Népszabadság, 1980. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-16 / 243. szám

4 EGYIPTOM Hústalan hónap Egy hónapon át nem lehetett csak baromfihúst kapni Egyiptom­ban. Üresek voltak a hentesboltok, csak a kampók lógtak a nyitva ha­gyott hűtőszekrényekben, megvál­tozott az éttermek étlapja is, bécsi szelet helyett rántott pulykát kínál­tak, a milánói makarónica csir­kéből készült a mártás. Csirke és pulyka, de tojás meg sajt nehe­zen volt kapható az éttermeken kívül. A húspótló áruk eltűnésé­nek oka az volt, hogy miként olyan sok mindent, ezt az intéz­kedést is hirtelen hozta a veze­tés a lakosság tudomására. Sza­dat elnök szeptember elsején rá­dióbeszédet mondott, amelyben új „élelmiszer-stratégiát” hirdetett meg. Támadta a hentesüzletek meg­gazdagodott tulajdonosait (egyi­kük egymillió fontért épített há­zat), és közölte, a következő nap­tól leállíttatja a vágóhidakat, és egyhónapos hústilalmat rendelek Miért pang a feketepiac? Az intézkedés nyomán megje­lent a feketepiac, négyszeres-öt­szörös áron kínálták itt (a kilá­tásiba helyezett súlyos büntetés ellenére) a marha-, a birkahúst, de a szokástól eltérően ez a fe­ketepiac nem virágzott. Részint árai miatt (csak nagyon szűk ré­teg engedhette meg magának, hogy itt vásároljon), résziint a vevők féltek, esetleg beteg állat húsát adják el itt. A félelem nem volt alaptalan, elárulja ezt az, amit Ahmed Sza­­mir Szálem főállatorvos mondott a kairói vágóhidak tavalyi beteg­ségstatisztikájáról. Az adatok azért érdekesek, mert általános képet festenek az egyiptomi állatállo­mány állapotáról. Tbc-snek ta­láltak 33 ezer 317 állatot, más tü­dőbajban szenvedett 19 ezer 959, bélféreggel volt fertőzve 10 ezer 245, máj beteg volt 33 ezer 364. Mivel nem volt hús, megválto­zott az egyiptomiak hagyomá­nyos étrendje, legalábbis a hús­fogyasztó egyiptomiaké. Az ellen­zék — így például Helmi Murád közgazdászprofesszor — feltette a kérdést, mi az oka annak, hogy a vezetés ilyen súlyos politikai kockázattal járó gazdasági intéz­kedést hozott. Olyan-e a gazda­ság helyzete, hogy ezt a politikai kockázatot vállalni kell? A hústalan hónap azonban be­bizonyította, hogy különösebben nagy politikai kockázatot a vágó­hidak és henitestboltok bezárása nem jelentett. Ennek oka az, hogy a 42 millió egyiptomi közül 36— 37 millió évente amúgy is csupán a nagy ünnepnapok idején jut húshoz, hiszen azt kilónkénti két­­fontos áron csak nagy ritkán en­gedheti meg magának. Az Egyip­tomi Nemzetközi Bank statiszti­kája szerint az évi jövedelem a városokban 177 font, vidéken csu­pán 75 font. Sokféle módon indokolták a hi­vatalos személyek meg a félhiva­talos sajtó az intézkedést. E sze­rint egy általános élelmiszer-gaz­dasági tervnek a bevezetője, ugyanakkor pedig harc azokkal a rétegekkel szemben, amelyek az utóbbi időben — a nyitott kapu gazdaságpolitikája következtében — rendkívüli módon meggazda­godtak. Az új gazdaságstratégiának még a körvonalai sem látszanak, de a kormány elé került javaslatok­ból kitetszik, szó sem lesz arról, hogy egyszerre serkentsék a me­zőgazdaság termelését, és küzdje­nek az újgazdagok további gaz­dagodása ellen. Ahmed Nuhi ellá­tási miniszter arra tett javasla­tot, hogy a nagy magánfarmok a jövőben ugyanolyan kedvez­ményben részesüljenek majd, mint a kistermelők. Mivel most a húskérdésről beszélünk, álljon itt a statisztikai hivatal jelentése a magán-állattenyésztők bevéte­leiről. Eszerint tavaly 710 mil­lió dollárt jövedelmeztek ezek a farmok, a 710 milliónak pedig pontosan 50 százalékát a nagyte­nyésztők kapták. Az új intézkedé­sek nyomán az­ ő profitjuk meg­­duplázódik majd. A hústalan hónap a húsfogyasz­tás nagy ünnepnapjait, a Rama­dán utáni Bajramot követték. Kétségtelen, hogy elrendelésében közrejátszott a hiány. Most a boj­tos hónap végén megint csak több napos ünnep következik, amire