Népszava, 1908. március (36. évfolyam, 53–78. sz.)

1908-03-01 / 53. szám

8 ván Károly tanár nem tudja őket helyes­írásra tanítani. Ha olyan igazgatót nevezett volna ki Boncz az intézet élére, ki a tanárok ta­nítását ellenőrizni és irányítani tudja, a nagy­váradi állami főreáliskola növendékei bizonyára tudnának helyesírást. Agitálásommal elértem ugyan, hogy dr. Boncz Ödön miniszteri tanácsost elmoz­dították fontos állásából s a közalapítványi ügy­osztályban „hideggé" tették, a miniszter soha maga elé nem bocsátja, de ez nem elég. Bűneire teljes fényt kell deríteni. Ez kétféle módon lehet­séges. A miniszter a legszigorúbb vizsgálat kere­tében kideríti az igazságot s ha vádjaimat igazak­nak tudom bizonyítani, ezt beismeri s a beisme­résből levonja a következtetéseket. Ha pe­dig nem érzi magát eléggé erélyesnek egy ilyen vizsgálat megejtésére, akkor az eléje terjesz­tett vádjaimért hivatalból állítson sajtóbíróság elé.Hogy erre a lépésre rákényszerítsem, ezért nyo­mattam ki összes beadványaimat és terjesztettem azokat. Addig is, míg a miniszter az egyik vagy másik lépésre ráhatározná magát, mert a nagyvá­radi tanárok nyilatkozatukban — bűnösségük be­ismerése dacára — gyalázásokkal illettek, mai napon a „Népszaváéban megjelent nyilatkozatuk miatt a budapesti sajtóbiróságnál meginditottam a büntető eljárást ellenük, abban a reményben, hogy e per keretében érvényesíthetem vádjaim bizonyí­tékait. Tisztelettel Alvinczy Sándor. — Társadalomtudományok Szabad Iskolá­jának (VIII., Wesselényi­ utca 17. félemelet nagyterem) heti programmja: Hétfőn, március 2-án este 6—7-ig Dienes Valéria: Mechanika és termodinamika; 7—7-ig Szász Zoltán : A család fölbomlása; 8—9-ig Bród Miksa : Hiva­tásos betegségek. Szerdán, március 4-én este 6—7-ig] Fényes Samu: Nietzsche mint mora­lista; este 7—8-ig Madzsar József: A darwi­nizmus kérdésének mai állása; 8—9-ig Fülöp Zsigmond: Általános fejlődéstan. Csütörtökön, március 5-én este 7—8-ig Lassner Richárd: Munka, munkabér és jövedelem; este 8—9-ig Jászi Oszkár: A modern kapitalizmus kiala­kulása. Pénteken, március 6-án este 6—7-ig Enyvvári Jenő: Kant ismeretkritikája; este 7—8-ig Rónai Zoltán: A modern kapitalizmus MMEM^ Szende Pál: Magyar közjóg.­­ —Bányászok katasztrófája. Mexicói távirat alapján jelentettük, hogy Texasban a Rositta-bányában robbanás történt. Eddig 10 halottat hoztak föl a tárnából, de még 200 munkás a bányákban maradt s mivel a kiömlő gázok a mentési munkálatokat igen megnehezítik, attól tartanak, hogy a munkások nagy része elpusztult. — A sorozás. Az idei budapesti fősorozás március 2-án kezdődik meg a Mária Terézia­laktanyában, ahol sor alá kerülnek az 1887., 1886. és 1885. évben született hadkötelesek. A három első napon idegen illetőségűeket állí­tanak és a tulajdonképpeni sorozás március 5-én kezdődik meg az első korosztálynak állí­tásával. Március 5-én az 1 sorsszámtól 200-ig, 201-től 400-ig 6-án, 7-én 401—600-ig. Vasárnap szünet lesz. Március 9-én 601—800. sorsszámig, 10-én 801—1000-ig, 11-én 1001-től 1200-ig, 12-én 1201-től 1400-ig, 13-án 1401—1600-ig, 14-én 1601-től 1800-ig. Március 16-án 1801-től 200­ sorsszámig, 