Népszabadság, 1987. április (45. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
2 A Szovjetunió minden fegyverfajtánál kész az alacsonyabb szintű egyensúly megteremtésére A Szovjetunió az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú nukleáris rakéták kérdésében nem távolodott el a Reykjavíkban egyeztetett állásponttól — hangoztatta kedden moszkvai nyilatkozatában Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és leszerelési főosztályának vezetője. Karpov felszólalása hivatalos válasz volt arra az amerikai elnök nevében a napokban közzétett nyilatkozatra, amely a genfi tárgyalások közepes hatótávolságú rakétákkal foglalkozó munkacsoportja most befejeződött tárgyalási fordulójának eredményeit kommentálta, s elferdítette a szovjet álláspontot. Karpov hangsúlyozta: a Szovjetunió következetesen síkraszáll az ilyen rakéták korlátozásáért, csökkentéséért, s végső soron megsemmisítéséért. A szovjet fél Reykjavíkban kijelentette: kész az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú rakéták számának befagyasztására és kész tárgyalásokat folytatni a további sorsukról. Ezt az irányvonalat követi Genfben a szovjet tárgyalóküldöttség. Az amerikai fél Genfiben bejelentette, hogy növelni akarja az ilyen rakéták számát általában, így Európában is. A szovjetunió sohasem egyezett bele a rakéták számának növelésébe, mivel nem a fegyverkezési hajsza törvényessé tételéről, hanem éppen a megszüntetéséről kell párbeszédet folytatni — hangsúlyozta a diplomata. A közepesnél kisebb hatótávolságú rakéták kérdésében elfoglalt amerikai álláspont különösen ellentmondóvá válik annak az amerikai követelésnek a fényében, hogy a felszámolandó európai Pershing— 2-ket ne leszereljék, hanem rövidebb hatótávolságú eszközökké alakítsák át. Nyilvánvaló, hogy ez esetben újra közepes hatótávolságúakká lehetne őket alakítani, vagyis gyakorlatilag fennmaradnának Európában a közepes hatótávolságú rakétaerők — mutatott rá Karpov. A jelen levő Nyikolaj Cservov vezérezredes, a szovjet hadsereg vezérkarának főcsoportfőnöke az egyensúlyi összetevőket ismertette részletesen. Kijelentette, hogy a Szovjetuniónak valóban valamivel több rövidebb hatótávolságú rakétája van. A NATO azonban jelentős, másfélszeres fölényben van a csapásmérő, nukleáris fegyverekkel felszerelt légierő tekintetében. Közepes hatótávolságú rakétája is a NATO-nak van több. A rövidebb hatótávolságú rakéták kérdésének megvitatása során meg kell vizsgálni a csapásmérő légierőket, az előretolt állomásoztatású amerikai eszközök kérdését és a hagyományos fegyverzet, illetve a haderők nagyságát is. A hadműveleti-harcászati (500— 1000 kilométer hatótávolságú) rakéták kérdése azonban nem tartozik a közepes hatótávolságú rakétákéhoz. Legfeljebb annyiban, hogy megállapodás esetén a Szovjetunió a saját területére vonja vissza a nyugat-európai telepítésekre válaszul Csehszlovákiába és az NDK-ba telepített megnövelt hatótávolságú hadműveleti-harcászati rakétáit, ezek további sorsáról azonban már az e fegyverekről folytatandó tárgyalásokon kell dönteni — mondotta Cservov. Az 500 kilométernél kisebb hatótávolságú harcászati rakéták kérdése a Varsói Szerződés budapesti felhívásában megfogalmazott javaslatokkal áll szoros kapcsolatban, hiszen ezek a rakéták a hadosztályok és hadtestek fegyverzetének szerves részét képezik. A vezérezredes kijelentette: a Szovjetunió azért választotta külön a közepes hatótávolságú rakéták kérdését, hogy zöld utat teremtsen a megállapodás számára. Most e fegyverfajta köré próbálnak újabb csomagot létrehozni a hadműveletiharcászati, a harcászati és a hagyományos fegyverek kérdéskörének hozzákapcsolásával. Mind Viktor Karpov, mind