Népszabadság, 1987. április (45. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

2 A Szovjetunió minden fegyverfajtánál kész az alacsonyabb szintű egyensúly megteremtésére A Szovjetunió az 1000 kilométer­nél kisebb hatótávolságú nukleáris rakéták kérdésében nem távolodott el a Reykjavíkban egyeztetett állás­ponttól — hangoztatta kedden moszkvai nyilatkozatában Viktor Karpov, a szovjet külügyminiszté­rium fegyverzetkorlátozási és lesze­relési főosztályának vezetője. Karpov felszólalása hivatalos vá­lasz volt arra az amerikai elnök nevében a napokban közzétett nyi­latkozatra, amely a genfi tárgyalá­sok közepes hatótávolságú rakéták­kal foglalkozó munkacsoportja most befejeződött tárgyalási fordulójának eredményeit kommentálta, s elfer­dítette a szovjet álláspontot. Karpov hangsúlyozta: a Szovjet­unió következetesen síkraszáll az ilyen rakéták korlátozásáért, csök­kentéséért, s végső soron megsem­misítéséért. A szovjet fél Reykja­víkban kijelentette: kész az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú rakéták számának befagyasztására és kész tárgyalásokat folytatni a to­vábbi sorsukról. Ezt az irányvona­lat követi Genf­ben a szovjet tár­gyalóküldöttség. Az amerikai fél Genfiben beje­lentette, hogy növelni akarja az ilyen rakéták számát általában, így Európában is. A szovjetunió soha­sem egyezett bele a rakéták számá­nak növelésébe, mivel nem a fegy­verkezési hajsza törvényessé téte­léről, hanem éppen a megszünteté­séről kell párbeszédet folytatni — hangsúlyozta a diplomata. A közepesnél kisebb hatótávolsá­gú rakéták kérdésében elfoglalt amerikai álláspont különösen el­lentmondóvá válik annak az ame­rikai követelésnek a fényében, hogy a felszámolandó európai Pershing— 2-ket ne leszereljék, hanem rövi­­debb hatótávolságú eszközökké ala­kítsák át. Nyilvánvaló, hogy ez eset­ben újra közepes hatótávolságúakká lehetne őket alakítani, vagyis gya­korlatilag fennmaradnának Európá­ban a közepes hatótávolságú raké­taerők — mutatott rá Karpov. A jelen levő Nyikolaj Cservov ve­zérezredes, a szovjet hadsereg vezérkarának főcsoportfőnöke az egyensúlyi összetevőket ismertette részletesen. Kijelentette, hogy a Szovjetunió­nak valóban valamivel több rövi­­debb hatótávolságú rakétája van. A NATO azonban jelentős, másfélsze­res fölényben van a csapásmérő, nukleáris fegyverekkel felszerelt lé­gierő tekintetében. Közepes hatótá­volságú rakétája is a NATO-nak van több. A rövidebb hatótávolságú rakéták kérdésének megvitatása során meg kell vizsgálni a csapás­mérő légierőket, az előretolt állo­­másoztatású amerikai eszközök kér­dését és a hagyományos fegyverzet, illetve a haderők nagyságát is. A hadműveleti-harcászati (500— 1000 kilométer hatótávolságú) raké­ták kérdése azonban nem tartozik a közepes hatótávolságú rakétáké­hoz. Legfeljebb annyiban, hogy megállapodás esetén a Szovjetunió a saját területére vonja vissza a nyugat-európai telepítésekre vála­szul Csehszlovákiába és az NDK-ba telepített megnövelt hatótávolságú hadműveleti-harcászati rakétáit, ezek további sorsáról azonban már az e fegyverekről folytatandó tár­gyalásokon kell dönteni — mondot­ta Cservov. Az 500 kilométernél kisebb ható­­távolságú harcászati rakéták kérdé­se a Varsói Szerződés budapesti fel­hívásában megfogalmazott javasla­tokkal áll szoros kapcsolatban, hi­szen ezek a rakéták a hadosztályok és hadtestek fegyverzetének szerves részét képezik. A vezérezredes kijelentette: a Szovjetunió azért választotta külön a közepes hatótávolságú rakéták kérdését, hogy zöld utat teremtsen a megállapodás számára. Most e fegyverfajta köré próbálnak újabb csomagot létrehozni a hadműveleti­­harcászati, a harcászati és a hagyo­mányos fegyverek kérdéskörének hozzákapcsolásával. Mind