Népszabadság, 2000. július (58. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-01 / 152. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2000. JÚLIUS 1., SZOMBAT Mexikó: választás kérdőjelekkel Meginogtak a hetven éve kormányzó PRI pozíciói Parlamenti és elnökválasztást tartanak holnap Mexikóban. Ernesto Zedillo államfő helyére a volt belügyminiszter, Francisco Labastida kerülhet. A mintegy százmillió lakosú ország új államfőjének mandátuma hat évre szól. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mexikóban holnap elnök- és törvényhozási választást tartanak. A mexikói parlament kétkamarás: a szenátus 128 főből áll, melynek tagjait hat évre választják, a képviselőház 500 fős, tagjait háromévenként újra választják. A legutóbbi, 1997. július 6-án rendezett parlamenti választáson a legtöbb mandátumot (239- et) továbbra is az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) szerezte meg az alsóházban, de 1929 óta először, amióta hatalmon van, elvesztette abszolút többségét. Mexikó államformája szövetségi köztársaság, 31 szövetségi államra és Mexikóváros szövetségi kerületre tagolódik. Az alkotmány szerint a végrehajtó hatalmat az elnök gyakorolja, akit hat évre választanak. Az ország élén 1994. december elseje óta Ernesto Zedillo áll. Tavaly márciusban Zedillo elnök a PRI hetvenéves kormányzása alkalmából rendezett ünnepségen bejelentette: szakít a jelölt kiválasztásának azzal a hagyományával, hogy mindig a leköszönő államfő jelöli ki az elnökjelöltet. November 7-én a kormányzó párt - történetében először - elnökjelölt-választást tartott, amelyet Francisco Labastida, volt belügyminiszter nyert meg. A hat évvel ezelőtti köztársaságielnök-választást megelőző időszakot véres felkelés tette emlékezetessé. A Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg (EZLN) a mexikói indiánok jogaiért felkelést robbantott ki. A lázadók hét várost elfoglaltak a Guatemalával határos déli Chiapas államban. A tíznapos véres harcban 140 ember vesztette életét, az EZLN fegyverszünete után az azóta sem szűnő erőszak következtében további százak haltak meg - írja az MTI. Mexikó hatalmas kiterjedésű ország, területe csaknem kétmillió négyzetkilométer, népessége 100 millió. A lakosság összetétele: mesztic 75 százalék, fehér 14 százalék, indián 10 százalék, csaknem 90 százalékuk katolikus vallású, öt százalék protestáns. A főváros Mexikó VÁLASZTÁSOK MEXIKÓBAN város, ahol az agglomerációt beleszámítva majd húszmillióan élnek. A hetvenes évek derekától Mexikó a világ negyedik legnagyobb kőolaj- és földgáztermelője, nem tagja ugyan a kőolajat exportáló országok szervezetének, az OPEC-nek, de az elmúlt években csatlakozott az olajkartell árpolitikájához. A kormánypárt választásra hívó falfelirata Mexikóvárosban FOTÓ: REUTERS - JUAN CARLOS ULATE -I POLITIKAI HIRDETÉS I-Távirati Stílusban ■ A Semmelweis-napon a Magyar Szocialista Párt tisztelettel köszönti az orvosokat, a gyógyszerészeket, a mentőtiszteket, a védőnőket, ápolókat és mindazokat, akik egészségünkért dolgoznak. Köszönjük áldozatos munkájukat! Köszönjük a hivatástudatot és a hűséget. Köszönjük, hogy a méltatlanul alacsony fizetés, a túlterheltség, a nehéz munkakörülmények, az egészségünk száz régi és új baja ellenére helytállnak és segítenek a gyógyításra szorulókon. Az egészségügy válságban van, és ezen nem segítenek az üres ígéretek és a kapkodás. Ma egyedül az Önök tudása, munkája, embersége óvja meg a betegeket a válság legsúlyosabb következményeitől. Az áldozatkészséggel azonban nem szabad visszaélni. Az egészségügyben dolgozóknak is munkájukkal arányban kell a gazdaság eredményeiből részesedniük. A gazdaság teljesítménye most már lehetőséget ad arra, hogy több jusson az egészségügy talpra állítására. A szocialisták ezért többlépcsős bérrendezést és közmegegyezésen alapuló egészségpolitikát javasolnak. A végiggondolatlan átszervezések helyett nyugalmat, a lemaradás helyett tervszerű fejlesztést, a méltatlan bérek helyett valódi megbímálést. n* •5' Kívánok gyógyító munkájukhoz sok erőt, türelmg^- fillért. Kívánom, hogy kapják