Cservov vezérezredes hangsúlyozta: a Szovjetunió minden fegyverfajtát illetően kész az egyensúly megteremtésére. Ennek azonban csökkentés révén kell megvalósulnia. (MTI) A pápa dél-amerikai körútra indult II. János Pál pápa kedden kéthetes dél-amerikai körútra indult. Első állomásán, az uruguayi fővárosban, csak rövid időt tölt. Onnan Chilébe utazik, majd április 7-étől Argentínát keresi fel. II. János Pálnak ez immár harmincharmadik külföldi utazása, amióta 1978-ban a katolikus egyház fejévé választották. fMTI) C HÍRMAGYARAZONK ÍRJA ) Nyolcadszor indult Latin-Amerikába II. János Pál, s ez önmagában is tanúsítja a megkülönböztetett figyelmet a félteke iránt, ahol a világ katolikusainak több mint negyven százaléka él. A társadalmi és gazdasági különbségek kontinense kihívást is jelent: itt terjedt el leginkább a felszabadítás teológiája, az egyháznak a szegények és elnyomottak iránti elkötelezettségét hangsúlyozó papi mozgalom. A Vatikán kisebb-nagyobb viharok után tavaly áprilisban kiadott instrukciójában „végső esetben” jogosnak ítélte, ha a kizsákmányoltak cselekedetre szánják el magukat, ám a hittani kongregáció ezúttal is értésre adta, elfogadhatatlannak tartja az „egyik osztálynak a másik elleni harcát”. A mostani látogatás kapcsán említendő, hogy a közelmúltban a Vatikán állást foglalt a harmadik világ adósságválságáról, s a latinamerikai politikusok véleményével lényegében egybehangzóan állapította meg, hogy senki sem kötelezhető „emberi méltóságával össze nem egyeztethető áldozatra”, a törlesztés nem történhet a gazdasági fejlődés rovására. A pápát az útjára elkísérő több mint hetven újságíró, s általában is a nemzetközi sajtó körében a legnagyobb érdeklődés és várakozás II. János Pál chilei látogatását előzi meg: összeveti-e a pápa a diktatúrát és a demokráciát, állást foglal-e az emberi jogok megsértése ellen? Augusto Pinochet diktátor-elnök politikai fegyvert igyekszik kovácsolni az egyházfő látogatásából. Dédelgetett terve, hogy 1989-ben újrajelöltesse magát, s ennek megvalósításához az év eleje óta — éppen a pápai látogatásnak teendő gesztusként — néhány látszatintézkedést hozott. Törvényt készített a pártok legalizálásáról, ám ebből kizárta a baloldali erőket. Engedélyezte a száműzöttek hazatérését, ám ismét csak a közismert, haladó vezetők kivételével. A Vatikán, igyekezvén elvenni a látogatás politikai élét, a pápa „lelkipásztori” küldetését hangsúlyozza. Nem teljesül ugyan Pinochetnek a kérése, hogy II. János Pál különmisét celebráljon neki, de csütörtökön találkozik a tábornok-elnökkel a Moneda-palotában, ahol az 1973. szeptemberi véres puccskor Salvador Allendét megölték. Kényes a feladat, hiszen Pinochet szándékát nem csupán Chile demokratizálását sürgető polgári és baloldali pártok utasítják el, hanem kiélezettnek tekinthető a diktátor és a chilei egyház viszonya is. Carlos Camus, chilei érsek márciusban a rendszert „határtalan erkölcstelenséggel” vádolta, szerinte akik tavaly szeptemberben Pinochet ellen merényletet kíséreltek meg, egyszer „hősökké válhatnak”. Az ellenzék is várakozással tekint a látogatás elé. A legjelentősebb polgári erő, a kereszténydemokrácia, szerepének támogatását reméli a látogatástól. A haladó és baloldali erők Bolognában tartott nemzetközi fórumán — amelyen Bettino Craxi olasz kormányfő is megjelent — sürgették a világot —így a Vatikánt), hogy segítse elő a diktatúra mielőbbi távozását. Santiagói hírek szerint most majd fel-, kérik II. János Pált, járjon közbe Clodomiro Almeyda, az Allende-féle kormány volt külügyminisztere érdekében. Almeyda a napokban tért vissza a hazájába illegálisan, s a rendszer nyomban internálta. Nem meglepőek