Népszava, 1921. július (49. évfolyam, 142–168. sz.)

1921-07-22 / 160. szám

2 ijeje * * Nem engedik a cenzúrázott SSSgsszava terjesztését­, olvasását, eäfifsset­­­sét. — ©lvasSinfent és előfizetőinket MStáczSky megfélemtitik, zakLat­árc. * * Egyelőre néhány eset a Gróf Belüb­en miniszterelnök a nemzetgyűlés julius 15-i­ki ülésén jelentette ki: — ...ha valaki ismer bűnöket és visszaélé­seket, amelyek nincsenek még megtorolva, je­lentsék föl azokat, mert a kormány el van szánva, hogy minden bűncselekményt meg­torol. Ez­­világos, tiszta beszéd. Ennek erejével élni kell mindenkinek, akinek olyan sérelme van, amelyért annak elkövetőjét bűnhődés il­leti meg. Nem kell kímélni a fáradságot, nem kell félni a bűnök föltárásától, elvégre az ország érdeke az, hogy minden bű­nös cselekedet tudomására jusson a kormány­nak, amely a megtorlatlanul maradt bűnökért törvényesen kívánja felelősségre vonni a bű­nösöket. Mi is élni akarunk ezzel a joggal. Lapunk, a Népszava, a cenzúra szigorú ellenőrzése alatt áll. Egyetlen olyan közlemény nem jelenik meg benne, amelyet a túlzottan gondos és körülte­kintő cenzúr át ne olvasott volna, mielőtt az rotációsunk hengerére kerülne. Az így meg­jelenő sajtóterméknek az ügyészség adja meg­­ napról-napra a terjesztési engedélyt. Az ellenőrzés tehát kettős. Egyfelől a cenzor, másfelől az ügyész. Az ilyen körülmények között megjelenő új­ságot törvényesen senki másnak nincs tovább joga újabb cenzúra alá vonni, megvételét, ol­vasását hatósági jelleggel akadályozni, lehe­tetlenné tenni, avagy olvasóit üldözni. Ha ma­gánember teszi ezt meg, azt a rendes bíróság útján vonhatjuk felelősség­re és ezt nem is fog­juk elmulasztani egyetlen esetben sem. Elvégre ahoz igazán nincs köze semmiféle magánsze­mélynek, hogy ki milyen újságot olvas, az ál­lam hivatalos testületeinek ellenőrző jogát pe­dig, a legfelsőbb hatóság — a kormány nevé­ben­— a cenzúra és az ügyészség gyakorolja, végeredményben tehát, az ország többi hatósá­gai föl vannak mentve attól, hogy a hírlapo­kat ők is ellenőrizzék. E hatóságok közegeinek is csak az a joguk marad meg, az így forga­lomba hozott hírlapokkal szemben, a­mi min­den polgárt megillet, hogy nem veszik meg, nem fizetik elő azt a lapot, amely politikai hit­vallásuknak, avagy társadalmi fölfogásuknak nem felel meg. Akiknek a „Nemzeti Újság", az „Új Nemzedék" vagy más hasonló holmi van a szívükhöz nőve, azok ám olvassák azokat tel­jes lelki gyönyörűséggel, de akinek a Népszava kell, azt se üsse el senki attól, hogy olvashassa, hogy előfizetője lehessen. Úgy véljük, hogy ezt kívánja meg a jog­rend és éppen ezért tesszük panasz tárgyává azt a sérelmünket, hogy lapunk terjesztésében az ország egyes he­lyein korlátoznak bennünket, és azt a sérelmet is, hogy olvasóinkat és előfizetőinket üldözik, meg­félemlítik, tör­vényes jogalap nélkül. Följelentésünket ,­ a miniszterelnök felhívásának megfelelően — a kormányhoz tesszük meg, hogy az alábbi konkrét esetekben, a törvényes megtorlás iránt intézkedhessenek." 4. Kőszegen a városi katonai karhatalom és a rendőrség együttesen tiltotta el lapunk áru­sítását és utasította a bizományost hogy a kezelést szüntesse be. Napi veszteségünk 50 példány.­­ 5. Mátészalkán a katonai parancsnokság adta ki a tilalmat lapunk ellen s utasította a bizományost a lap árusításának megszünte­tésére. Napi veszteségünk 200 példány. 6. Lovasberényben a katonai karhatalmi parancsnokság elkobozta az odaérkezett­­Népszava-példányokat, az árusítást megtil­totta. Napi veszteségünk 100 példány. 7. Pápán a katonai karhatal­mi parancs­nokság a legszigorubbb tilalmat adta ki la­punk árusítása és előfizetése ellen. Veszte­ségünk napi 300 példány. 8. Aszódon a katonai karhatalom tiltotta el lapunk árusítását Napi veszteségünk 300 példány. 9. Törökszentmiklóson ír katonai karhata­lom egy őrmestere végigjárta lapunk elő­fizetőit és tudomásukra adta, hogy szigo­rúan megbüntetik azt, aki a lapra előfizet, sőt azt is, akinél Népszavát látnák. Napi veszteségünk 200 példány. 