Népszabadság, 1991. szeptember (49. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

MA: PIACGAZDASÁG - ÜZLETI MELLÉKLET (13-24. oldal) 24 oldal - Ara: 10,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1991. szeptember 2., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP XLIX. évfolyam, 205. szám Magyar—olasz konzultáció Jugoszláviáról (Tudósítónk jelentése Ve­lencéből.) Velencében szombaton fél­órás négyszemközti megbeszé­lésre került sor Göncz Árpád köztársasági elnök és Gianni De Michelis olasz külügymi­niszter között. Az angol nyel­ven lefolyt beszélgetésen a fő figyelmet a jugoszláv válság­nak szentelték. Szóvivői közlés szerint az olasz külügyminiszter tájékoz­tatást adott a válság tárgyalá­sos rendezését célzó európai közösségi kezdeményezésiről, a valamennyi érdekelt részvéte­lével tartandó békekonferen­ciáról. Az olasz részről kiadott kommüniké szerint a magyar elnök egyetértését fejezte ki az EK és így az olasz kormány álláspontjával. Miként a ma­gyar fél közölte, Göncz Árpád a nemzetközi erőfeszítések tá­mogatásán túlmenően utalt ar­ra, hogy Magyarország kétsze­resen is érdekelt a jugoszláviai válság tárgyalásos, békés meg­oldásában : egyrészt szomszé­dok vagyunk, másrészt szá­munkra nem közömbös az ott élő magyar kisebbség helyze­tének megnyugtató rendezése. A köztársasági elnök utalt a menekültproblémára is. A találkozót követően a Nép­­szabadság tudósítója De Mi­chelis külügyminisztert arról kérdezte, minek tulajdonítha­tó, hogy az olasz álláspont az utóbbi 24 órában optimistábbá vált a rendezés lehetőségét il­letően.­­ Az optimizmus a Jugo­szláviából érkező híreknek (Folytatás a 3. oldalon.) ZÁGRÁB KÖVETELI A HADSEREG VISSZAVONÁSÁT Szerbia beleegyezett a béketárgyalásokba Az EK ultimátumának le­járta előtt a szerb vezetés is elfogadta a közösség béketer­vét, ami lehetőséget nyújt egy újabb tárgyalási fordulóra. A horvát vezetés korábbi beje­lentéseivel ellentétben még­sem hirdette ki a hadiállapo­tot a köztársaság területén, de követelte a szövetségi hadse­reg visszavonását. A kedvező fejlemények ellenére folyta­tódtak a harcok Horvátország­ban. Szerbia szombaton é­s késő es­te fogadta el az Európai Kö­zösség béketervét. A szerb válasz az utolsó pillanatban hangzott el. A belgrádi tele­vízió késő esti híradójában Vladimír Jovanovics szerb külügyminiszter nyilatkozatá­ban leszögezte, hogy Szerbiá­nak semmilyen­ elvi fenntartá­sa sincs a brüsszeli béketerv­vel kapcsolatban­, leszámítva azt, hogy a megfigyelő misszi­ónak polgárinak kell lennie. Az alapvető elemek a doku­mentumban Szerbia számára elfogadhatóak — tette hozzá —, amennyiben elvonatkoztat­nak attól, hogy a brüsszeli álláspont a horvátországi szerb népet vádolja­, s fel­menti a felelősség alól a horvát fegyveres erőket. A dokumentumnak ez a része teljesen valótlan­ és elfogad­hatatlan — hangsúlyozta Jo­vanovics. A szerb­­külügymi­niszter a javaslat kulcselemé­nek nevezte a döntőbizottsá­got, amelynek szakértőkből kell állnia. Mint bonni tudósítónk, Lé­­derer Pál jelentette, az Euró­pai Közösség soros elnök­ségét ellátó Hollandia vasár­­nap kiadott közleményében üdvözölte Szerbia döntését. Mindazonáltal a hágai kül­ügyminisztériumban közölték, hogy a szerb álláspont kedve­ző változása ellenére valószí­nűleg megtartják az EK­­kül­ügyminiszteri tanácsának keddre összehívott újabb (Folytatás a 3. oldalon.) Szerb fegyveresek a Plitvicai tavaknál. BÉRMOSÁS A KÓRHÁZBAN Fűtésre