Népszava, 1918. március (46. évfolyam, 51–77. sz.)

1918-03-01 / 51. szám

ILVI. évfolyam. Budapest, 1918. március 1. IK­ S­ 7 Att. ..«•«. 1 évre......... I*.— kor. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA» !«.— kor.­­ negyed évr....... •.—kor. tgs­taura ........ 8.— kor. egy hétre ....... 86 fillér. EGYES SZÁM ÁRA 12 FILIER. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. SXdgJelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG) VXII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 8-2» 6» J József 3-30.) EIADÓHIVATALa: VXH., CONTI-UTCA 4. IX. (Telefon: József 8-31 és József 8-32.) péntek. 51. szám. «?. Tények. 1. Az osztrák képviselőház február 22-iki ülésén dr. Seidl­er miniszterelnök a követ­kező kijelentést tette: „Tisztelt Ház! Tegnap­előtt hivatalos közlés jelent meg a lapokban arról, hol van jelenleg az osztrák-magyar hadierő súlypontja. A vitában elhangzott több kijelentésből azt látom, hogy ezt a köz­lést részben félreértették. Fölvilágosításul kereken kijelentem: Mint már 19-én is kinyilatkoztattam, Ausztria-Magyarország nem vesz részt abban a katonai akcióban, amelyet most, Németország folytat Orosz­ország ellen. (Tetszés.) Másodszor: Osztrák­magyar csapatok nem fognak bevonulni Ukrajnába, amellyel békeviszonyba va­gyunk. (Zajos tetszés.) Ami végül Romániát illeti, közte és Ausztria-Magyarország kö­zött fegyverszünet van. A béketárgyalásokat a legközelebbi napokban megkezdik. (Tet­szés.) Ezeket kérem, tisztelt uraim, tudomá­sul venni. lama... Kanada hat tartománya... "Ausz­trália államai... Nagybritannia... Ilyen körkép tárul elénk, ha végignézünk a világon. Hatalmas és civilizált államok egész sora becsülte már meg a női nemet (és önmagát!) azzal, hogy megszüntette a nemi cenzust, hogy megszüntette a férfiak kizáró­lagos politikai uralmát és végét vetette a női nem politikai jobbágyságának. Ebből a hatalmas nemzetközi áramlatból jutott el hozzánk is valami. Vázsonyi Vilmos törvényjavaslata választójogot ad a nőknek is. Elvileg legalább elismeri és magába fo­gadja azt a nagy forradalmi újítást, amit a nemi cenzus elejtése és a nők szavazati jogának törvény­beik­tatása jelent­. De milyen fukar kezekkel mér ez a tör­vényjavaslat! Mennyire kicsinyes, milyen szűkkeblű és hogyan zsugoriskodik! Csak azoknak a nőknek kínál jogot, akik elvégez­ték a polgári iskola vagy valamely más kö­zépiskola négy osztályát. Hyen módon vagy 160.000 nő kerülne belül az alkotmány sán­cain. Megadja még a jogot a hadiözvegyek egy részének is, a családfentartóknak, akik­nek legalább egy törvényes gyermekük van a hábornyion elpuíztva fél V­­V+él ~ jeg­eim körülbelül 100.000 nőt juttatna joghoz, ugy hogy mindössze csak 260.000 nő kapna a Wekerle-kormány választójogi törvényjavas­lata szerint szavazati jogot. Alig több, mint negyedmillió nő szaba­dulna meg tehát a nemi cenzustól, ezek nagy­része is csak bizonyítványcenzusi, tehát va­gyoni cenzus révén válhatna a férfiakkal egyenjogúvá. Alig több, mint negyedmillió, amikor pedig, ha a szociáldemokrata párt programja szerint minden felnőtt nőnek megadnák a­­választójogot, körülbelül 5 mil­lió nő válna Magyarországon egy csapásra szavazóvá. Alig több, mint negyedmillió nő­választó iktatódik a törvénybe, abban a vi­lágtörténelmi korszakban, amikor Anglia egyetlen törvénnyel nem kevesebb, mint hatmillió nőt ruházott föl alig néhány hete teljes állampolgári és politikai joggal, ami­kor most Svédország is követi Anglia tör­vényhozásának bölcs és nagylelkű, előrelátó és előítélettől mentes példáját. A Wekerle-kormán­y választójogi javas­lata csak igen kevéske jogot hoz a nők szá­mára és szin­te semmi jogot sem hoz a dol­gozók, a gyárak és szántóföldek munkásnő­tömegei számára. Amit a Wekerle-kormány hoz, sokkal inkább nevezhetnek a hölgyek választójogának, mint a nők választójogának. Ám ezzel szemben mégis azt látjuk, hogy a munkapárt reakciós szónokai a választó­jogi bizottságban nap-nap után dörgedelmes támadásokat rendeznek még ez ellen a cse­kély jogkiterjesztés ellen is és semmiképen sem akarnak tudni a nők választójogáról. Nincs olyan hazug frázis, amit ne alkal­maznának és nincs olyan elcsépelt érv, amit röstelnének igénybe venni a nők választó­joga ellen. Az egyik éretlennek tartja a nő­ket a politikai jogra, a másik pedig nem akarja beszennyezni a­ női ideált a politikai harc csúnyaságaival. A­z egyik a városi nő léhaságától, a másik a falusi