Népszava, 1921. július (49. évfolyam, 142–168. sz.)
1921-07-22 / 160. szám
2 ijeje * * Nem engedik a cenzúrázott SSSgsszava terjesztését, olvasását, eäfifssetsét. — ©lvasSinfent és előfizetőinket MStáczSky megfélemtitik, zakLatárc. * * Egyelőre néhány eset a Gróf Belüben miniszterelnök a nemzetgyűlés julius 15-iki ülésén jelentette ki: — ...ha valaki ismer bűnöket és visszaéléseket, amelyek nincsenek még megtorolva, jelentsék föl azokat, mert a kormány el van szánva, hogy minden bűncselekményt megtorol. Ezvilágos, tiszta beszéd. Ennek erejével élni kell mindenkinek, akinek olyan sérelme van, amelyért annak elkövetőjét bűnhődés illeti meg. Nem kell kímélni a fáradságot, nem kell félni a bűnök föltárásától, elvégre az ország érdeke az, hogy minden bűnös cselekedet tudomására jusson a kormánynak, amely a megtorlatlanul maradt bűnökért törvényesen kívánja felelősségre vonni a bűnösöket. Mi is élni akarunk ezzel a joggal. Lapunk, a Népszava, a cenzúra szigorú ellenőrzése alatt áll. Egyetlen olyan közlemény nem jelenik meg benne, amelyet a túlzottan gondos és körültekintő cenzúr át ne olvasott volna, mielőtt az rotációsunk hengerére kerülne. Az így megjelenő sajtóterméknek az ügyészség adja meg napról-napra a terjesztési engedélyt. Az ellenőrzés tehát kettős. Egyfelől a cenzor, másfelől az ügyész. Az ilyen körülmények között megjelenő újságot törvényesen senki másnak nincs tovább joga újabb cenzúra alá vonni, megvételét, olvasását hatósági jelleggel akadályozni, lehetetlenné tenni, avagy olvasóit üldözni. Ha magánember teszi ezt meg, azt a rendes bíróság útján vonhatjuk felelősségre és ezt nem is fogjuk elmulasztani egyetlen esetben sem. Elvégre ahoz igazán nincs köze semmiféle magánszemélynek, hogy ki milyen újságot olvas, az állam hivatalos testületeinek ellenőrző jogát pedig, a legfelsőbb hatóság — a kormány nevében— a cenzúra és az ügyészség gyakorolja, végeredményben tehát, az ország többi hatóságai föl vannak mentve attól, hogy a hírlapokat ők is ellenőrizzék. E hatóságok közegeinek is csak az a joguk marad meg, az így forgalomba hozott hírlapokkal szemben, ami minden polgárt megillet, hogy nem veszik meg, nem fizetik elő azt a lapot, amely politikai hitvallásuknak, avagy társadalmi fölfogásuknak nem felel meg. Akiknek a „Nemzeti Újság", az „Új Nemzedék" vagy más hasonló holmi van a szívükhöz nőve, azok ám olvassák azokat teljes lelki gyönyörűséggel, de akinek a Népszava kell, azt se üsse el senki attól, hogy olvashassa, hogy előfizetője lehessen. Úgy véljük, hogy ezt kívánja meg a jogrend és éppen ezért tesszük panasz tárgyává azt a sérelmünket, hogy lapunk terjesztésében az ország egyes helyein korlátoznak bennünket, és azt a sérelmet is, hogy olvasóinkat és előfizetőinket üldözik, megfélemlítik, törvényes jogalap nélkül. Följelentésünket , a miniszterelnök felhívásának megfelelően — a kormányhoz tesszük meg, hogy az alábbi konkrét esetekben, a törvényes megtorlás iránt intézkedhessenek." 4. Kőszegen a városi katonai karhatalom és a rendőrség együttesen tiltotta el lapunk árusítását és utasította a bizományost hogy a kezelést szüntesse be. Napi veszteségünk 50 példány. 5. Mátészalkán a katonai parancsnokság adta ki a tilalmat lapunk ellen s utasította a bizományost a lap árusításának megszüntetésére. Napi veszteségünk 200 példány. 6. Lovasberényben a katonai karhatalmi parancsnokság elkobozta az odaérkezettNépszava-példányokat, az árusítást megtiltotta. Napi veszteségünk 100 példány. 7. Pápán a katonai karhatalmi parancsnokság a legszigorubbb tilalmat adta ki lapunk árusítása és előfizetése ellen. Veszteségünk napi 300 példány. 8. Aszódon a katonai karhatalom tiltotta el lapunk árusítását Napi veszteségünk 300 példány. 9. Törökszentmiklóson ír katonai karhatalom egy őrmestere végigjárta lapunk előfizetőit és tudomásukra adta, hogy szigorúan megbüntetik azt, aki a lapra előfizet, sőt azt is, akinél Népszavát látnák. Napi veszteségünk 200 példány. 