Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-12 / 239. szám

10 2005. OKTÓBER 12., SZERDA Bye, bye, Frankfurt! Csomagolnak az amerikaiak a világ legnagyobb katonai repü­lőterén. Október elején még a né­metekkel együtt ünnepelték Frankfurtban Hessen tarto­mány megalapításának 60. év­fordulóját. Rá néhány nappal - szinte észrevétlenül a belpoliti­kára figyelő németek számára - felszállt az utolsó repülőgép is a legendás bázisról. A frankfurti amerikai légibázist, Európa kapuját (Gateway to Europe), jogosan nevezik történelminek. Amerikai katonák milliói - köz­tük Elvis Presley - érkeztek ide, hogy aztán Nyugat-Európa va­lamely támaszpontján teljesítse­nek szolgálatot a hidegháború évtizedeiben. A berliniek külö­nös becsben tartották a frank­furti bázist, hiszen innen mű­ködtették az amerikaiak 1948 júniusa és 1949 májusa között a berlini légihidat. Később ez a légibázis lett a világ különböző pontjain bevetett amerikai ka­tonák „elosztópontja”. A kilenc­venes években már nemcsak ka­tonai akciók, hanem segélyszál­lítmányok is indultak innen a világ minden tájára. A támasz­ponton landolt az 1989 már­ciusában eltérített Malév-gép is, amelyet két csehszlovák fegyve­res foglalt el Prágában. Egykor ötvenezer amerikai katona állomásozott a környé­ken, ma már alig néhány szá­zan vannak. Ők - családjukkal együtt - Ramsteinba települnek, ez a támaszpont veszi át fokoza­tosan a frankfurti feladatait. A kivonulás része a globális amerikai stratégiának, amely egyre kevésbé épít nagy nyugat­európai bázisokra. A frankfurti (polgári) repülőtér illetékesei már tervezik, hogy 2010 és 2015 között itt épülne a harma­dik terminál: az új kapu évi 25 millió utast fogadna. INOTAI EDIT HIRDETÉS VILÁG Pilcz Nándor riportja az újjáépített újvidéki Duna-hídról Szabadság vagy Európa? A tervezett hivatalos avatás nél­kül adták át tegnap újra a forga­lomnak a 45 millió eurós euró­pai támogatással újjáépített új­vidéki Szabadság hidat. Az első, szintén nem hivatalos megnyitó múlt pénteken volt, amikor is a város Seselj-párti polgármester asszonya és vagy száz munkatár­sa „spontán összeverődést” köve­tően szabad utat adtak a türel­metlen autósoknak. Maja Gojkovics nem az általa kormányzott város érdekeit néz­te akkor, hanem Borisz Tadics elnöknek és az Európai Uniót képviselő, hétfőn a Szerbia és az EU közötti csatlakozási folyamat kezdetét bejelentő Olli Rehnnek akart (volna) keresztbe tenni. Ez az elképzelés nem jött be. A szerb elnök ugyan távol maradt, de az EU-biztos Vuk Draskovics külügyminiszter és diplomaták társaságában mégis eljött Új­vidékre. A város ezúttal nem vallott szégyent. Noha az eseményt hír­verés nem előzte meg, az újvidé­ki hídfőnél háromezernyi ün­neplő várta a külföldi vendége­ket a vénasszonyok nyarához méltó langymelegben. A napo­kig viharos erejűről mára kelle­mes szellővé szelídült kossava tucatnyi vajdasági lobogót len­getett, miközben a menet lépés­ben haladt a híd közepe felé. A jó hangulatot egyetlen „tün­tető” próbálta elrontani. A kö­zépkorú férfi, akiről mellesleg le­rítt, hogy nem helybeli (a tős­gyökeres újvidékiek értik, miről van szó), angol szövegű táblát hordozott, A gyilkos visszatér a tetthelyre! felirattal. Két koro­sabb hölgyet alaposan kihozott a sodrából. - Nem szégyelled ma­gad? - tért rá az egyik mindjárt az errefelé érthetőbb tegezésre. - Azt hiszed, nem tudjuk, hogy a Maja küldött? Pusztulj innen, te gyilkos, a ti Seseljetek és Milose­­vicsetek miatt bombázták le ezt a hidunkat is! Az atyafi megszó­lalni sem mert a „túlerő” láttán, s alighanem jól tette, mert a két hölgy készen állt tettekkel is bizonyítani