Népszabadság, 1993. június (51. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-26 / 147. szám
4 NÉPSZABADSÁG Tovább gyűrűzik az üzemanyagbotrány ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az üzlethez az üzemanyagszolgálat illetékesei hozzájárultak. Azt a gyanúsított katonák sem tudhatták, hogy a Chemicenter a megkötött írásos megállapodást - anélkül, hogy erről az ügyben érintett honvédségi személyek tudtak volna - vám- és adócsalásra használta fel, kicserélve a több oldalból álló szerződés első két oldalát, így azután a benzinből lakkbenzin lett. A Chemicenter fondorlatos tranzakcióinak egyike az volt, hogy a magyarországi eredetű benzint exportálták, Csehszlovákiában pedig a szerelvényeket megfordították és visszahozták. A haszon százmilliós nagyságrendű volt. Ma már valószínűsíthető: a nyereség egy részét H. Róbertnek, az üzemanyag-szolgálat mérnökének közreműködésével a szolgálat egyes vezető munkatársainak honorálására fordították, jutalmul az ügyletek gyors lebonyolításáért. Azok közül, akiket szabadlábra helyeztek, többen elismerték, hogy milliós összeget kaptak. Az üzemanyagszolgálat egyik vezető beosztottjának, V. ezredesnek Vento mintájú gépkocsiját, amelyet ezen a pénzen vásárolt, lefoglalták, de más foglalások is voltak. A Gubicza ezredes elleni vádak egyike az, hogy ő szintén részesült e vesztegetési pénzből, másokhoz hasonlóan kétmillió forintot kapott volna. Gubicza ezt tagadja. Ezt cáfolja H. Róbert vallomása, aki szerint ő is vett át pénzt. Több tényező és bizonyos személyi szembenállások is kissé valószínűtlenné teszik ezt. További ellentmondás Gubicza megvesztegetésével kapcsolatos, hogy a pénzt - állítólag - több részletben és saját honvédségi hivatali helyiségében vette át, ami ilyen ügyekben enyhén szólva szokatlan. Úgy tudni, a vád bizonyítani kívánja azt is, hogy a bűncselekmények veszélyeztették a honvédség harckészültségét, amit arra alapoznak, hogy a motorolajat, amelyet rendszeresen cserélni kellett, eladták, de néha előfordult, hogy a beérkező új motorolaj-szállítmányt adták el és a leselejtezésre váró úgynevezett fáradt olajat tartották meg. Néha állítólag előbb került sor az eladásra, mint ahogy az új olajszállítmány megérkezett. A gyanúsítottak terhére felrótt cselekmények másik csoportját példázza az, hogy kapcsolatba léptek egy Conex nevű kft.-vel. Ez feljavító anyagot szállított, amire azért volt szükség, mert a honvédségnél tárolt 86-os oktánszámú üzemanyagok már nem feleltek meg a magyar szabványoknak.A honvédségnek jelentős mennyiségű 86- os oktánszámú benzinje volt, ennek a használhatóvá tételére szolgált volna az adalékanyag. A Conexszel kötött megállapodás során a honvédség nevében Gubicza ezredes kezességet vállalt, amihez nem volt joga, és ezen az alapon kívánják őt sikkasztással vagy hűtlen kezeléssel vádolni. Mindazonáltal azt még az ügyészség sem rója fel Gubiczának, hogy az ügyből, amely a honvédség számára előnyös volt, bármilyen személyes haszna lett volna. A honvédség üzemanyagszolgálatának volt főnöke már két hónapja van letartóztatásban, védője legutóbbi szabadlábra helyezési kérelmét most utasították el. Módosítják az illetéktörvényt Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakán rendkívüli munkarend szerint üléseznek a jövő héten a képviselők, ugyanis hétfőn, csütörtökön és pénteken tanácskoznak a honatyák. A változás oka az, hogy egy sor témában a bizottságok állásfoglalására van szükség, azonban a testületek nem képesek lépést tartani az igényekkel. Hétfőn a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat részletes