Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-22 / 202. szám

3TMT- évfolyam. Budapest, 1914 augusztus 22. szombat. AZ ELŐFIZETÉS ÁR­A: negyed évre...... *.— kor. egy hóra­­.— kor. A „SZOCIAI­IZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. e­gy évre.. 24. - kor. fél évre. 12.— kor. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. V . iNsc/xT­V­­ 202. szám. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) & & * M német hadak sírig verték a Franciákat. .* .#. i­­ A lotharingiai harctér nagy eseményei. — A németek Belgiumon át az Északi tenger felé vonulnak. — Az angol flottát állítólag támadásra parancsolták. — A monarchia csapatai előrenyomulnak Oroszországban. — Forradalom pusztít a hóhércár biro­dalmában. — .Orosz-török-román háború előtt. — Nem nyitják meg a Dardanellá­kat. — Még nincs válasz a japáni ulti­mátumra. * .#. * rAz európai háború a szárazföldön dől majd el .•— Írtuk napokkal ezelőtt és meg­ismételtük akkor, amikor hírt adtunk Ja­pánnak Németországhoz küldött és eset­leg a német flottát fenyegető, szerfölött erős hangú ultimátumáról. • Szárazföldön dől majd el és mert a folyton, támadó tak­tikával dolgozó német seregek még gyor­sabbak, mint az eddig viselt hadjárataik­ban, mint a­ franciákkal végigharcolt 1870—71-es háborúban, s hamarosan eldől majd az európai háború. A nyugateurópai háború első döntő ütközete (mert a há­ború óriási színteréhez képest több döntő ütközetnek kell lennie) megvolt már , még nem francia területen, amint mindenki várta, hanem Lotharingiában, egészen köz­zel Franciaországhoz, Metz és a Vogézek között, ott, ahol negyvennégy esztendővel ezelőtt voltak nagy csaták : itt a franciák éppen az 1870—­71-iki hadjárat tanulságai szerint a­­Verdun—Belfort-i terület erődí­téseinek a fölhasználásával óriási tömeg­ben, s valószínűen több hadtesttel igyekeztek előnyomulni, hogy mindjárt a hadjárat első heteiben megelőzzék a mindig a táma­dás stratégiájával dolgozó németeket. És az a terület, amely hosszú kilométereken ke­resztül, Pont-à-Mousson, Mühlhausen,Jeune­ville, Belfort, sőt a már franciaországi Briey révén már a mostani háborúban is csak német győzelmeket látott, a csütörtökön és pénteken történt nagy összecsapásban nagy német diadal, színtere lett. Lotharingia El­szásszal együtt 1871-ben a németeké lett, 1911-ben nem tudták visszaszerezni, még pillanatokra sem, a franciák, katonáik ezrei maradtak a németek foglyai, ágyúik és fölszereléseik óriási tömege lett a németek zsákmánya; a nagy erővel való előrenyo­mulásuk nem szerezte vissza Lotharingiát,­­ de megnyitotta a három-négy területen is eredményesen hadakozó német seregek számára a keleti Franciaországban lévő erődítéseken keresztül vezető utakat is í­rA nyugateurópai háborúnak ezen kívül különösebb eseményei nincsenek. Londoni lapok úgy tudják­­(ilyen jelentés érkezett Berlinbe), hogy az angol admiralitás pa­rancsot adott a flottának arra, hogy, a monarchia ellen kezdje meg az ellenséges­kedést. Az oroszok ellen való hadjáratban a ma­gyar-osztrák csapatok megakadályozták némely orosz csapatnak azt a törekvését, hogy áttörjön a bukovinai határon.­­Amint francia katona egy sincs Németország terü­letén, orosz k­atona sincs egy sem magyar vagy osztrák területen. De a monarchia csa­patai folytatják tovább az előrenyomulást. Azok az összeütközések, amelyekről a leg­utóbbi napokban és ma is érkeztek hírek, nem döntő jelentőségűek, de képét adják az oroszországi hadjáratnak: ellenséges terü­leten operálnak a monarchia katonái, Né­metország katonái is és az orosz seregek mindig megverteik, mindig vonulnak vissza­felé. Nincsenek jelentős eseményei a déli had­járatnak sem, ilyenekről nem érkeztek hírek. De egyre komolyabbak azok a hír­adások, amelyek a monarchia mellé álló balkáni államoknak hármas alb­ániává való alakulásáról szólnak; állandóan tart Tö­rökországnak, Bulgáriának és Romániának a tárgyalása. Úájabb hírek erősítik, hogy közel