sincs pénzük (Tudósítóinktól.) A kórházak nehéz, sok he­lyen kilátástalan gazdasági helyzete már-már a megfelelő betegellátást is fenyegeti. Az egymást követő áremelkedé­sek, amelyek közül a gyógy­szerek árának emelésére költ­ségvetésük tervezésekor pél­­dául nem is számíthattak, to­vábbi, nem várt nehézségeket okoztak. Kitartanak-e az év végéig az egészségügyi intéz­mények, s hátráltatja-e mind­ez a gyógyítást? — tudósítóink erről készítettek rövid körké­pet Budapesten és vidéken. — Pénzügyi szempontból so­ha nem volt ilyen nehéz, mondhatni kritikus helyzet kórházunkban — mondja dr. Podhorányi György, a buda­pesti István Kórház- és Ren­delőintézet orvosigazgatója. — Fogyóban van a működési költségünk, így még az is le­het, hogy az év vége előtt nagy bajba kerülünk. Szerencsére, a beszerezhető gyógyszerekből és egyéb fogyóeszközökből van elegendő tartalékunk, de azt már nem tudjuk garantálni, hogy mindenből a legjobb mi­nőséget adhatjuk betegeink­nek. Szükség esetén például — ha erre rákényszerülünk —, olcsóbb tömőanyagot haszná­lunk majd a fogászatunkon. Működési költségből kellett finanszíroznunk a félbehagy­­hatatlan felújítási munkákat, például egyik műtőnk korsze­rűsítését. Csak remélhetjük, hogy novemberben nem kell hitelt felvennünk. Az Országos Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság egész­ségügy-finanszírozási főosz­tályvezetőjétől, dr. P­erényi Lászlótól megtudtuk: van le­hetőség arra, hogy a meglevő forrásaik terhére kisegítsék a kórházakat a bajból. Így pél­dául gyógyszertámogatási ke­retükből kompenzálhatnák a gyógyszeráremelések okozta hiányt az intézményekben. Mintegy két és fél-három milliárd forint összeget tudná­nak átcsoportosítani azzal, hogy a halasztható ügyek elin­tézését későbbre teszik, illetve nem fejlesztenek. Mindehhez azonban a kormány, illetve a parlament jóváhagyására is szükségük lenne. Vágvölgyiné Papp Edit, a veszprémi megyei kórház pénz­ügyi osztályvezetője arra szá­mít, hogy év végéig mintegy 20—25 millió forint hiánya lesz az intézménynek. A 718 millió forintos költségvetésben a do­logi kiadásokat tavalyhoz ké­pest alig tíz százalékkal emel­te a társadalombiztosítás, mi­közben a gyógyszerek ára mintegy 25, az energiáé 30 százalékkal nőtt. A talponma­­radást annak köszönhetik, hogy az ésszerűségen túl is ta­karékoskodnak. Javításokra, karbantartásra alig költenek, a rendelőket, kórtermeket évek óta nem meszelték, nincs pénz arra, hogy a szükséges csem­­pézést elvégeztessék. A kórház egy német intézménytől még a tavasszal ajándékba kapott (Folytatás az 5. oldalon.) GIORGIO NAPOLITANO: * Újragondolni a baloldalt — Úgy gondolom, hogy a jelenlegi törté­nelmi időszak komoly esélyt hordoz a balol­dal számára, ami abból a történelmi felisme­résből származik: demokrácia nélkül nincs szocializmus. Véget ért a régi típusú, múlt­beli ellentét a szocializmus és a demokrácia, a forradalom és a reform között — mondta Giorgio Napolitano, az olasz baloldal egyik legismertebb politikusa, a valamikori OKP vezető személyisége a Népszabadságnak adott interjúban. Kifejtette, meggyőződése, hogy a baloldali értékek továbbra is érvényesek. Nem helyet­tesíthetők, s nem törölhetők ki a történelem­ből. Természetes viszont, hogy időről időre újra kell őket gondolni, az adott korhoz, az új jelenségekhez igazítani. (A nyilatkozat to­vábbi részletei a 6. oldalon.) A Külügyminisztériumban­­megelégedéssel nyugtázták, hogy Jugoszláviában