Népszabadság, 2010. június (68. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-15 / 137. szám
2010. JÚNIUS 15., KEDD • NÉPSZABADSÁG 6 • világ Hódított a szlovák internetes párt Néhány száz tagja és egyetlen alkalmazottja van a Szabadság és Szolidaritásnak, amely a Facebookon toboroz Richard Sulik közgazdász másfél éve alapította meg a liberális Szabadság és Szolidaritás pártot, amely múlt szombat óta a harmadik legerősebb politikai erő Szlovákiában. Tegnap Robert Fico kapott kormányalakítási megbízást. Szilvássy József Pozsony Tizenkét éves volt, amikor fogorvos édesapja a családjával a Német Szövetségi Köztársaságba disszidált. A fiatalember ott érettségizett, majd a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemre jelentkezett, bár eredetileg pilóta vagy fizikus szeretett volna lenni. Egy évvel a rendszerváltás után Richard Sulik hazatért. - Apám havi apanázsából volt vagy tízezer megspórolt márkám. Ezzel a németeknél semmire sem mentem volna, Szlovákia viszont a vállalkozások tekintetében szűzföld volt. Vettem néhány faxot, és megalapítottam a Fax Copy cégemet. A nyereségből néhány éven belül újabb társaságot gründoltam, amely megnyerte a Pozsony és környéke kommunális hulladékának az elhordására kiírt pályázatot. Mindeközben a saját vállalkozói tapasztalataim és a magam választotta szakirodalom alapján lettem valójában közgazdász - idézte fel a félmúltat. Richard Sulik a gazdasági újságírással is megpróbálkozott. Az egyik sajtótájékoztatón odalépett Ivan Miklós pénzügyminiszterhez, és egy tervezetet nyújtott át neki a tizenkilenc százalékos egykulcsos adóról. Néhány hét múlva, 2002 végén főmunkatársként szerződtette őt, és közösen dolgozták ki a szlovákiai adóreformot. Négy év múlva bukott ugyan a Dzurinda-kabinet, de ő nem, mert Ján Pociatek, az új tárcavezető nem rúgta ki. - Azért maradtam, mert szót értettem az új főnökömmel is. Mindketten arra törekedtünk, hogy Robert Fico nagy dumái és ígérgetései ellenére megőrizzük a reformokat. Sikerült - vallotta meg. Aztán ráunt erre a munkára is. Tavaly közéleti pályára adta a fejét. - Valósággal beleőrültem, hogy mi mindennel kábítják az embereket, mennyit lop sok politikus. Egyik párttal és egyetlen pártvezetővel sem tudtam azonosulni, ezért zöldmezős beruházásként új pártot alapítottam, amelybe saját fejükkel gondolkodó embereket igyekeztem toborozni - mesélte. Blogolni kezdett, szókimondó társadalomkritikáit egyre többen olvasták. Főleg a fiatalokat szólította meg, akik felkapták a fejüket, mert a könnyű drogok és a meleg kapcsolatok legalizálását ígérte. Hatalmas visszhangot váltott ki azzal a blogjával, amelyben a romakérdés megoldását vázolta fel. Nem rasszista alapon, hanem pragmatikusan. A törvény előtt legyen mindenki egyenlő. Ha egy tizenöt éves roma lány gyermeket szül, a rendőrség szemet huny a történtek felett, ha más emberrel történik meg, az apát lecsukják. Az ilyesmiknek véget kell vetni - hangsúlyozta. Néhány óra alatt több ezren olvasták el ezt a jegyzetet, melyről óriási vita kerekedett. Tavaly márciusban alapította meg a Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártot, amelybe volt kommunisták és besúgók nem léphetnek be. Mások is csak szigorú szűrés után. A tagok száma jelenleg 256. Az idén további hatszázan jelentkeztek, ebből négyszáz érdeklődőt néhány napon belül visszautasítottak. Az évi tagdíj legalább száz euró, de többen tízezret fizetnek. Ezenkívül szponzori adományokból tartják fenn magukat. A pártnak egyetlen alkalmazottja van: az ügyintéző. A többi feladatot