére, Leonyid Brezsnyev rámutatott, hogy a világhelyzet napjainkban bonyolult; bizonyos befolyásos erőknek nincs ínyükre az enyhülés, hanem konfliktusok szításában, a fegyverkezési hajsza fokozásában érdekeltek. — A fegyverkezési verseny fokozására tett újabb és újabb kísérletek láttán állhatatosan megállásra szólítjuk fel a Nyugatot, arra hívunk fel, hogy tegyék félre a különféle „pótfegyverkezési programokat”, álljanak el új fegyverfajták és fegyverrendszerek kifejlesztésétől, legyen szó akár rakéta-, neutron-, vegyi vagy bármilyen más fegyverekről — mondta Brezsnyev, majd emlékeztetett rá, hogy megoldásra vár a közép-hatótávolságú rakéták kérdése is. Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy a tárgyalások második napján e probléma is napirendre kerül majd, s reményét fejezte ki, hogy a megbeszélések eredményesek lesznek e vonatkozásban, minthogy realista politikában nem lehetnek „zsákutcaszituációk”, hacsak nem teremtenek ilyen helyzetet mesterségesen. A kétoldalú viszonyról szólva Brezsnyev méltatta a kapcsolatok fejlesztésében megtett utat, majd rámutatott, hogy az elmúlt időszakban — nem a Szovjetunió hibájából — e vonatkozásban bizonyos ingadozás volt tapasztalható. Ennek ellenére a szovjet álláspont szerint a két ország természetes partnere lehet egymásnak a nagy és bonyolult nemzetközi problémák megoldásában. A Szovjetunió kész az egyetértéshez és az együttműködéshez vezető bevált utak kiszélesítésére, illetőleg újabb utak létesítésére, az NSZK-val, csakúgy, mint a többi államinál, amely ezt kívánja — mondta az SZKP KB főtitkára, majd végezetül közölte, hogy a látogatás során aláírják a két ország gazdasági és ipari együttműködésének hosszú távú keretprogramját. Válaszbeszédében Schmidt egyebek között hangoztatta, hogy mostani látogatásának a komoly nemzetközi helyzet miatt tulajdonít nagy jelentőséget. Úgy vélekedett, hogy a szovjet—nyugatnémet kapcsolatoknak nehéz időkben is ki kell állniuk a szilárdságpróbát, másként a felek nem tudnák teljesíteni a szerződésekben magukra vállalt kötelezettséget. Az NSZK — mondta — szilárdan tartja magát az elért megállapodásokhoz. A helsinki záróokmány jelentőségét aláhúzva Schmidt kijelentette, hogy kormánya készül a madridi találkozóra,, amelyen véleménye szerint fontos szerepet játszanak majd a politikai és gazdasági problémák, a biztonság meghatározott aspektusai, és az emberi jogok kérdései. A kancellár a továbbiakban kitért az Afganisztán körül kialakult helyzetre, s a hangsúlyt a szovjet csapatok kivonásának szükségességére helyezte, majd azt fejtegette, hogy kormánya támogatja a „túszok kiszabadítására irányuló türelmes amerikai erőfeszítéseket”. A kancellár fontosnak mondta, hogy tárgyalások kezdődjenek a közép-hatótávolságú rakétákról, de beszéde nem tartalmazott új elemeket a NATO ismert álláspontjához képest. Sikeres volt a „Die Wahrheit" jubileumi sajtóürcnepsége (Tudósítónktól.) Szombaton és vasárnap tartotta meg sajtóünnepségét a SEW, Nyugat-Berlin Szocialista Egységpártjának napilapja, a „Die Wahrheit”, amely egyben megemlékezés volt az újság megalapításának 25. évfordulójáról. Az ünnepség két napján — a DPA vasárnap esti jelentése szerint — a kedvezőtlen időjárás ellenére is hatvanezer nyugat-berlini vett részt; javarészt üzemi munkások, nagy számban fiatalok, a párt tagjai mellett sok szimpatizáns és érdeklődő. (Jelentős volt a vendégmunkások részvétele is, mindenekelőtt a törököké, akiknek progresszív szervezetei éles harcban állnak a városban garázdálkodó török fasisztákkal, a hírhedt „Szürke farkasok” bandáival.) A rendezvényen, amelyen minden kerületi pártszervezet képviseltette magát, Nyugat-Berlin dolgozóinak két legégetőbb követelését domborították ki: az enyhülés folytatását, amely a négyhatalmi egyezmény aláírása óta annyi