Népszabadság, 2004. április (62. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-28 / 99. szám
Kadhafi, az EU reménysége A líbiai vezér másfél évtizede először utazott Európába Füzes Oszkár brüsszeli tudósítónk A tüntetők „terrorista gyilkos" kiáltásokkal, az Európai Bizottság (EB) mosolygós kézfogással, ünnepi ebéddel és látható örömmel fogadta Brüsszelben Moammer el-Kadhafi ezredest. Líbia fura ura 1989 óta először utazhatott Európába, mert félőrült diktátornak és a terrorizmus egyik fő támogatójának tartotta őt a világ. Mostanra azonban Líbia kártérítést fizetett az általa felrobbantott PanAm-gép áldozataiért, letett a terroristák pátyolgatásáról, és teljes nemzetközi ellenőrzés mellett lemondott tömegpusztító fegyvereiről. Immár Washingtonban is latolgatják, hogy az országot leveszik a „gonosz tengelyéről", Európa azonban beelőzött. Moammer el-Kadhafitól az Európai Unió világpolitikai szerepének látványos erősödését, a mediterrán térség valamelyes stabilizációját remélik és nagy üzleteket. A „népi szocializmusban" lepusztult ország helyreállítása zsíros falat lehet az unió cégeinek, elsősorban az olasz, a brit, a belga és a spanyol vállalkozók tülekednek. A jellegzetes ruhájú és stílusú ezredest Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte, majd az egész EB látta ebédvendégül. Az Európát Észak-Afrikával összekötő, remélt együttműködési övezet új sztárját Prodi teljes jogú tagnak hívja az úgynevezett barcelonai folyamatba, ahogy az EU és a mediterrán térség különleges kapcsolatának tervét nevezik. Cserébe azért elvárja, hogy „megfelelő megoldás" legyen a Líbiában fogva tartott külföldi orvosok,és az 1986- ban felrobbantott nyugat-berlini diszkó ügyében. Kadhafi, aki máris „testvéremnek" szólította Prodit, egyelőre annyit ígért, hogy „Líbia a világbéke élcsapata lesz, valamint szilárd híd Európa és Afrika között". De kérés formájában tett egy nagy és alighanem igen vonzó ajánlatot is: gyors és nagy beruházásokat sürgetett Európától (és Amerikától) országa olaj- és gáztermelésének modernizálására. Baráti kézfogás: Prodi örömmel fogadta Brüsszelben Kadhafi ezredest Az AI nem bocsát meg Tripolinak MTI Líbia rendszeresen megsérti az emberi jogokat - áll az Amnesty International (AI) nemzetközi emberjogi szervezet közleményében, amit Kadhafi brüsszeli útjára időzítettek. Az emberi jogok tiszteletben tartását az EU és Tripoli közötti közeledés feltételéül kell szabni - szorgalmazza a szervezet. Mint az AI megjegyzi, Líbiában történtek bizonyos reformok, ám az emberjogi visszaélések folytatódnak, gyakran a terrorizmus elleni harc jelszava alatt. A líbiai törvények korlátozzák a szólás- és gyülekezési szabadságot, és ezt súlyosbítják az önkényes letartóztatások, kínzások és a bebörtönzöttekkel való rossz bánásmód. Továbbra is hoznak és végrehajtanak halálos ítéleteket, még politikai tevékenységgel kapcsolatos bűntettek esetében is - mutat rá a közlemény. A jelentés elismeri, hogy a tripoli hatóságok az utóbbi időben több kedvező intézkedést hoztak, szabadon engedtek például közel háromszáz foglyot 2001- ben és 2002-ben, és bizonyos mértékig szabad utat adtak a nemzetközi ellenőrzésnek. Líbia fordulat előtt áll - állítja az AI, amely figyelmeztet: Meg kell állapítani az igazságot a múlt eseményeiről, és a líbiai hatóságoknak el kell kötelezniük magukat a belső reformok mellett. A Háttér Páriából lett szövetséges Jó egy évvel ezelőtt még Amerika lehetséges célpontja volt. Ma már Colin Powell amerikai külügyminiszter az USA érdekének nevezi, hogy a korábban páriaként kezelt Líbia visszatérhessen a nemzetközi közösségbe. