Népszava, 1910. február (38. évfolyam, 26–49. sz.)
1910-02-01 / 26. szám
2 zetet és jobb lakást teremtene? Ez gyalázat volna akkor is, ha Magyarországon a nagybirtokosságot a népjogok behozatala végső veszedelemmel fenyegetné! Akkor is félre kellene állaniok az olyan áramlat előtt, amely a világon már mindenütt diadalra jutott! Azonban hallott valaki arról, hogy kivándorolt egy Andrássy, hogy a budapesti népkonyhákban bárók, grófok, hercegek tolakodnának? Hát arról hallott valaki, hogy a grófoknak a hajléktalanok menhelyében kellett volna szállást keresniök? Talán a szükséglakásokat nekik kell építtetni? Ettől nem félhetnek. Ilyen rosszul nem állhat a sorsuk. A főteremiásnak, Tiszának sem áll ilyen rosszul a sorsa. És nem áll ilyen rosszul a sorsa a másik jósolgató főkasszandrának sem, aki a választójogtól az ország pusztulását várja. Kiké az ország? Összesen tehát 24.778 katasztrális hold. (Nagy zaj. Gyalázat!) Azóta ezeknek a birtokoknak túlnyomó része Tisza Istváné lett és akinek ennyije van, annak még nem kell koldulni menni és nem kell kivándorolni, ha a béresnek, a parasztnak valamivel többet fizet, ha nagyobb falat kenyér is jutna a szegénységnek. Összesen 173.491 . Ezek azonban csak az előőrsei a nagy grófi birtoknak Magyarországon. Nem részletezzük itt a dolgot, csak egy pár nagy, összefoglaló számot hozunk föl. A herceg és gróf Eszterházy-család 516.039 katasztrális holddal bir (nagy zaj — gyalázat is, a gróf Schönborn-család 241.535, a gróf Károlyi-család 174.783, a gróf Pálffy-család 104.522 a gróf Zichy-család 66.476, a gróf Pallavicinycsalád 66.032, a gróf Barkóczy-család 52.782 ésa többi hitbizományi birtokkal bir, ugy, hogy ezekhez hozzávéve a nem grófi sorban levő földbirtokosait az országnak, az ezer holdnál többet bíró, összesen 1945 földbirtokosnak, összesen két millió négyszázezer katasztrális hold van a kezén, vagyis Magyarország termőföldjének egyharmadrésze. Már most azt mondom, hogy akkor, ha Magyarországon ennek a majdnem 2000 embernek és pereputtyának eltartására szolgál egyharmadrésze az országnak és ami ezzel egyet jelent, Magyarország munkásságának, parasztságának is egyharmadrésze ezek számára dolgozik, akkor azoktól, akikről ilyen jó gondoskodás történt, szégyen, gyalázat, sőt politikai becstelenség elvenni a jogot attól a néptől, amely az ő számukra dolgozik, amely eltartja őket. Politikai becstelenség, hogy sajnálják tőlük a jogot, amely nagyobb darab kenyeret jelentene a számukra. Kik a hazaárulók? És most azt kérdezzük, honnan kerültek ezek a nagy földek, ezek az óriási vagyonok honnan kerültek a grófok birtokába ? A magyar nagybirtok története Magyarországon a hazaárulásoknak, a politikai becstelenségeknek a szakadatlan története. A hatalmuk csak következménye mindazoknak a becstelenségeknek és gazságoknak, amelyeket közvetett vagy közvetlen elődjeik elkövettek. Egy történetíró a XVI-ik században, amikor ezek a dolgok legszembeötlőbbek voltak, írja, hogy „a legnagyobb hősök, mint például Horváth Markó, Gersey, Petheő János, Balassa Menyhért, Zichy István, Dessewffy Farkas, Balassa