vagyunk Oroszországnak Romániá­hoz és Oroszországnak Törökországhoz való ultimátumának az elküldéséhez. És akkor Románia és Törökország is fegyve­resen szólnak bele az európai háborúba, amelynek immár az a fő célja, hogy az Európa békességét, kultúráját örökösen veszedelemmel fenyegető barbár orosz cár­ság pökhendi uralma egyre északabbra és egyre keletebbre szorítódjék! a nyugateurópai háború. Brüsszel a németeké, a németek Bel­giumszerte győznek! —: a tegnapi éj­félutánig ez volt az európai háború leg­nagyobb eseménye. Még mindig nincse­nek részletei a Brüsszelbe való bevonu­lás óriási­­jelentőségű haditényének, de a német hadaknak ezt a brüsszeli nagy diadalát, amelynek — egy ellenséges állam óriási lakossága és mindenképen jelentőszivárosa elfoglalásával — nem­csak stra­égiai, de erkölcsi jelentősége is van, ezt a diadalt máris szinte elho­mályosítja a mai napnak az az óriási fontosságú jelentése, amely hitül adja, hogy az európai háború első döntő üt­közete megvolt, hogy német hadtestek találkoztak és ütköztek össze francia hadtestekkel, hogy az óriási területű csatatéren, amelyen napokig folyt a harc, az egész vonalon a németek győz­tek, sok zsákmányt, ellenséges hadi­szert szereztek, sok ezer foglyot ejtet­tek. A belgiumi, a franciaországi, a né­metországi, elszászi és loth­aringiai hadi színtereken­ mindenütt a németek győz­nek; előrehaladásukat nem tudják meg­akasztani sem a csak ezzel a céllal föl­lépő belgák, sem a támadásra is kész franciák,­­ az ellenséges támadást meg ők mindig megakasztották és visszaver­ték ... Belgiumban tovább tart az előre­nyomulásuk, Liége közigazgatása már német és van hír arról is, hogy a Bel­giumon keresztülvonuló német sereg hamarosan eljut majd föl, az Északi tengerig­ törzsek képviselve voltak, a bajor trónörö­kös vezetésével tegnap a Metz és a Vogézek között lefolyt­­csatákban nagy diadalt arat­tak: a Lotharingiából nagy erőkkel elő­nyomuló ellenséget az "egész vonalon visz­szavertük és súly­os veszteségeket okoztunk nekik. Több ezer foglyot ejtettünk és szá­mos ágyat vettünk el az ellenségtől. A győ­zelem valamennyi részletét még nem lehet áttekinteni, mert a csatatér sokkal nagyobb kiterjedésű, mint amilyenen az 1870—71-iki harcokban az egész német haderőnk moz­gott. Csapataink lelkesítve az előnyomulás föltartóztathatatlan tüzétől, üldözik az el­lenséget és a harc még ma is tart. (Bécsi hír­adás szerint ezt a jelentést a bécsi vezérkar a lapoknak rendkívüli kiadások számára engedélyezte. —14 szerk.) (Metz Lotharingia német birodalmi kerület fővárosa, elsőrendű vár. Tizenhét kilométer­nyire van a francia határtól, a Seille és a Mosel összefolyásánál. 1905-ben 61.000 lakosa volt. Fon­tos vasúti hely. Az erődítmények a körfalakon kívül mint egyes erősségek 8 kilométer átmé­rőjű körben nagyobbára a Seille és Mosel mel­lett levő magaslatokon állanak. Metz várának már a rómaiak korában jelentős szerepe volt. 1870 augusztusában itt vívták a franciák és a németek azokat a véres csatákat, amelyeknek az lett a következménye, hogy Bazaine és egész hadteste Paristól elvágatott és Metzbe záratott, ahol azonnal ostrom alá vették; október 27-én adta át Bazaine a várat a németeknek; 6000 tiszt és 173.000 katona adta, meg magát és átad­tak 1100 ágyut. ( A térképünkön Metz környé­kén több, a mostani hadjáratból is ismeretes helység­ van: Briey, Port-d­-Mousson,Scheville, Diedenhofer, jóval lejjebb: Belfort, Mühlhau­sen ésa többi.) * * .* A németek belgiumi és franciaországi hadjárata. * Döntő ü­tközet A németek szétverték a franciákat. (Berlin, augusztus 21. Érkezett este 6 órakor. — „Magyar Távirati Iroda".) "A Wolf"ügynökség jelenti: A nagy vezérkar közli: Seregünk, amelyben az összes német Lapunk mai száma 10 oldal.­ s Belgiumban. Az Északi tenger felé­ (Bécs, augusztus 21. r. „Bud. Tud.") A „Neue Freie Presse" azt írja, hogy a német hadsereg Belgiumon keresztül hamarosan el fogja érni az Északi tengert.

Next