Viktor Karpov, mind Cser­vov vezérezredes hangsúlyozta: a Szovjetunió minden fegyverfajtát il­letően kész az egyensúly megterem­tésére. Ennek azonban csökkentés révén kell megvalósulnia. (MTI) A pápa dél-amerikai körútra indult II. János Pál pápa kedden kéthe­tes dél-amerikai körútra indult. El­ső állomásán, az uruguayi főváros­ban, csak rövid időt tölt. Onnan Chilébe utazik, majd április 7-étől Argentínát keresi fel. II. János Pál­nak ez immár harmincharmadik külföldi utazása, amióta 1978-ban a katolikus egyház fejévé választották. fMTI) C HÍRMAGYARAZONK ÍRJA ) Nyolcadszor indult Latin-Ameri­­kába II. János Pál, s ez önmagában is tanúsítja a megkülönböztetett fi­gyelmet a félteke iránt, ahol a világ katolikusainak több mint negyven százaléka él. A társadalmi és gaz­dasági különbségek kontinense kihí­vást is jelent: itt terjedt el legin­kább a felszabadítás teológiája, az egyháznak a szegények és elnyomot­tak iránti elkötelezettségét hangsú­lyozó papi mozgalom. A Vatikán ki­­sebb-nagyobb viharok után tavaly áprilisban kiadott instrukciójában „végső esetben” jogosnak ítélte, ha a kizsákmányoltak cselekedetre szánják el magukat, ám a hittani kongregáció ezúttal is értésre adta, elfogadhatatlannak tartja az „egyik osztálynak a másik elleni harcát”. A mostani látogatás kapcsán emlí­tendő, hogy a közelmúltban a Va­tikán állást foglalt a harmadik vi­lág adósságválságáról, s a latin­amerikai politikusok véleményével lényegében egybehangzóan állapítot­ta meg, hogy senki sem kötelezhető „emberi méltóságával össze nem egyeztethető áldozatra”, a törlesztés nem történhet a gazdasági fejlődés rovására. A pápát az útjára elkísérő több mint hetven újságíró­, s általá­ban is a nemzetközi sajtó körében a leg­nagyobb érdeklődés és várakozás II. János Pál chilei látogatását előzi meg: összeveti-e a pápa a diktatú­rát és a demokráciát, állást foglal-e az emberi jogok megsértése ellen? Augusto Pinochet diktátor-elnök po­litikai fegyvert igyekszik kovácsolni az egyházfő látogatásából. Dédelge­tett terve, hogy 1989-ben újrajelöl­tesse magát, s ennek megvalósításá­hoz az év eleje óta — éppen a pá­pai látogatásnak teendő gesztusként — néhány látszatintézkedést hozott. Törvényt készített a pártok legali­zálásáról, ám ebből kizárta a bal­oldali erőket. Engedélyezte a szám­­űzöttek hazatérését, ám ismét csak a közismert, haladó vezetők kivéte­lével. A Vatikán, igyekezvén elvenni a látogatás politikai élét, a pápa „lel­kipásztori” küldetését hangsúlyozza. Nem teljesül ugyan Pinochetnek a kérése, hogy II. János Pál külön­­misét celebráljon neki, de csütör­tökön találkozik a tábornok-elnök­kel a Moneda-palotában, ahol az 1973. szeptemberi véres puccskor Salvador Allendét megölték. Kényes a feladat, hiszen Pinochet szándé­kát nem csupán Chile demokrati­zálását sürgető polgári és balolda­li pártok utasítják el, hanem kiéle­zettnek tekinthető a diktátor és a chilei egyház viszonya is. Carlos Camus, chilei érsek márciusban a rendszert „határtalan erkölcstelen­séggel” vádolta, szerinte akik ta­valy szeptemberben Pinochet ellen merényletet kísérel­tek meg, egyszer „hősökké válhatnak”. Az ellenzék is várakozással te­kint a látogatás elé. A legjelentő­sebb polgári erő, a keresztényde­mokrácia, szerepének támogatását reméli a látogatástól. A haladó és baloldali erők Bolognában tartott nemzetközi fórumán — amelyen Bettino Craxi olasz kormányfő is megjelent — sürgették a világot —í­gy a Vatikánt), hogy segítse elő a diktatúra mielőbbi távozását. San­tiagói hírek szerint most majd fel-, kérik II. János Pált, járjon közbe Clodomiro Almeyda, az Allende-fé­­le kormány volt külügyminisztere érdekében. Almeyda a napokban tért vissza a hazájába illegálisan, s a rendszer