Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)
1914-07-29 / 178. szám
XLV. évfolyam. Budapest, 1914 julius 29. szerda. 178. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA egy évre 24.— kor. I negyed évre 6.— kor. fél évre 13.— kor. egy hóra 2.— kor. A„SZOCIALIzaxUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) A magyar hivatalos „Budapesti Közlöny" és, az osztrák hivatalos „Wiener Zeitung" kedden délután 4 órakor külön kiadásban jelent meg és a következőket tartalmazza: HADÜZENET. A császári és apostoli királyi Felsége 1914. évi július hó 28-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján a mai napon a szerb királyi kormányhoz francia nyelven hadüzenetet intézett, amely magyar fordításban a következőképen szól: Mivel a szerb királyi kormány ama jegyzékre, amely részére Ausztria-Magyarország belgrádi követe által 1914. évi július hó 23-án átadatott, kielégítő választ nem adott, a császári és királyi kormány kénytelen maga gondoskodni jogainak és érdekeinek védelméről és ezen célból a fegyverek erejéhez fordulni. Ausztria-Magyarország ennélfogva a jelen pillanattól kezdve hadiállapotban levőnek tekinti magát. Ausztria-Magyarország külügyminisztere: Gróf Berchtold, s. k. A magyar újságírásnak nem volt még olyan nagyjelentőségű eseménye,, mint az, amit e sorok fölött közlünk. A király megüzente a háborút és a következő órákban az ágyuk erejével fog Ausztria-Magyarország érvényt szerezni az akaratának Szerbiával szemben. » Éjfélig ez a nap legnagyobb eseménye. Nem hoznak-e a következő órák nagyobbakat ? Az ágyuké a szó : — a monarchia diplomáciája érvényt szerzett annak az elvének, hogy azután a szerb válasz után, amely a monarchia jegyzékében foglaltak teljesítését nem ígérte, nem megy bele alkudozásokba, nem tolja ki a határidőt, nem fogad el"" közvetítést, hanem megszólaltatja a fegyvereit. Két nagy esemény kiemelése kívánkozik még ide. Az egyik a hatalmas Anglia diplomáciája fejének az alsóházban tett nyilatkozata, amely nyilatkozat szavaiból az óriási, rettenetes következményű konfliktus békés megoldásában való reménykedés hangzik ki, hogy a kevésbé érdekelt nagyhatalmak együttes megegyezésével és föllépésével igyekezzenek útját állani a világháborúnak. Greynek ez után a nagyjelentőségű beszéde után még lázasabb tevékenység fogta el a nagyhatalmak diplomáciáit. A másik nagy esemény, amelyet e helyen fentartással emelhetünk csak ki, arról szól, hogy Oroszország is nagy erővel mozgósít. Ha igaz ez a híradás, akkor a Grey akciója elkésett. Ha még nem is igaz, a legközelebbi órákban valósággá lehet. A monarchia is, és Németország is ellene van a megoldás, a diplomácia véleménye szerint az ideiglenesen való megoldás e módjának. És délután négy órára kiadták hivatalosan is, hogy megüzenték a háborút. Ki kell emelnünk itt is — alább, háború és a közgazdasági élet című fejezetben bőven írunk róla —, hogy a háborús helyzet nagy drágaság jeleivel kezdődik. A hatóságnak, a kormánynak nagyon sürgős kötelessége törvényben való jogának azérvényesítése abban az irányban, hogy a drágaság katasztrófákat ne idézzen elő. • És most adjuk sorban a mai nap híreit . Az ágyuké a szó! (Bécs, július 28. — „Az Est" tudósítása.) •Az európai diplomácia akciója csupán a háború lokalizálására szorítkozhat mától kezdve. Szó sem lehet már többé arról, hogy Szerbiát meg ne támadjuk. A kocka el van vetve. A háború Szerbiával kikerülhetetlen és elhatározott dolog. Szerbiával Ausztria-Magyarország csak az ágyuk nyelvén beszél — egész a végsőig. Ezeket a súlyos mondatokat ma a legilletékesebb helyen hallottam. Egyébként hétfőn este a külföldi lapok levelezői a bécsi külügyminisztériumban