kézzelfogható eredményt hozott a városnak, és a harcot a munkahelyek megőrzéséért, amely Nyugat-Berlinben különösen drámai, mert a vállalkozók a helybeli ipar fejlesztésére Bonntól kapott segélyeket épp az ellenkezőjére használják fel: új munkaalkalmakat teremtő beruházások helyett olyan racionalizálásokat hajtanak végre, amelyek drasztikusan csökkentik a munkahelyeket. Erről szólt a megnyitón Alans Mahle, a lap főszerkesztője, és a vasárnapi nagygyűlésen mondott, nagy visszhangot keltett beszédében Horst Schmitt, a SEW elnöke is. Az ünnepségen tekintélyes számban részt vettek a testvérlapok képviselői, köztük a Népszabadság részéről Rényi Péter főszerkesztő-helyettes. Az európai kommunista sajtó széles körű jelenléte visszatükrözte azt az internacionalista szolidaritást, amely a SEW és a „Die Wahrheit” egész tevékenységét jellemzi. Bolíviában a baloldal elnökjelöltig vezet A vasárnapi bolíviai választások részeredményei alapján hétfőn, az esti órákban változatlanul Hernan Siles Zuazo, a baloldali Demokratikus és Népi Egység elnökjelöltje vezetett. A leadott szavazatok 36 százalékának összeszámlálása után a baloldali tömörülés jelöltje a voksok majdnem 35 százalékát szerezte meg. Hugo Banzer tábornok, a jobbközép jelöltje a szavazatok 19,5 százalékát, Victor Paz Estenssoro centrista politikus pedig a 14 százalékát kapta. A negyedik helyen 10,41 százalékkal, Marcelo Quiroga Santa Cruz szélsőbaloldali jelölt áll. Valószínűnek tűnik, hogy a győztes — feltehetően Zuazo — nem szerzi meg az elnöki tisztség sima elnyeréséhez az alkotmányban megkövetelt abszolút többséget. Ebben az esetben az elnök személyéről az ugyancsak vasárnap megválasztott kongresszus dönt majd a legtöbb szavazatot szerzett három jelölt közül. (AFP) Erősödő jobboldali terror Salvadorban Egyre szélesedik a közép-amerikai Salvadorban a szélsőjobboldal terrorja: a fasiszta rohamosztagok a hadsereg csendes közreműködésével a baloldaliak és a velük rokonszenvezők fizikai megsemmisítésére törekszenek. A hétvégén egy mezőgazdasági szövetkezet tizenegy dolgozóját gyilkolták meg álarcos banditák San Vincente-ben, a fővárostól mintegy 50 kilométerre keletre. Tíz másik holttestet fedeztek fel, nyakukban táblával, amely szerint a „salvadori kommunistaellenes hadsereg” gyilkolta meg őket. A fővárosban a katonai junta fegyveres erői szombaton elfoglalták az egyetemet, ahol baloldali csoportok rendezkedtek be. Hírügynökségi jelentések szerint a katonák harminc embert megöltek, kétszázat megsebesítettek, háromszázat pedig letartóztattak. A hatóságok szerint az egyetemről irányították a múlt hét elején az egész országot megbénító általános sztrájkot. San Salvador érseke vasárnap bejelentette, hogy a katolikus egyház az országban hat területet jelölt ki menedékként a politikai erőszak elől menekülő polgári lakosoknak. Vasárnapi miséjén a főpap felszólította a hatóságokat és a terroristákat, hogy tartsák tiszteletben a kijelölt területek sérthetetlenségét. (MTI) NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban A VSZK nemzetgyűlésének állandó bizottsága és a VSZK kormánya az Arany Csillag Érdemrendet adományozta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. A legmagasabb vietnami kitüntetésben részesült Alekszej Koszigin, az SZKP PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a KB titkára is. (TASZSZ) Izlandon a vasárnap megtartott választások eredményeként Vigdis Finnbogadottir asszony lett a szigetország államfője. Az új elnök kampánya során a keflaviki amerikai támaszpontra utalva kijelentette: itt az ideje, hogy Izland felülvizsgálja az „idegen” jelenléttel kapcsolatos álláspontját. (ADN) A NATO atlanti-óceáni egyesített fegyveres erőinek hat hajója hétfőn Lisszabon kikötőjébe érkezett. (TASZSZ) A varsói katonai bíróság hétfőn az egyik