17-én 2001-től 2200-ig, 18-án 2201-től 2400-ig. Március 20-án 2401—2600-ig, 21-én 2601—2800-ig, 23-án 2801—3000-ig és 24-én 3001—3155-ig és a fél sorsszámot állít­ják és ezzel az első korosztályúak sorozását be is fejezik. A sorozásán való meg nem je­lenés súlyos következményeket von maga után. . . Az állami gyermekmenhely titkaiból. „A Nap" írja, hogy az üllői-úti állami gyermek­menhelyen pár nap előtt gondatlanságból oko­zott gyermekülés történt. A szerencsétlenséget egy beteg, sánta, magával tehetetlen ápolónő követte el. Három gyermeket bíztak rá, hogy fürdesse meg őket, az ápolónő beletette az apróságokat a meleg vízbe, azután leült egy székre, mire fölkelt, egyik gyermek, a leg­kisebb, aki egyéves, már meghalt. A szerencsétlen végű kis, egyesztendős leány­kát, Lukácsi Ilonkát Kalocsán neveltette az állam. Egy szegény parasztasszonynál lakott hónapok óta, igen szépen nőtt, hízott, fejlő­dött. Az anyja, aki varróleány Budapesten, sokat érdeklődött a gyermek állapota iránt. Pár hét előtt pedig, mikor menyasszonya lett egy tisztességes iparosnak, jelentkezett a men­hely igazgatóságánál, hogy a gyermekét ezen­túl maga akarja nevelni. A vőlegénye is azt ol tajtja, hogy a kis Ilonkát vegyék "ki a men­helyről. A felügyelő tudomásul vette az anya óhaját s annak rendes módja szerint levelet irt Kalocsára, hogy a kis Ilonkát hozzák Budapestre. A kis leány kilenc nap előtt ért Budapestre, egy ápolónő felügyelete alatt jött a vonaton és február huszadikán már­ismét az üllői­ úti menhelyen aludt. Úgy volt, hogy másnap érte jön az anyja és kiviszi az új családi fészekbe. Huszonegyedikén délelőtt két ápolónő, Kappel Katica és Srasszira Anna fü­rödni vitték a kisdedeket. Mind a két leány beteg, álmos, fáradt teremtés. Nekik is apró gyermekük van a menhelyen és nem sokat tö­rődnek a rájuk bízott mások gyermekeivel. A sánta, "tehetetlen Srasszira Anna három gyer­meket ültetett a meleg vízbe, köztük Lukácsi Ilonkát. Kettő a gyermekek közül már két­három éves. A nagyobb gyermekek vidáman voltak, ugráltak a vízben, az ápolónő azonban nem törődött velük, nagyon fáradt volt, félre­ült egy székre és kinézett az ablakon. Öt perc múlva odalépett a kis kádhoz, de a három leányka közül már csak kettő ült a vízben. A harmadik kis leány, Lukácsi Ilonka a víz alá merült és azonnal meg is halt. Az ápolónők annyira megijedtek a szeren­csétlenségtől, hogy kiszaladtak a fürdőszobá­ból és elbujdostak. A felügyelő azonban érte­sítette az esetről a rendőrséget, megjelent egy fogalmazó és konstatálta a rendőrorvossal együtt, hogy a kisleány belefúlt a vízbe. Ki­hallgatták mindkét ápolónőt, akik azt vallot­ták, hogy ők nem tehetnek semmiről. Maguk is betegek és agyon vannak csigázva. Lukácsi Ilonka holttestét kivitték a bonctani intézetbe, ahol fölboncolták és konstatálták, hogy vízbe­fult. A két ápolónőt ezután minden értesítés nélkül kidobták a menhelyről. A rendőrség természetesen segített a men­hely intézőségének a titkolózásban. Az eset aktái ezidőszerint a belügyminisztériumban vannak, ahol — állítólag — megindult a vizs­gálat mindazok ellen, akiknek fölü­letessége és könnyelműsége megölte az