10. Mezőhegyesen a katonai parancsnokság megtiltotta az árusítást és utasította a bizo­mányost az árusítás beszüntetésére. Napi veszteségünk 120 példány. 11. Sárváron a főszolgabíró adta ki a tilal­mazó rendelkezést. Az árusítótól megtagadja az engedélyt és mindenkit büntetéssel fenye­get, aki Népszavát mer a városba hozni. Napi veszteségünk 250 példány. 12. Gyöngyösön a rendőrkapitány tiltja la­punk árusítását és üldözi az újságárusokat, akik lapunkat árusították. Veszteségünk napi 300 példány. 13. Zalaegerszegen a katonai és polsvári ha­tóság együttesen tiltotta el lapunk terjeszté­sét. Napi veszteségünk 250 példány. 13. Gyomron a szolgabíró szigorú parancsa tiltja a Népszava árusítását, de még előfize­tését is. A posta a Népszava példányait nem továbbítja. Napi veszteségünk 300 példány. E törvényellenes tilalmak — eltekintve az előfizetőkön és olvasókon elkövetett lelki és erkölcsi erőszaktól — lapvállalatunknak 192.110 korona kárt okoznak havonként. Mindezeknél fogva­­ élünk törvényes jo­gunkkal. Panaszt emelünk abban a remény­ben, hogy a kormány — a miniszterelnök állás­foglalásának megfelelően — megindíttatja az eljárást a visszaélések, a katonai, mint a polgári hatóságoknál levő vétkesek ellen egy­aránt.­nisztertársaival szemben, akik nem engedték meg, hogy lealkudjon az egyes tárcák követe­léseiből. (Gaál Gaszton: „Majd elbánik velük a nemzetgyűlés!") A nemzet semmiesetre se fog igazat adni a kormánynak... (Friedrich Ist­­ván: „Az egész rendszernek!") A pénzügymi­niszter a csempészektől elvett pénzeket önha­talmúlag visszaadta a csempésző bankoknak. A honvédelmi minisztérium kiutalt 30.000 ko­ronát előlegül azoknak a tiszteknek, akik a csempészek ellen a vizsgálatot vezetik, hogy hallgassanak. Ezek a tisztek elmentek Benárd­hoz is. Az ügyre vonatkozó aktákat a nemzet­gyűlés elé kell hoznia a pénzügyminiszternek. Hegedűs nem tud érvényt szerezni a takaré­kossági politikának és lehet, hogy ennek hát­terében diplomáciai okok vannak. Tény, hogy történtek olyan dolgok, amelyek tisztázásra szorulnak. A kivételes hatalom csak oly mér­tékben vehető igénybe, amennyiben a közrend biztosítása és a külpolitika érdeke követeli. Ezzel szemben a kormány a kivételes hatal­mat folytonosan kiviteli és behozatali célokra használja föl. (Zaj.) Van itt egy Ergon nevű részvénytársaság. Ez a részvénytársaság a diktatúra bukása­ után alakult 100.000 korona alaptőkével. Azóta több ezer millió forgalmat bonyolított a más­fél év alatt beviteli és kiviteli ügyek fo­­lán, vagyis olyan üzletekben, amelyekhez kormány­engedélyre volt szüksége és 30 millió koronára emelte föl alaptőkéjét. Kérdezte, nem protek­ció-e az, amikor magánosok nem kaphatnak megfelelő kiviteli és behozatali engedélyeket, ellenben egy ilyen részvénytársaság a kor­mány teljes kegyét élvezve, milliárdokat hará­csol össze. Határozati javaslatot adott be, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a pénzügyminisztert, a csempész­ügy aktáinak a nemzetgyűlés elé terjesztésére s hogy a bankoknak jogtalanul kiutalt, több száz milliós összegeket fizettesse vissza az állampénztárnak, továbbá: utasítsák a minisztert, hogy az „Ergon"-nak adott szál­lítási engedélyekről 30 nap alatt tegyen jelen­tést, annál inkább, mert a sajtónak sohasem volt szabad írni az „Ergon" viselt dolgairól. Végül: a miniszter október 16-áig terjessze pontos kimutatásban a nemzetgyűlés elé a ki­vételes hatalom alapján adott engedélyeket, mert tűrhetetlen, hogy a kormány továbbra is kivételes hatalmat gyakoroljon. (Élénk helyes­lés.) Az indemnitást nem fogadta el. Gaál Gaszton a tisztviselő-kérdésről beszélt A bírói kartól eltekintve, mondotta, a tisztvi­selők általánosságban nem nélkülöztek. Az előadó beszéde szerint a tisztviselők minden erkölcsi tőkéjüket a konszolidáció fölépítésére fordították... (Karafiáth Jenő: „Úgy is van!") A tisztviselők munkáját lehet kritizálni. Fehér holló az a tisztviselő, aki reggel­­19 órakor benn van a hivatalban. Az előadó dicsérő be­széde a tisztviselőkről nem volt helyénvaló. Nem a köztisztviselőkről beszél, hanem a