Népszabadság, 2015. november (73. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-10 / 263. szám

io­r Fórum Kommentek a Nolon Ahogy a Krúdy záródik Csoda: Az értékekkel okosan kell bán­ni. Ugyanakkor látni kell, hogy minden szakember szerint helyes a szakiskolák és a gimnáziumok szakmai elválasz­tása. Legalábbis nem indokolatlan. A kérdés mindenütt az arányosság, a megfelelő időzítés és a helyes alter­natívák kidolgozása. (...) Kívülállóként azt tudom elképzelni, hogy a Révait (ahol egykor nagyapám tanított) és a Kazinczyt úgy kell fejleszteni infra­struktúrájában, hogy képes legyen be­fogadni a krúdys gyerekeket és taná­rokat (mármint a gimnáziumi részből), mert ők a város értékei. Tehát a kapa­citást fel kell fejleszteni, mielőtt a Krú­dy gimnáziumi oktatása megszűnik. entalpia: Ezek még az ostoba, lélek­telen rombolást sem tudják rende­sen végigcsinálni. Elkezdenek mellé­beszélni. (...) Informális csatornákon keresztül rémisztgetnek egy munká­ját kiválóan végző iskolát. Ha (...) ezt a témát szakmai egyeztető fórum elé vitték volna, lehet, hogy még volna is benne ráció. Persze az egyeztetés az illetékesekkel és az érintettekkel ma­­cerás és hosszadalmas. Ugyanis így működik a normális, liberális demok­rácia. Persze az illiberális demokrá­cia döntése olyan, mint a napiparancs egy kaszárnyában. Gyors és hülyeség, családi 234: Micsoda intézkedés ez, hogy nem egyeztetünk senkivel, csak lecsapnak, bezárnak, és kész? Meddig tűrjük még, hogy igazgatókat is úgy neveznek ki, hogy sem a tanári kar, sem a szülők nem akarják az új oda­erőszakolt igazgatót? Sándor Fekecs: Nos, nincs nagyobb marhaság, mint szekularizálni a szak­irányú képzést és a gimnáziumi kép­zést végző fiatalokat. Még jobban szét akarjuk szakítani már most a jö­vő társadalmát? HIRDETÉS­­ A Nógrád Megyei­­ Rendőr-főkapitányság 2015. december 08-án 10.00 órakor 3100 Salgótarján Rákóczi út 40. szám alatt nyilvános árverés útján egyben (flottában) értékesít 4 db használatból kivont gépjárművet 400.000 Ft kikiáltási áron. Az árverés részleteiről további információ a www.mnvzrt.hu oldalon található, valamint a 06-32-411-255/3161 vagy a 06-70/492-0667 , telefonszámokon kérhető.­­ INGATLAN • Budapest VIll. kerület Dugonics u. 5 szám II. em. 33. ajtó alatti, 24 nm-es alapterületű lakás eladó. Érdeklődni lehet: 06 (30) 823-4700, 06 (30) 284-4658 (507996) JÁRMŰ • Autójáért készpénz. 420-2703, 06 (30) 362-0674 (507609) • Autófelvásárlás azonnali készpénzfizetéssel. 06 (30) 682-1390 (6240363) SZOLGÁLTATÁS • Adótanácsadást, teljes körű könyvelést, bérszámfej­tést vállal ügyfélbarát okleveles mérlegképes könyvelő, adótanácsadó Budapesten és környékén. 06 (70) 204- 2978, konyvelhetek@gmail.com (507997) TELEK • Balatonöszödön eladó 1200 nm-es közműves építési telek, a vízparttól 800 m-re. 06 (30) 483-1865, 06 (84) 360-236 (6241020) APRÓHIRDETÉSEK ÉS GYÁSZ­HIRDETÉSEK MEGJELENTETÉSE A LAPBAN: aprohirdetes@mediaworks.hu Telefon: 06/1-460-2543 NÉPSZABADSÁG 2015. november 10., kedd Semmi új - semmi jó Kovács László korábbi külügyminiszter és európai biztos kozva fecninek nevezett. Ekkor ke­rült nyilvánosságra az is, hogy hat vezető magyar kormányzati tisztvi­selőt - köztük a NAV elnökét - kor­rupciós