meg végre az Önöket.joggal megillető elis híresít. J fflyL V ' / Kovács László^ 'N ~~y a Magyar Szocialista Párt elnöke aHH? \toER^/ Magyarország mindannyiunké. MEGSZAVAZTA a kanadai szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a szövetségi kormány számára, hogy ne vegye figyelembe a Québec tartomány elszakadását támogató esetleges népszavazás eredményét. A Jean Chrétien kormányfő által előterjesztett tervezetet 52-34 arányban szavazták meg a szenátorok. (MTT) FELMENTETTE TISZTSÉGÉBŐL Bronislaw Geremek lengyel külügyminisztert az ország elnöke. Aleksander Kwasniewski a tegnapi döntés után azonnal kinevezte a lengyel diplomácia új vezetőjét, Wladyslaw Bartoszewskit. (MTI) FELFÜGGESZTETT szabadságvesztésre ítélte egy svájci bíróság Pavlo Lazarenko volt ukrán miniszterelnököt, aki ellen 6,6 millió dollár piszkos pénz tisztára mosása miatt emeltek vádat. Lazarenkót az ellene lefolytatott genfi eljárásban ügyvédei képviselték, mivel őt egy San Franciscó-i börtönben tartják fogva. (Reuters) EREDMÉNYESEN VÉGZŐDÖTT a dunaszerdahelyi Gépipari Szakközépiskola pedagógusainak többhetes tiltakozó akciója. Az intézményt felügyelő Lubomír Harach gazdasági miniszter leváltotta Miroslav Simek iskolaigazgatót, aki Vladimír Meciar volt szlovák kormányfő mandátuma idején az eredetileg kétnyelvű szakközépiskolát szlovák tannyelvűvé változtatta, s az elmúlt hónapokban több magyar nemzetiségű pedagógust elbocsátott. (Pozsonyi tudósítónktól) Párizs egyensúlyozni próbál Francia EU-elnökség bővítési dátumok nélkül Az Európai Unió intézményi reformja, az információs technológiára alapuló „új gazdaság” és a szociális vívmányok közötti egyensúly megteremtése áll Franciaország július elsején kezdődő soros EU-elnökségének középpontjában. A keleti bővítés előkészítése szintén az irányelvek közé tartozik, a nyilatkozatokból azonban kitűnik: a közép- és kelet-európai tagjelöltek csak 2005-2006-ban számíthatnak felvételre. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Franciaország júliustól komoly feladatgyűjteménnyel vág neki az Európai Unió soros elnöki tisztének. A kitűzött célok a keleti bővítés alapfeltételéül is szabott intézményi reformtól egészen olyan „polgár közeli” ügyekig terjednek, mint egy független élelmiszer-biztonsági ügynökség felállítása. Eközben javában zajlik a vita a Joschka Fischer német külügyminiszter által felvetett és Jacques Chirac francia államfő által támogatott „európai föderációról”, a létrehozandó kemény magról és szorosabb integrációról. Az EU intézményi reformja. Az októberi biarritzi és a decemberi nizzai csúcsértekezletnek határoznia kell olyan heves vitákat kiváltó kérdésekről, mint a döntéshozatali rendszer gyökeres átalakítása, a vétójog eltörlése, a szavazati súlyok elosztása. Párizsban azzal érvelnek: a jelenlegi rendszer már 15 tagnál sem működik, nemhogy egy kibővített, 20-25 tagállamot felvonultató közösség esetében. A belső reform kapcsán további érdekes fordulatok várhatóak a német—francia tengely által látványosan felkarolt „kemény mag” vagy „gyorsított együttműködés” ügyében. Nagy-Britannia - amely nem tagja az eurózónának, de érdekelt az európai védelmi politikában - mereven elzárkózik a föderációs gondolattól, Spanyolország és Olaszország sem mutat túlzott lelkesedést. Közös biztonsági és védelmi politika. Párizs novemberben felajánlási konferenciát szervez, amelyen az unió tagállamai csapatokat és eszközöket hivatottak adni az EU tervezett hatvanezer fős gyors reagálású erőihez, illetve az ötezer fős rendőri alakulathoz. A kitűzött célok szerint Európának 2005-re olyan katonai infrastruktúrával kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi, hogy az USA-tól függetlenül folytathasson nemzetközi válságmegelőző és -kezelő akciókat. Keleti bővítés: Nizzában szinte biztos, hogy nem neveznek meg dátumokat. Párizsban azt mondják: a bővítés nem jelentheti az eddigi integrációs eredmények „felvizezését”, minden tagjelöltet egyéni teljesítménye alapján ítélnek majd meg. A közép- és kelet-európaiak számára elgondolkodtató a „kemény mag” ötlete is, miközben