Népszava, 1909. március (37. évfolyam, 51–76. sz.)
1909-03-02 / 51. szám
2 ide iktatjuk az alapszabályok második pontját is. Ez már rövid és szabatos, mert csak a következőket tartalmazza. 2 Helyiségeiben tilos minden szerencsejáték. Ezek után rátérhetünk a Nemzeti Kaszinó 1908. évi leszámolására. A bevételek rovatában — a tagdíjakon kívül — a legnagyobb tételt a „közhasznú elmélkedés" szolgáltatta. A kártyadíjakból ugyanis 43.309 korona volt a bevétel. A kiadások rovatából azt látjuk, hogy könyvek vételére 3335 koronát, jótékony és kulturális célokra 3000 koronát és kártyák vételére 10.626 koronát költöttek. Az 1909. évi előirányzat 40.000 korona bevételre számít a kártyadíjakból, de ismét csak 3000 koronát szán kultrális és jótékony célokra és 10.000 koronát kártyákra. A Nemzeti Kaszinó urai nem is gondolták, hogy az 1909 évi előirányzatot pátyára állították össze. A Nemzeti Kaszinó napjai ugyanis meg vannak számlálva. Holnap vagy holnapután tudniillik megjelennek a hatóság emberei és lepecsételik a fényes helyiségeket. A munkanélküli arisztokraták, a grófok és bárók kénytelenek lesznek más gyülekező helyet keresni vagy esetleg fölhasználhatnák azokat a helyiségeket, amelyet a jótékony belügyminiszter az egyleti helyiségükből kizavart munkások részére fölajánlott. Mert kétség sem fér hozzá, hogy Andrássy a Nemzeti Kaszinó működését fölfüggeszti. A belügyminiszter számtalanszor kijelentette már, hogy a fölügyelete alá tartozó összes egyleteket pártatlan szigorúsággal fogja ellenőriztetni és minden egyletet, amelyről beigazolódik, hogy alapszabályait túllépte, irgalmatlan szigorúsággal megrendszabályoz. A Nemzeti Kaszinót a pártatlan belügyminiszter minden vizsgálat nélkül bezárathatja. Mi ugyanis abban a kellmes helyzetben vagyunk, hogy Andrássynak megkönnyíthetjük a munkáját. Beigazolhatjuk, hogy a Nemzeti Kaszinó választmánya tudatosan fölrúgta az alapszabályokat és a tiltott szerencsejátékot nemcsak eltűrte, hanem meg is szabta a tiltott játékok kártyadiját. Az alapszabályokhoz függesztett „házirend" a következőket mondja : Az 1895 február hó 16-án, 1896 február 10 én, valamint az 1901 október hó 28-án tartott választmányi ülés határozata folytán a kártyadijak a következők: JPocker. Éjfél után 3-ig fejenként 10 korona Éjfél után 3—5-ig ... 30 Ecarté. Éjféli l-ig fejenként . . 2 korona 1—3-ig „ . . 25 „ 3—5-ig „ . . 50 flamsli és ferbli. Éjfél után 3-ig fejenként 4 korona Éjfél után 3—5-ig „ . 10 Azért közöltük le a többi játékok dijait is, hogy beigazoljuk, miszerint a tiltott szerencsejátékok árai a legolcsóbbak. A pocker, a ramsli és a ferbli tiltott játékok. A rendőrség elfogja azokat, akik a kávéházakban ramslit és ferblit játszanak. De ez most mellékes. A Nemzeti Kaszinó alapszabályainak második pontja határozottan kimondja, hogy a kaszinó helyiségeiben tilos minden tiltott szerencsejáték. A legmagasabb büntetőbíróság, a magyar királyi Curia teljes ülésének 56. számú döntvénye kimondja, hogy a ferbli tiltott szerencsejáték. A Nemzeti Kaszinó 1909-ben kiadott házirendje megszabja a kaszinó helyiségeiben a ferük árait. Ennél világosabb bizonyíték, hogy a Nemzeti Kaszinó választmánya megszegte az alapszabályok határozatait, nem létezik. Várjuk tehát a belügyminiszter gyors cselekvését. A