Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)
1914-08-22 / 202. szám
3TMT- évfolyam. Budapest, 1914 augusztus 22. szombat. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: negyed évre...... *.— kor. egy hóra.— kor. A „SZOCIAIIZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. egy évre.. 24. - kor. fél évre. 12.— kor. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. V . iNsc/xTV 202. szám. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) & & * M német hadak sírig verték a Franciákat. .* .#. i A lotharingiai harctér nagy eseményei. — A németek Belgiumon át az Északi tenger felé vonulnak. — Az angol flottát állítólag támadásra parancsolták. — A monarchia csapatai előrenyomulnak Oroszországban. — Forradalom pusztít a hóhércár birodalmában. — .Orosz-török-román háború előtt. — Nem nyitják meg a Dardanellákat. — Még nincs válasz a japáni ultimátumra. * .#. * rAz európai háború a szárazföldön dől majd el .•— Írtuk napokkal ezelőtt és megismételtük akkor, amikor hírt adtunk Japánnak Németországhoz küldött és esetleg a német flottát fenyegető, szerfölött erős hangú ultimátumáról. • Szárazföldön dől majd el és mert a folyton, támadó taktikával dolgozó német seregek még gyorsabbak, mint az eddig viselt hadjárataikban, mint a franciákkal végigharcolt 1870—71-es háborúban, s hamarosan eldől majd az európai háború. A nyugateurópai háború első döntő ütközete (mert a háború óriási színteréhez képest több döntő ütközetnek kell lennie) megvolt már , még nem francia területen, amint mindenki várta, hanem Lotharingiában, egészen közzel Franciaországhoz, Metz és a Vogézek között, ott, ahol negyvennégy esztendővel ezelőtt voltak nagy csaták : itt a franciák éppen az 1870—71-iki hadjárat tanulságai szerint aVerdun—Belfort-i terület erődítéseinek a fölhasználásával óriási tömegben, s valószínűen több hadtesttel igyekeztek előnyomulni, hogy mindjárt a hadjárat első heteiben megelőzzék a mindig a támadás stratégiájával dolgozó németeket. És az a terület, amely hosszú kilométereken keresztül, Pont-à-Mousson, Mühlhausen,Jeuneville, Belfort, sőt a már franciaországi Briey révén már a mostani háborúban is csak német győzelmeket látott, a csütörtökön és pénteken történt nagy összecsapásban nagy német diadal, színtere lett. Lotharingia Elszásszal együtt 1871-ben a németeké lett, 1911-ben nem tudták visszaszerezni, még pillanatokra sem, a franciák, katonáik ezrei maradtak a németek foglyai, ágyúik és fölszereléseik óriási tömege lett a németek zsákmánya; a nagy erővel való előrenyomulásuk nem szerezte vissza Lotharingiát, de megnyitotta a három-négy területen is eredményesen hadakozó német seregek számára a keleti Franciaországban lévő erődítéseken keresztül vezető utakat is írA nyugateurópai háborúnak ezen kívül különösebb eseményei nincsenek. Londoni lapok úgy tudják(ilyen jelentés érkezett Berlinbe), hogy az angol admiralitás parancsot adott a flottának arra, hogy, a monarchia ellen kezdje meg az ellenségeskedést. Az oroszok ellen való hadjáratban a magyar-osztrák csapatok megakadályozták némely orosz csapatnak azt a törekvését, hogy áttörjön a bukovinai határon.Amint francia katona egy sincs Németország területén, orosz katona sincs egy sem magyar vagy osztrák területen. De a monarchia csapatai folytatják tovább az előrenyomulást. Azok az összeütközések, amelyekről a legutóbbi napokban és ma is érkeztek hírek, nem döntő jelentőségűek, de képét adják az oroszországi hadjáratnak: ellenséges területen operálnak a monarchia katonái, Németország katonái is és az orosz seregek mindig megverteik, mindig vonulnak visszafelé. Nincsenek jelentős eseményei a déli hadjáratnak sem, ilyenekről nem érkeztek hírek. De egyre komolyabbak azok a híradások, amelyek a monarchia mellé álló balkáni államoknak hármas albániává való alakulásáról szólnak; állandóan tart Törökországnak, Bulgáriának és Romániának a tárgyalása. Úájabb