büro­krácia fejedelmeiről, akik a kivételes hata­­lom­mal rendelkeznek az ország fölött Ezek a fejedelmek nem tettek semmit a szabad forga­lom érdekében. Budapest kereskedelme rosz­szabbul áll, mint valaha, holott ha volna ke­reskedelem, meg volna oldva a tisztviselő­kérdés. A kivételes hatalmat egy percig sem sza­bad tovább tűrni! A kormány nem közgazdasági kérdésekben kapta ezt a hatalmat. Pé­ldául a drága benzint az államtól köteles a polgár venni. (Pallavi­cini György: „Akkor Bubinek volt a minisz­ter, ő felelős!") Ilyesmik akadályozzák a ter­melést. A vitát ekkor megszakították és elhatároz­ták, hogy az indemnitást pénteken tovább tár­gyalják. Hegedűs pénzügyminiszter válaszolt több, hozzá, intézett interpellációra. Az ezer koro­nán aluli kényszerkölcsönök pénztári eli ismer­vényeinek beváltása ügyében közölte, hogy a beváltás idejének és módjának meghatározása a nemzetgyűléstől függ. Az erre vonatkozó rendeletet csak az ingatlan vagyonváltság megszavazása után fogja kiadni. A válaszokat tudomásul vették és az ülés délután 12 órakor véget ért. A megtörtént esetei­ a következők: 1. Salgótarjánban a katonai karhatalom valamennyi újságárusítónak megtiltotta a Népszava árusítását. A polgári hatósági kö­zegek kijelentik, hogy nem tűrik Salgótar­jánban lapunkat és aki csak egyetlen pél­dányt merészel a városba hozni, azt szigo­rúan megbüntetik. A tilalom előtt Salgótar­jánban naponta 800 példány fogyott el la­punkból. 2. Nyíregyházán a katonai karhatalom és a rendőrség egyszer és mindenkorra — szó­val „örökre" (!!) — eltiltotta lapunk árusí­tását, még az előfizetését is. A tilalom ellen vétőknek szigorú büntetést helyeztek kilá­tásba. Naponta 500 példány a veszteségünk. 3. Dorog községben a katonai karhatalom és a községi képviselőtestület tiltották el la­punk terjesztését, előfizetését. Napi vesztesé­günk 300 példány. SÍÉ PS SAVA 1921 julius 22. hatalmai epy percig — Ereki és Jaa! Saszton s koa­resásísi jcoSülsfeájián­'sS!. — Az indemnitás vitája tovább folydogál a nemzetgyűlésen és a kormánypolitika bírálata során egy-két erős támadás éri a pénzügymi­niszter koncepcióját. Így a csütörtöki ülésen is, amikor a kormánynak a hírhedt „Ergon" nevezetű részvénytársasághoz való viszonya került szóba. Az első szónok Czeglédy Endre volt, aki a javaslathoz szólván, megállapította, hogy eddig komoly kísérletek a kormány részé­ről nem történtek a termelés fokozása és a munkanélküliség megszüntetése érde­kében. Ha a földreformot őszre nem oldják meg, kilép a kormánypártból. A javaslatot elfo­gadta. Ereki Károly viszont Hegedűs pénzügyi poli­tikáját bírálta s megállapította, hogy a pénz­ügyminiszter fecsérli az orszá­g pénzét Az, hogy indemnitást kér, a költségvetési jog ki­játszása. Hegedűs nem tartotta be azt az ígé­retét, amelyet a takarékosságra nézve tett. Például Korányi pénzügyminisztersége idején a diplomáciai kiadások kisebbek voltak, mint most, holott a magyar diplomácia minden té­ren vereséget szenvedett (Egri-Nagy János közbekiált: „Elgáncsolja a külföld előtt diplo­máciánkat!") Amióta Hegedűs Egerben volt Egri-Nagy képviselővel nem lehet birni! (De­rültség.) Pazarlást jelent a Menekültügyi Hi­vatal is... (Gaál Gaszton: „Az egy tápintézet!") Ha egy menekült megy oda, akkor kidobják... Gróf Teleki Pál, aki a hivatal élén áll, autót kap, fényes fogadótermet Ezt a hivatalt meg kell szüntetni. A pénzügyminiszter gyönge mi­ Esten­cij KONYV£K A­lvinezy: A többterm­elés könyve .Friedrich: A tuberkulózis Halm: Harc a fertőző nemibetegségek ellen.. Herovitz: Idegen szavak magyarázata Pongrécz: Lakásügyi szabályok P­ongricz: Fölemelt adók Pongrácz: Munkások és tisztviselők adói.... Pongrácz: Fényűzési forgalmi adó Pongrács­: Fölemelt illetékek Pongrácz: Adócsalá­s Pongrácz: Munkásügyi bíráskodás Vé: Útmutató az új életre v­i.attai 100 K •1 K .1 K K 211 K 15 K 6 K­­.• K 12 K 11 K 1 K 12 K Kaphatók a Népszava-könyvkeres­kedésben, Vll. Erzsébet­ körút 35, a kiadóhivatalban, VIII, Conti­ utca 4, valamint az összes szervezeti áru­sítóknál és lapkihordóknál

Next