nyomban internálta. Nem meglepőek a chilei főváros­iból érkező hírek, miszerint a dikta­­­túra rendkívüli készültséget vezetett be a biztonsági erőknél. Az elmúlt napokban kegyetlen erőszakkal ver­tek szét — a pápai látogatástól alig­ha függetleníthető — több utcai megmozdulást. Az ismét forrongó légkörben nem lesz közömbös, hogy II. János Pál miként foglal állást a chilei valóság által felvetett prob­lémákról. O. L. Gy. Rómában a szélsőjobboldali terrorista Stefano Della Chiaiével, a kö­zelmúltban Vene­zuelában letartóz­tatott olasz újfa­siszta terroristá­val a fedélzetén kedden Caracas­­ból Rómába érke­zett az olasz fegy­veres erők külön­leges repülőgépe. Della Chiaiének többek között ré­sze volt az Italik­­cus expresszen 1974-ben elköve­tett pokolgépes merényletben és az 1980-ban a bo­lognai pályaudvaron elkövetett rob­bantásban. Ez utóbbinál több mint 80 ember vesztette életét. A bűnö­ző mintegy 17 évig bújkált több la­tin-amerikai országban. A fénykép még elszállítása előtt, Caracasban készült. (MTI) MEP SZABADSÁG 1987. április 1., szerda A PENTAGON ÉS A FÉNY Mozgó mini atomerőműveket, nukleáris áramfejlesztőket akar beszerezni a Pentagon az ameri­kai katonai támaszpontok számá­ra elhúzódó nukleáris háború ese­tére. Egy-egy ilyen berendezés 65 —75 millió dollárba kerülne, és a katonai vezetés több száz ilyen áramfejlesztőt szeretne. A tervek elkészítésére, a fejlesztés költsé­geire már az idei költségvetésben több mint öt és fél millió dollárt irányoznak elő. A The New York Times keddi számában nevetségesnek minősíti az elképzelést. Vajon meddig tart­hatna egy elhúzódó nukleáris há­ború — és vajon egy ilyen háború végén a katonai támaszpontokon lenne-e még valaki, aki felgyújt­ja a villanyt? — kérdi a lap. (MTI) NÉHÁNY SORBAN A genfi leszerelési értekezlet ked­di ülésén hivatalos dokumentum­ként közzétették a Varsói Szerző­dés tagállamai külügyminiszteri bi­zottságának legutóbbi, moszkvai ta­nácskozásáról kiadott közleményt, valamint a Varsói Szerződés tagál­lamainak az összeurópai folyamat fejlesztését szorgalmazó nyilat­kozatait. (TASZSZ) Megegyezés nélkül fejezték be a tárgyalásokat a közös piaci tagor­szágok mezőgazdasági termékek 1987—1988-ra megállapítandó ter­melői árairól. (MTI) A Szovjetunió párizsi nagykövet­sége hétfőn cáfolta, hogy diploma­táinak köze lenne az Ariane hordo­zórakéták körüli állítólagos kémügy­höz. A nyilatkozat felveti annak le­hetőségét, hogy az üggyel a hordo­zórakéta legutóbbi sikertelen felbo­csátásáról akarják elvonni a közvé­lemény figyelmét. (TASZSZ) Nicolae Ceausescu, az RKP főtit­kára, román államfő és felesége hét­főn befejezte hivatalos angolai lá­togatását, majd Zaire-be utazott. A kétoldalú kapcsolatok, ezen belül a gazdasági együttműködés kérdéseit vitatja meg Mobutu Sese Seko ál­lamfővel. (AP) Az NSZK a kétoldalú kapcsolatok lényeges javulását várja Antonov útjától BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A szovjet—nyugatnémet párbe­széd élénkülésének fontos állomá­saként negyventagú szovjet gazda­sági küldöttség kezd szerdán tárgya­lásokat Bonnban Antonov minisz­terelnök-helyettes vezetésével. An­tonov, aki a kétoldalú kormányközi vegyes bizottság ülésén vesz részt, hosszabb szünet után az első ma­gas rangú szovjet politikus, aki az NSZK-ba látogat. Bonnban rendkívüli érdeklődés előzi meg a szovjet küldöttség tár­gyalásait, annál inkább, mivel An­tonov találkozik Kohl kancellárral és Genscher külügyminiszterrel is. A bonni diplomácia arra számít, hogy folytatódik a két ország közti párbeszéd normalizálódása, amit egyebek közt a múlt hét végén lét­rejött környezetvédelmi megállapo­dás vezetett be. Nyugatnémet lap­je­lentések szerint még húsvét előtt sor kerülhet