Népszava, 1921. november (49. évfolyam, 244–269. sz.)

1921-11-25 / 265. szám

• 2 pamutfonalak, pamutszövetek, gyapjúáruk és a kikészített bőrök után is. Ez sem olyan vám­védelem, amely az iparfejlesztést szolgálná. A pamutfonalak vámja épp az ellenkezőt szol­gálja. Tudtunkkal a magyar textilgyárak kénytelenek kész fonalat vásárolni, mert a fonógépek teljesítőképessége kisebb, mint a szövőgépeké. Ha a fonalak vámját emelik, akkor csak megdrágítják a m­agyar termelést s megkönnyítik a külföldi versenyt. Viszont a kész szövetek vámja is csak arra jó, hogy megdrágítsa azokat. A termelést ma nem kell ilyen vámokkal védeni, mert azt eléggé veri a korona alacsony árfolyama. Sem a német márka sem a cseh korona nem tud konkurrálni a magyar koronával, annyira nem, hogy az utóbbi időben Németországban nem is akarnak szóbaállni a magyar kereske­dőkkel s csak „nemes" valutában adnak nekik el árukat Ugyanígy van­ a kikészített bőrökkel is. A bőrgyárak termelését is eléggé védi az ala­csony árfolyamú korona. Viszont a cserző­a­nyagok vámjának a fölemelése megdrágítja az itthon gyártott bőrárukat. Végeredményben az egész vámemelési akció­nak csak az lesz az eredménye, hogy minden tovább drágul és nagyon kétséges még az is, hogy az állampénztárnak is lesz-e belőle va­lami több bevétele. NÉPSZAVA 1921 november 25. Belüllen megbízást kapott kormányalakításra. * * Szombaton 5 szavarosM­­irogrammán, a többség! pártokban. — Fölhívás az egységes párt meggala­sítására. — A pártok i­ág nem határoztak. A kormányválságban másfél heti huza­vona után csütörtökön délután elhatározó lépés tör­tént: a kormányzó Bethlen lemondott minisz­terelnököt újból megbízta kabinetalakítással. A lemondott miniszterelnök délben ment ki­hallgatásra, amely egy óra hosszat tartott s amelyről már a mint dezignált miniszterelnök távozott. Bethlen a kormányzótól jövet egye­nesen a miniszterelnökségre ment s délutánra magáihoz kérette a többségi pártok, a kisgazda­párt a keresztény egyesülés és a disszidens­csoport elnökségeit. A dezignált miniszterelnök délután 6 órakor elsőben a kisgazdapárt vezé­reivel, nagyatádi Szabóval, Mayer Jánossal, Rubinek Gyulával és Gaál Gasztonnal ült össze tanácskozásra közölte velük kormányelnöki megbízatását s azt, hogy kormányzati program­jának végrehajtása céljából szükségesnek tartja a guvernementális elemeknek egységes pártba leendő tömörítését. A kisgazdák után a kereszténypárt elnökségének tagjaival, Haller Istvánnal, Huszár Károllyal, Prohászka Otto­kárral és Ernszt Sándorral tárgyalt, végül a di­szidensek kiküldötteit, Fáy Gyulát és Gyö­mörey Györgyöt fogadta. Egyben fölkérte a pártvezéreket hogy pártjaikat még e héten értekezletre hívják össze, hogy az egyes pár­tokban külön-külön ismertethesse kormányzati programját s a képviselőkhöz az értekezleteken fölszólítást intézhessen az egységes­ pártalaku­lásban való résztvételre. Nagyatádi Szabó és a többi kisgazdavezér csütörtök este bizalmas értekezleten tájékoz­tatták párthíveiket a Bethlentől nyert infor­má­­iókról úgy a kormányprogramot mint az egységest illetően, közölték továbbá a dezig­nált miniszterelnöknek azt a kívánságát, hogy a párt értekezleten hallgassa meg a kormány­programot. Beható eszmecsere indult meg, természetesen állásfoglalás ezúttal sem történt az egységes pártban való résztvétel