nő tudatlansá­gától félti a magyar osztályállamot. Any­nyira vérükben van a reakció, annyira sötét minden porcikájuk, hogy még a gyakorlat­ban, sajnos, igen keveset jelentő, de elvileg mégis nagy haladást hozó jogin­terjesztés el­len is ágálnak, üvöltenek és handabandáz­nak. A magyar parlame­nt többségének, a mun­kapártnak igazi és legbelsőbb lényegét talán legrikítóbban, talán legvisszataszítóbban a női választójogról vallott nézetei árulják el. A munkásság választójogáról mégsem mer­nek olyan becsmérlően beszélni, mert félnek a férfimunkástömegek szervezett hatalmá­tól, de a nők választójogát kedvükre figu­rázhatják ki és pocskondiázhatják le, mert sajnos, a nők tömegei még nem ébredtek annyira öntudatra, még nem állanak olyan Bürü és tömött, olyan szervezett sorokban, mint a férfiproletár­ok. 2. Bécsből közlik: Ukrajna Podolia tartomá­n­ya.i.or.ai,­mii.i a po!" á-*f• "g vezetői sürgős segítségért fordultak a mon­archiához. Azt kérik, hogy fegyveres segít­séget nyújtsunk arra, hogy a bolsevikiektől b­egtisztítsák Ukrajnát. A bolsevikieknek az a céljuk, hogy lángba borítsák az új köztár­saságot, elpusztítsanak ott minden emberi és vagyoni értéket és illuzóriussá tegyék a bé­kekötést és annak eredményeit." Különösen veszélyeztetik azokat az élelmiszerkészlete­ket, amelyeket a velünk kötött gazdasági szerződés szerint, a monarchia számára kel­lene szállítani. Bölin-Ermolli vezérezredes csapattestei már megkezdték az előnyomu­lást Csernovictől kelet felé és elérték a ha­tárt. Előnyomulásunk­ közben komolyabb el­lenállásra vagy küzdelemre nem került sor. Az osztrák határ átlépése és csapatainknak Ukrajnába való bevonulása rövid órák kér­dése, ha ugyan eddig még nem követke­zett be. A nők választójoga. (Stockholm, február 27.) A Svéd Távirati Iroda jelenti: a kor­mány törvényjavaslatot terjesz­tett az országgyűlés elé, amely a nőknek megadja az aktív és pasz­szív választójogot. A nők választójogának nagy és forradalmi gondolata hétmérföldes csizmákkal járja be a világot. Most Svédországon volt a sor, hogy utolsóul a skandináv államok közül­­ is meg­adja a nők politikai jogát, aminthogy Nor­végia és Dánia már előbb teljes jogú állam­polgárokká avatta a nőket. A nők választójoga diadalmasan hódítja meg az egész világot Norvégia... Dánia... Svédország... Finnország... Holtanstlia... Az Északamerikai Egyesü­lt Államok 18 ál­ Lapunk rt.as száma 8 oldal. A magyarországi vas­­és fémmunkások szövetsége most számol be 1917. évi működéséről. Az or­szág leghatalmasabb ipari szövetségéről van szó, amelynek kötelékébe 1917 december 11-én 10.931 vas- és fémmunkás tartozott. Pedig a háború kezdetén a vas- és fémmunkás-szövet­ség taglétszámát is megritkították a behívások. Csak a folytonos áldozatkész, agitáló munka emelte újra a szövetséget a fejlődésnek eme szédületes magasságáig. Az itthon maradt szervezett vas- és fémmunkásoknak köszönhető, hogy a szövetség taglétszáma majdnem a négyszerese annak, amennyit a háború előtt fölmutatni tudott. A vas- és fémmunkás-szövetség 1917-ben emelkedett a leghatalmasabb arányokban.­­ A taglétszám 1917 január 1-ig 20.965 volt Belé­pett 1917. évben 32.439, kimaradt és töröltetett 32.200, az év végén 80.931 tag maradt. Az első osztályban szervezett tagok 1.288.672 járulékot, a második osztályban szervezett munkások 517.531 járulékot fizettek be. Az összes befizeté­sek 62%-a a fővárosra, 38%-a a vidékre esett A szövetség vezetősége joggal mondhatja, hogy „ezek az eredmények nem véletlenül és várat­lanul hullottak az ölünkbe, hogy ezek hazc és küzdelem és megfeszített munka nélkül is el­érhetők lettek volna. Nem! A háború hosszú elhúzódása fölszántotta Európa-szerte a kö­zömbösség szikkadt talaját a népek nemcsak beleuntak a véget érni nem akaró háborúba, hanem kénytelenek védekezni is ama pusztító hatások ellen, amelyeket a háborús állapot vet a népek nyakába és amelyeknek súlya alatt most már mindenki görnyed, talán még a had­seregszállítók is, akiket a vagyon súlya nyom már agyon, amelyet a háború ideje alatt sze­reztek." A jelentés kiemeli azt is, hogy a szakszerve­zetek taglétszáma mindenütt emelkedett ahol az egyenetlenség és a széthúzás meg nem bon­totta a munkásmozgalom egységét és egységes erejét. „Sajnos — van arra is példa, hogy attól a proletárság éket engedett verni egysége közé, ott a szakszervezetek taglétszáma csökkent és ezzel alábbszállott a munkásság ellenállóképe.­

Next