hasonló és épp ily elhatározott hangú információkat kaptak. Ezt a nagyjelentőségű elhatározást a mértékadó helyeken a szerb válaszjegyzék idézte elő. El voltunk készülve reá, hogy a szerb kormány ki nem elégítő válaszában sok kifogásolni való lesz. De a kétszínűségnek és ellenséges indulatnak az a mértéke, ami ebben a jegyzékben megnyilatkozik, fölülmúlta a legpesszimisztikusabb várakozást. Ha volt még valakinek talán kétsége afelől, vájjon okvtetelenül szükséges-e a háború megindítása Szerbia ellen, a jegyzék elolvasása ezt az utolsó kételyt is el kellett, hogy oszlassa. Bizonyossá vált, hogy azzal a Szerbiával, amely így beszél, nem lehet többé békében élni. Most már az ágyuké a szó. Ha Szerbia kormánya most az utolsó pillanatban talán mégis engedékenységre határozná el magát, , ez már nem változtathat a helyzeten. Szer bia elszalasztotta az alkalmat. Most már késő, Szerbiával többé diplomáciai uton nem tárgyal a monarchia. Sőt: a monarchia és Szerbia között fenforgó ügyben többé közvetítés sem lehetséges. Ez ügy fegyveres elintézése előtt minden idegen oldalról jövő beavatkozást a monarchia vissza fog utasítani. A monarchiának erről az elhatározásáról hétfő este óta minden nagyhatalomnak tudomása van. Kétszázmilliós hadi kárpótlást. (Bécs, július 28.) Ma ismét híre terjedt annak, hogy Franciaország és Oroszország részéről újabb határidőt kértek Szerbiának, de egyidejűen kilátásba helyezték, hogy Franciaország és Oroszország az osztrák-magyar követeléseknek Szerbia által való elfogadásáért bizonyos formában garanciát vállal. Mindezekről az eseményekről, amelyek a diplomácia kulisszái mögött játszódnak le, illetékes körökben épp úgy titkolódznak, amint nem lehet tudni semmi bizonyosat arról, hogy a katonai előkészületek mily irányban fogják folytatni. Beavatott körökben úgy tudják, hogy Ausztria-Magyarország hajlandó az ellenségeskedés megkezdéséig igen rövid határidőt adni, de egyúttal kijelenti, hogy követeléseinek minden fentartás nélkül való teljesítésén kívül kétszáz millió korona hadikárpótlást követel. A monarchia bejelenti a hatalmaknak a hadiállapotot. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: A" közös külügyminisztérium kedden a bécsi idegen diplomáciai missziókhoz a következő tartalmú jegyzéket intézte : A császári és királyi kormány auuiu u i.- ból, hogy a Belgrádból kiinduló, az osztrákmagyar monarchia területi integritása ellen irányuló szubverzív üzelmeknek véget vessen, a szerb királyi kormányhoz 1914 július 23-án jegyzéket intézett, amelyben több követelés foglaltatott, amely követeléseknek elfogadására a szerb királyi kormánynak 48 órai idő engedélyeztetett. Miután a szerb kormány erre a jegyzékre nem adott kielégítő választ, a császári és királyi kormány abba a kényszerhelyzetbe jutott, hogy maga gondoskodjék jogainak és érdekeinek megvédéséről és hogy ebből a célból a fegyver erejéhez folyamodjék. Ausztria-Magyarország, amely Szerbiához az ellenségeskedések megkezdésére vonatkozó 1907. évi október 18-iki konvenció 1. szakasza értelmében már formális nyilatkozatot intézett, azóta Szerbiával hadiállapotban lévőnek tekinti magát. Amidőn a cs. és kir. külügyminisztérium ezt a nagykövetségnek (követségnek) tudomásul adja, tisztelettel kijelenti, hogy Ausztria-Magyarország az ellenségeskedések tartama alatt Szerbia részéről való hasonló eljárás föltevése mellett az 1907. évi október 18-iki hágai egyezmény és az 1909. évi február 26-iki londoni deklaráció határozataihoz fogja magát tartani. A császári és királyi kormány fölkéri a nagykövetséget (követséget), hogy ezt a notifikációt sürgősen kormányával közölni szíveskedjék. háborút! Lapunk mai száma 14 oldal-