kérdésé­ben, csak azt határozták el, hogy a kisgazdapárt szombaton értekezleten hall­gatja meg Bethlen programját és az egy­séges párt alakítására irányuló felhívását A vidéken időző képviselőket távirati úton citálják föl e napra a fővárosba A kisgazda­párt tehát csak szombaton dönt Bethlen ter­veinek pontos ismerete után. Addig pedig a helyzet marad, ami volt hetek óta: a Rubinek— Schandl-csoport az egységes pártalakulás híve, amíg nagyatádi Szabóék köntörfalaznak, hogy így meg úgy, nem ellenzik ugyan az egysé­gest, de a kisgazdapártot se­m hajlandók­­ föl­áldozni; programbővítésről, cégváltozásról, pártszövetségről ellenben lehet szó... Nagy­atádi Szabóék tehát nyitva hagynak egy aj­tócskát, amelyen mégis csak be lehet lopódzni az egységesbe, ha netalán­tán nagyatádi Szabó mégis bent maradna a kabinetben, el­lenkező esetben mereven ragaszkodnak a gazdapártnak sértetlen konzerválásához jel­mondatuk továbbra is: „Velünk lehet be­szélni!"... , „ . . Nagyatádi Szabó csütörtökön este elhárított minden kérdést, amely a párt legközelebbi ma­gatartására vonatkozott hivatkozván arra hogy Bethlen megkérte, ne adjon senkinek se nyilatkozatot Csak a régi nótát ismételte a kis­gazdavezér, hogy a kisgazdapárt, mint a parla­ment legnagyobb pártja, nem áldozza föl ma­gát, ellenben el­foga­dj­a a „homogén gondolko­zásuak" csatlakozását. A keresztény egyesülés álláspontja hasonló: ők is csak az egységes programja után nyilat­koznak. Az egységes hívei itt Haller, Huszár, Ernszt vezérlete alatt a párt többsége, az Andrássyhoz húzó kisebbség valószínűen ellen­zékbe vonul. Ők lesznek a legitimista ellenzék tagjai. A párt állásfoglalása valószínűen szin­tén szombatra marad. Ami az új kormány megalakítását illeti, Bethlen ügyes taktikát követ Előbb megvárja miként nyilatkoznak a többségi pártok az egy­séges alakulást illetően s csak ezután rukkol ki az uj miniszteri névsorral. Ha előbb tenné könnyen fuccsba megy az egész pártalakítási terv." Ilyenformán a kormányalakítás valószí­nűen már csak a jövő hétre marad. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: Bethlen István gróf miniszterelnök csütörtökön déli 12 órakor kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál. A kihallgatás 1­­­ óráig tartott. A kormányzó Bethlen István grófot miniszterelnökké dezignálta és felkérte, hogy a kabinetalakítás iránt előterjesztést tegyen. A miniszterelnök csütörtökön délután már m­eg is kezdte a pártok vezetőivel való tanács­kozásait és 126 órakor a kisgazdapárt képvi­selőivel, 7 órakor a keresztény nemzeti egye­sülés pártjának vezetőivel, ezután pedig a disszidennsek képviselőivel tárgyalt. A meg­beszélések­­este 11 óráig tartottak és pénteken folytatódnak. Szervezkedikt a nemzetgy­űlési ellenzék. Párhuzamosan Bethlen törekvésével, amely egy táborba igyekszik terelni a szabad király­választó kisgazdákat és a legitimista keresz­ténypártiakat a nemzetgyűlési ellenzék­­ sorai­ban is mozgalom észlelhető a kormánnyal szemben álló politikai csoportok tömörítésére. Hogy az összes ellenzéki képviselők nem egy­azon alakulásban sorakoznak föl, annak oka a király kérdés, mert ebben a tekintetben eltéré­sek vannak az ellen­zékiek között is. Az ellenzék fölkészülődésének körvonalaiból is kibontako­zik már az, hogy azok, akik a mai kormányzati rendszert bírálják és