minden érdekelt fél késznek mutatko­zott elfogadni az Európai Kö­zösség rendezési tervét. Her­mán János külügyi szóvivő az MTI-nek kijelentette: Bízunk abban, hogy ez első lépés a tar­tós megoldás irányába, s olyan megoldást kínál, amely figye­lembe veszi a Jugoszláviában élő valamennyi nép, népcsoport érdekeit. A magyar diplomácia törekvései, s azok a konkrét lépések, amelyeket magyar részről ez idáig tettünk, össz­hangban vannak az Európai Közösség javaslataival. Amerikai-kuvaiti szövetség? Az iraki agressziós törekvé­sek megújulásától tartó Ku­­vait védelmi szerződést akar kötni az Egyesült Államokkal — jelentette a Reuter az emírség védelmi miniszterére hivatkozva. Ali Szabah asz-Szalem asz- Szabah sejk azt nyilatkozta egy hétfőn megjelenő helyi újságnak, hogy rövidesen Wa­shingtonba látogat és megál­lapodást ír alá, amelynek ér­telmében az amerikaiak fegy­vereket fognak felhalmozni Kuvaitban, és közös hadgya­korlatokat is tartanak majd ott. A kuvaitiak félelmei szer­dán megnőttek, amikor iraki katonák partra szálltak a Ku­­vaithoz tartozó, stratégiai fon­tosságú Babijaii szigeten. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteken megbízta a tes­tület elnökét: figyelmeztesse Irakot, hogy a jövőben ne is­métlődjön meg az iraki kato­nák behatolása Kuvait terüle­tére. (MTI) st Taní-tani Ma kezdődik az iskolaév. BOROS JENŐ FELVÉTELE Gorbacsov Jelcinre számít (Washingtoni tudósítónktól.) — Nem fogok lemondani — jelentette ki Gorbacsov szov­jet elnök, aki vasárnap közös interjút adott a szovjet köz­ponti és a CNN amerikai te­levíziónak. Gorbacsov közölte, hogy hármas csomaggal áll hétfőn a népképviselők kongresszusa elé, amelyen — mint volt szóvivője jelezte — „élete legnagyobb beszédét” készül elmondani. Ez utóbbi megíté­lést Gorbacsov azzal korrigál­ta, hogy valójában nem be­számolót fog mondani, ha­nem azt a kollektív véleményt terjeszti elő továbbgondolás­ra, amelyet vasárnap tizen­egy köztársaság vezetőivel — az interjú után még folytató­dó eszmecserén — közösen alakítottak ki. A hármas csomag fő ele­mei Gorbacsov szerint a kö­vetkezők: 1. Az uniónak „szuverén államok uniójaként” való, új elvekre épü­lő fenntartása, ennek formája le­het a konföderáció, illetve bármi más is, a nép döntése szerint. 2. Egy gazdasági közösség kiala­kítása, ami — érdekeltségük foly­tán — mind a tizenöt eddigi köz­társaságra kiterjedne, és előmoz­dítaná a Nyugattal való szorosabb együttműködést is. 3. Az átmeneti kormányzati tes­tületek felállítása. Gorbacsov jelezte, hogy va­lamilyen unió fennmaradását illetően érzékeli a nemzetkö­zi várakozásokat, illetve a fel­bomlással kapcsolatos aggo­dalmakat is. Ami a balti ál­lamok ugyancsak nemzetközi, ezen belül éppen hétfőn vár­ható amerikai diplomáciai el­ismerését illeti, a szovjet el­nök azt mondta: a balti kér­dés különleges, és a kong­resszus hétfőn tárgyalni fog­ja azt, de világos: minden köztársaságnak alkotmányos (Folytatás a 2. oldalon.) A kárpótlás keservei Széles körben keltett hullá­mokat a Fővárosi Levéltár fő­igazgatójának az az intézkedé­se, amellyel augusztusban fel­függesztette az ügyfélszolgála­tot kárpótlási ügyekben. A fő­igazgató indokain kívül lapunk­ban beszámoltunk kormány­­párti körök politikai reagálásá­ról is. Mai összeállításunkban a fővárosi levéltári főigazgató­val készült interjú mellett Vass Istvánnak, az Új Magyar Levél­tár megbízott főigazgatójának véleményét is közöljük a 9. ol­dalon.

Next