igyekeznek a Brüsszelben megszabott feltételeket teljesíteni, s ha 2005-2006 táján lesz első keleti bővítés, az igazi integráció számukra egyelőre igen távolinak tűnik. Polgár közeli lépések. A francia kormány az alapvető uniós polgárjogokat tartalmazó chartát kíván elfogadtatni. Párizs a sorozatos élelmiszer-botrányok hatására a független uniós élelmiszerbiztonsági ügynökség felállítását is szorgalmazni fogja. _________Fókuszban_________ Asterix a McDonald’sban Seattle és Davos után Millau, a globalizációval szemben fellépő civil szervezetek a huszonkétezer lakosú dél-franciaországi kisvárosban adtak egymásnak randevút pénteken. A Tam folyó menti településen több mint harmincezren gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a szerintük az USA által a világra erőltetett globalizáció és annak káros hatása ellen. A demonstráció helyszíne azért Millau, mert tegnap itt kezdődött meg az a per, amelynek vádlottja José Bové, a Confédération Paysanne militáns parasztszövetség szóvivője és kilenc társa. Tavaly augusztusban ők rombolták le a kisvárosban épülő McDonald’s-éttermet. Számukra az amerikai gyorsétteremlánc testesíti meg a globalizációval járó Roszszat, a szabványosított „műkaját”, a génmanipulált élelmiszereket, az antibiotikummal kezelt növényeket, a hagyományos mezőgazdaságot, a szociális vívmányokat fenyegető veszélyeket és az emberek feje fölött döntő kereskedelmi világszervezetet, a szerintük kizárólag amerikai érdekeket szolgáló WTO-t. A parasztok haragját eredetileg a francia rokfortra kivetett amerikai büntetővám váltotta ki. Washington és Brüsszel között akkoriban javában dúlt a kereskedelmi háború, miután az Európai Unió megtagadta a hormonkezelt tengerentúli marhahús behozatalát. A 48 éves Bové a több mint 750 ezer frankos kárt okozó McDonald’s-rombolás óta médiasztár lett. Különösen az amerikai tévécsatornák kedvelik az angolul kiválóan beszélő, lázadó egyetemistából lett juhtenyésztőt, aki internetkorszaki Asterixként testesíti meg a globalizáció ellen lázadó kisembert. A harcsabajszú Boré mögött ugyanakkor egy új internacionálé szerveződik. A mozgalom az angolszász ökológiai aktivistákat éppen úgy magába foglalja, mint 1968 után újra megmozduló értelmiségieket, a szakszervezeteket, a hajléktalanokat felkaroló civil szervezeteket. Mindazokat, akik - Denis Stoclet szociológus szerint - egyre jobban kiszorulnak az információs-fogyasztói társadalomból, de nem is akarnak részt venni a McDonald’s, a Microsoft vagy a Nike által uralt új amerikai mítoszban. Bovét - aki nem akar pártot alakítani a tettéért elvben öt év börtön és 500 ezer frankos pénzbírság is fenyegeti. Az aktivista tegnap elismerte felelősségét, de szerinte őt, az emberek és a környezet védelmezőjét nem lehet elítélni. Párizs, 2000. június Dési András Bévé sajtókonferenciája FOTÓ: REUTERS - OEOROES BARTOLI Koreai családtalálkozó készül PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Augusztus 15-én száz dél-koreai, illetve száz észak-koreai keresheti fel az 1950-1953-as háború óta külön élő családtagjait. Szeptemberben Szöul megadja a lehetőséget a kémként elfogott észak-koreaiaknak, hogy hazatérjenek. A lépésekben tegnap állapodott meg a két ország vöröskeresztes bizottsága. Ez az első konkrét egyezmény, amelyet a június 11-13-i Korea-közi történelmi csúcstalálkozó óta a két fél megkötött. A bejelentés szerint a szétszakított családok tagjainak kölcsönös látogatása négynapos lesz. Mindegyik csoporthoz ötvenfőnyi kíséret, köztük húsz riporter csatlakozik majd. A látogatást azért kötötték augusztus 15-höz, mert a távol-keleten akkor fejeződött be a második világháború, és ezzel egyszersmind befejeződött Korea japán megszállása is. Egy ízben, 1985-ben már ötven-ötven fő kölcsönösen meglátogathatta rokonait Észak-, illetve Dél-Koreában. Most a Vöröskereszt-bizottságok megvitatták annak a tervét is, hogy kijelölnek egy pontot a demarkációs vonalnál, ahol a szétszakított családok rendszeresen találkozhatnának. Becslések szerint majd kétmillióan érintettek a családegyesítésben. Ortutay L. Gyula