Népszabadság, 2015. november (73. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-10 / 263. szám
ior Fórum Kommentek a Nolon Ahogy a Krúdy záródik Csoda: Az értékekkel okosan kell bánni. Ugyanakkor látni kell, hogy minden szakember szerint helyes a szakiskolák és a gimnáziumok szakmai elválasztása. Legalábbis nem indokolatlan. A kérdés mindenütt az arányosság, a megfelelő időzítés és a helyes alternatívák kidolgozása. (...) Kívülállóként azt tudom elképzelni, hogy a Révait (ahol egykor nagyapám tanított) és a Kazinczyt úgy kell fejleszteni infrastruktúrájában, hogy képes legyen befogadni a krúdys gyerekeket és tanárokat (mármint a gimnáziumi részből), mert ők a város értékei. Tehát a kapacitást fel kell fejleszteni, mielőtt a Krúdy gimnáziumi oktatása megszűnik. entalpia: Ezek még az ostoba, lélektelen rombolást sem tudják rendesen végigcsinálni. Elkezdenek mellébeszélni. (...) Informális csatornákon keresztül rémisztgetnek egy munkáját kiválóan végző iskolát. Ha (...) ezt a témát szakmai egyeztető fórum elé vitték volna, lehet, hogy még volna is benne ráció. Persze az egyeztetés az illetékesekkel és az érintettekkel macerás és hosszadalmas. Ugyanis így működik a normális, liberális demokrácia. Persze az illiberális demokrácia döntése olyan, mint a napiparancs egy kaszárnyában. Gyors és hülyeség, családi 234: Micsoda intézkedés ez, hogy nem egyeztetünk senkivel, csak lecsapnak, bezárnak, és kész? Meddig tűrjük még, hogy igazgatókat is úgy neveznek ki, hogy sem a tanári kar, sem a szülők nem akarják az új odaerőszakolt igazgatót? Sándor Fekecs: Nos, nincs nagyobb marhaság, mint szekularizálni a szakirányú képzést és a gimnáziumi képzést végző fiatalokat. Még jobban szét akarjuk szakítani már most a jövő társadalmát? HIRDETÉS A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 2015. december 08-án 10.00 órakor 3100 Salgótarján Rákóczi út 40. szám alatt nyilvános árverés útján egyben (flottában) értékesít 4 db használatból kivont gépjárművet 400.000 Ft kikiáltási áron. Az árverés részleteiről további információ a www.mnvzrt.hu oldalon található, valamint a 06-32-411-255/3161 vagy a 06-70/492-0667 , telefonszámokon kérhető. INGATLAN • Budapest VIll. kerület Dugonics u. 5 szám II. em. 33. ajtó alatti, 24 nm-es alapterületű lakás eladó. Érdeklődni lehet: 06 (30) 823-4700, 06 (30) 284-4658 (507996) JÁRMŰ • Autójáért készpénz. 420-2703, 06 (30) 362-0674 (507609) • Autófelvásárlás azonnali készpénzfizetéssel. 06 (30) 682-1390 (6240363) SZOLGÁLTATÁS • Adótanácsadást, teljes körű könyvelést, bérszámfejtést vállal ügyfélbarát okleveles mérlegképes könyvelő, adótanácsadó Budapesten és környékén. 06 (70) 204- 2978, konyvelhetek@gmail.com (507997) TELEK • Balatonöszödön eladó 1200 nm-es közműves építési telek, a vízparttól 800 m-re. 06 (30) 483-1865, 06 (84) 360-236 (6241020) APRÓHIRDETÉSEK ÉS GYÁSZHIRDETÉSEK MEGJELENTETÉSE A LAPBAN: aprohirdetes@mediaworks.hu Telefon: 06/1-460-2543 NÉPSZABADSÁG 2015. november 10., kedd Semmi új - semmi jó Kovács László korábbi külügyminiszter és európai biztos kozva fecninek nevezett. Ekkor került nyilvánosságra az is, hogy hat vezető magyar kormányzati tisztviselőt - köztük a NAV elnökét - korrupciós ügyekben való érintettség miatt az amerikai hatóságok beutazási tiltólistára tettek. Az Orbán-kormány, amely gátlástalanul képes a vereségeit sikernek kikiáltani, az új nagykövet érkezését és André Goodfriend távozását úgy állította be, mint a megbékélés szándékának a jelét az amerikai kormányzat részéről. Ezzel magyarázta azt is, hogy a nagykövet asszony az érkezése óta eltelt mintegy tíz hónap alatt nem bírálta a magyar kül- és belpolitikát. Ha ezt komolyan gondolták, akkor sokkhatást okozhatott számukra a múlt heti beszéd a Corvinus egyetemen. Felesleges találgatni, hogy miért éppen most hangzott ez el. Az viszont figyelemre méltó, hogy színhelynek az elit felsőoktatási intézménynek számító Corvinus egyetemet választották. A kormány zavarát jelzi, hogy a közszolgálati média, az MTI, a Magyar Televízió és a Kossuth rádió az eseményre tudósítót sem küldött, és nem is közölte az ott elhangzottakat. A beszéd bírálta a fékek és ellensúlyok lebontását, az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, összetételének