vitája kezdődik meg. A témában várhatóan egy hét múlva határoz a parlament. Hétfőn tárgyalják a munkanélküli-ellátásról szóló jogszabályt, a csődtörvény módosítását, a társadalombiztosítási törvény kiegészítését, valamint az akadémiai törvényt. A csütörtöki és a pénteki munkarend részben attól függ, hogy a bizottságok mennyire haladnak előre a munkában. A szakemberek biztosra veszik, hogy a hét második felében az áfa-törvény módosítása és az idei pótköltségvetés megtárgyalása eljut a részletes vitáig; várhatóan mindkét előterjesztésről másfél hét múlva hoz határozatot az Országgyűlés. Pénteken szavaznak az illetéktörvény módosításáról. Amennyiben a plénum elfogadja a kormány előterjesztését, 5000 forintról hatezerre emelkedik a házassági bontóperek illetéke. Az alkotmányügyi bizottság támogatja azokat a képviselői módosító javaslatokat, amelyek egyes eljárások illetékeit - legalábbis az eredeti indítványhoz képest - mérsékelnék, így például a fizetési meghagyásos, illetőleg a végrehajtási eljárás illetékének maximuma nem egymillió forintra, hanem „csak” háromszázezerre emelkedne. Pénteken - egyebek mellett - többórás határozathozatal végén várhatóan,megszülethet a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény. A. S. Kedvezmény a Radarnak? MUNKATÁRSUNKTÓL Kétszázharmincmillió forint visszafizetési kötelezettség elengedését kezdeményezi Für Lajos honvédelmi miniszter abban az országgyűlési határozati javaslatban, amelyet a HM Radar Rádiótechnikai Részvénytársaság jogelődjének juttattak évekkel ezelőtt haditechnikai fejlesztésre a költségvetésből. A kormány jóváhagyásával június elsején tartós állami tulajdonú zártkörű részvénytársaságot alapított az Állami Fejlesztési Intézet és a Honvédelmi Minisztérium 597 millió forintos alaptőkével a Finommechanikai Vállalat törökszentmiklósi gyáregységének bázisán. A válalkozás működőképességének megőrzése végett a pénzügyminiszter engedélyezte a korábbi években felvett államkölcsönök és a kamatterhek - 174,3 millió forint - 1995- 2004-es évekre történő átütemezését. Mivel a Finommechanikai Vállalat bázisán alapított részvénytársaság képes egyedül a rádióelektronikai harcrendszerek egyes eszközeinek szakszerű felújítására és nagyjavítására, a vállalat működtetése nélkülözhetetlen a Magyar Honvédség hadra foghatóságának és harckészültségének szempontjából. Nyolcszáz javaslat érkezett a közoktatási törvényjavaslathoz A közoktatási törvényjavaslathoz érkezett csaknem 800 módosító indítványból 200-at fogadott el és támogat a kormány - jelentette be tegnap Kálmán Attila, a művelődési tárca politikai államtitkára. A módosító indítványok közül azt a kétszázat dolgozzák be a törvényjavaslatba, amelyet a parlamenti bizottságok - az oktatási, az önkormányzati és a külügyi - kétharmados többséggel elfogadtak. Mintegy száz módosítást az egyeztetések során visszavontak a képviselők. A politikai államtitkár hangsúlyozta, nem nézték, melyik párt véleményét fogadják, illetve utasítják el. Az egyeztetések végén azonban kiderült: az elfogadott javaslatok zöme kormánypárti képviselőktől származik. Kálmán Attila középutasnak nevezte az átformált törvényjavaslatot, mert a tárca szakemberei igyekeztek egyensúlyt teremteni a gyakran szélsőségesen ellentétes indítványok között. Sokan például a nyolcosztályos általános iskolát követelik vissza, ám akadnak, akik szerint a 12 évfolyamos alapoktatást kellene kötelezővé tenni. A törvényjavaslat viszont a kettő közötti, a tízosztályos általános képzés mellett van. Fontos változás - hangzott el - , hogy egyszerűsödni fog az iskoláztatással és