biztosítani kellett az ellátást Ez a hiány még inkább csak jelzése a jövő gazdasági problémáinak. Mindinkább látszik ugyanis, hogy Egyiptom élelmiszer-ellátása kép­telen lépést tartani a lakosság növekedésének ütemével. Most már minden tíz hónapban gyara­podik egymillióval az ország la­kossága, és akármekkora is az ország területe, annak megmű­velhető része csupán 35 ezer négyzetkilométer — akkora, mint a Dunántúl. Kivitel helyett behozatal Ha nem sikerül csökkenteni a népesség növekedésének ütemét, a század végére 70 milliós lesz Egyiptom. Mivel jár ez a rob­banásszerű létszámnövekedés? 1970- ben az ország százmillió dollárért importált élelmiszert. (Arról ne is beszéljünk, hogy a második világháború idején a Közel-Keleten állomásozó szövet­séges csapatokat ez az ország élel­mezte.) 1978-ban az élelmiszer­­import 1,4 milliárd, 1979-ben két­milliárd volt. Az Al Gumhurija című újságban olyan, az egyipto­mi népélelmezésben alapvető ter­mékek termelési adatait ismer­tették, amelyek valamikor Egyip­tomnak kiviteli cikkei voltak, most viszont az ország behoza­talra szorul belőlük. Babból a fo­gyasztás 40 százalékát kell Ang­liából fedezni. Salátából Egyip­tom tízszer annyit importál, mint termel. Gabonából még 1970-ben is jutott kivitelre, most Egyiptom a világ harmadik-negyedik leg­nagyobb gabonaimportáló álla­ma. Néhány évvel ezelőtt a jó minőségű gyapot kivitele a teljes élelmiszer-importot fedezte, most csupán arra elegendő, hogy meg­vegyék érte azt a cukrot, amely­re szükség van a hazai termelé­sen felül. (Tíz éve Egyiptom cuk­rot is exportált.) 1971- ben Egyiptom 600 millió dollárral tartozott más országok­nak. 1972-ben 2,4 milliárddal, 1979-ben 16 milliárddal. Abdel Rázzák Abdel Meguid külgazda­sági kapcsolatokkal foglalkozó miniszter szerint rövid időn be­lül megduplázódik az az ütem, amely most átlagosan napi tíz­millió dollár kölcsönfelvételt je­lent. 1985-re Egyiptom összes adósságainak összege 32 milliárd dollár körül mozog majd. Ebben az esztendőben csupán a kölcsö­nök visszafizetésére 1040 millió dollárt fordított Egyiptom. A ke­reskedelmi mérleg hiánya kétmil­liárd dollár. Hozzátartozik még az egyáltalán nem szívderítő sta­tisztikai adatokhoz az, hogy az ebben az esztendőben felvett köl­csönökből az ország 1,8 milliárd dollárt egyszerűen megeszik majd, s ebből az összegből semmi se kerül a gazdaság vérkeringésébe. Politikai ár Az eladósodás politikai követ­kezményei nyilvánvalóak. 1974 táján az egyiptomi vezetés arról beszélt, hogy az ország gazdasá­gának fellendítésére 16 milliárd dollárra volna szüksége. Ezt az összeget akkoriban senki sem vette komolyan. Most közvetett módon az adósságstatisztikákból kiderül, hogyha ennyit nem is, de 12 milliárdot kapott azóta Egyiptom. Egyiptom stratégiai, politikai jelentősége miatt az Egyesült Államok és szövetsége­sei számottevő összegeket adtak Egyiptomnak, de hogy az elkö­vetkezendő öt évre tervezett újabb 16 milliárd érkezik-e, az továbbra is attól a politikai ártól függ majd, amelyet a vezetés fi­zetni képes. Az is bebizonyosodott, hogy a népesség növekedésének üteme s a mezőgazdaság alacsony termelékenysége miatt a dollár­milliók nem gazdasági stabilitás­hoz vezettek, hanem csupán a sú­lyos napi problémák átvészelésé­hez elegendők , ha elegendők. Kereszty András NÉPSZABADSÁG 1980. október 16., csütörtök Pénteken megindul a forgalom a Szabadság-hidon Ú Útátépítések a fővárosban — Két új szennyvíztisztító Péntek délután három órakor a hagyományos hord­óátg­om­­lással átadják a forgalomnak a felújí­tott Szabadság-hidat — jelentette be tegnap a Városházán megtar­tott sajtótájékoztatóján Rumorz Pál, a fővárosi tanács Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságának ve­zetője. Forgalmi változások A Duna-hidak elkerülhetetlen­né vált felújítása 1977 októberé­ben, a Margit-híd