10. Mezőhegyesen a katonai parancsnokság megtiltotta az árusítást és utasította a bizományost az árusítás beszüntetésére. Napi veszteségünk 120 példány. 11. Sárváron a főszolgabíró adta ki a tilalmazó rendelkezést. Az árusítótól megtagadja az engedélyt és mindenkit büntetéssel fenyeget, aki Népszavát mer a városba hozni. Napi veszteségünk 250 példány. 12. Gyöngyösön a rendőrkapitány tiltja lapunk árusítását és üldözi az újságárusokat, akik lapunkat árusították. Veszteségünk napi 300 példány. 13. Zalaegerszegen a katonai és polsvári hatóság együttesen tiltotta el lapunk terjesztését. Napi veszteségünk 250 példány. 13. Gyomron a szolgabíró szigorú parancsa tiltja a Népszava árusítását, de még előfizetését is. A posta a Népszava példányait nem továbbítja. Napi veszteségünk 300 példány. E törvényellenes tilalmak — eltekintve az előfizetőkön és olvasókon elkövetett lelki és erkölcsi erőszaktól — lapvállalatunknak 192.110 korona kárt okoznak havonként. Mindezeknél fogva élünk törvényes jogunkkal. Panaszt emelünk abban a reményben, hogy a kormány — a miniszterelnök állásfoglalásának megfelelően — megindíttatja az eljárást a visszaélések, a katonai, mint a polgári hatóságoknál levő vétkesek ellen egyaránt.nisztertársaival szemben, akik nem engedték meg, hogy lealkudjon az egyes tárcák követeléseiből. (Gaál Gaszton: „Majd elbánik velük a nemzetgyűlés!") A nemzet semmiesetre se fog igazat adni a kormánynak... (Friedrich István: „Az egész rendszernek!") A pénzügyminiszter a csempészektől elvett pénzeket önhatalmúlag visszaadta a csempésző bankoknak. A honvédelmi minisztérium kiutalt 30.000 koronát előlegül azoknak a tiszteknek, akik a csempészek ellen a vizsgálatot vezetik, hogy hallgassanak. Ezek a tisztek elmentek Benárdhoz is. Az ügyre vonatkozó aktákat a nemzetgyűlés elé kell hoznia a pénzügyminiszternek. Hegedűs nem tud érvényt szerezni a takarékossági politikának és lehet, hogy ennek hátterében diplomáciai okok vannak. Tény, hogy történtek olyan dolgok, amelyek tisztázásra szorulnak. A kivételes hatalom csak oly mértékben vehető igénybe, amennyiben a közrend biztosítása és a külpolitika érdeke követeli. Ezzel szemben a kormány a kivételes hatalmat folytonosan kiviteli és behozatali célokra használja föl. (Zaj.) Van itt egy Ergon nevű részvénytársaság. Ez a részvénytársaság a diktatúra bukása után alakult 100.000 korona alaptőkével. Azóta több ezer millió forgalmat bonyolított a másfél év alatt beviteli és kiviteli ügyek folán, vagyis olyan üzletekben, amelyekhez kormányengedélyre volt szüksége és 30 millió koronára emelte föl alaptőkéjét. Kérdezte, nem protekció-e az, amikor magánosok nem kaphatnak megfelelő kiviteli és behozatali engedélyeket, ellenben egy ilyen részvénytársaság a kormány teljes kegyét élvezve, milliárdokat harácsol össze. Határozati javaslatot adott be, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a pénzügyminisztert, a csempészügy aktáinak a nemzetgyűlés elé terjesztésére s hogy a bankoknak jogtalanul kiutalt, több száz milliós összegeket fizettesse vissza az állampénztárnak, továbbá: utasítsák a minisztert, hogy az „Ergon"-nak adott szállítási engedélyekről 30 nap alatt tegyen jelentést, annál inkább, mert a sajtónak sohasem volt szabad írni az „Ergon" viselt dolgairól. Végül: a miniszter október 16-áig terjessze pontos kimutatásban a nemzetgyűlés elé a kivételes hatalom alapján adott engedélyeket, mert tűrhetetlen, hogy a kormány továbbra is kivételes hatalmat gyakoroljon. (Élénk helyeslés.) Az indemnitást nem fogadta el. Gaál Gaszton a tisztviselő-kérdésről beszélt A bírói kartól eltekintve, mondotta, a tisztviselők általánosságban nem nélkülöztek. Az előadó beszéde szerint a tisztviselők minden erkölcsi tőkéjüket a konszolidáció fölépítésére fordították... (Karafiáth Jenő: „Úgy is van!") A tisztviselők munkáját lehet kritizálni. Fehér holló az a tisztviselő, aki reggel19 órakor benn van a hivatalban. Az előadó dicsérő beszéde a tisztviselőkről nem volt helyénvaló. Nem a köztisztviselőkről beszél, hanem