megvetés fűtötte el­szántságát. Sarkon fordult és sietős léptekkel eltávozott. Vuk Drakovics azt indítvá­nyozta, hogy a hidat nevezzék ezentúl Európa hídnak, Olli Rehn pedig békülékenyen an­­­nyit mondott: ne a múltba néz­zünk, hanem a jövőbe! Ezzel a ceremónia véget is ért, a vendé­gek visszasétáltak a partra, a rendőrök pedig csakhamar sza­bad utat jeleztek az autósoknak. Az esemény persze sokkal ün­nepélyesebb is lehetett volna, ha - mint elképzelték - megjelenik az eredeti híd és az újjáépített változat tervezője, az eredetit avató polgármester és az a dunai halász, aki a végzetes bombatá­madás éjszakáján tucatnyi, a roncsokkal együtt Dunába zu­hant embert mentett ki a vízből. Mondani sem kell, hogy Újvi­déken mindenki, akinek bármi dolga akad a Duna jobb partján, türelmetlenül várta a Szabadság híd elkészültét. Ennek ellenére találkoztam a hídlábnál várako­zó autósok közt olyannal, aki péntektől mostanáig várt az első átkelésre, bár a közlekedés sza­bad volt. - Úgy éreztem, nem szabad engednem a civilizálat­lanság okozta kísértésnek, ami­be a radikális polgármester akart belevinni - mondta D. Szremac. Egy másik beszélgető­­társ arról tájékoztatott a zsebé­ből előhúzott feljegyzésről, hogy az 1999­ április 3-i NATO-táma­­dás éjszakája óta 2383 napig ke­rülő utakon érhette csak el a há­zát, amely ott van a híd túlsó ol­dalán fekvő Kemencen (Kamenica). Azt csak ezután fogja kiszámítani, hány liter benzint használt el a 8-10 kilo­méteres többlettávon. A dunai hajósoknak nyilván pontosabb kimutatásuk van a kárukról, amelyet az innen másfél-két kilométerrel lejjebb keresztbe állított pontonhíd okozott nekik. De az a szerkezet most már egy­folytában nyitva áll, és napokon belül teljesen elbontják. Az újvidékieknek nagy kön­nyebbséget hozott az újjáépített Szabadság híd, de boldogok ak­kor lesznek, ha az egyelőre még mérnökfejekben sem létező köz­úti-vasúti híd is megépül. Ünneplő tömeg az újra átadott újvidéki Szabadság hídon Jobbról is támadják Bush jelöltjét HORVÁTH GÁBOR washingtoni tudósítónk Váratlanul erős bírálatok érik George W. Busht, amiért a Fe­hér Ház jogi részlegét január óta vezető Harriet Mierset jelöl­te a legfelső bíróságba. Elsősor­ban a kormányzó republikánu­soknak a vallási jobboldalhoz közeli köreiből érkezik a kri­tika. Az egyik legradikálisabb „megmondó ember”, a publicis­ta Ann Coulter szerint például az elnöknek nem kellett volna saját személyes ügyvédjét jelöl­nie a legfelső bíróságba. A hat­vanesztendős, alacsony Mierset egyik közeli ismerőse Condoleez­­za Rice-hoz hasonlította: mind­kettő szikrázóan okos és erős akaratú. Egyik, Bush elnökhöz nagyon közel álló nő sem volt soha férjnél. A jobboldali bírála­tok elsősorban azzal magyaráz­hatók, hogy a nyilvánosság nem ismeri Miersnek a társadalmi kulcskérdésekről, így az abor­tuszról, a homoszexuálisok jo­gairól vagy a halálbüntetésről vallott nézeteit. Sosem volt bíró, sőt vállalati jogászként a legtöbb ügyet peren kívül zárta le, így ítélkezési gyakorlatából vagy tárgyalótermi szavaiból sem le­het következtetni személyes meggyőződésére. Bush azt mondta róla, hogy feltétel nélkül bízik Miersben, mert „ismeri a szívét”. A jogász­nő 1994 éve tartozik az elnök szűkebb környezetéhez. A de­mokrata párti ellenzék szinte szótlanul szemléli a republiká­nus belharcokat. A kommentá­rok szerint a liberálisok alig me­rik elhinni szerencséjüket, hogy a legfelső bíróságban fenyegető jobboldali fordulat helyett eset­leg megússzák Miersszel. NÉPSZABADSÁG TÁVIRATI STÍLUSBAN Hatvan halott Irakban Összesen csaknem hatvan ember vesztette életét kedden Irakban pokolgépes és