ügyekben való érintettség miatt az amerikai hatóságok beuta­zási tiltólistára tettek. Az Orbán-kormány, amely gát­lástalanul képes a vereségeit siker­nek kikiáltani, az új nagykövet ér­kezését és André Goodfriend távo­zását úgy állította be, mint a meg­békélés szándékának a jelét az ame­rikai kormányzat részéről. Ezzel magyarázta azt is, hogy a nagykövet asszony az érkezése óta eltelt mint­egy tíz hónap alatt nem bírálta a magyar kül- és belpolitikát. Ha ezt komolyan gondolták, akkor sokk­hatást okozhatott számukra a múlt heti beszéd a Corvinus egyetemen. Felesleges találgatni, hogy miért éppen most hangzott ez el. Az vi­szont figyelemre méltó, hogy szín­helynek az elit felsőoktatási intéz­ménynek számító Corvinus egye­temet választották. A kormány za­varát jelzi, hogy a közszolgálati mé­dia, az MTI, a Magyar Televízió és a Kossuth rádió az eseményre tudósí­tót sem küldött, és nem is közölte az ott elhangzottakat. A beszéd bírálta a fékek és ellen­súlyok lebontását, az Alkotmány­­bíróság hatáskörének korlátozását, összetételének politikai egyoldalú­ságát, az igazságszolgáltatás függet­lenségének megkérdőjelezhetősé­gét, a civilszervezetek kormányzati zaklatását, a rendszerszintű korrup­ciót, amelynek vétkeseit bíróság elé kell állítani. Szólt a sajtószabadság korlátozásáról, a manipulált válasz­tási rendszerről, a kiszámíthatatlan adózási és más gazdasági szabályok­ról, valamint az Oroszországtól való függés veszélyeiről. Elismerte min­den ország jogát határainak védel­mére, de elengedhetetlennek nevez­te a menekültekkel való emberséges bánásmódot, és szemétdombra va­lónak minősítette az idegengyűlölő megnyilvánulásokat. Szijjártó Péter azzal próbálta eny­híteni a súlyos bírálatok jelentősé­gét, hogy nem volt közöttük sem­milyen újdonság a korábban hallot­takhoz képest. Ez igaz, ezt a nagy­követ asszony is kiemelte. De ez azt is jelenti, hogy a Hillary Clinton lá­togatása óta eltelt több mint négy év alatt a magyar vezetés nem tett semmit a helyzet javítására. Valót­lan állítás, hogy az említett problé­mákat az Európai Unióval megbe­széltük és lezártuk. Ezek az elmúlt években rendszeresen napirendre kerültek az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben is. Az uni­ós és az amerikai kritikák ráadásul teljesen azonosak. Az sem felel meg a valóságnak, miszerint az Egyesült Államok abban érdekelt, hogy mi­nél több bevándorló jöjjön Európá­ba, veszélyeztetve a földrész politi­kai, társadalmi és gazdasági stabili­tását. Colleen Bell éppen azt hang­súlyozta, hogy az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági érdek Európa stabilitása és sikere. Lázár János reagálása, miszerint őt irritál­ja a nagykövet asszony és visszauta­sítja a magyar embereket sértő ame­rikai kritikákat, őt magát minősíti. 2010 óta gyakoriak a konfliktu­sok az Orbán-kormány és az euró­pai uniós intézmények viszonyá­ban. Colleen Bell beszéde jelezte, hogy legalább ilyen súlyos problé­mák terhelik Magyarország és az Egyesült Államok viszonyát is. Az Orbán-kormány az elmúlt évek­ben készséget sem mutatott a vál­toztatásra. Ezzel pedig nem szol­gálja, hanem veszélyezteti a nem­zet érdekeit! A­z Egyesült Államok bu­dapesti nagykövetének, Colleen Bellnek a beszéde után elhangzott különbö­ző vélemények megegyez­­tek abban, hogy ilyen sú­lyos kritikát a rendszerváltás óta még nem kapott magyar kormány. Hozzátehetjük: ilyet a rendszervál­tást megelőző évtizedben sem hall­hattunk. Pedig akkor Magyarország még a Szovjetunió szövetségi rend­szeréhez tartozott. 