kárhoztatják, két csoport­ban helyezkednek el. Az egyik a liberális ellenzéki blok, amely már létező és működő alakulás, a másik, még megalakulásra váró csoport, a legitimista blok, lenne. Ez utóbbi magját a keresztény egyesülés úgynevezett szélső legitimistái, Andrássy szű­kebb párthívei adnák, akik Apponyi Albertet szeretnék alakulásuk élére állítani. Csatlakoz­nának hozzájuk a legitimista érzésű párton­kívüliek és néhányan azok közül, akik a trón­fosztás tárgyalása idején Apponyi ismeretes deklarációját aláírták, továbbá — a Friedrich­csoport tagjai... Minthogy pedig az ellenzéki legitimisták — nyilatkozataik szerint — első­sorban a jogrend és a szabadságjogok helyre­állításáért akarnak harcolni, semmi akadálya, hogy ezeknek a céloknak kivívásában együtt küzdjenek a másik ellenzéki csoporttal. Máris fölmerült az az eszme, hogy a két ellenzéki cso­portosulás szövetségre lépjen egymással. Az egyik ellenzéki legitimista kijelentette, hogy mindent elkövet a kétféle ellenzékiek akció­közössége érdekében. Evégből elsősorban meg kell állapodni arra nézve, milyen közös célokat tűzhetnek ki s ezek megvalósítása kivánja-e az együttműködést ami mellett az egyes pártok megőrzik önállóságukat. A különböző ellenzéki csoportok az együtt­működés kiimondásáról is permanenciában van­nak és szükség esetén közös megbeszéléseket tartanak. Viharos házszabályvita a porosz országgyűlé­sen. A bécsi „Mittagsjournal" jelenti Bar­inből. Csütörtökön hajnali 4 óráig tartott el a porosz országgyűlés ülése, amelyen elinézték az új házszabályt. A kommunisták délután megkez­dett obstrukciójukat egész éjjel folytatták. A többségi pártok tömören együ­ttmaradtak, hogy elvégezzék a szavazásokat. Éjjel 11 órakor lőport szórtak el az ülésteremben. Különösen a női képviselők a legvadabb szidalmakkal hal­mozták el az elnököt. A kommunistáik éles fü­tyülőkkel és bűzbombákkal dolgoztak, mindez azonban alig tett hatást a polgári pártokra. A kommunistáknak azt­ az indítványát, hogy az ülésteremben engedjék meg a dohányzást, el­utasították, de azért kommunista férfi és női képviselők az elnök tilalmával nem törődtek, rágyújtottak. Viharos házszabályviták után a legközelebbi ülést csütörtök délután 4 órára tűzték ki. („M. T. L") a száraz­földi leszerelés kérdése. A washingtoni értekezlet szünete­. Franciaország nem hajlandó lesze­relni. — Olaszország tö­bb tenger­alattjárót követel. — Az angol lordi kancellár bízik a konferencia sike­rében. (Páris, november 24.) Washingtonból jelen­tik: A kongresszus tárgyalásaiban néhány napi szünet állt be. Ezalatt az idő alatt csu­pán az albizottságok tárgyalnak. („M. T. I.") (Bécs, november 24.) A „Central News" je­lentése szerint a washingtoni értekezlet tagjai körében általános az a vélemény, hogy a szá­razföldi leszerelés kérdése holtpontra jutott. Nem valószínű, hogy az értekezlet ebben a kérdésben is megegyezésre fog jutni. (,,M. T. I.") (Páris, november 21.) Washingtonból jelen­tik: Az öt nagyhatalom küldöttségei elhatá­rozták, hogy három bizottságot alakítanak, amelyek az új harci módszerek ellenőrzésének kérdését fogják megbeszélni. Az első bizottság a légi harccal foglalkozik, a második a mérges gázokat tartalmazó lövedékekkel míg a har­madik azt a kérdést fogja tanulmányozni, hogy mikép lehetne a háborúban a nép­jogok érvé­nyét