a chilei fővárosiból érkező hírek, miszerint a diktatúra rendkívüli készültséget vezetett be a biztonsági erőknél. Az elmúlt napokban kegyetlen erőszakkal vertek szét — a pápai látogatástól aligha függetleníthető — több utcai megmozdulást. Az ismét forrongó légkörben nem lesz közömbös, hogy II. János Pál miként foglal állást a chilei valóság által felvetett problémákról. O. L. Gy. Rómában a szélsőjobboldali terrorista Stefano Della Chiaiével, a közelmúltban Venezuelában letartóztatott olasz újfasiszta terroristával a fedélzetén kedden Caracasból Rómába érkezett az olasz fegyveres erők különleges repülőgépe. Della Chiaiének többek között része volt az Italikcus expresszen 1974-ben elkövetett pokolgépes merényletben és az 1980-ban a bolognai pályaudvaron elkövetett robbantásban. Ez utóbbinál több mint 80 ember vesztette életét. A bűnöző mintegy 17 évig bújkált több latin-amerikai országban. A fénykép még elszállítása előtt, Caracasban készült. (MTI) MEP SZABADSÁG 1987. április 1., szerda A PENTAGON ÉS A FÉNY Mozgó mini atomerőműveket, nukleáris áramfejlesztőket akar beszerezni a Pentagon az amerikai katonai támaszpontok számára elhúzódó nukleáris háború esetére. Egy-egy ilyen berendezés 65 —75 millió dollárba kerülne, és a katonai vezetés több száz ilyen áramfejlesztőt szeretne. A tervek elkészítésére, a fejlesztés költségeire már az idei költségvetésben több mint öt és fél millió dollárt irányoznak elő. A The New York Times keddi számában nevetségesnek minősíti az elképzelést. Vajon meddig tarthatna egy elhúzódó nukleáris háború — és vajon egy ilyen háború végén a katonai támaszpontokon lenne-e még valaki, aki felgyújtja a villanyt? — kérdi a lap. (MTI) NÉHÁNY SORBAN A genfi leszerelési értekezlet keddi ülésén hivatalos dokumentumként közzétették a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának legutóbbi, moszkvai tanácskozásáról kiadott közleményt, valamint a Varsói Szerződés tagállamainak az összeurópai folyamat fejlesztését szorgalmazó nyilatkozatait. (TASZSZ) Megegyezés nélkül fejezték be a tárgyalásokat a közös piaci tagországok mezőgazdasági termékek 1987—1988-ra megállapítandó termelői árairól. (MTI) A Szovjetunió párizsi nagykövetsége hétfőn cáfolta, hogy diplomatáinak köze lenne az Ariane hordozórakéták körüli állítólagos kémügyhöz. A nyilatkozat felveti annak lehetőségét, hogy az üggyel a hordozórakéta legutóbbi sikertelen felbocsátásáról akarják elvonni a közvélemény figyelmét. (TASZSZ) Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő és felesége hétfőn befejezte hivatalos angolai látogatását, majd Zaire-be utazott. A kétoldalú kapcsolatok, ezen belül a gazdasági együttműködés kérdéseit vitatja meg Mobutu Sese Seko államfővel. (AP) Az NSZK a kétoldalú kapcsolatok lényeges javulását várja Antonov útjától BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A szovjet—nyugatnémet párbeszéd élénkülésének fontos állomásaként negyventagú szovjet gazdasági küldöttség kezd szerdán tárgyalásokat Bonnban Antonov miniszterelnök-helyettes vezetésével. Antonov, aki a kétoldalú kormányközi vegyes bizottság ülésén vesz részt, hosszabb szünet után az első magas rangú szovjet politikus, aki az NSZK-ba látogat. Bonnban rendkívüli érdeklődés előzi meg a szovjet küldöttség tárgyalásait, annál inkább, mivel Antonov találkozik Kohl kancellárral és Genscher külügyminiszterrel is. A bonni diplomácia arra számít, hogy folytatódik a két ország közti párbeszéd normalizálódása, amit egyebek közt a múlt hét végén létrejött környezetvédelmi megállapodás vezetett be. Nyugatnémet lapjelentések szerint még húsvét előtt sor kerülhet Riesenhuber kutatási miniszter moszkvai útjára, amelynek