rekonstrukció­jával kezdődött. Ezt a munkát hét és fél, az utána következő Petőfi­­híd felújítását tizenhárom és fél, s a most befejeződött Szabadság­­híd átépítését pedig az eredetileg tervezettnél két hónappal koráb­ban, négy hónap alatt végezték el. A három híd rekonstrukciója másfél milliárd forintba került. A Szabadság-híd szerkezetének megújítására 95, míg a kapcsolódó munkákra mintegy ötmillió forin­tot fordítottak. Háromszáz tonna acélszerkezetet építettek be, s 6700 négyzetméteren újították fel a közúti és villamospályát. A mun­kában a Hídépítő Vállalat irányí­tásával 22 vállalat működött köz­re. A hidat az eredeti zöldes szín­re később festik át Az átépítés során egyébként nemcsak a híd újult meg. A pesti és a budai ol­dalon rekonstruálták a közműve­zetékeket, a csatlakozó közutakat s a villamosvágányokat is. Az átadással ismét a korábbi útvonalán jár majd az 1-es autó­busz, s közlekednek a 47-es és a 49-es villamosok, amelyeknek az útvonala azonban megrövidül. Végállomásuk az észak-déli met­róvonal építése miatt a Madách téren lesz, amelynek vágányháló­zatát ugyancsak átépítették. A megszűnő szakaszon a XIII. kerü­let felé villamospótló autóbuszok szállítják majd az utasokat, a Marx tér elkerülésével,­ a Madách tér—Bajcsy-Zsilinszky út—Rudas László utca—Élmunkás-híd—Le­hel út útvonalon a Bulcsú utcáig. •­­ Következik az Árpád-híd A sajtótájékoztatón elmondták, hogy a következő felújításra ke­rülő Duna-híd az Árpá­d-híd lesz, amelynek átépítése 1981-ben kez­dődik meg, s befejezése 1984-ben várható. Ekkorra készül el a két­szer három forgalmi sáv és a Vö­rösvári út—Lehel utca között köz­lekedő gyorsvillamos pályája. A munka előkészítéseként jól halad a Bécsi út és a forgalom zavarta­lanságát biztosító Duna-parti út kiépítése. Ami a jövőt illeti, a ter­vekben szereplő kétszer három forgalmi sávos lágymányosi Du­­na-hidat az elképzelések szerint 1986-ban kezdik el építeni, s vár­hatóan 1989-ben adják át A hete­dik ötéves terv második felében készül el a Csalogány utca és a Kossuth tér között épülő kétszer háromsávos Duna alatti közúti alagút is. A Lánchíddal kapcso­latban kiemelték, hogy szerkezeti átépítésre itt nincs szükség, de a jövőben az aszfaltszőnyeget fel­újítják, s a hidat újra festik. A Petőfi-híd átadása óta folyik a Boráros tér átépítése, amelynek aluljáró-rendszerét, csatlakozva a csepeli HÉV végállomásához, 1982 közepén vehetik birtokukba a köz­lekedők. Megújuló közművek Az utóbbi évtized közlekedésé­nek ugrásszerű fejlődése bebizo­nyította, hogy a főváros út- és közműhálózata elavult, elörege­dett Folyamatos felújítása elen­gedhetetlen feltétele a szolgálta­tások, illetve a közlekedés zavar­talanságának. Budapest 3650 kilométer hosszú útjának rekonstrukciójára az idén 1,3 milliárd forintot fordítanak, amelyből főként a fő- és tömeg­­közlekedési útvonalakat vala­mint a már említett hidak útpá­lyáit újítják fel. A csaknem 18 és fél millió négyzetméterből 650— 700 ezret borítottak új aszfaltsző­nyeggel. Ezzel összhangban kor­szerűsítették az itt húzódó köz­műveket is. A legfontosabb mun­kák közül eddig elkészült illetve az év végéig elkészül a III. kerü­leti Szépvölgyi út a XII. kerületi Városmajor utca, a XI—XXII. kerületi régi balatoni út a XVIII. kerületi Ferihegyi út, a XX. ke­rületi Nagy Sándor utca, valamint — október végéig — a Pozsonyi út A közművekről szólva hangsú­lyozták, hogy a víz-, a csatorna- és a gázvezetékek mintegy tízezer kilométernyi hálózatának jelen­tős része ötven évnél idősebb, ezért fokozott rekonstrukcióra szorul. Erre a célra a Fővárosi Vízművek és a Csatornázási Mű­vek 28—28, a Távfűtő Művek 38, a Fővárosi Gázművek pedig 190­­ millió forintot használ fel az év­­ végéig. Mindezek ellenére, hogy a következő években a helyzet ne romolják tovább, évente 40—50 kilométer víz-, 30—35 kilométer