János, Zrinyi Miklós, Magyar Bálint és a többi mai fogalmaink szerint közönséges rablók, sokszor gyilkosok. E vezérek szerepét rendesen úgy tünteti föl a történelem, mintha az ország, a lakosság érdekében mindent elkövettek volna és önzetlenségükben mindent föláldoztak volna. Ehelyett a megyék rendei folytonos kérelmekkel ostromolják az udvart, hogy a vezérek zaklatásai, zsarolásai ellen védelmet nyújtson". De ezeken kivül beszéljünk Magyarországnak két legnagyobb birtokos családjáról, az Eszterházyakról és a Károlyiakról. Az Eszterházyak a legnagyobb árulásnak köszönhetik a vagyonukat. Thököly a XVII-ik század végén száműzetésbe ment; a vagyonát Eszterházy kapta meg, és ezt arra használta föl, hogy a császár valahogy kegyelmet ne adjon Thökölynek, mert hiszen akkor vissza kellett volna adni a vagyont. Két évvel ezelőtt, amikor hazahozták Thököly holttestét, amikor tehát már nem tudta visszakövetelni a vagyonát, a menetben ott voltak és a szertartáson részt vettek az Eszterházy grófok is. Károlyi Sándor meg, a hires Kártévő Sándor 1711-ben, a szatmári béke után megkapta árulása fejében a Rákóczi összes birtokait és éppen ugy, mint ahogy az Eszterházyak a XVII. században, úgy dolgoztak ők később, hogy ki ne béküljenek a Rákócziakkal az uralkodóhoz tagjai. . . . Ezen a két példán megmutattam, hogyan szerződött ez a nagy vagyon,, de végig lehetne.Stert vezetni még sok mágnáscsaládon, ha nem éppen ezeknek a nagyuraknak fizetett emberei, papjai nem csinálták volna és nem hamisították volna meg a történetet. Majdnem minden nagy család eredetére hasonlót lehetne kimutatni. Ezenkívül, hogy a vagyonuknak ilyen eredete van, azt a kérdést is fölvetném, hát vajjon mit tettek Magyarországért, az ország előbbreviteléért, azért, hogy erős gazdasága, virágzó állapotai legyenek? Azt mondják, hogy ezer év óta a nemesség az az országban. Hát én azt mondom, hogyha ezer esztendeig ilyen országot tudtak csinálni, itt az ideje, hogy kivegyük a kezükből az országot. A magyar nemesség. Azt mondják : szegények vagyunk, Ausztria kizsákmányol bennünket, hogy mi, a mezőgazdasági ország Ausztria ipari népével szemben tehetetlenek vagyunk. Hát miért vagyunk szegények ? Hát miért nincs ipar? Hát miért van elnyomva és kizsákmányolva ez az ország ? Nem az én szavaimmal, hanem a történelem félre nem érthető bizonyítékaival felelek. Ilik József fölvilágosult államot akart teremteni; erre neki egyrészt adókra, másrészt kereső népre volt szüksége. Azt mondta gróf Pálffy Fidél kancellárnak, hogy hajlandó Ausztria szakítani azzal a politikájával, hogy erőszakosan visszaszorítja Magyarországot és ez ipari ország lehet, de a nemességnek vállalnia kell, hogy fizet adót. Egyedül ettől az elhatározástól fog függni, — irta 1785-ben a kancellárnak — várjon Magyarország a többi örökös tartományokkal egyforma kedvezésben részesüljön a kereskedésben, vagy csupán gyarmatnak tekintessék, melyből iparcikkei kivitelének lehető megnehezítése s az élelmiszerek árának, az országban elhelyezett katonaság ellátása végett, lehető leszállítása által annyi hasznot húzzunk, amennyit