NATO-tagország számára végzett kémtevékenység vádjával 25 évi börtönbüntetésre ítélte Leszek Chrostot, a lengyel gépipari minisztérium volt osztályvezető-helyettesét. (PAP) További katonai egységeket vezényelnek az északkelet-indiai Manipur államba, ahol az utóbbi napokban fokozták tevékenységüket a szövetségi állam elszakadásáért harcoló fegyveres csoportok. (AP) Az amerikai szenátus 75 millió dolláros segélyt szavazott meg Nicaragua számára. A törvényhozók indoklása szerint az Egyesült Államok a gazdasági segélyezéssel kívánja megakadályozni, hogy Nicaragua „kommunista útra lépjen”. (AP) Szaúd-Arábiában vasárnap megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Khaled szaúd-arábiai király és Ali Nasszer Mohammed Haszszani, a Jemeni NDK államfője között (AFP) Az amerikai cirkáló rakéták angliai elhelyezése ellen vasárnap mintegy ezren tüntettek a Londontól 1000 kilométerre fekvő moleswoorthi légi támaszpont előtt. (AFP) Plenáris ülést tartott hétfőn a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. Napirenden az egészségügyi ellátás fejlesztésének kérdése szerepelt. (MTI) 1980. Július 1., kedd A CIA rádiós diverzióid Irán ellen Az amerikai kémszolgálat titkos rádióadásokban uszítja az irániakat a forradalmi rendszer ellen, és Irán „felszabadítására” hív fel. A The New York Times szerint az Egyiptomban működő titkos rádióállomások felállításáról Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó irányításával döntöttek. A lap szerint a Fehér Ház elégedetlen volt az Amerika Hangja Iránba irányuló adásaival csakúgy, mint a „Szabadság” adónak a Szovjetunióban élő mohamedánok befolyásolását célzó műsoraival, a hírszerzési kérdésekkel foglalkozó kormánybizottság Brzezinski elnökletével, decemberben úgy döntött, további módszereket kell igénybe venni. Szadat egyiptomi elnök készségesen két rádióadót bocsátott a CIA rendelkezésére: az egyiket Alexandria, a másikat a Szuezi-csatorna közelében. A „Szabad Irán Hangja”-ként jelentkező adók fajüldözőnek és fasisztának nevezik Khomeini ajatollahot és arra buzdítják az irániakat, hogy „vegyék kezükbe a fegyvert” és „szabadítsák fel” hazájukat. A november óta tartó túszügy elhúzódása újabb súlyos károkat okozhat Carter elnök újjáválasztási esélyeinek. Az Irán ellen említett CIA-akciók (legalábbis részleges) kipattanása tovább bonyolíthatja, késleltetheti a rendezést. Baniszadr bírálja a kormány tagjait Baniszadr iráni államfő hétfőn a PARS hírügynökségnek adott interjújában válaszolt Khomeini ajatollah korábbi bírálatára, amelyben a vallási vezető kifejtette, hogy lassúnak és tehetetlennek látja az iráni kormányt — erről számolt be a TASZSZ hírügynökség teheráni tudósítója. Khomeini ajatollah a hét végén erélyes felhívást intézett az iráni állami hivatalokhoz, hogy oldják meg belső problémáikat, és törődjenek végre a nép szociális és egyéb problémáival. A vallási vezető sürgette, hogy távolítsák el a közhivatalokból a sah megdöntött rendszerének volt alkalmazottait. Baniszadr államfő válaszában közölte, hogy háromtagú bizottságot nevezett ki a minisztériumok tevékenységének kivizsgálására. Hangsúlyozta: a jelenlegi miniszterek közül egyet sem ő maga nevezett ki, szinte mindannyian tagjai voltak már Bazargan kormányának is. Túlnyomó többségük — mondotta az államfő — nem felel meg a velük szemben támasztott követelményeknek, alig tömődnek az ország ügyeivel, és nem törekszenek az államfővel való együttműködésre. „Tarthatatlan állapot, hogy az államfő kezében alig van hatalom, ezzel szemben az ő vállán nyugszik a felelősség” — mondotta Baniszadr. Iránban a belügyminisztérium hétfőn minden tüntetést és tömeggyűlést megtiltott. A hivatalos közlés szerint a tilalom a parlament munkájának kezdetéig érvényes. (MTI) NDK-tiltakozás a NATO-állásfoglalás ellen Vasárnap