a tagok vagy az asszisztenseik ingyen végzik. A Szabadság és Szolidaritás a harmadik évezred szülöttje, amely interneten, Facebookon toborozza fiatal híveit - rajtuk kívül ^elsősorban a nagy solygvák pártok, főleg a Smer és st Szovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) csalódott tízezreinek a rokonszenvét szerezték meg. Továbbá mindazokét, akik már torkig vannak a korrupcióval, Szlovákia növekvő eladósodásával - hangsúlyozta Ján Baránek szlovák politológus. Az SaS lstáján csak olyan jelölt indulhatott, aki a párt honlapján részletes vagyonbevallást tett. Az első parlamenti megmérettetésen 12,1% támogatottságot szereztek, amelynek eredményeként huszonkét képviselőjük ülhet be a pozsonyi törvényhozásba. Köztük Somogyi Szilárd fiatal dunaszerdahelyi üzletember. A pártelnök újabb adóreformot tervez, amelynek az a lényege, hogy tizenhat százalékos lenne az adókulcs, jelentősen csökkennének a járulékok. Még a képviselőkkörében és az igazságszolgáltatásban is megszűnnének mindenféle kiváltságok. - Miféle egykulcsos adó az, amely több mint negyven kivételt, engedményt tartalmaz? - tette fel a korántsem költői kérdést. Elgondolása szerint az állam szerepe mindössze arra korlátozódna, hogy mindenki számára garantálná az életminimumot, vagyis bizonyos havi támogatást és az ingyenes egészségügyi alapellátást. Minden más szolgáltatásért fizetni kellene a megnövekedett havi tiszta bevételből. Programjuk a 180 ötlet Szlovákia gazdasági és morális megújulásához címet viseli. Nemzetiségi kérdésről a dokumentum egyetlen sort sem tartalmaz. - Polgári társadalmat kívánunk építeni, amelyben mindenki egyenlő. Az anyanyelvi művelődés és az oktatás, miként minden törvényes másság is, alapvető emberi jog, amelyet tiszteletben tartunk - érvelt Somogyi Szilárd. A parlamentbe jutott szlovákiai jobbközép pártok tegnapi találkozóján kiderült, hogy Richard Sulik pénzügyminiszter szeretne lenni. Több mindenben hajlandó kompromisszumokra, még hátrább lépni is, de az adóreformjából sem ő, sem a pártja nem enged. Ami annyit jelent, hogy kemény és valószínűleg hosszas koalíciós alkudozások várhatók Szlovákiában. Richard Sulik (nyakkendőben) és Somogyi Szilárd (jobbra) a választási eredményt ünneplik Fotó: Somogyi Tibor Skót függetlenség - albán egyetem Nyugaton az autonómia, keleten a kormányzati szerep a cél Munkatársunktól Leáldozik-e az etnikai alapon szerveződő pártoknak Közép- Európában? Sokan állítják, hogy ez a fajta szerveződés régen idejét múlta: attól, hogy valakik egy nemzeti közösséghez tartoznak, még nem biztos, hogy azonosak a politikai nézeteik, pláne a gazdasági érdekeik. Ám az etnikai-regionális pártok - a szlovák parlamentből most kihullott MKP kivételével - meglepően jó egészségnek örvendenek Európa-szerte. Több helyütt koalíciós partnerek (például Romániában az RMDSZ), másutt megkerülhetetlen tényezők. A bulgáriai török kisebbséget képviselő Jogokért és Szabadságokért Mozgalom például a legutóbbi választásokon 14 százalék feletti eredményt könyvelt el. Jelentős erőt képviselnek az albán pártok is a 25 százalékban albánok lakta Macedóniában. Nagy eredményük, hogy ma már minden szinten lehet albánul tanulni, még egyetemük is van. A kisebbségeket képviselő pártok ideológiailag különféle pártcsaládokhoz tartozhatnak, de egy dolog közös bennük: egy korábban elnyomott vagy el nem ismert kisebbség érdekeinek képviseletét vállalják fel. Ez általában elegendő összetartó erő a választóik szemében. Nyugat-Európa valamivel előrébb tart: itt etnikai helyett szívesebben beszélnek regionális pártokról. Ezek nemcsak az adott kisebbség, nemzetiség érdekeit képviselik, hanem bevallottan területi autonómiáért küzdenek, és ha elérték, maguk alakítanak kormányt. A katalán Konvergencia és Unió, illetve a Baszk Nacionalista Párt évtizedekig megkerülhetetlen volt saját szűkebb hazájában. 