munkásegyleteket csak gyamokok alapján függesztették föl, míg a Nemzeti Kaszinó ellen megcáfolhatatlan bizonyítékot nyújtottunk. Föltétlenül bizonyosra vehetjük tehát a Nemzeti Kaszinó működésének felfüggesztését. Nem hisszük ugyan, hogy a munkanélküli grófokkal kivételt tesznek, de ha ezt mégis megtennék, akkor néhány nap múlva majd mi is „közhasznú elmélkedést" folytatunk a pártatlan belügyminiszterről és a magyar jogegyenlőségről. Piquet és magyar kártya. Esti 10 óráig 3 kor. 10—l-ig 4 „ 1—3-ig 8 „ 3—5-ig 16 „ Whist. Esti 10 óráig 4 kor. 10—l-ig ....... 6 „ 1—3-ig 10 „ 3—5-ig 16 „ Tarokk. Esti 10 óráig . 6 kor. 10—l-ig 8 „ 1—3-ig 12 „ 3—5-ig 20 „ Resigne. Éjfél után 3-ig .... 8 korona Éjfél után 3—5-ig ... 20 NÉPSZAVA iík * március 3. SZEMLE. BELFÖLD. A magyar nemzeti állam erősítése. A budapesti fuvarozómunkások gyűlést tartottak szakegyesületük fölfüggesztése ügyében. A gyűlésen megjelent az osztrák fuvarozómunkások küldötte is, aki testvéri szeretettel ajánlotta föl az egyesülési joguktól megfosztott, pénzüktől megrabolt magyar munkásoknak az osztrák testvéregyesület vendégbarátságát. Az osztrák szakegyesület szívesen fogadja tagjaiul a magyarmunkásokat, akiknek egyesülni magyar egyesületben tilos. Nincs kétség aziránt, hogy hasonló vendégbarátságot tanúsít adott esetben bármely más osztrák szakegyesület. Az egyesüléstől itthon eltiltott magyar munkásoknak módjukban lesz osztrák egyesületben tömörülni, Ausztriába küldeni gyűjtött kis pénzüket, amelyet itthon elraboltak tőlük. Ha az egyesülés joga továbbra is bizonytalan marad nálunk, ha a munkásfillérekből gyűlt ezreket akármelyik fizetett spicli besúgására ezentúl is egyszerűen elkonfiskáltatja az éhes munkanélküliektől a belügyminiszter: a magyar munkások bizonyára el is fogadják a fölajánlott vendégbarátságot. A kormány pedig képtelen lesz megakadályozni, hogy a hatóságok tudtán kívül magyar munkások osztrák egyesületbe ne lépjenek be tagul, oda ne küldjenek pénzt tagjárulék fejében, onnét ne kapjanak pénzt segélyek címén. A magyarországi munkásságnak szervezkedett, tehát legintelligensebb részét szoros anyagi és erkölcsi kapcsolatok fogják ezzel Ausztriához fűzni. A munkás számára a szakegyesület különféle érzések egész tömegének középpontját jelenti s anyagi létének kérdései sokszor a lehető legszorosabban fűződnek hozzá. Szakegyesület-felfüggesztésekkel, munkáspénzek elrablásával átültetni a magyar munkásélet gócpontjait Bécsbe, annyitjelent, mint a Gross-Österreich eszméjét szolgálni. Ha Andrássy nem tudja ezt, hát tanulja meg, hogy a magyarországi munkásüldözéseknek az összmonarchia rajongói tapsolnak Bécsben. Lueger üdvözölheti még Andrássyt, mint a magyar nemzeti állam ilyetén kiépítésének előharcosát. A kongrua-javaslat ellen háborog most a néppárt. Természetesen nem azt kifogásolják, hogy a javaslat rengeteg összegeket szán állampénzből az alsópapság fizetésére, hanem azt, hogy a javaslat 4. §-a a kidobott állami pénzekért ellenszolgáltatást is kíván. Ez az tudniillik lehetővé teszi az államsegély megvonását az állami rendeleteket végre nem hajtó papoktól. Ez a rendelkezés, az állam befolyásának erősítése a papságra természetesen nem a klerikalizmus, hanem a nemzetiségiek ellen irányul. Nem a néppárti, hanem a