hírek erősítik, hogy közel vagyunk Oroszországnak Romániához és Oroszországnak Törökországhoz való ultimátumának az elküldéséhez. És akkor Románia és Törökország is fegyveresen szólnak bele az európai háborúba, amelynek immár az a fő célja, hogy az Európa békességét, kultúráját örökösen veszedelemmel fenyegető barbár orosz cárság pökhendi uralma egyre északabbra és egyre keletebbre szorítódjék! a nyugateurópai háború. Brüsszel a németeké, a németek Belgiumszerte győznek! —: a tegnapi éjfélutánig ez volt az európai háború legnagyobb eseménye. Még mindig nincsenek részletei a Brüsszelbe való bevonulás óriásijelentőségű haditényének, de a német hadaknak ezt a brüsszeli nagy diadalát, amelynek — egy ellenséges állam óriási lakossága és mindenképen jelentőszivárosa elfoglalásával — nemcsak straégiai, de erkölcsi jelentősége is van, ezt a diadalt máris szinte elhomályosítja a mai napnak az az óriási fontosságú jelentése, amely hitül adja, hogy az európai háború első döntő ütközete megvolt, hogy német hadtestek találkoztak és ütköztek össze francia hadtestekkel, hogy az óriási területű csatatéren, amelyen napokig folyt a harc, az egész vonalon a németek győztek, sok zsákmányt, ellenséges hadiszert szereztek, sok ezer foglyot ejtettek. A belgiumi, a franciaországi, a németországi, elszászi és lotharingiai hadi színtereken mindenütt a németek győznek; előrehaladásukat nem tudják megakasztani sem a csak ezzel a céllal föllépő belgák, sem a támadásra is kész franciák, az ellenséges támadást meg ők mindig megakasztották és visszaverték ... Belgiumban tovább tart az előrenyomulásuk, Liége közigazgatása már német és van hír arról is, hogy a Belgiumon keresztülvonuló német sereg hamarosan eljut majd föl, az Északi tengerig törzsek képviselve voltak, a bajor trónörökös vezetésével tegnap a Metz és a Vogézek között lefolytcsatákban nagy diadalt arattak: a Lotharingiából nagy erőkkel előnyomuló ellenséget az "egész vonalon viszszavertük és súlyos veszteségeket okoztunk nekik. Több ezer foglyot ejtettünk és számos ágyat vettünk el az ellenségtől. A győzelem valamennyi részletét még nem lehet áttekinteni, mert a csatatér sokkal nagyobb kiterjedésű, mint amilyenen az 1870—71-iki harcokban az egész német haderőnk mozgott. Csapataink lelkesítve az előnyomulás föltartóztathatatlan tüzétől, üldözik az ellenséget és a harc még ma is tart. (Bécsi híradás szerint ezt a jelentést a bécsi vezérkar a lapoknak rendkívüli kiadások számára engedélyezte. —14 szerk.) (Metz Lotharingia német birodalmi kerület fővárosa, elsőrendű vár. Tizenhét kilométernyire van a francia határtól, a Seille és a Mosel összefolyásánál. 1905-ben 61.000 lakosa volt. Fontos vasúti hely. Az erődítmények a körfalakon kívül mint egyes erősségek 8 kilométer átmérőjű körben nagyobbára a Seille és Mosel mellett levő magaslatokon állanak. Metz várának már a rómaiak korában jelentős szerepe volt. 1870 augusztusában itt vívták a franciák és a németek azokat a véres csatákat, amelyeknek az lett a következménye, hogy Bazaine és egész hadteste Paristól elvágatott és Metzbe záratott, ahol azonnal ostrom alá vették; október 27-én adta át Bazaine a várat a németeknek; 6000 tiszt és 173.000 katona adta, meg magát és átadtak 1100 ágyut. ( A térképünkön Metz környékén több, a mostani hadjáratból is ismeretes helység van: Briey, Port-d-Mousson,Scheville, Diedenhofer, jóval lejjebb: Belfort, Mühlhausen ésa többi.) * * .* A németek belgiumi és franciaországi hadjárata. * Döntő ütközet A németek szétverték a franciákat. (Berlin, augusztus 21. Érkezett este 6 órakor. — „Magyar Távirati Iroda".) "A Wolf"ügynökség jelenti: A nagy vezérkar közli: Seregünk, amelyben az összes német Lapunk mai száma 10 oldal. s Belgiumban. Az Északi tenger felé (Bécs, augusztus 21. r. „Bud. Tud.") A „Neue Freie Presse" azt írja, hogy a német hadsereg Belgiumon keresztül hamarosan el fogja érni az Északi tengert.