politikai egyoldalúságát, az igazságszolgáltatás függetlenségének megkérdőjelezhetőségét, a civilszervezetek kormányzati zaklatását, a rendszerszintű korrupciót, amelynek vétkeseit bíróság elé kell állítani. Szólt a sajtószabadság korlátozásáról, a manipulált választási rendszerről, a kiszámíthatatlan adózási és más gazdasági szabályokról, valamint az Oroszországtól való függés veszélyeiről. Elismerte minden ország jogát határainak védelmére, de elengedhetetlennek nevezte a menekültekkel való emberséges bánásmódot, és szemétdombra valónak minősítette az idegengyűlölő megnyilvánulásokat. Szijjártó Péter azzal próbálta enyhíteni a súlyos bírálatok jelentőségét, hogy nem volt közöttük semmilyen újdonság a korábban hallottakhoz képest. Ez igaz, ezt a nagykövet asszony is kiemelte. De ez azt is jelenti, hogy a Hillary Clinton látogatása óta eltelt több mint négy év alatt a magyar vezetés nem tett semmit a helyzet javítására. Valótlan állítás, hogy az említett problémákat az Európai Unióval megbeszéltük és lezártuk. Ezek az elmúlt években rendszeresen napirendre kerültek az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben is. Az uniós és az amerikai kritikák ráadásul teljesen azonosak. Az sem felel meg a valóságnak, miszerint az Egyesült Államok abban érdekelt, hogy minél több bevándorló jöjjön Európába, veszélyeztetve a földrész politikai, társadalmi és gazdasági stabilitását. Colleen Bell éppen azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági érdek Európa stabilitása és sikere. Lázár János reagálása, miszerint őt irritálja a nagykövet asszony és visszautasítja a magyar embereket sértő amerikai kritikákat, őt magát minősíti. 2010 óta gyakoriak a konfliktusok az Orbán-kormány és az európai uniós intézmények viszonyában. Colleen Bell beszéde jelezte, hogy legalább ilyen súlyos problémák terhelik Magyarország és az Egyesült Államok viszonyát is. Az Orbán-kormány az elmúlt években készséget sem mutatott a változtatásra. Ezzel pedig nem szolgálja, hanem veszélyezteti a nemzet érdekeit! Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének, Colleen Bellnek a beszéde után elhangzott különböző vélemények megegyeztek abban, hogy ilyen súlyos kritikát a rendszerváltás óta még nem kapott magyar kormány. Hozzátehetjük: ilyet a rendszerváltást megelőző évtizedben sem hallhattunk. Pedig akkor Magyarország még a Szovjetunió szövetségi rendszeréhez tartozott. 2010 óta egyértelműen az orbáni bel- és külpolitika okoz feszültségeket a magyar-amerikai viszonyban. 2011 nyarán Hillary Clinton külügyminiszternek a Tom Lantos Intézet megnyitása alkalmából tett budapesti látogatása során az ő beszédében konkrét bírálatok még nem hangzottak el, de utalások már igen a demokrácia és a jogállamiság garanciáját jelentő fékek és ellensúlyok fontosságáról. Ősszel az Egyesült Államok budapesti nagykövete, Kounalakis asszony Orbán Viktor miniszterelnöknek kormánya nevében jegyzéket adott át. A jegyzék szövege nem került nyilvánosságra, de a kiszivárgott hírek szerint az már konkrét aggályokat fogalmazott meg a demokrácia és a jogállamiság leépítése miatt. Jelzésértékű volt, hogy a 2014 nyarán hivatalba lépett Szijjártó Pétert washingtoni látogatása során nem az amerikai külügyminiszter, hanem a harmadik vonalba tartozó egyik helyettes államtitkár fogadta. Mint később kiderült, az amerikai külügyi vezető egy huszonkilenc pontból álló emlékeztetőt adott át, amely tételesen felsorolta az amerikai kormánynak az Orbán-kormány bel- és külpolitikájával kapcsolatos aggodalmait. Ezt a listát később Budapesten is átadta az amerikai nagykövetség ügyvivője, André Goodfriend, amit Orbán Viktor és a külügyi vezetés, nem ismerve az Aid Memoire (Emlékeztető) és a Non Paper jellemzőit, fejléc, pecsét és aláírás hiányára hivat A falu rossza egyedül? Márton László Bolgár György, amikor gazdag pályájának emlékezetét írja, bizonyára nem a „már megint miért a Gyurcsánnyal...” kezdődő kérdését értékeli majd az életmű csúcsaként. Az interjú említést se érdemelne, ha nem indított volna el a „nárcisztikus elemzők és újságírók” csoportjában olyan reakciósorozatot, amely e csoport állapotát elég pontosan jellemzi. Mélyebb elemzés helyett elégedjünk meg a kórisme vázlatos leírásával. 