2007-ben a skót nacionalisták is nagyot léptek előre. Szűkebb hazájukban már kormányoznak, és fontolgatják a függetlenségi népszavazást. www.nol.hu Gasparovic Ficót bízta meg A szlovák államfő tegnap kormányalakítási megbízást adott a múlt szombati parlamenti választásokon győztes Smer elnökének. Robert Ficónak jövő szerdáig van ideje koalíciós partnert találnia. Elmondása szerint kétpárti, stabil kormány megalakítására törekszik. Célját azonban csak úgy érhetné el, ha a parlamentbe jutott jobbközép pártok valamelyikével egyezségre jutna. Ezt a lehetőséget viszont az érintett politikai tömörülések elnökei kizárták. (Sz. J. P.) A Híd és a félig teli pohár Elhamarkodott volt az eufória Zalán Eszter Óvatosságra intetettek a szakértők a szlovákiai választások eredményével kapcsolatban a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Magyar Külügyi Intézet által közösen rendezett konferencián tegnap Budapesten. Abban egyetértettek: a választások után érzett eufória annyiban elhamarkodott volt, hogy valójában csak pár százalékos elmozdulást tapasztalni a választók részéről, a Smer továbbra is a meghatározó politikai erő az országban. Huncík Péter, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos főmunkatársa szerint a Híd-Most párt sikere többek közt annak köszönhető, hogy a választók egy európai értékrendet és életmódot hirdető szlovák-magyar pártot, nem pedig egy etnikai alapú pártot támogattak. Mint mondta, rosszul sült el az MKP konfrontatív, agresszív és kizárólagos kampánya, ezért is fordultak el a párttól a választók. Kiemelte, hogy a Hídra feltehetően kétszázaléknyi szlovák is szavazatott, ami fontos eredmény. A Híd frakciójának fele, hét képviselő szlovák lesz, ami a szakértő szerint nemhogy csökkenti, hanem éppenhogy növelheti a magyar kisebbség érdekérvényesítő képességét. - A magyar szimbolikus politizálásnak fontos kudarca volt ez a választás - mondta Huncík. Ezzel együtt a konferencia résztvevői egyetértettek abban is: a Híd a kampány során kerülte a megosztó témákat, most viszont állást kell foglalnia olyan kérdésekben, mint például a magyar nyelv hivatalossá tételének követelése. A szakértők szerint a Híd maga is nehéz helyzetben lesz a parlamentben az MKP nélkül, utóbbinak azonban muszáj megújulnia és fiatalítania. Somogyi Alfréd lelkész, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának oktatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Híd hét magyar képviselőjével kevesebb lett a magyar a törvényhozásban. Mint fogalmazott: ma „egy magyar párt van Szlovákiában és egy kétnyelvű párt” - utalva az MKP-ra és a Hídra. Somogyi úgy értékelte, hogy a szlovák választók nem akarnak szakítani a meciarizmussal. Huncík Péter azzal zárta le a Híd és az MKP küzdelméről szóló vitát, hogy az új parlamenti párt megítélése inkább hasonlít a félig üres-félig teli pohár kérdéséhez. A magyarkérdésen túlmenően Öllős László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke kifejtette, hogy a Fico-kormány valóban követte a Vladimír Meciar kormányfősége alatt kialakult programot. Kapitalizmusellenes lépéseket tett, nekirontott a sajtónak, kikezdte a bíróságok függetlenségét, és tulajdonképpen befagyasztotta Szlovákia modernizációját.