biztosítani. („M. T. I.") (Páris, november 24.) Washingtonból jelen­tik. Az öt nagyhatalom bizottságai szerdán délelőtt tárgyalták a szárazföldi leszerelés ügyét. Briand ellenezte, hogy részletes meg­vitatásba bocsátkozzanak és kijelentette, hogy a franciák, akik kétségbevonhatatlan veszedel­mekkel állanak szemközt csak akkor csökkent­hetik hadseregüket, ha ezeknek a veszedelmek­nek az elhárításában a többi nagyhatalom is közreműködik. Ilyen biztosítékok hiányában lehetetlenség Franciaországban a fegyverkezés korlátozására gondolni. Schanzer olasz meg­bízott a­ jugoszláv részről Olaszországot fenye­­­gető veszedelemre utalt. Végül is úgy határoz­tak, hogy a kérdést az öt nagyhatalom bizott­ságának vezetői elé utalják, akik jelentésüket a lefegyverzési bizottság elé fogják terjeszteni. („M. T. I.") (Bécs, november 24.) Az Havas-ügynökség je­lenti Washingtonból. Az olasz kiküldött kilen­ces bizottságában kijelentette, hogy Olaszor­szágnak védelmére szüksége van tengeralatt­járókra. Hozzátette, hogy Olaszország pénz­ügyi helyzete nem engedi meg, hogy újabb egy­ségeket építsen, mert az ilyen építés óriási költségekkel járna. Olaszország arra az állás­pontra helyezkedik, hogy neki a Földközi-ten­geren akkora hajóhadra van szüksége, mint a legerősebb Földközi-tengeri flotta az angolo­kon kívül. („M. T. I.") (London, november 24.) A lordkancellár teg­nap este Londonban beszédet mondott melyben többi között kijelentette, hogy a washingtoni ér­tekezlet több reményt nyúj a megegyezésre, mint bármely más értekezlet A washingtoni értekezlettel, nézete szerint a világtörténelem­nek új fejezete kezdődik. Ha az értekezlet nem jár eredménnyel, akkor föltartóztathatatlan a nemzetközi pénzügyi összeomlás. Ha azonban Washingtonban sikerrel tárgyalnak, akkor nemcsak Európának, de az egész világnak pénzügyi helyzetét menthetik meg. („M. T. I.") (London, november 24. — Wölfl.) Washing­toni Reuter - jelentés szerint úgy látszik, hogy a nagyhatalmak képviselői szerdai zárt ülésén, amelyen a szárazföldi leszerelés kérdését kellett volna megvitatniuk, egyik hatalom sem terjesztett elő olyan javaslatot, amelyet a haderő létszámának kérdésében el­foglalt francia álláspont mellett való konkrét megnyilatkozásnak lehetne tekinteni. Amint a „Daily Chronicle" Washingtonba kiküldött le­velezője jelenti, Briand tulaj­donképeni szerep­lése a washingtoni konferencián az volt hogy megsemmisített minden kilátást arra, hogy Európában vagy egyebütt az álló hadseregek létszámát csökkenthetnék. Briand politikája akadálya annak, hogy a szárazföldi és a ten­geri fegyverkezést általánosan korlátozni le­hessen. („M. T. L") Az angol-í­ „kibékülés". Londonból jelentig: Belfastban a szerdai összetűzések alkalmával 11-en haltak meg, és körülbelül 100 a megsebe­sültek száma Csütörtökön délután ismét lövöl­dözés volt s ezúttal 1 asszonyt megöltek, 4 em­bert pedig megsebeztek. Több közúti kocsit a lövedékek keresztül-kasul lyukasztottak. Dub­lini távirat jelenti: A Galloway-i fogházban csütörtökön 40 politikai fogoly szökést próbált meg, miután előbb fölgyújtották céljaikat. Az összecsapás alkalmával 5 fogoly és 5 őr meg­sebesült. Londonból jelenti egy másik távirat: Az Ilkelly-i fogházból 45 politikai fogoly meg­szökött. A foglyok földalatti utat ástak maguk­nak és úgy menekültek el. („M. T. I.")

Next