1. A magyar politikai pártok vezetőiket egyszer használatos, eldobandó eszköznek tekintik. A Fidesz persze kivétel, hiszen ott a vezetőnek van pártja. A többi, inkább a baloldalon elhelyezkedő párt tevékenysége általában vezetőik gyors lejáratásában és leváltásában merül ki, bármi áron. Azt a bármi árat azonban mi, választók fizetjük meg. 2. A magyar újságírók jelentős többsége nem ismeri az interjúkészítés aranyszabályát: az olvasó nem a kérdező, hanem az alany véleményére kíváncsi. Az újságíró véleményét hosszan taglaló mondatok a szakma legelemibb követelményeit veszik semmibe. 3. A történelmünkből évszázadok óta ismert felelősségelhárítás vétkében az ezt kárhoztató nárcisztikus elemzők és újságírók (és politikusok) is osztoznak. Ha őket hallgatjuk, Gyurcsány Ferenc nemcsak az elmúlt nyócévért, de Világosért, Trianonért és a Don-kanyarért is felelős. Az őszödi beszéd stílusa még ma is kedvenc téma, a beszédet nyilvánosságra hozó, ebből a miniszterelnök ellen fegyvert kovácsoló szocialista politikusokról azonban megfeledkeznek. A múlt évi választási vereséget elemzők közül hányan emlékeznek arra, hogy az MSZP és az Együtt (PM) elnökei egy teljes éven át arról vitatkoztak, hogyan lehet Gyurcsányt és pártját kiszorítani a választási kampányból? 4. A saját felelősségüket tagadók egyúttal messiásvárók is. A vita, ha egyáltalán van, Orbán hajdani kihívójáról szól, nem arról, miként lehetne a választók bizalmát visszanyerni, a demokráciát visszaállítani. Mintha már most is arra keresnének biztosítékot, hogy a kihívó alulmaradjon. Elolvastam Gyurcsány Ferenc dolgozatát. Mivel nem tartozom a megváltást kereső szektához, nem újnak tűnő ötleteket, választási kütyüket kerestem, hanem elemzéseket, javaslatokat. A röpirat húsz oldalán legalább tizenöt újrafogalmazott, a mai realitásokhoz igazított, szintetikus gondolatot találtam. Olyan érveket, amelyek nemcsak választási kampányra jók, hanem tisztességes, jó kormányzásra készülő szövetség alapját is képezhetik. Nyomát sem leltem annak, hogy Gyurcsány miniszterelnöki posztért állna sorba. Ellenkezőleg: kimondja, hogy a baloldal összefogásában a főszerep és az ezzel járó felelősség a baloldal legerősebb pártjának jut. Alain francia filozófus szerint aki azt állítja, hogy bal- és jobboldal között nincs különbség, nem baloldali. Hozzátenném, hogy aki mást a gondolkodástól kíván eltiltani, nem a baloldal győzelmét kívánja. Olvasói levél Ne legyen O. V. elnök Szekeres Imre lapjukban arra a kérdésre kereste a választ: mi lesz, vagy mi lehet az MSZP-ből? A párt kongresszusa által ez ügyben megválaszolandó kérdések közül szerintem azonban hiányzik annak felvetése: mit kíván tenni, illetőleg mit tehet az MSZP annak megakadályozására, hogy 2017-ben ne Orbán Viktor legyen Magyarország köztársasági elnöke. Aligha tagadható, hogy O. V. köztársasági elnökké választása megváltoztatná a 2018-as választásra való felkészülés terveit. Május 26-án Orbán Viktor Székesfehérvárott kijelentette: „Nulla alatt van annak az esélye, hogy köztársasági elnök legyek.” Esélyt csak az latolgat, aki pályázik valamire. Esélytelennek pedig azért mondja magát, hogy megelőzze az ellenreakciókat, s hogy akadálytalanul végrehajthassa az alaptörvény módosítását az államfői jogkör kiterjesztése végett. Ez utóbbi szükségességét már 2012-ben felvetette. Szerintem Orbán Viktor vágya, hogy rá mint Magyarország első emberére tekintsenek, ha már kormányfőként nemzetközi szinten eléggé elszigetelődött. Egyébként sem gondolom, hogy egy biztos államfői választási győzelmet kihagyna egy bizonytalan kormányfői siker miatt. Nem tudom, milyen jogi lehetőségek vannak Orbán államfővé választásának megakadályozására. Talán az előre hozott választás kikényszerítése lehetne a megoldás. Úgy gondolom, nem büntethető Magyarország azzal, hogy legfőbb közjogi méltósága olyan személy legyen, aki az állampolgárokat csak erőforrásnak tekinti, mint egy gépet, aki a korunk emberéhez méltó megélhetést keresők kényszerű kivándorlását csak pénzügyi befektetésként kezeli, és az országot úgy kormányozza, hogy minél többen lássák a kivándorlásban az egyedüli lehetőséget. Bojtor József A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.