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa teljesen, Washington pedig részben megszüntetett bizonyos Líbia elleni szankciókat. Az al-Kaidát immáron ellenségének nevező Tripoli „teljes feloldozásához" elsősorban az kell, hogy az 5,5 millió lakosú észak-afrikai ország lekerüljön a terrorizmust támogató államok feketelistájáról. Erre Powell szerint jó esély van, mivel Amterika nem lát bizonyítékot arra, hogy Líbia kapcsolatot tartana szélsőséges mozlim terrorcsoportokkal. Az elképesztő fordulat Moammer el- Kadhafi líbiai vezető nevéhez fűződik, aki levonta Szaddám Huszein iraki diktátor bukásából a megfelelő következtetéseket és hatalma megtartása érdekében időben átállt a Marokkótól Iránig húzódó térség átalakítására törekvő Bushadminisztráció oldalára. Az 1969-ben puccsal hatalomra került Kadhafi ezredes az első lépést tavaly augusztusban tette meg, midőn elismerte országa felelősségét a skóciai Lockerbie felett végrehajtott merénylet miatt. Az 1988-ban, a PanAm járata elleni terrorakcióban összesen 270 ember vesztette életét. A líbiai vezető a második meghökkentő lépést múlt decemberben tette, bejelentve: felhagy tömegpusztító fegyverek előállítását célzó programjaival. Kadhafi nemcsak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel hajlandó együttműködni, hanem Amerikának is szolgáltatott értékes információkat. Ezek alapján sikerült bizonyítani, hogy a pakisztáni atomprogram atyja, Abdul Kadir Hán átjátszott bizonyos technológiákat Líbiának, Iránnak és Észak-Koreának. A bejelentés után a vezető nyugati politikusok közül elsőként Silvio Berlusconi olasz, majd pedig Tony Blair brit kormányfő tett történelmi vizitet Kadhafi híres beduinsátrában. Tripoliban még mindig nehezményezik, hogy Róma nem számolt el gyarmattartói múltjával, ez azonban nem zavarta a Lafico líbiai állami befektetési társaságot, hogy a hetvenes években FIAT-részvényeket vegyen, két éve pedig az egyik legnevesebb olasz labdarúgóklubban, a Juventusban vásároljon részesedést. A 62 éves Kadhafi egyik fia, Szaadi egyébként a Perugia profi játékosa. Az „örökös ezredes" ugyanakkor Párizzsal is igyekszik rendezni a viszonyt, miután kárpótlást ígért az 1989-ben, Niger felett felrobbantott francia UTA-gép áldozatai hozzátartozóinak. D. A. NÉPSZABADSÁG Repülő erőddel a mahdisták ellen Nedzsefnél tegnap az iraki konfliktus egyik legvéresebb csatáját vívták meg, az amerikai expedíciós erők több tucat ellenállót öltek meg. Hírösszefoglalónk Tovább éleződik a vita a nyugati hatalmak között a felelősségről, a jövőről. A franciák június 30-án hatalomátadást akarnak, míg az amerikaiak talányosan fogalmaznak. Colin Powell külügyminiszter minapi megfogalmazása szerint az új iraki átmeneti kormánynak „le kell mondania" a szuverenitás egy részéről. Hogy melyik részéről, arról az amerikai külügyek irányítója nem beszélt, de jelezte: a Washington vezette fegyveres erőnek szabad kezet kell kapnia az ellenállás letörésére. A nedzsefi harcok súlyosságát jelzi, hogy az amerikaiak a városban a felkelők által telepített egyik légvédelmi üteg megsemmisítésére bevetették az egyik legbonyolultabb és legdrágább elektronikus fegyverüket, a „repülő erődöt", a számítógép-, és elektronikus érzékelők által vezérelt, a fedélzetről oldalirányba két hatcsövű Vulcan gépágyúval és egy 40 mm-es Bofors ágyúval tüzelő AC-130-as „Spectre" négymotoros repülőgépet. Az amerikaiak hatvannégy ellenséges fegyverest öltek meg, nagy többségüket az AC-130-as éjszakai bevetésén. A repülőgép automata fegyverei még a légvédelmi fegyverüteg körüli építményeket is eltörölték a föld színéről. Iraki források szerint a kórházakba behozott sebesültek, halottak egy része „nem úgy nézett ki" mintha harcos lett volna. Mindenki óvja az amerikaiakat attól, hogy kiterjesszék a harcokat Nedzsefben, a síiták egyik legszentebb városában. Ugyanitt van az amerikaiak által életre-halálra keresett Muktada asz- Szadr síita vezető, és magánkatonaságának, a Mahdi Hadseregének központja, de a szent helyek miatt még azok is ellenzik az amerikai beavatkozást, akik nem barátai asz-Szadrnak és radikálisainak. Ötnapos határidőt adtak azok a terroristák, akik meggyilkolták egyik olasz túszukat. Olaszországban rögtönzött tüntetéseket tartottak a három túsz kiszabadításának támogatására. A Berlusconi-kormány elutasítja az iraki csoport követeléseit. Ezek