során aláírja a két ország időközben kidolgozott egyezményét az atomenergia békés felhasználásában való együttműködésről. Az NSZK az első nyugati állam, amelylyel ilyen típusú szerződést dolgozott ki a Szovjetunió. E sorba illeszkedik magas rangú nyugatnémet politikusok múlt hét végi moszkvai látogatása. Köztük volt Volker Rühe, a CDU/CSU parlamenti frakciójának elnökhelyettese, aki kedden Bonnban sajtóértekezleten számolt be tapasztalatairól. Rühe, pártja ismert katonapolitikai szakértője kiemelte a Szovjetunió konkrét lépésekben is testet öltő együttműködési készségét. A konzervatív politikus méltatta továbbá azt, hogy a szovjet tárgyalópartnerek újólag megerősítették: a nulla megoldás létrejötte után készek a rövid hatótávolságú rakétákról folytatandó alapos tárgyalásokra. Rühe hangot adott ama tapasztalatának, hogy a szovjet vezetők egyöntetűen támogatják a valóságos enyhülést szolgáló indítványokat. Győri Sándor Súlyos pakisztáni provokáció A pakisztáni légierő két vadászgépe hétfőn Paktia afgán tartomány légterében rakétákkal lelőtt egy Kabulból Hoszt körzetébe tartó AN—26 típusú afgán utasszállító repülőgépet. A gép fedélzetén negyven ember, köztük két gyermek volt — jelentette kedden a Bahtar afgán hírügynökség. Az afgán külügyminisztérium erélyesen tiltakozott Pakisztán kabuli ideiglenes ügyvivőjénél a nemzetközi élet normáit lábbal tipró támadás miatt. Az afgán kormány ismételten követelte, hogy Pakisztán azonnal vessen véget az ilyen akcióknak és ne fokozza a feszültséget a két ország között. Abdul Vakil afgán külügyminiszter levélben tájékoztatta Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárt a pakisztáni támadásról — jelentette a hírügynökség. (TASZSZ) A Fülöp-szigeteki hadsereg offenzívája a baloldali gerillák ellen A Fülöp-szigeteki hadsereg nagyszabású hadműveletet indított Luzon szigetén a baloldali gerillák ellen. Az összehangolt légi és szárazföldi offenzívában most vetettek be először F—5 típusú sugárhajtású vadászgépeket — jelentette kedden az ország hivatalos hírügynöksége. A támadásban mintegy 2000 katona vesz részt. Honesto Isleta ezredes, a hadsereg szóvivője Manilában bejelentettette, hogy a támadással az Új Népi Hadsereg (NPA) vezetésére akarnak csapást mérni. A katonai hírszerzésnek ugyanis tudomására jutott, hogy az észak-luzoni Kalinga-Apayao tartomány dzsungel borította hegyeiben a gerillavezetők vasárnapra csúcsszintű találkozót terveztek. A Reuter brit hírügynökség megjegyzi, hogy vasárnap volt az NPA alapításának 18. évfordulója. A katonai szóvivő szerint a levegő—föld rakétákkal felszerelt F—5 vadászgépek bevetésének célja az ellenséges állások felmorzsolása. A Fülöp-szigeteki légierőnek hírügynökségek szerint tizenhat F—5 típusú, amerikai gyártmányú vadászgépe van. A katonai hatóságok kedden őrizetbe vették Ferdinand Marcos megdöntött államfő egyik volt szárnysegédjét. Mint Honesto Isleta ezred közölte, Vicente Cejocót, a haditengerészet hadnagyát a katonai akadémián március elején elkövetett robbantásos merénylettel kapcsolatban hallgatják ki. Cejoco a bukott diktátor adjutánsa volt az elnöki jachton. Letartóztatási parancsot nem adtak ki ellene. A március 18-i pokolgépes merénylet kövekeztében 4 személy vesztette életét. (AP) . Feszültség a thai—kambodzsai határon ( HANOI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Kiújultak a harcok a thai—kambodzsai—laoszi közös határövezetben. Az SPK kambodzsai hírügynökség összefoglalója szerint márciusban nemcsak a thaiföldi tüzérség lőtt egyes kambodzsai területeket, hanem a thaiföldi légierő napalmmal bombázott. E támadások sok áldozatot szedtek a lakosság körében és súlyos anyagi károkat