az NDK kormánya az ország belügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette a NATO-külügyminiszterek ankarai üléséről kiadott közleménynek azt a részét, amely helyet ad a bonni kormány revansista követeléseinek. A berlini reagálás szerint a NATO külügyminiszteri ülése a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi konstruktív javaslataira való pozitív válasz helyett támogatásáról biztosítja a bonni kormány revansista álláspontját az NDK-val szemben. Ez ellentétes a helsinki záróokmány szellemével, a békével és a népek békés együttműködésével — mutat rá az állásfoglalás, s figyelmeztet arra, hogy az ilyen megnyilatkozások csak ártanak az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok további fejlődésének. (MTI) Az angol állami acélipar újabb válsága Fizetésképtelen a British Steel Az állami kézben levő British Steel Corporation vezetői bejelentették, hogy az állami támogatás növelése nélkül le kell állítaniuk a termelést. Sir Keith Joseph, a toryk iparügyi minisztere az ezzel kapcsolatos parlamenti vitában egyértelműen értésre adta, hogy csak abban az esetben hajlandó a 400 millió fontos segélyre, ha az állami vállalat ma hivatalba lépő vezetője tartja magát a kormány előírásaihoz. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: Melyek is ezek az előírások? Sir Keith parlamentben elmondott szavaiból egyértelműen kitűnik, hogy a konzervatív vezetés meggyorsítja a British Steel összezsugorítását. Margaret Thatcher miniszterelnök asszony elképzelései szerint a nadrágszíjmeghúzásra — ami mindenekelőtt az állami vállalatokat, az acélipart, a hajógyártást érinti — a brit ipar versenyképességének az úgymond helyreállítása miatt van szükség. Ennek a „helyreállításnak”, ennek a gazdaságpolitikának azonban ára van. Kérdés, hogy ki fizesse meg. A konzervatív nézeteket tükröző londoni Financial Times megfogalmazása szerint „a munkaerőt drasztikusan meg kell nyirbálni, egészen a legtermelékenyebb magig”. Hogy ennek az elképzelésnek a végrehajtása már megkezdődött, azt a májusi statisztikai adatok is igazolják. Az elmúlt hónapban a második világháború óta az ország történelmének legmagasabb arányú munkanélküliségét regisztrálták: egymillió-ötszázharmincezret tett ki az állástalanok száma. A British Steelnél ez év végéig 52 ezer munkást tesznek az utcára, a hasonló gondokkal küszködő, ugyancsak még állami kézben levő hajóépítő-ipar munkáslétszámát a jelenleginek csaknem a felére csökkentik. Paul Samuelson neves amerikai polgári közgazdász nemrég Angliában tett útjáról beszámolva kiemeli: az USA-éhoz hasonlóak az angol betegség tünetei is, azaz Londonnak éppúgy a stagflációval (gazdasági stagnálás + nagy ütmű infláció), az alacsony beruházásokkal, megtakarításokkal, a kiábrándítóan gyenge ipari termelékenységgel, az egyenlőtlen adózással kell szembenéznie. Hiába adnak a toryk adókedvezményeket, nagyobb mozgásszabadságot a magántőkének, ha a széles rétegek vásárlóerejét elszívja az infláció, a magas adó, a terjedő munkanélküliség. Az állami ipart elsorvasztó, a magántőkének kedvében járó torypolitika folytán az idén várhatóan 3 százalékot esik a brit gazdaság teljesítménye, s jövőre még a konzervatívok sem látnak mást, mint a helyzet további, egyszázalékos romlását. Vajon megéri-e, hogy az ipari termelés korlátozásával, a munkanélküliség emelésével a jelenlegi 22 (!) százalékról esetleg 18 —16 százalékra sikerül lenyomni az inflációs rátát — teszik fel a kérdést mind többen a brit sajtóban. A hatalmas arányú munkanélküliséggel kapcsolatos éles hangú parlamenti vitában az ellenzék még ennél is tovább ment. James Callaghan (a Munkáspárt jobbszárnyához tartozó politikus) Thatcher asszonynak szegezte a kérdést: „Marad-e egyáltalán ipar addigra, amíg ön úgy véli, úrrá lett az infláción?” D.P.