nem egyértelműek, egyesek szerint az amerikai Irak-politika nyilvános bírálatát, mások szerint az olasz csapatok visszavonását is kérik a még élő három fogolyért cserében. Nagy-Britanniában több mint ötven volt vezető külügyi tisztviselő Irak kapcsán éles támadást intézett a Blair-kormány politikája ellen. Nyílt levelükben London iraki és közel-keleti politikáját támadják, azzal vádolva a miniszterelnököt, Tony Blairt, hogy nem készült terv a Szaddám elűzése utáni időkre, a rendezésre. A brit vezetésnek felróják, fittyet hányt a térséget jól ismerők figyelmeztetésére, hogy a megszállást makacs, kiterjedt ellenállás kíséri majd. Nem segíti elő a rendezést, ha az ellenállókat a szövetségesek terroristáknak, fanatikusoknak minősítik. A levél szerzői kritizálják a nehézfegyverek bevetését az általuk ellenállóknak nevezett különböző célú, beállítottságú, az amerikaiak, a megszállók ellen küzdő iraki csoportokkal szemben. Ijesztően nagynak tartják a szövetségesek által megölt irakiak általuk tíz-tizenötezerre becsült számát. Az aláírók az USA keményvonalas politikájával szembeni ellenállásra szólítanak fel. Nem tetszik a kék hold A megkérdezett irakiak többsége elutasítja az ország új zászlajának hétfőn közzétett tervezetét. A legnagyobb kifogás az, hogy a dobogó színvilága hasonlít az izraeli nemzeti jelképre. Az új zászlóra az ideiglenes iraki kormányzótanács írt ki pályázatot, és a beérkezett harminc terv közül választották ki Rifat Csadercsi helyi művész alkotását. A félhold az iszlámra, a két kék csík a Tigrisre és az Eufráteszre, a sárga az ország kurd kisebbségére utal. A kormányzótanács szóvivője szerint az új zászló Irak új keletű demokráciáját és szabadságát fejezi ki. A A Washington Post által idézett irakiak azonban kifogásolták, hogy őket senki sem kérdezte meg az új zászlóról. Hiányolták a régi zászlón lévő „Allah nagy" feliratot, a hagyományos arab lobogók vörös, fekete és zöld színeit, a világoskék motívumokról pedig Izrael jutott az eszükbe. Az ellenérzés azonban nagyobbrészt alighanem az ameri-kaiak bábjának tartott kormányzótanácsnak szól. A testület azzal védekezik, hogy a hamarosan megválasztandó törvényhozás hoz végleges döntést. (H. G.) Irak rendőrei, okuljatok! Iraki, illetve afgán rendőröket és határőröket képez majd ki az a magyar kontingens, amelynek tagjai tegnap búcsúztak családjuktól a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központjában. A két, egyenként hatfős csoport május közepén utazik Jordániába, illetve Afganisztánba. A fiatal önkéntesek az útra golyóálló mellényt és sisakok visznek, fegyvert nem. Boda József ezredes, az oktatási központ igazgatója lapunknak azt mondta: biztonságukért a helyi erők (azaz az ammáni, illetőleg a kabuli rendőrség) felelnek, de szükség esetén biztonsági őröket is felfogadnak. A jordániai misszió célja összesen 35 ezer iraki rendőr kiképzése az Ammántól 35 kilométerre lévő iskolában. Ebben a munkában magyar gépjárműoktatók, lőfegyver-, valamint taktikai kiképzők vesznek részt. A nyolc hónapos kiképzés után a váltás már Irakban folytatná a munkát - ha az ottani helyzet rendeződik. A 67 millió forint összköltségű út „szponzora" a Külügyminisztérium, amely az afganisztáni út 39 millió forintos költségét is állja. A kabuli küldetés két hónapra szól, a váltás attól függ, tovább támogatja-e az összesen 50 ezer afgán rendőr és határőr kiképzését célzó nemzetközi missziót a külügy. A magyarok többek között baleseti helyszínelést és nyomozói ismereteket oktatnak majd. Emellett parancsnokuk arra is megkérte őket, hogy öregbítsék a magyar rendőrök hírnevét. Nyusztay Máté % h' 'n,orm*cl°s rendszerrel állunk az önkormányzatok, iskolák, kórházak, kis- és középvállalatok és vállalkozások rendelkezésére. HIRDETÉS I ! MINDEN PÁLYÁZAT UGYANÚGY KEZDŐDIK... | | ...DE NEM MINDEGY, HOGYAN FEJEZŐDIK BE! : * g fuft más rendelkezik, vegye igénybe az Európai Unió támogatási alapjait, melyben a DirectEurope segíti Önt. Ingyenes internetes pályáza