okoztak. A jelentés szerint Thaiföld erősítette támadásait a thai—kambodzsai határ valamenynyi olyan térségében, ahol már esztendők óta összecsapások folynak. A kambodzsai néphadsereg márciusban kilencszázötven, Thaiföld felől behatoló khmer ellenforradalmár fegyverest tett harcképtelenné. A behatolók legtöbbje szabotázsakciókra készült. Laosz és Thaiföld ellentéteiről nyilatkozott Souban Sarithilath laoszi külügyminiszter-helyettes, aki nemrégiben a két ország viszonyának normalizálásáról tárgyalt a thai fővárosban Sarithilath a megbeszéléseket hasznosnak és folytatandóknak minősítette (ebben meg is állapodtak), ám hozzátette: Laosz továbbra is követeli, hogy a thai csapatok ürítsék ki azt a 100—300 méter széles sávot, amit továbbra is törvénytelenül megszállva tartanak a laoszi Sayabourg tartományban. Arra is emlékeztetett, hogy Thaiföld élénk kémtevékenységet folytat szomszédja ellen, s támogatja a belső laoszi reakciós erőket. Megfigyelők emlékeztetnek, hogy a korlátozott bangkoki párbeszédkészség csakis Laoszra vonatkozik, s Thaiföld mind keményebb hangot üt meg Vietnammal és Kambodzsával szemben. Füzes Oszkár Megmozdulások a megszállt palesztin területeken Többen megsérültek hétfőn azokon a megmozdulásokon, amelyeken az Izrael által megszállt arab területek lakossága a palesztin „föld védelmének napjáról” emlékezett meg. A föld védelmének napján arra emlékeznek, hogy 1976-ban az izraeli megszállók vérbe fojtották az arab területek kisajátítása ellen tiltakozók megmozdulását. A megszállt területek 1,3 milliós lakossága számára pedig ez az Izrael ellen vívott közös harc napját jelképezi. A Gázai övezetben az izraeli katonák fegyverüket használták hétfőn, hogy feloszlassák a Dzsabalja menekülttábor előtt tüntető tömeget; egy palesztin fiatalembert megsebesítettek. A Jordán folyó nyugati partján a tüntetések miatt a megszálló hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el a balatai palesztin menekülttáborban. Az esetleges rendzavarások megelőzésére a megszálló hatóságok a Gázai övezetben negyven palesztint még a múlt héten letartóztattak, s ideiglenesen bezártak két ciszjordániai egyetemet. A közel-keleti térség öt országában tett látogatását befejezve kedden Jimmy Carter volt amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy sor kerül az arab—izraeli viszály rendezését szolgáló nemzetközi konferencia összehívására. Carter sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy eddig nem tapasztalt rugalmassággal találkozott Szíriában, Jordániában és a palesztinok körében, s úgy vélte, hogy a béke megteremtése érdekében Izraelnek is meg kell ragadnia ezt a lehetőséget. Izraelben a konzervatív politikusok — köztük Jichak Samir kormányfő — azonban továbbra is határozottan elutasítják a konferencia gondolatát, attól tartva, hogy egy nemzetközi tanácskozás döntése nyomán Tel-Aviv kénytelen lenne lemondani az 1967-es háborúban megszállt arab területekről. Carter szerint az izraeli elutasító vélemény a lehetőségek nem megfelelő értékelésén alapul. (MTI) #■ Szovjet parlamenti küldöttség tartózkodott március 24-től 31-ig Jordániában Vlagyimir Orlovnak, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökhelyettesének vezetésével. A delegáció, amelyet fogadott Husszein király és Zaid ar-Rifai miniszterelnök is, a jordán parlament vezetőivel és más vezetőkkel folytatott megbeszéléseket nemzetközi és kétoldalú kérdésekről. A felek síkraszálltak a tartós és az igazságos közel-keleti rendezésért, amely csakis nemzetközi konferencia mechanizmusa révén, a meglevő ENSZ-határozatokkal összhangban, minden érdekelt fél, köztük a PFSZ teljes jogú részvételével valósulhat meg. (TASZSZ)