nemzetiségi érzelmű papság megrevolverezése akar lenni. Erre a célra csinálták a §-t, csakhogy az elfogadása esetén használható lenne antiklerikális célokra is. A néppártnak éles szeme van és nagy előrelátása. Meglátta a fenyegető veszedelmet és védekezik ellene. Egyelőre csak folyosói vitákban, Apponyi megkerülgetésében áll ez a védekezés. Később folyik majd az egyház korlátlan abszolutizmusának védelme a parlamentben is. A hazafiiaskodó, vadmagyarkodó néppártnak minden eszköz jó a nemzetiségek elnyomására, de a magyar hegemónia föntartóinak kezéből menten kiüti azt a fegyvert, amely a klerikalizmus ellen is használható. A bankbizottság. A bankbizottság kedden délután ülést tart. A bizottságnak függetlenségi párti tagjai hétfőn este a függetlenségi pártkör helyiségében tanácskozásra gyűltek össze, amelyen megbeszélték, hogy milyen álláspontot foglaljanak el a keddi ülésen. Hosszabb tárgyalás után abban történt megállapodás, hogy Holló Lajos be fogja terjeszteni előadói tervezetét, amelynek értelmében a bankbizottság mondja ki, hogy a közös bank szabadalmának sem rövid, sem hosszabb időre való meghosszabbításához nem járul hozzá s követeli az önálló magyar jegybank fölállítását. Ha ezt a határozatot a bankbizottság elfogadja, akkor Holló Lajos ezt, mint a bizottság javaslatát szerdán a képviselőház elé terjeszti és kérni fogja, hogy a képviselőház az indítvány napirendre tűzésének megokolására tűzzön ki időt. Justh elnök szombatra, fogja kitüzetni a javaslatot és akkor a képviselőháznak kell e kérdésben állást foglalnia. Ha a bankbizottság ezen terv szerint fog határozni, akkor a képviselőház szombati ülésén nyílt válsággá fog kiélesedni a koalíció pártjai között most még mindig csak lappangó ellentét a bankkérdésben. A függetlenségi párt azonban már annyit és annyiszor fogadkozott, hogy elveiből nem enged és annyiszor cselekedett elvei és fogadkozásai ellenére, hogy bátor és elszánt állásfoglalását csak megtörténte után fogja elhinni az országnak annyiszor félrevezetett közvéleménye. Az önálló bank érdekében a balpárt vasárnap Kunszentmártonban népgyűlést tartott. Bozóky Árpád és Nagy György képviselők voltak a gyűlés előadói, amelyen az önálló jegybank felállítását követelő határozati javaslatot fogadtak el. A „48-as rablópolitika" ellen. A vidéken a polgárság is megutálta már a hazafias ordítozással, szélhámos módon uralomra jutott koalíciós hősöket és félőképpen a 48-as népcsalókat, akik mohó étvággyal vetették rá magukat a közügyek pénzügyi kiaknázására. Csak szervezkednie kellene az észretért polgárságnak és lerázhatná magáról a veszedelmes kullancsokat-Úgy látszik, ilyesmire készül a kiskunfélegyházai polgárság a közeledő községi választások alkalmából. Erre vonatkozólag a következő tudósítást kaptuk Félegyházáról: Az itteni szabadelvű párt február 28-án népgyűlést tartott a városi közállapotok napirenddel. A gyűlés szónoka dr. Sallai János ügyvéd volt, aki éles szavakkal bírálta a városi rossz gazdálkodást, aminek okát abban látja, hogy a városi képviselőtestületben a 48-as banda uralkodik, amely klikk megakadályoz minden olyan törektörekvést, ami a közérdek javát és a város fejlődését szolgálná. Többek között fölemlíti, hogy egy építendő közkórházra és a városházára fölvett a város