gázcsőhálózat valamint 25—30 ki­lométer csatorna felújítását kell elvégezni. A közeli hetekben egyébként két szennyvíztisztító mű és egy vízműrendszer készül el. A dél­pesti biológiai szennyvíztisztító 40 ezer köbméter, míg az észak­pesti szennyvíztisztító első át­adásra kerülő mechanikai részle­ge 140 ezer köbméter szennyvíz tisztítására lesz alkalmas. A fő­város vízellátását javítja majd a Tahiban elkészülő százezer köb­méteres vízműrendszer. A közüzemi munkák jobb ösz­­szehangolására ettől az évtől kezdve számítógéppel egyeztetik a feladatokat a fővárosi tanács­nál. A felesleges burkolatbontá­sok elkerülése érdekében a mun­kát rendszeresen ellenőrzik, ennek eredményeképpen, valamint a ki­rótt büntetéseknek köszönhetően az idén valamelyest javult a hely­zet, bár a jövőben még jobb együttműködésre van szükség a közüzemi vállalatok között. Friss Róbert Átadás előtt a Szabadság-híd. (Boros Jenő felvétele.) Nemzetközi vásár Bukarestben Tovább fejlődik a magyar-román gépipari együttműködés Bukarestben a VI. nemzetközi vásáron több mint ezer román vállalat mellett 26 ország csak­nem 800 cége, főként gépeket, to­vábbá közszükségleti cikkeket és vegyipari termékeket állított ki. A magyar ipar gyártmányait 13 külkereskedelmi vállalat pavilon­jában mutatják be. A magyar—román árucsere­forgalom a jelenlegi tervidőszak­ban az előzőhöz képest megkét­szereződött, a gépiparnak ebben csaknem 60 százalékos a részese­dése. A következő ötéves tervben a gépipar területén a kölcsönös termékszállítások várhatóan meg­duplázódnak. Megjelent a Nemzetközi Szemle új száma A Nemzetközi Szemle októberi száma megjelent. A folyóirat — egyebek között — érdekes elemzéseket közöl az amerikai elnökválasztásról, az olaj és a tőkés gazdaság kapcso­latairól, a nyugat-európai mun­kásmozgalomról. Az új számban az olaszországi politikai helyzet­ről s a kínai fejleményekről is olvashat az érdeklődő. Hetényi István Dániában és Finnországban Dr. Hetényi István pénzügymi­niszter befejezte dániai látogatá­sát. Kétnapos tartózkodása során Svend Jakobsen pénzügyminisz­terrel, a kormány több más tag­jával, valamint a központi bank vezetőivel áttekintette a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és pénz­ügyi kapcsolatokat. Megvizsgál­ták az együttműködés bővítésének azokat a lehetséges formáit, ame­lyek kifejlesztéséhez a tavaly alá­írt adóügyi egyezmény is segítsé­get ad. Dr. Hetényi István Ahti Pekkala finn pénzügyminiszter meghívá­sára szerdán hivatalos látogatás­ra Helsinkibe érkezett. A magyar pénzügyminisztert fogadta Mauio Koivisto miniszterelnök. Tudományos ülésszak Lukács György munkásságáról Lukács György és a magyar kul­túra címmel kétnapos tudományos ülésszakot rendez az MTA Iro­dalomtudományi Intézete. A szerdai nyitónapon a XX. századi magyar szellemi élet egyik legkiemelkedőbb, európai hatású képviselőjének a magyar kultúrá­ban elfoglalt helyéről, 1919-es művelődéspolitikai koncepciójá­ról s a felszabadulás utáni tevé­kenységéről volt egyebek között szó. A csütörtöki ülésen folytató­dik életművének részletes tárgya­lása, s elemzik a magyar iroda­lom folyamatára is kiható kriti­kusi munkásságát, realizmuselmé­letét, esztétikai, irodalomtörténe­ti tanításait. Csehszlovákiában szerepel a Nemzeti Színház Október 22-én csehszlovákiai vendégjátékra utazik a Nemzeti Színház társulata. Az együttes egyhetes szereplése során négy alkalommal Pozsonyban, a Pavel Országu­ — Hviezdoslav Színház­ban, ezután pedig kétszer Prágá­ban, a Tyll Színházban mutatko­zik be. A csehszlovákiai közönség Vö­rösmarty Csongor és Tündéjét láthatja majd Sik Ferenc rende­zésében, valamint Arnold Wesker A konyha című színművét. Po­zsonyban Benedek Miklós, Csá­szár Angéla és Szacsvay László bemutatja a század első felének kabaréhangulatát idéző Buda­pest­­orfeum című zenés összeállítását is.

Next