csak lehet. Erre az ajánlatra a magyar nemesség nemzeti ellenállással felelt! (Nagy zaj.) Azt mondják, hogy gazdaságilag el vagyunk maradva és ezért nem lehet a jogot kiterjeszteni. Megint azt a kérdést kell fölvetni, ki volt az, aki a kiváltságos helyzethez való ragaszkodással útját állta annak, hogy Magyarország ipari állammá legyen ? A magyar nemesség. Azok az urak, kik nem akartak jogot adni, akik ellenálltak, akik nemzeti ellenállást szerveztek. De azt is mondják: Azért nem lehet a nép számára jogot adni, mert ez a nemzeti érdekeket veszélyezteti. Ők mondják ezt, a grófok, akiket egyetlenegy szál ehhez a földhöz a tulajdonjogon kívül nem fűz, akik külföldi holmit vásárolnak, akik idegen nyelven beszélnek otthon, akiknél internacionálisabb osztály nincs a világon. Hát ők mernek nemzeti kérdésről beszélni? Mi hát a nemzeti érzésnek, a nemzetképpen való létezésnek az alapja? A nyelv. Nyelv nélkül nincs nemzet. Történelmi bizonyítékokkal mutatok rá arra, hogy a magyar nemesség 60 esztendőn keresztül a legirtóbb hadjáratot viselte azért, hogy a hivatalok, a közszolgálat nyelve ne a magyar legyen. Rákóczy leveretése után elfelejtettek magyarul beszélni. Amikor azt kívánták, hogy a törvényhozás és törvénykezés nyelve magyar legyen, olyan hadjáratot viseltek, amelyről Grünwald Béla azt mondja, hogy hozzája hasonló jelenségeket hiába keres a történetíró bármely más nemzet életében. A magyar nyelvnek hivatalos nyelvvététele ellen azzal az érvvel harcolt a nemesség többsége, hogy ilyen rendelések miatt több alkalmatos tisztviselők hivataluktól kirekesztetnének; az 1807. évi országgyűlésen azzal érvelnek a törvénykezés magyarrá tétele ellen, hogy ezáltal a régi, tanult, jó prókátorok elesnének a pörök vitelétől. Már pedig a nemesség számára tulajdon bátorsága és vagyonuk biztonsága követeli meg, hogy jó ügyvédjeik legyenek. (Derültség.) Ez a magyar nemesség nekünk, a népnek nem akar jogot adni és azon a címen nem akar adni, hogy mi a nemzeti gondolatot veszélyeztetjük. Ez a magyar nemesség, amely, hogy a perei vitelében vesztesége ne legyen, évszázadon keresztül őrült harcot vívott a magyar nyelv ellen. Azért, hogy Magyarországon ipar fejlődni nem tudott, a magyar nemesség felelős. És azért, hogy ez az ország a kultúrától és a fejlődéstől elmaradt, ezért is ez a nemesség felelős. És hogy mit jelentett a magyar nemesség az alkotmányos jogok védelmére nézve, elég arra mutatni, hogyinneki a "gróf Dessewffy Adrélnak, aki" Iriósi a főrendiháznak az elnöke, az őse, Dessewffy Emil 1848-ban a konzervatívok nevében titkos emlékiratot terjesztett, amelyben helyeselte, hogy Ausela Magyarország ellen Oroszországot hívja segítségül. (Nagy zaj. Fölkiáltások: Muszkavezetők!) Windischgrätz herceget, aki a magyar hadsereg leverésére jött, aki a parasztságnak újból való szolgaságba állítását kívánta, sok hazafi: Jósika Szögyény, Majláth, Almássy gróf, Károlyi Lajos gróf és Sennyei Pál báró készséggel csatlakoztak. Mindmegannyi előkelő hazafi volt ez és ezeknek az uszítására irtották ki a forradalmi hadsereget és juttatták el a magyar