Riesenhuber kutatási miniszter moszkvai útjára, amely­nek során aláírja a két ország idő­közben kidolgozott egyezményét az atomenergia békés felhasználásá­ban való együttműködésről. Az NSZK az első nyugati állam, amely­­lyel ilyen típusú szerződést dolgo­zott ki a Szovjetunió. E sorba illeszkedik magas rangú nyugatnémet politikusok múlt hét végi moszkvai látogatása. Köztük volt Volker Rühe, a CDU/CSU par­lamenti frakciójának elnökhelyet­tese, aki kedden Bonnban sajtóér­tekezleten számolt be tapasztalatai­ról. Rühe, pártja ismert katonapo­litikai szakértője kiemelte a Szov­jetunió konkrét lépésekben is tes­tet öltő együttműködési készségét. A konzervatív politikus méltatta to­vábbá azt, hogy a szovjet tárgyaló­partnerek újólag megerősítették: a nulla megoldás létrejötte után­ ké­szek a rövid hatótávolságú raké­tákról folytatandó alapos tárgyalá­sokra. Rühe hangot adott ama ta­pasztalatának, hogy a szovjet veze­tők egyöntetűen támogatják a va­lóságos enyhülést szolgáló indítvá­nyokat. Győri Sándor Súlyos pakisztáni provokáció A pakisztáni légierő két vadászgé­pe hétfőn Paktia afgán tartomány légterében rakétákkal lelőtt egy Ka­bulból Hoszt körzetébe tartó AN—26 típusú afgán utasszállító repülőgé­pet. A gép fedélzetén negyven em­ber, köztük két gyermek volt — je­lentette kedden a Bahtar afgán hír­­ügynökség. Az afgán külügyminiszté­rium erélyesen tiltakozott Pakisztán kabuli ideiglenes ügyvivőjénél a nemzetközi élet normáit lábbal tipró támadás miatt. Az afgán kormány ismételten követelte, hogy Pakisztán azonnal vessen véget az ilyen ak­cióknak és ne fokozza a feszültséget a két ország között. Abdul Vakil afgán külügyminisz­ter levélben tájékoztatta Javier Pe­rez de Cuellar ENSZ-főtitkárt a pa­kisztáni támadásról — jelentette a hírügynökség. (TASZSZ) ­ A Fülöp-szigeteki hadsereg offenzívája a baloldali gerillák ellen A Fülöp-szigeteki hadsereg nagy­szabású hadműveletet indított Lu­­zon szigetén a baloldali gerillák el­len. Az összehangolt légi és szárazföl­di offenzívában most vetettek be elő­ször F—5 típusú sugárhajtású va­dászgépeket — jelentette kedden az ország hivatalos hírügynöksége. A támadásban mintegy 2000 katona vesz részt. Honesto Isleta ezredes, a hadse­reg szóvivője Manilában bejelentet­tette, hogy a támadással az Új Népi Hadsereg (NPA) vezetésére akarnak csapást mérni. A katonai hírszerzés­nek ugyanis tudomására jutott, hogy az észak-luzoni Kalinga-Apayao tar­tomány dzsungel borította hegyeiben a gerillavezetők vasárnapra csúcs­szintű találkozót terveztek. A Reu­ter brit hírügynökség megjegyzi, hogy vasárnap volt az NPA alapítá­sának 18. évfordulója. A katonai szóvivő szerint a leve­gő—föld rakétákkal felszerelt F—5 vadászgépek bevetésének célja az el­lenséges állások felmorzsolása. A Fülöp-szigeteki légierőnek hírügy­nökségek szerint tizenhat F—5 típu­sú, amerikai gyártmányú vadászgé­pe van. A katonai hatóságok kedden őri­zetbe vették Ferdinand Marcos meg­döntött államfő egyik volt szárnyse­gédjét. Mint Honesto Isleta ezred közölte, Vicente Cejocót, a had­i­tengerészet hadnagyát a katonai aka­démián március elején elkövetett robbantásos merénylettel kapcsolat­ban hallgatják ki. Cejoco a bukott diktátor adjutánsa volt az elnöki jachton. Letartóztatási parancsot nem adtak ki ellene. A március 18-i pokolgépes merénylet kövekeztében 4 személy vesztette életét. (AP) . Feszültség a thai—kambodzsai határon ( HANOI TUDÓSÍTÓNKTÓL )­ Kiújultak a harcok a thai—kam­bodzsai—laoszi közös határövezet­ben. Az SPK kambodzsai hírügynök­ség összefoglalója szerint március­ban nemcsak a thaiföldi tüzérség lőtt egyes kambodzsai területeket, hanem a thaiföldi légierő napalmmal bombázott. E támadások sok áldozatot szedtek a lakosság körében