apróságot. — A milliós sorsjegyper. A bajai milliós sorsjegy ügyében érdekes fordulat készül. A bajai kereskedelmi és iparbank élére új igaz­­gatósági kerülis amg a főnök hít alá mentése érdekében egyezségi tárgyalásokat kezdett a milliós főnyeremény igénylőjével, Elvkert Antal kertésszel. Ekkert hajlandó a megegyezésre. Ha az egyezség létrejön, a ker­tész ügyvédje visszavonja a bank igazgatósága ellen indított bűnpert. — Vasutassors. Debrecenből jelentik: Szabó Barna hajduhadházi vasúti őrt a Nyíregyháza felől jövő tehervonat elütötte. A kerekek Szabó testét teljesen összeron­csolták. — Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár igazgatósága február hó 28-án tartotta rendes havi ülését. Az ülés legfontosabb tárgyai voltak: az elnökségnek a biztosító társaságokkal folytatott tárgyalások eredményéről szóló jelentése és az orvos­kérdésben tett előterjesztés. A biztosító társa­ságokkal a pénztár elnöksége az igazgatóság jóváhagyásának föntartásával megállapodott abban, hogy azok a balesetbiztosítási szerző­dések, melyek az 1907. évi XIX. törvénycikk 200. értelmében az országos pénz­tárra hárultak, 1907. évi julius hó 1-ére visszamenőleg érvényen kivü­l helyeztetnek. Az érvénytelenítésért az országos pénztár öt évi egyenlő részletben 500.000 korona megváltási összeget fizet a biztositó társaságoknak, de vi­szont a társaságok kiszolgáltatják a pénztárnak az 1907. évi julius hó­­-e előtt bevételezett biztosítási díjaknak az országos pénztárra eső hányadát, úgyszintén az 1907. évi július 1-e után bevételezett díjak teljes összegét, mely két tétel mindössze 500.000 koronára rúg. Az igazgatóság az elnökségnek ezt az előterjeszté­sét egyhangúlag elfogadta s egyúttal fölhatal­mazást kapott az elnökség, hogy ez alapon a társaságokkal a jogérvényes szerződést meg­köthesse. Az orvoskérdésben fölolvasásra került az Országos Orvosszövetség átirata, mely szerint a szövetségnek folyó évi február hó 23-án tartott kongresszusa az Országos Pénztár által fölajánlott egyezséget nem fogadta el. Egyúttal azonban kijelenti a szövetség a további tár­gyalásokra való készségét. Ezzel kapcsolatban jelentette az elnökség, hogy Schwartzer Ottó főrendiházi tag e kérdésben a pénztár és az orvosok között a békés elintézés érdekében közbenjár. Az igazgatóság egyhangú határo­zattal felhatalmazta az elnökséget, hogy dr. Schwartzer Ottó közvetítését elfogadva, bocsát­kozzék az érdekelt orvosi tényezőkkel tárgya­lásokba s legjobb belátása szerint, a pénztár anyagi érdekei szemmeltartásával igyekezzék lehetőleg hosszabb időre szóló megegyezést létesíteni. Több baleseti járadék megállapítása s kisebb jelentőségű ügyek elintézése után az ülés véget ért. — A nyitrai alispán boszuja. Nyitrai leve­lezőnk irja: Turchányi Ödön, nyitrai alispán, még főszolgabíró korában Nagysurányban ki­jelentette, hogy csak ő kerülne egyszer a megye élére, majd megmutatná a kutya szo­cialistáknak, hogy az ő megyéjében nem lesz szakszervezetük. Azóta változtak az idők, csak ő maradt meg bosszúvágya mellett és a h­íres „nemzeti ellenállás" idején sikeresen végzett átvedlési procedúra után — a szabadelvű pártból az