a bürokrácia fejedelmeiről, akik a kivételes hatalommal rendelkeznek az ország fölött Ezek a fejedelmek nem tettek semmit a szabad forgalom érdekében. Budapest kereskedelme roszszabbul áll, mint valaha, holott ha volna kereskedelem, meg volna oldva a tisztviselőkérdés. A kivételes hatalmat egy percig sem szabad tovább tűrni! A kormány nem közgazdasági kérdésekben kapta ezt a hatalmat. Például a drága benzint az államtól köteles a polgár venni. (Pallavicini György: „Akkor Bubinek volt a miniszter, ő felelős!") Ilyesmik akadályozzák a termelést. A vitát ekkor megszakították és elhatározták, hogy az indemnitást pénteken tovább tárgyalják. Hegedűs pénzügyminiszter válaszolt több, hozzá, intézett interpellációra. Az ezer koronán aluli kényszerkölcsönök pénztári eli ismervényeinek beváltása ügyében közölte, hogy a beváltás idejének és módjának meghatározása a nemzetgyűléstől függ. Az erre vonatkozó rendeletet csak az ingatlan vagyonváltság megszavazása után fogja kiadni. A válaszokat tudomásul vették és az ülés délután 12 órakor véget ért. A megtörtént esetei a következők: 1. Salgótarjánban a katonai karhatalom valamennyi újságárusítónak megtiltotta a Népszava árusítását. A polgári hatósági közegek kijelentik, hogy nem tűrik Salgótarjánban lapunkat és aki csak egyetlen példányt merészel a városba hozni, azt szigorúan megbüntetik. A tilalom előtt Salgótarjánban naponta 800 példány fogyott el lapunkból. 2. Nyíregyházán a katonai karhatalom és a rendőrség egyszer és mindenkorra — szóval „örökre" (!!) — eltiltotta lapunk árusítását, még az előfizetését is. A tilalom ellen vétőknek szigorú büntetést helyeztek kilátásba. Naponta 500 példány a veszteségünk. 3. Dorog községben a katonai karhatalom és a községi képviselőtestület tiltották el lapunk terjesztését, előfizetését. Napi veszteségünk 300 példány. SÍÉ PS SAVA 1921 julius 22. hatalmai epy percig — Ereki és Jaa! Saszton s koaresásísi jcoSülsfeájián'sS!. — Az indemnitás vitája tovább folydogál a nemzetgyűlésen és a kormánypolitika bírálata során egy-két erős támadás éri a pénzügyminiszter koncepcióját. Így a csütörtöki ülésen is, amikor a kormánynak a hírhedt „Ergon" nevezetű részvénytársasághoz való viszonya került szóba. Az első szónok Czeglédy Endre volt, aki a javaslathoz szólván, megállapította, hogy eddig komoly kísérletek a kormány részéről nem történtek a termelés fokozása és a munkanélküliség megszüntetése érdekében. Ha a földreformot őszre nem oldják meg, kilép a kormánypártból. A javaslatot elfogadta. Ereki Károly viszont Hegedűs pénzügyi politikáját bírálta s megállapította, hogy a pénzügyminiszter fecsérli az ország pénzét Az, hogy indemnitást kér, a költségvetési jog kijátszása. Hegedűs nem tartotta be azt az ígéretét, amelyet a takarékosságra nézve tett. Például Korányi pénzügyminisztersége idején a diplomáciai kiadások kisebbek voltak, mint most, holott a magyar diplomácia minden téren vereséget szenvedett (Egri-Nagy János közbekiált: „Elgáncsolja a külföld előtt diplomáciánkat!") Amióta Hegedűs Egerben volt Egri-Nagy képviselővel nem lehet birni! (Derültség.) Pazarlást jelent a Menekültügyi Hivatal is... (Gaál Gaszton: „Az egy tápintézet!") Ha egy menekült megy oda, akkor kidobják... Gróf Teleki Pál, aki a hivatal élén áll, autót kap, fényes fogadótermet Ezt a hivatalt meg kell szüntetni. A pénzügyminiszter gyönge mi Estencij KONYV£K Alvinezy: A többtermelés könyve .Friedrich: A tuberkulózis Halm: Harc a fertőző nemibetegségek ellen.. Herovitz: Idegen szavak magyarázata Pongrécz: Lakásügyi szabályok Pongricz: Fölemelt adók Pongrácz: Munkások és tisztviselők adói.... Pongrácz: Fényűzési forgalmi adó Pongrács: Fölemelt illetékek Pongrácz: Adócsalás Pongrácz: Munkásügyi bíráskodás Vé: Útmutató az új életre vi.attai 100 K •1 K .1 K K 211 K 15 K 6 K.• K 12 K 11 K 1 K 12 K Kaphatók a Népszava-könyvkereskedésben, Vll. Erzsébet körút 35, a kiadóhivatalban, VIII, Conti utca 4, valamint az összes szervezeti árusítóknál és lapkihordóknál