az oktatással kapcsolatos ügyintézés, hiszen a legtöbb lényeges kérdésről helyben dönthetnek majd. Dobos Krisztina helyettes közoktatási államtitkár elmondta, hogy a legtöbb javaslat a tankötelezettséggel, a tantervekkel, a tanulók és a szülők jogaival, a regionális oktatási központokkal és a világnézeti kérdésekkel volt kapcsolatos. Gy. Sz. É. HAZAI KÖRKÉP 1993. június 26., szombat Konferencia az egyházi iskolákról Az állami iskolák „visszaegyháziasításáról” rendeztek tegnap konferenciát a Kossuth Klubban a hívő szocialisták. Az „Érték és mérték” címmel megrendezett tanácskozásra a hívő tagozat a történelmi egyházak képviselőit és az MSZP országgyűlési képviselőit hívta meg. Az elsőként felszólaló Kemenes László, a római katolikus gimnáziumok főigazgatója akatolikus iskolákkal kapcsolatos azon alapelveket ismertette, amelyeket pünkösdkor fogadott el a Magyar Katolikus Püspöki Kar. Elmondta, hogy a katolikus iskolákban - a zsidókeresztény értékekre építve - a teljes emberré nevelés a cél, majd leszögezte: az egyház nem törekszik az 1948 előtti állapotok restaurálására. P. Csikai Miklós, a Református Zsinat iskolai osztályvezetője, közölte, hogy a hajdani, csaknem ezer református általános és népiskolából ma mindössze 13 a református egyházé, az egykori több mint negyven középiskolából pedig csupán kilenc. Schulek Mátyás, a Deák téri Evangélikus Gimnázium igazgatója szintén csodálkozott, amiért egyesek keresztény kurzustól tartanak. Szász János, a főként Erdélyben honos unitárius vallás teológiai intézetének igazgatója pedig azt panaszolta: az unitáriusoknak pillanatnyilag a puszta fennmaradásukért kell küzdeniük. Végül Domán István,főrabbi, a Rabbiképző Intézet igazgatóhelyettese újfent bejelentette a zsidóság igényét az ELTE Abonyi utcai gyakorlóiskolájára. A főrabbi hozzátette: a számtalan államosított iskolájuk közül ezt az egyet szeretnék visszakapni. Cz. G. i Demokrata Fórum: hányan követik Csurkát? Sokakat foglalkoztat a kérdés: mennyien követik az MDF-ből Csurka Istvánt a Magyar Igazság Pártba? Az ország több körzetében ennek néztek utána megyei tudósítóink. Dr. Varga István, az MDF Békés megyei elnöke úgy fogalmaz, hogy a várakozásokkal ellentétben a Demokrata Fórum tagsága „mozdulatlan” maradt a Viharsarokban, holott a megyei választmány nemrég nyilatkozatban követelte a Csurkát is megtartó pártegység helyreállítását. Sajnálattal érzékelték, hogy ez nem következett be, de az érvek és az ésszerűség előtt meghajolva tudomásul vették, hogy nem maradt más megoldás. Néző László, az MDF országos választmányának tagja, a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezője szerint a többség egyelőre a Demokrata Fórumban marad. Még azok sem fognak átlépni, akik egyébként szívesen csatlakoznának Csurkáék pártjához. Néző László inkább azt tartja valószínűnek, hogy többen abbahagyják a politizálást és visszavonulnak. Mindenki maga dönti el, mit tesz - fűzte hozzá. A Magyar Demokrata Fórum Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének elnöke, Riedly István érdeklődésünkre elmondta: noha a térségben megválasztott három országgyűlési képviselő egyike, a komáromi választókerületből a parlamentbe került Tóth Kurucz János belépett a Magyar Igazság Pártba, a tagságon belül egyelőre nem tapasztalható jelentősebb mozgás. Kelényi Györgytől, a Fórum Baranya megyei szervezetének alelnökétől megtudtuk: a Magyar Igazság Párt megalakulása óta még senki nem jelezte írásban kilépési szándékát. - Nyugodt, kiegyensúlyozott centrumpolitikát képvisel az MDF Vas megyei szervezeteinek túlnyomó többsége, úgy is