és súlyos anya­gi károkat okoztak. A jelentés sze­rint Thaiföld erősítette támadásait a thai—kambodzsai határ valameny­­nyi olyan térségében, ahol már esz­tendők óta összecsapások folynak. A kambodzsai néphadsereg már­ciusban kilencszázötven, Thaiföld felől behatoló khmer ellenforradal­már fegyverest tett harcképtelenné. A behatolók legtöbbje szabotázsak­ciókra készült. Laosz és Thaiföld ellentéteiről nyilatkozott Souban Sarithilath lao­szi külügyminiszter-helyettes, ak­i nemrégiben a két ország viszonyá­nak normalizálásáról tárgyalt a thai fővárosban Sarithilath a megbe­széléseket hasznosnak és folyta­tan­­dóknak minősítette (ebben meg is állapodtak), ám hozzátette: Laosz to­vábbra is követeli, hogy a thai csa­patok ürítsék ki azt a 100—300 mé­ter széles sávot, amit továbbra is törvénytelenül megszállva tartanak a laoszi Sayabourg tartományban. Arra is emlékeztetett, hogy Thaiföld élénk kémtevékenységet folytat szomszédja ellen, s támogatja a bel­ső laoszi reakciós erőket. Megfigyelők emlékeztetnek, hogy a korlátozott bangkoki párbeszédkész­ség csakis Laoszra vonatkozik, s Thaiföld mind keményebb hangot üt meg Vietnammal és Kambodzsá­val szemben. Füzes Oszkár Megmozdulások a megszállt palesztin területeken Többen megsérültek hétfőn azo­kon a megmozdulásokon, amelyeken az Izrael által megszállt arab terüle­tek lakossága a palesztin „föld vé­delmének napjáról” emlékezett meg. A föld védelmének napján arra emlékeznek, hogy 1976-ban az izrae­li megszállók vérbe fojtották az arab területek kisajátítása ellen til­takozók megmozdulását. A megszállt területek 1,3 milliós lakossága szá­mára pedig ez az Izrael ellen vívott közös harc napját jelképezi. A Gázai övezetben az izraeli kato­nák fegyverüket használták hétfőn, hogy feloszlassák a Dzsabalja mene­külttábor előtt tüntető tömeget; egy palesztin fiatalembert megsebesítet­tek. A Jordán folyó nyugati partján a tüntetések miatt a megszálló ha­tóságok kijárási tilalmat rendeltek el a balatai palesztin menekülttábor­ban. Az esetleges rendzavarások meg­előzésére a megszálló hatóságok a Gázai övezetben negyven palesztint még a múlt héten letartóztattak, s ideiglenesen bezártak két ciszjordá­­niai egyetemet. A közel-keleti térség öt országá­ban tett látogatását befejezve ked­den Jimmy Carter volt amerikai el­nök reményét fejezte ki, hogy sor kerül az arab—izraeli viszály rende­zését szolgáló nemzetközi konferen­cia összehívására. Carter sajtóértekezleten hangsú­lyozta, hogy eddig nem tapasztalt ru­galmassággal találkozott Szíriában, Jordániában és a palesztinok köré­ben, s úgy vélte, hogy a béke meg­teremtése érdekében Izraelnek is meg kell ragadnia ezt a lehetőséget. Izraelben a konzervatív politikusok — köztük Jichak Samir kormányfő — azonban továbbra is határozottan elutasítják a konferencia gondola­tát, attól tartva, hogy egy nemzet­közi tanácskozás döntése nyomán Tel-Aviv kénytelen lenne lemondani az 1967-es háborúban megszállt arab területekről. Carter szerint az izraeli elutasító vélemény a lehető­ségek nem megfelelő értékelésén alapul. (MTI) #■ Szovjet parlamenti küldöttség tar­tózkodott március 24-től 31-ig Jor­dániában Vlagyimir Orlovnak, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnök­­helyettesének vezetésével. A dele­gáció, amelyet fogadott Husszein ki­rály és Zaid ar-Rifai miniszterelnök is, a jordán parlament vezetőivel és más vezetőkkel folytatott megbeszé­léseket nemzetközi és kétoldalú kér­désekről. A felek síkraszálltak a tartós és az igazságos közel-keleti rendezésért, amely csakis nemzetkö­zi konferencia mechanizmusa révén, a meglevő ENSZ-határozatokkal összhangban, minden érdekelt fél, köztük a PFSZ teljes jogú részvéte­lével valósulhat meg. (TASZSZ)

Next