alkotmány­pártba — és egy kis ro­koni protekció révén ő csakugyan alispánja lett Nyitra megyének. Most már teljes erővel ráve­tette magát a szakszervezetekre. Legutóbb el­rendelte, hogy az eddig egy helyiségben levő csoportokat el kell különíteni, nehogy egymást akadályozzák az ügykezelésben. Ez azonban csak ürügy, mert nem régen egy denunciáns besúgására a hatóság vizsgálatot tartott az összes szakszervezetekben és mindent a legna­gyobb rendben talált. Az igazi ok azonban az, hogy — miután egyenként a csoportok helyi­séget nem bérelhetnek — anyagilag tönkre­te­hesse a helybeli szervezeteket. — Mi történt Apollo napján? Egri tudósítónk írja: Egerben minden évben 12 „negyedmestert" választanak. Ezek a híres fertálymesterek a közbiztonság fő-fő őrei. Csakis vagyonos emberekből lehetnek. Hogy a közbiztonság ezen a réven mennyire jó lábon áll, mutatja az, hogy számtalanszor van fegyelmi és elbocsátás a visszaélés és hűtlen szol­gálat miatt. A védszentjük Apollo, akinek a múlt hetekiben­ volt az­ révfordulója. Ezen a napon a thriffikedzfiesztő­k, az utódjaikkal együtt meg­­­jelennek a városházán. A polgármester úr föl­esketi őket és valami okosat akar neki mondani. A legutóbbi alkalommal a következőket mondta : — Tisztelt negyedmester urak! Tudomásomra jutott, hogy már önökhöz is eljutott a városunkban uralkodó szociáldemokrata szellem, amely a társa­dalom békéjét megbontja és rossz dolgokat idéz elő. Vegyük tekintetbe, hogy a szocialisták vallás­tagadók, istentagadók, hazátlanok, szóval a legrosz­szabb szelleműek a világon, tehát üldözni is kell őket!!! Most már bizonyos, hogy végünk van. Ha az egri fertálymesterek megkezdik a szocializmus ül­dözését, akkor elveszett a mi jövőnk, mert eltö­rültetett bennünket az egri polgármester az Apollo napján. — Vonatösszeütközés. Londonból táviratoz­zák, hogy a Great Central Railway egyik különvonata, melyen 300, legnagyobb részt Amerikából hazatérő utas volt, szombat reg­gel Seffield közelében összeütközött egy teher­vonattal. Mindkét mozdony fölborult és a ki­vándorlókat szállító vonat első kocsija össze­zúzódott. Egy kalauz életét vesztette, míg az utasok közül csak egy Gudowsky nevű len­gyel sebesült meg. — Egészségügyi előadások. A Kerületi Munkásbiztosító Pénztár egészségügyi előadá­sainak heti műsora a következő: Március hó 3-án, kedden este 8 órakor a nyomdászok szakegyletében, VIII., Kölcsey­utca 2. félemelet,Dr. Mándoki Mór h. főorvos: A tüdővész elkerülése. Március hó 4-én, szerdán este 8 órakor a famunkások szakegyletében, VIII., Luther­utca 1 C. Dr. Hahn Dezső: Testápolás, termé­szetes életmód, természetes gyógytényezők. — Megszökött a cigány. Aradról jelentik: Horváth János és Sztojka József kóborcigányok másfél évvel ezelőtt meggyilkolták egy temesvári vámőr feleségét és két gyermekét s aztán a lakást kifosztották. A gyilkosokat az ősszel Kisjenőn el­fogták s a temesvári fogházba szállították. Kihall­gatásuk alkalmával beismerték tettüket. A napok­ban két börtönőr Horvátot és Sztojkát egymáshoz láncolva Nyíregyházára kísérte, ahol valami régi lopásügyben kellett a két embernek törvényt állnia. NÉPSZAVA 1908 március 1.

Next