mondhatnám, Für Lajos megyei választmányi tag mögött sorakoznak fel - nyilatkozta Gömbös Ferenc, a megyei választmány elnöke. - A szentgotthárdi szervezetnél tapasztaltam nagyobb kötődést Csurkához, de ott is inkább a személyéhez, mint az általa képviselt politikához. Elképzelhetőnek tartom, hogy a mintegy 800 vasi MDF-tagból öten-hatan csatlakoznak Csurka pártjához. Dr. Gyenes Géza, az MDF Zala megyei elnöke úgy nyilatkozott a Zalai Hírlapnak: „Két párttagról tudok - mondotta -, aki Csurkáék parlamenti frakcióból történő kizárásakor jelezte távozási szándékát.” A helyi szervezetektől kapott tájékoztatás szerint nem kezdődtek el kilépések az MDF- ből a Magyar Igazság Párt létrejöttének hatására. Eddig még egyetlen tagunk sem adta vissza az MDF-tagkönyvét azzal az indokkal, hogy a továbbiakban átlép a Magyar Igazság Pártba - válaszolta kérdésünkre Horváth László, a Magyar Demokrata Fórum Fejér megyei választmányának elnöke. Mint megtudtuk, az új párt iránt nemigen tapasztalható érdeklődés e megyében. Király B.: Nincs neonáci párt Biztos vagyok benne, hogy Magyarországon nincs fasiszta vagy neonáci párt, sem ilyen csoport. Hétfőn délelőtt a parlamentben napirend előtt - és immár független képviselőként - tételesen cáfolni fogom az efféle, velem kapcsolatos híreszteléseket - mondotta a Népszabadság kérdésére válaszolva Király B. Izabella. Király B. leszögezte: - Semmiféle kapcsolatom nincs efféle csoportokkal és nem vagyok hajlandó jobb- vagy baloldali szélsőségekben gondolkodni, hanem csakis és kizárólag nemzeti érdekben". Annak pedig nincs jobb vagy bal oldala. Teljesen érthetetlen, hogy miért gerjesztik ezeket a félelmeket. Tipikus példája volt ennek Tatabányán a Turul-szobor avatása vagy a múlt héten az, amikor pár ötvenhatos nagygyűlést tartott a Kossuth téren. Mindkét helyre annyi rendőrt rendeltek ki, mintha valóban félni kellene valamitől. Holott amitől annyira félnek, rettegnek, az nem létezik Magyarországon. Felszólalása további részleteiről érdeklődve a képviselőasszony elutasította a kérést: „Szép kerek beszéd lesz - mondotta - éppen ezért nem kívánok részleteket kiragadni belőle.” Arra a kérdésre, hol tart az általa kezdeményezett „Hetet egy csapásra” néven emlegetett aláírásgyűjtési akció, a képviselőasszony elmondta: - Minden olyan pártnak, amelyik magát demokratikusnak nevezi, támogatnia kellene népszavazási akciónkat. Nem teszik. Mégis, bár fárasztó ez a munka, július közepéig meglesz a népszavazáshoz szükséges százezer aláírás. B. Sz. J. Megszűnik A Reggel? Csupán a véletlennek köszönhető, hogy A Reggel című televíziós műsor stábja tegnap értesült róla: a televízió alelnöke, Nahlik Gábor utasítására hírmagazinjuk hétfő délelőttől a nyár végéig nem kerülhet adásba. Szeptembertől pedig csak abban az esetben jelentkezhetnek a képernyőn, ha önfinanszírozóvá teszik a műsort. A főszerkesztő, Sárközy Erika tegnapi sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy a szokásos pénteki főszerkesztői értekezleten senki sem tudatta vele ezt a döntést. Sőt a keszthelyi televíziós találkozóra azzal kapott meghívást, hogy ott közönségtalálkozón ismertetheti A Reggel szerkesztőségének terveit. Meglepetésére az értekezlet után egy barátja mutatott neki egy levelet, amelyben Kocsis L. Mihály műsorigazgató arról értesíti a NAP TV elnökét, hogy A Reggel anyagi okok miatt bizonytalan ideig szünetel, s ezért ebben az idősávban a NAP TV a TV 1-en sugározhat. Érthetetlen az is - vélekedett Sárközy hogy csak hosszas telefonálgatások árán jutott hozzá a hír valódiságát bizonyító hivatalos irathoz. Dr. Deák Zsoltnak, a