fegy­veres támadásokban. Bag­dadban és a fővárostól 420 kilométerre fekvő Tell-Áfár­­ban is autóba rejtett pokol­gép robbant. Öngyilkos rob­bantó támadt iraki katonákra Bagdad nyugati Amirija ne­gyedében, ahol aktívak a szunnita felkelők. A detoná­ció az első hírek szerint 25, vagy még több ember halálát okozta. Ugyancsak autóba rejtett pokolgép robbanásá­ban meghalt harminc ember, harmincöt pedig megsérült egy piactéren az észak-iraki Tell-Áfárban. (MTI) Megnyitották a Gázai övezet határát Egyiptom és a palesztin ható­ságok 24 óra időtartamra megnyitották kedden közös határukat a rafahi átkelőnél, hogy a gázai övezetbeli mu­zulmán zarándokok elutaz­hassanak a szaúd-arábiai Mekkába. Izrael lezárta az át­kelőt még azelőtt, hogy a múlt hónapban kivonult az övezetből, kiürítve az ottani zsidó kolóniákat. Azóta a fe­lek még nem tudtak megálla­podni abban, hogyan működ­tessék a határpontot. (MTI) Ukrajna: fogolykínzás Az ukrán emberi jogi ombudsman elismerte ked­den, hogy előfordul még a foglyok kínzása az ukrajnai börtönökben. Nyina Kar­­pacsova az Európa Tanács (ET) kínzásellenes bizottsá­gának küldöttsége előtt is­­merte ezt be. Szerinte az elő­ző elnök, Leonyid Kucsma uralma idején a kormányok szemet hunytak e gyakorlat fölött, ám Viktor Juscsenko jelenlegi elnök mindent meg­tesz annak felszámolásáért. Az ET kínzásellenes bizottsá­gának delegációja kéthetes körutat tesz Ukrajnában, hogy ellenőrizze a foglyok kínzásáról szóló jelentéseket. Nemzetközi emberi jogi szer­vezetek, megrótták Ukrajnát. (MTI) Nőkímélő munkarend Iránban Az iráni kulturális és iszlám irányítási minisztériumban megtiltották a nőknek, hogy 18 óra után is a hivatalban dolgozzanak. Mohammed Hosszein Szafar-Harandi mi­niszter szerint a nők dolga nem az, hogy eszébe nyúlóan dolgozzanak a hivatalban, hanem „egy eszményi iszlám állam kulturális értékeit ter­jesszék”. A helyük este a csa­ládi körben van. (MTI) Embercsempészeket fogtak el Angliában R. HAHN VERONIKA londoni tudósítónk Látványos hajnali razziasoroza­tot hajtott végre kedden a Scot­land Yard. Londonban és kör­nyékén, valamint a lincolnshire-i Bostonban egyidejűleg csaptak le egy embercsempész-hálózat tagjaira, és az akció során tizen­kilenc személyt vettek őrizetbe. A rendőrség vezetői brit tévé­­csatornáknak adott interjúikban azt mondták: a leleplezett pán­európai banda több tízezer, ös­­­szesen akár kétszázezer kelet­európai illegális bevándorlót, el­sősorban törökországi kurdokat csempészett be az elmúlt néhány évben Nagy-Britanniába. Az őri­zetbe vettek személyek maguk is törökországi kurdok. „Ügyfe­leik” gazdasági okokból, a jobb élet reményében kerekedtek fel. Általában húszas csoportokban szerveződtek össze a Balkánon, és minden egyes bevándorló 3000-5000 fontot (1,1-1,8 mil­lió forintot) fizetett a lehetősé­gért. Az embercsempészek gyak­ran hónapokig tartó utazással szállították át Európán, általá­ban egy északi-tengeri kikötőig szerencsétlen megbízóikat. Majd biztonságos rejtekhelyen tartották őket, amíg nem érke­zett el a megfelelő pillanat, hogy személygépkocsik vagy kisteher­autók poggyászterébe zárva a szigetországba juttassák őket. Míg a banda tagjai több tízmillió fontot kerestek és­ a pénzt ven­déglátóüzletekbe fektették, a be­vándorlók rosszul fizetett alan­tas munkát végeznek. A hadművelet egyik irányító­ja, Bill Skelly főnyomozó el­mondta, a hajnali razzia kétéves, átfogó előkészítő munka ered­ménye volt. A felderítésben két­százan vettek részt, együttmű­ködve az Europollal, valamint nyugat- és észak-európai rend­­fenntartó erőkkel is. Délkelet-Londonban tartóz­tatnak le egy férfit

Next