2010 óta egyértelműen az orbá­­ni bel- és külpolitika okoz feszültsé­geket a magyar-amerikai viszony­ban. 2011 nyarán Hillary Clinton külügyminiszternek a Tom Lan­tos Intézet megnyitása alkalmából tett budapesti látogatása során az ő beszédében konkrét bírálatok még nem hangzottak el, de utalások már igen a demokrácia és a jogállamiság garanciáját jelentő fékek és ellensú­lyok fontosságáról. Ősszel az Egye­sült Államok budapesti nagyköve­te, Kounalakis asszony Orbán Vik­tor miniszterelnöknek kormánya nevében jegyzéket adott át. A jegy­zék szövege nem került nyilvános­ságra, de a kiszivárgott hírek szerint az már konkrét aggályokat fogalma­zott meg a demokrácia és a jogál­lamiság leépítése miatt. Jelzésérté­kű volt, hogy a 2014 nyarán hivatal­ba lépett Szijjártó Pétert washing­toni látogatása során nem az ame­rikai külügyminiszter, hanem a har­madik vonalba tartozó egyik helyet­tes államtitkár fogadta. Mint később kiderült, az amerikai külügyi vezető egy huszonkilenc pontból álló em­lékeztetőt adott át, amely tételesen felsorolta az amerikai kormánynak az Orbán-kormány bel- és külpoli­tikájával kapcsolatos aggodalmait. Ezt a listát később Budapesten is át­adta az amerikai nagykövetség ügy­vivője, André Goodfriend, amit Or­bán Viktor és a külügyi vezetés, nem ismerve az Aid Memoire (Emlékez­tető) és a Non Paper jellemzőit, fej­léc, pecsét és aláírás hiányára hivat­ A falu rossza egyedül? Márton László B­olgár György, amikor gaz­dag pályájának emléke­zetét írja, bizonyára nem a „már megint miért a Gyurcsánnyal...” kezdődő kérdését értékeli majd az életmű csúcsaként. Az interjú emlí­tést se érdemelne, ha nem indított volna el a „nárcisztikus elemzők és újságírók” csoportjában olyan reak­ciósorozatot, amely e csoport álla­potát elég pontosan jellemzi. Mélyebb elemzés helyett eléged­jünk meg a kórisme vázlatos leírá­sával. 1. A magyar politikai pártok ve­zetőiket egyszer használatos, eldo­bandó eszköznek tekintik. A Fidesz persze kivétel, hiszen ott a vezetőnek van pártja. A többi, inkább a balol­dalon elhelyezkedő párt tevékenysé­ge általában vezetőik gyors lejáratá­sában és leváltásában merül ki, bár­mi áron. Azt a bármi árat azonban mi, választók fizetjük meg. 2. A magyar újságírók jelentős többsége nem ismeri az interjúké­szítés aranyszabályát: az olvasó nem a kérdező, hanem az alany vélemé­nyére kíváncsi. Az újságíró vélemé­nyét hosszan taglaló mondatok a szakma legelemibb követelményeit veszik semmibe. 3. A történelmünkből évszázadok óta ismert felelősségelhárítás vétké­ben az ezt kárhoztató nárcisztikus elemzők és újságírók (és politiku­sok) is osztoznak. Ha őket hallgat­juk, Gyurcsány Ferenc nemcsak az elmúlt nyócévért, de Világosért, Tri­anonért és a Don-kanyarért is fele­lős. Az őszödi beszéd stílusa még ma is kedvenc téma, a beszédet nyilvá­­nosságra hozó, ebből a miniszterel­nök ellen fegyvert kovácsoló szocia­lista politikusokról azonban megfe­ledkeznek. A múlt évi választási ve­reséget elemzők közül hányan em­lékeznek arra, hogy az MSZP és az Együtt (PM) elnökei egy teljes éven át arról vitatkoztak, hogyan lehet Gyurcsányt és pártját kiszorítani a választási kampányból? 