forradalmat Világosig. Ez a helyzete a múltban a magyar arisztokráciának. Ezek alapján urak ma fölöttünk a grófok. És amikor mi azt írtuk, hogy nem lehet azt tűrni, hogy képtelen helyzet az, hogy egy pár száz vagy ezer nagybirtokos kedvéért a nép jogához ne tudjon eljutni, azt mondta egy másik gróf. Úan, hogy nekik, a grófoknak nincs kárukra az általános választójog, hogy ők mint magyar emberek félnek a jogkiterjesztéstől. Ez a beszéd így nagyon szépen hangzik, csak egy kis bibije van. Van okuk félni. Jól tudják, csak nem mondják, hogy az a rendszer, amit ők eddig folytattak, tovább nem folytatható. Az államhatalom fontos és hatalmas eszköz arra, hogy a vagyonelosztást szabályozza nagy eszköz arra, hogy az élelmiszerek árát szabályozza, hogy az országban a munkabéreket megszabja. A hitbizományi birtokok 1870-ben 463.352 katasztrális holdat tettek ki. 1900-ban 2.353.822 katasztrális holdnyi hitbizományi birtok volt, vagyis olyan birtok, amit nem szabad eladni, de adósságot csinálni rá lehet Hát kérdezem Vay Ádám gróf urat és a többit is, hogyha a munkásságnak és a polgárságnak képviselői vannak ott és a kormány nem ezektől és nem a grófok cselédjeitől, ügyvédeitől függ, lehetséges-e ennyi földet lekötni ? Másik nagy és fontos eszköz a föld urainak a kezében az, hogy az államhatalom minden terhét a néppel viseltetik. Egy-két nagyon is kiáltó példát hozok föl erre. Torontálban gróf Nákó Sándornak tizenháromezer katasztrális holdas birtoka van egy tagban. Ez után a birtok után fizetett összesen tizenkilencezer korona adót, vagyis egy hold után 1 korona 52 fillért. Azok a z 1895-i, tehát már elavult mezőgazdasági fölvétel szerint a Tisza-családnak, amelynek már öszszes birtokai a Tisza István kezében vannak, ilyen volt a vagyoni helyzete: Kat.hold Tisza Imre, Püspökladány 1.403 Tisza Kálmán, Geszt 10.158 Tisza Lajos, Geszt 3.124 Tisza Kálmán, Erdőgyarak 3.259 Tisza Kálmán, Csonkapapi 1.979 Tisza Kálmánné, Csobai 1.210 Tisza Kálmánné, Szakoly 444 Tisza Lajos, Nagykovácsi 2.045 Tisza Lászlóné, Mezőcsán 156 A másik nagy siránkozó, aki ott áll a nép ellen az ászpik gróf, a családjával együtt ilyen vagyoni helyzetű: Kathold Andrássy Aladár, Németujfalu 7.234 Andrássy Aladár, Letenye 4.937 Andrássy Dénes, Kaszon, Jólész 11.095 Andrássy Dénes, Krasznahorka 16.447 Andrássy Dénes, Somosujfalu 171 Andrássy Aladár, Hardicsa 2.747.Andrássy Géza, Parnó .11821 Andrássy Géza, Nagykemence 20.360 Andrássy Tivadar, Zemplén 502 Andrássy hitb. Megyasszó 1.516 Andrássy Gyula, Mező-Zombor 3.183 Andrássy hitb. Monok 222 Andrássy Géza, Tiszaluc 1.028 Andrássy Géza, Betlér 36 220 Andrássy Aladár, Magyarkimle 2.454 Andrássy Aladár, Vecsés 1.113 Andrássy Géza, Taktakenéz 113 Andrássy Géza, Gyula, Aladár, Tiszadob 10.921 Kudlóc és Maskóc, peres birtok 795 Andrássy Dénes, Románfalu 1.218 Andrássy Dénes, Hajmos 1.255 Andrássy Géza, Taktakenéz 3.755 Andrássy Gyula, Marosludas 3.293 Andrássy Tivadar, Mezőlaborc 724 Andrássy Tivadar, Sajubise 878 Andrássy Tivadar, Kudlóc 404 Andrássy Aladár, Homonna 2.970 Andrássy Tivadar, Hesdát 25.518 NÉPSZAVA 1910 február 1.