tévé vezető jogtanácsosának levele is megdöbbenést váltott ki a szerkesztőségben. Sándor Pál producer elmondta: lehetetlen követelésekkel állt elő ugyan a tévé vezetősége, ennek ellenére nem felel meg a valóságnak, hogy a televízióval folytatott tárgyalások megszakadtak volna. Hozzátette: most azzal a képtelenséggel kell szembenéznie, hogy szeptembertől ismét jelentkezhet a képernyőn, amennyiben önfinanszírozóvá válik a műsor. Nem létező programhoz szponzorokat, reklámot viszont lehetetlen találni - mondta. Kijelentette: kénytelen lesz pert indítani, hiszen nyolcvan kollégájával, számos alvállalkozóval érvényes szerződése van, amit azért képtelen teljesíteni, mert a tévé megszegi a szerződést. A Reggel sugárzási feltételeiről az MTV-vel ugyanis december 31-ig szóló szerződése van. K. L. Groteszk az MTV etikai kódexe - állítja Thurzó Tibor Thurzó Tibort, aMagyar Újságírók Országos Szövetsége etikai bizottságának elnökét arról kérdeztük, mi a véleménye a televízióban minap közreadott etikai kódexről. - A tévé „etikai kódexét” megvizsgálta a MÚOSZ etikai bizottsága és megállapította, hogy az legfeljebb fegyelmi szabályzatnak vagy elnöki utasításnak minősíthető - mondta Thurzó. Ez a kódex főként arra alkalmas, hogy hátrányos helyzetbe hozzanak, úgymond megfegyelmezzenek „renitens” munkatársakat. A Nahlik Gábor tévéalelnök által aláírt és etikai kódexként közreadott dokumentum olyan szabályrendszer, amely megcsúfolja a sajtószabadságot. Ha, működési rendnek neveznék, akkor semmi kifogásunk nem lehetne ellene, így viszont groteszk az egész. Egy működési rendet olcsó eufemizmus etikai kódexnek nevezni. Más kérdés, hogy ez utóbbival kapcsolatban a BBC-re szoktak hivatkozni. A BBC-nél azonban nincs külön etikai kódex, létezik viszont munkaköri leírás. Dr. Horváth József, a tévé etikai bizottságának elnöke, a Független Jogászfórum alelnöke a csütörtöki tévéhíradóban kiválónak minősítette a tévé etikai kódexét. Azt kell feltételeznem Horváth úrról, hogy még életében nem látott etikai kódexet. Minden jogértelmezésnek ellentmond ugyanis, ha egy etikai bizottságba kineveznek embereket. Egy ilyen testületbe - legalábbis a polgári demokráciákban - választani szokták a tagokat, például paritásos alapon. Furcsa az is, hogy Horváth doktor a Híradó a már említett adásában ,az etikai bizottság egyik tagját, Lőcsei Gabriellát tévéalkalmazottnak nevezte, holott ő a Magyar Nemzet kulturális rovatának vezetője, egyben tévékritikus. A kolléganő munkáiból pedig kitűnik elfogultsága - mondta Thurzó Tibor, a MUOSZ etikai bizottságának elnöke. P. L. Médiák: Fidesz-elvek A rádiózás és televíziózás alapelveit rögzítő koncepcióját tegnap sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra a Fidesz. Ugyanott vázolta fel a budapesti televízió működésének hátterét Baán László, a fővárosi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke. A Fidesz téziseinek alapelve, a „véleménymonopóliumok kialakulásának, illetve fenntartásának megakadályozása”. Ennek záloga - véleményük szerint - a versenyhelyzet lehet, amelyek nyomán megszűnhetnének a rádió és televízió körüli, a hírműsorok monopolhelyzetéből eredő „hisztérikus viták”. A budapesti kábeltelevízió első adására, Baán László szerint már az ősszel sor kerül. Az egymilliárd forinttal induló vállalkozás zöme még a fővárosi önkormányzat tulajdonában van, de hosszú távon csupán 25 százalékos részesedést tartanak kívánatosnak. A városházán már megalakult a médiabizottság, s az többpárti alapokon felügyeli a közszolgálati feladatokat is ellátó, de kereskedelmi televízió működését. D. G.