4. A saját felelősségüket tagadók egyúttal messiásvárók is. A vita, ha egyáltalán van, Orbán hajdani kihí­vójáról szól, nem arról, miként lehet­ne a választók bizalmát visszanyerni, a demokráciát visszaállítani. Mintha már most is arra keresnének biztosí­tékot, hogy a kihívó alulmaradjon. Elolvastam Gyurcsány Ferenc dolgozatát. Mivel nem tartozom a megváltást kereső szektához, nem újnak tűnő ötleteket, választási kü­­tyüket kerestem, hanem elemzése­ket, javaslatokat. A röpirat húsz olda­lán legalább tizenöt újrafogalmazott, a mai realitásokhoz igazított, szinte­tikus gondolatot találtam. Olyan ér­veket, amelyek nemcsak választási kampányra jók, hanem tisztességes, jó kormányzásra készülő szövetség alapját is képezhetik. Nyomát sem leltem annak, hogy Gyurcsány miniszterelnöki posztért állna sorba. Ellenkezőleg: kimond­ja, hogy a baloldal összefogásában a főszerep és az ezzel járó felelősség a baloldal legerősebb pártjának jut. Alain francia filozófus szerint aki azt állítja, hogy bal- és jobboldal kö­zött nincs különbség, nem baloldali. Hozzátenném, hogy aki mást a gon­dolkodástól kíván eltiltani, nem a baloldal győzelmét kívánja. Olvasói levél Ne legyen O. V. elnök Szekeres Imre lapjukban arra a kérdésre kereste a választ: mi lesz, vagy mi lehet az MSZP-ből? A párt kongresszusa által ez ügyben meg­válaszolandó kérdések közül sze­rintem azonban hiányzik annak felvetése: mit kíván tenni, illetőleg mit tehet az MSZP annak megaka­dályozására, hogy 2017-ben ne Or­bán Viktor legyen Magyarország köztársasági elnöke. Aligha tagad­ható, hogy O. V. köztársasági el­nökké választása megváltoztatná a 2018-as választásra való felkészü­lés terveit. Május 26-án Orbán Viktor Szé­kesfehérvárott kijelentette: „Nulla alatt van annak az esélye, hogy köz­­társasági elnök legyek.” Esélyt csak az latolgat, aki pályázik valamire. Esélytelennek pedig azért mond­ja magát, hogy megelőzze az ellen­­reakciókat, s hogy akadálytalanul végrehajthassa az alaptörvény mó­dosítását az államfői jogkör kiter­jesztése végett. Ez utóbbi szüksé­gességét már 2012-ben felvetette. Szerintem Orbán Viktor vágya, hogy rá mint Magyarország első emberére tekintsenek, ha már kor­mányfőként nemzetközi szinten eléggé elszigetelődött. Egyébként sem gondolom, hogy egy biztos ál­lamfői választási győzelmet kihagy­na egy bizonytalan kormányfői si­ker miatt. Nem tudom, milyen jogi lehetőségek vannak Orbán állam­fővé választásának megakadályo­zására. Talán az előre hozott válasz­tás kikényszerítése lehetne a meg­oldás. Úgy gondolom, nem büntethető Magyarország azzal, hogy legfőbb közjogi méltósága olyan személy legyen, aki az állampolgárokat csak erőforrásnak tekinti, mint egy gé­pet, aki a korunk emberéhez mél­tó megélhetést keresők kényszerű kivándorlását csak pénzügyi befek­tetésként kezeli, és az országot úgy kormányozza, hogy minél többen lássák a kivándorlásban az egyedü­li lehetőséget. Bojtor József A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Next